Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám
2. oldal Atomerőmű 1998. március Küldetés és jövőkép PAKSI ATOMERŐMŰ RT KÍLDEIÉÍ (Folytatás az 1. oldalról.) 2. Belső hatékonyság- támogatjuk a tudomány eredményeinek ipari alkalmazásba vételét;- támogatjuk alkalmazottaink továbbképzését az üzleti célok helyes megértése irányában;- üzleti kapcsolatainkban az üzleti érdek, az etikus és a nyitott hozzáállás vezérel bennünket;- javítjuk szervezeteink együttműködését a közös érdekek alapján. 3. Szakmai és személyes közösség- ösztönözzük a csoportmunkát és az egyéni hozzájárulást;- a kölcsönös bizalomra alapozva alkalmazottainkkal szemben egyértelműen meghatározott számonkérést támasztunk és tőlük felelősséget várunk el, egyúttal támogatjuk a cselekvés szabadságát;- alkalmazottainkat elismeréssel kezeljük és keressük mindenki számára az egyenlő esélyeket a szakmai érvényesülés lehetőségével. 4. Nyitottság a szakmai és a széles közvélemény irányában- belső és külső kommunikációnkban az őszinteség és felelősség elvét követjük,- a nemzetközi szervezetekben a többi atomerőmű üzemeltetővel azon dolgozunk, hogy az atomenergetika presztízsét őrizzük meg és teremtsük meg továbbfejlődésének alapjait. Cepex '98 (Folytatás az 1. oldalról.) A kiállítást szinte teljes időtartamában végigkísérte egy szakmai konferencia, amelyen hat magyar előadás mellett számos külföldi előadás hangzott el az energetika legkülönfélébb területeiről. Mrs. Kouame és Mr. Houssou a Világ Energia Tanács színeiben tartottak előadást a falusi villamosítás finanszírozásáról és a fogyasztói díjszabás kialakításáról: nemcsak témájuk, •hanem nevük is egyértelműen jelzi, hogy a harmadik világ problémáiról van szó. A roncsolásmentes vizsgálati módszerek alkalmazásától a „tiszta” széntechnológiáig sok mindenről volt még szó. Atomerőművünk francia előadásban is megjelent: a kondenzátor rekonstrukciót ismertette az „elkövető”. (Egyébként a külföldiek közül a franciák jelentek meg „legnagyobb erőkkel”). A standok látogatottságát valóban a szakszerűség jellemezte, tényleg az érdeklődő, szakmabeli megkeresések voltak többségben. Az atomerőmű az MVM közös standján, mint annak egy összetevője jelent meg, részemről mint idegen nyelvtudor ügyeletes vártam az érdeklődőket. Nem jöttek. S ennek talán egyik oka, ami mindjárt érkezéskor kissé rossz szájízt okozott: a közös standon a „frontális paneleken az atomerőműnek egy sor sem jutott, egy majdnem merőlegesen elhelyezett panelen emlékezett meg rólunk néhány sor, ami cos <)>-vel beszorozva teljesen észrevehetetlenné törpült. Hogy lettek volna érdeklődők, azt abból tapasztaltam, hogy a felkeresett cégek — amint megtudták, hogy atomerőműves vagyok, rögtön elhalmoztak információs anyagokkal, „kontakt”ember nevét és címét kérték. Addig nem vették észre, hogy ott vagyunk. Úgy érzem, az ország egyetlen atomerőművének, a maga negyven százalékos termelésével vagy markánsabban kellene megjelenni egy ilyen rendezvényen, vagy meggondolni, hogy meg akarunk-e explicite jelenni egyáltalán. Félek, ez a mostani „virtuális” megjelenés többe van, mint amennyi eredményt az adott feltételek mellett várhatunk tőle. Vinnay István Beszállítók minőségbiztosítási fóruma A Paksi Atomerőmű Rt. Biztonsági Igazgatóság (BIG) meghívását elfogadva közel húsz cég ügyvezetője, műszaki vezetője és minőségbiztosítási felelőse március 3-án részt vett a beszállítók idei első minőségbiztosítási fórumán. Radnóti István főmérnök köszöntő és bemutatkozó szavai után Vincze Pál osztályvezető „Változások a minőségbiztosításban” címmel tartotta meg előadását. Az előadó ismertette a megváltozott műszaki szabályozás legújabb jogszabályait és a hatóságok elvárásait. Biztosítani tudjuk a beszállítók részére az új Nukleáris Biztonsági Szabályzatokhoz kapcsolódó irányelvek írásos dokumentumait a felkészülés érdekében. Átadásra kerültek az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója által a közelmúltban kiadott és az idén kiadásra kerülő irányelvek listái. Az MBO vezetője felhívta a hallgatóság figyelmét az EdF felülvizsgálat és szakterületenkénti felülvizsgálatok eredményeire, valamint a karbantartások önálló vállalkozásba adása kapcsán megjelenő követelményekre. Kiss Zoltán gépészeti igazgató előadásában kiemelte, hogy a PA Rt. és a beszállítók együtt lehetnek sikeresek az 1998. évi főjavítások tervében szereplő feladatok teljesítésében. A három éves program első évében döntően a szekunderköri rendszerek karbantartási munkáiban vállalkozásba adtak feladatokat a minősítési eljárásban sikeres beszállítóknak. A beszállítóink vezetői számára kivetített „tanácsok” az alkalmazottak számára rendkívül hasznos információkat tartalmaznak. Elvárásaink:- Világos és pontos feladatmeghatározás.- Határozott helyszíni vezetés és munkairányítás.- Szakképzett munkaerő!!!- Jóváhagyott technológia.- Elő kapcsolat a megrendelővel.- Érvényes munkautasítás.- Ellenőrzött szerszámok és mérőeszközök.- Nyilvántartott munkaeszköz és szerszám használat.- Megfontolt munkavégzés.- Bizalom és megbízhatóság.- A beszállítók igényeljék a segítséget.- Munkavédelem (biztonsági kérdés).- Határidő tartás.- A saját munka felügyelete.- Az atomerőmű munkavégzési feltételeinek ismerete.- Képviselet (saját vállalati image). Reméljük, hogy a tájékoztatón elhangzottakat a beszállítók saját fórumaikon, információs csatornáikon eljuttatják az alkalmazottaikhoz és így javulni fog a munka- és biztonságkultúra a minőségbiztosítási eszközök hatékony alkalmazásával. Kém Sándor, az MBO audit csoport vezetője rövid tájékoztatást adott a közelmúltban minősítési eljáráson részt vett nyolc cégnél tapasztaltakról. Általánosan megállapítható, hogy a minőségbiztosítási felkészültségük attól függött, eddig mennyire végeztek önálló munkákat az erőműben. Az 1998. évi főjavításokról általános tájékoztatót Szabó Attila, a Karbantartás Irányítási osztály vezetője adott a beszállítóknak. Kiosztásra kerültek a 2F98 jelű Főjavítási Tájékoztató kiadványok, melyben a KIO szakemberei az elmúlt évek gyakorlatát követve aktualizálták a külső munkavégzők, szerződéses partnerek, valamint saját munkavállalóink számára nélkülözhetetlen 1998. évi kettes blokki főjavítás legfontosabb információit. Hihetetlenül fontos az alkalmazottak tájékozottsága, így a Főjavítás Irányító Központban átvehető kiadványból minden érintett dolgozó megtudhatja az érvényes munkavégzési feltételeket, biztonsági és minőségbiztosítási előírásokat, a legfontosabb kommunikációs lehetőségeket, megnevezhető felelősöket és elérhetőségüket biztosító telefonszámokat. Szabó Attila osztályvezető bemutatta az új munkautasítás nyomtatványt, felhívta a figyelmet a bevezetett minőségjavító újításokra. Az Eü. épület 1. emeletén 8 számítógépes munkahely várja a beszállítókat, melyeken rögzíteniük kell, meddig jutottak el a vállalt munkák teljesítésében. Péntekenként a KIO fórumra váija a kivitelezőket, melyen lehet folytatni a tapasztalatok öszszegzését, egymás segítését. Sipos László TEIT, ahogy a polgármesterek látják A jó szomszédság Isten áldás, a rossz szomszédság török átok - mondja a közmondás. A Paksi Atomerőművel - akarva akaratlanul - szomszédságba került 13 település a Dunán innen és a Dunán túlról, mely már az Alföldnek számít. Róluk szól sorozatunk, mely kicsit településtörténet, kicsit a mai állapotok ábrázolása. Megismerni azért is szükséges, hogy tudjuk, milyen tudati gyökerekből táplálkoznak az ott lakók, mi a véleményük az erőműről, a szomszédságról, akik között volt munkatársak is vannak. A települések polgármesterei vallanak többek közt arról is, számukra mit adott az erőmű, a TEIT, számukra mit jelent e kapcsolat. Sorozatunkban most Géderlakkal ismerkedhetnek meg. A község keletkezéséről nincs hiteles adat, csak közvetett bizonyítékok, mely szerint már az az 1700-as években létezett a falu. Géderlaktól keletre Bakodpusztán építkezés során értékes színarany sírmellékletek kerültek felszínre, László Gyula: „Vértesszőlőstől Pusztaszerig” című munkájában tesz róla említést, feltételezhető, hogy Edika, Odoaker szkír királyné sírjára bukkantak, ami arra is bizonyíték, hogy e területen az időszámítás kezdetekor már éltek emberek. A Géder dombon állt a premontrei prépostság kőből készült építménye is, melyet a törökök 1526- ban Gedír községgel együtt elpusztítottak. A Rákóczi szabadságharc leverése után németeket telepítettek a környékre, 1715-től kezdődött meg a település újjáépítése, 1720-ban már Géderlak néven szerepel az adókönyvben, kilenc adóköteles jobbágy családot tartottak számon, ők már magyar anyanyelvűek voltak, 1762-ben iskolája is volt a falunak. Az 1831-es kolerajárványnak sokan estek áldozatul, 1862 februáijában a megáradt jeges Duna az épületek nagy részét elsodorta - jegyzi meg az egykori krónikás. A második világháborúig jelentős esemény nem történt a falu életében. Á lakosság magángazdálkodást folytatott, főleg zöldség- és paprikatermesztéssel foglalkoztak, ekkor alakult ki a „batyuzó” kereskedelem, mely a menetrend szerinti dunai személyszállító hajók forgalmának megszüntetésekor maradt abba. A falu életében jelentős szerepet töltött be a termelőszövetkezet, melyet 1963-ban hoztak létre, és ahol főleg földműveléssel foglalkoztak, kevésbé volt jelentős az állattenyésztés. Aki ma végigmegy a község főutcáján, a „Tiszta udvar, rendes ház” szlogen jut eszébe. A 60-as évektől kezdve látványosan fejlődött Géderlak, ezt bizonyítják azok a közösségi épületek, melyek azóta épültek, kezdve az új postaépülettől, az új patikáig, 1000 négyzetméteres sportcsarnokig. Kiépítették a vezetékes ivóvizet, a gáz- és telefonhálózatot, csapadékcsatornát, szilárd burkolattal látták el az úthálózatot— sorolja a fejlődés mérföldköveit Sill László, Géderlak polgármestere. A községet ma 1200-an lakiStíl László ják, évi költségvetésük mintegy 70 millió forint ('97 évi adat). Egykor jó kereseti lehetőséget biztosított az erőmű építése, ez tükröződik - főleg az utcafronton - a lakóházak, épületek minőségén. Kérdésekre válaszolva a polgármester azt is elmondta, hogy az erőmű szomszédsága nem hatott negatívan az itt élő lakosságra, készült egészségügyi felmérés is a lakosság körében, de nem hozott olyan eredményt, mely kimutatta volna az erőmű káros hatását. A települések polgármestereinek feladata, hogy minél több, hitelesebb információt kapjanak az erőműtől, amit tovább adhatnak a lakosság részére. A falugyűlések, a közmeghallgatások szolgálnak arra is, hogy az erőműtől kapott információkat a lakossággal ismertessék, illetve a felmerült kérdéseket megválaszolják. A TEIT révén kapott pénzt teljes egészében - a múlt években 14,5 millió forintot -, a település fejlesztésére fordíthatják, melynek révén a lakosság 97 százaléka jutott gázvezetékhez, új telefonprogram keretében a hálózat teljes kiépítettségű a községben, '98-ra a templom, óvoda felújítást, az utak pormentesítését tervezték megszüntetni aszfaltburkolattal, valamint egy 120 fős nyugdíjas klubbot hoznak létre. Időközben napvilágra került annak a szerződésnek a tartalma, melyet január 29-én írtak alá a TEIT, illetve a Paksi Atomerőmű Rt. képviselői, Géderlak a következő időszakban is részesedik TEIT pénzekből. M.M.
