Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám
1998. március Atomerőmű 3. oldal Ünnepi megemlékezés a Parlamentben Szilárd Leó születésének centenáriumán (Folytatás az 1. oldalról.) A máig élő rokonok közül először John Silard, majd Helen Weis emlékezett meg. Utóbbi átadta Marx Györgynek azt az eredeti 1945. március 25-én kelt írásos levelet, amelyben Szilárd Leó és tudós társai tiltakoztak a felelős kormányzatnál - az USA elnökénél - az atombombák bevetése ellen. Az Amerikai Fizikai Társaság (APS) üdvözletét Baksay László tolmácsolta, aki kicsit meghatottan jegyezte meg, hogy nagyapja ebben a Házban volt képviselő. „Az USA nagyon hálás a magyar oktatásnak. Szilárd Leó és társaik jelentősen hozzájárultak az amerikai kultúra fejlődéséhez, a tudomány eredményeinek haszKoszorú a Paksi Disputánál nosításához. A külföldön dolgozó magyar fizikusok jelenleg is jelentős eredményeket érnek el, de azt is tudják, milyen veszélyes az agyelszívás. Igyekeznek minden lehetőséget megadni a káros folyamat megállításához.” - jegyezte meg Baksay László előadásában. Denis Weaire elnök Dublinből az Európai Fizikai Társaság, Michiji Konuma elnök pedig Tokiótól az Ázsiai - Pacifikus Fizikai Társaság üdvözletét tolmácsolta. Utóbbinak azt a mondatát szeretném kiemelni, melyben „Japán emberként mélységesen tiszteli Szilárd Leó törekvéseit”, egyben elismerte azt, hogy a tudósok lehetőségeikhez mérten mindent megtettek a béke megőrzése érdekében. Vizi Szilveszter, az MTA alelnöke rendkívül hatásos, tömör és lényegretörő előadásában összefoglalta azt, mi is emelte ki Szilárd Leót a tudóstársalomból. „Korunk Edisonja kutató és felfedező volt, aki ismerte a tudós kötelességét, felelősségét és lelkiismereti parancsai vezérelték. Az emberiség második tűzgyújtása (atommáglya) és az információs forradalom kiszolgáltatottá tette az embereket. A korábbi etikai normák nem adnak kellő segítséget, gondoljunk csak az atombombák bevetésére és az 1947-es náci perekre. Szilárd Leó tudósként vállalta a politikai erőkkel szembeni konfliktust. Kimondta, hogy a tudomány eredményeit felhasználókat kell korlátozni nem a tudósokat! Merte vállalni az ütközést. A lelkiismeret fáklyáját ő tartott a világon először magasra!” Ügy érzem, az előadássorozat végére egy egészen más, valósághű kép alakult ki Szilárd Leóról, mint ahogy korábbi tanulmányainkból azt megtudtuk. Sipos László A híres petíció A nukleáris béke élharcosa és a fantasztikusan gazdag életutat megvalósító tudós többek között arról is híres volt, hogy soha nem azt mondta, amit vártak tőle, és rajongott a gyermekekért. Érezvén halála közeledtét azt kívánta, hogy hamvait piciny zacskókba töltve kötözzék léggömbökhöz és az óceán partjáról engedjék fel azokat. Az értetlenkedő kérdésekre azt válaszolta, hogy a kis zacskók lentről már úgysem látszanak, viszont a víz fölé sodródó színes léggömbök látványa biztosan sok gyermeknek okoz örömet. Már nem tudott tiltakozni, amikor ezt a kérését az 1964-ben bekövetkezett halála után nem teljesítették és így a hamvait tartalmazó urna néhány héttel ezelőtt hazaérkezhetett szülőföldjére, Magyarországra. A hamvakat születésének 100. évfordulóján, 1998. február 11-én ünnepélyes külsőségek között helyezték végső nyugalomra a Kerepesi úti temető Nemzeti Sírkertjének akadémiai parcellájában. Sírjánál találkoztak pályatársai, tanítványai, követői. A búcsúztatásnál személyesen tették tiszteletüket a világ kiemelkedő tudósai, köztük jó néhány Nobel-díjas. Szilárd Leó sohasem tartozhatott ebbe a kitüntetett körbe, ő rengeteget tett a világbéke megteremtéséért, a hidegháborús fenyegetés visszaszorításáért, s ez több politikai csoport érdekeit sértette keleten és nyugaton egyaránt. Levelezett Hruscsovval, kezdeményezésére építették ki a Fehér Ház és a Kreml közti „forró drótot”. Küzdött a kísérleti atomrobbantások betiltásáért, a nukleáris verseny megállításáért. Az atombomba 1945-ben történő bevetése ellen megfogalmazott tiltakozó petícióját 53 vezető tudós írta alá. Mindössze néhány napon múlott, hogy Roosevelt és Szilárd Leó egyeztetett találkozója nem jött létre az elnök váratlan halála miatt. Ha nem így történt volna, ma talán sokkal nagyobb társadalmi békében működhetnének az atomerőművek, s nem vetődne rájuk a gombafelhők kitörölhetetlen árnyéka. A XX. század egyik legkiemelkedőbb fizikusának, kémikusának, mérnökének, biofizikusának és tudós békeharcosának neve, munkássága és emléke makulátlanul tiszta. Azon kevesek közé tartozik, akikről a legszélsőségesebb antinukleáris mozgalmak is tisztelettel beszélnek. A február 11-i, szerdai budapesti temetési szertartással egy időben, 11 órakor csendes megemlékezést tartottunk az ország egyetlen Szilárd Leó szobránál Pakson, a Látogató Központ előtti parkban, ahol elhelyeztük a PA Rt. dolgozóinak hálaadó koszorúját. Wigner Jenőt, Teller Edét személyesen üdvözölhettük, Szilárd Leónak az időt és a távolságot áthidaló szellemiségével találkozhattunk. Amikor elhelyeztük a nemzeti szalaggal díszített koszorút, arra az emberre gondoltunk, aki magyarnak született, de tudását és jóakaratát az egész emberiség szolgálatába állította. Kováts Balázs Sződi Imre felszólalása az Országgyűlésben Az Országgyűlés 259 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 9 tartózkodással elfogadta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott közös egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A témával kapcsolatos felszólaló Sződi Imre, Tolna megye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselője, a környezetvédelmi bizottság tagja volt. Felszólalását olvashatják most lapunkban. A környezetvédelmi bizottság a '98. február 11-i ülésén az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter képviseletében megjelent Országos Atomenergia Hivatal vezetőjének előterjesztésében megtárgyalta a H/5393. számon benyújtott országgyűlési határozati javaslatot. A bizottság a határozati javaslatot szükségesnek, az előterjesztést időszerűnek tartja és megállapította, hogy a Nemzetközi Atomenergia ügynökség keretében létrehozott egyezmény - csatlakozva a nukleáris fegyverek elteijedésének megakadályozásával, a nukleárisbaleset-elhárítással, a nukleáris anyagok fizikai védelmével, a nukleáriskár-felelősséggel és a nukleáris biztonsággal foglalkozó nemzetközi egyezményekhez - az atomenergia alkalmazásának újabb területén fogalmaz meg nemzetközi elvárásokat és teljesítésük ellenőrzésének módját. A biztonsági követelmények között szerepelnek olyan alapelvek, mint az egyének, a társadalom, a környezet hatásos védelmének kötelezettsége, a jövőbeni generációk szükségtelen terhelésének elkerülése és a radioaktív hulladékok keletkezésének a gyakorlatban lehetséges legkisebb mértékben való Sződi Imre képviselő korlátozása. Az egyezmény attól a naptól számított 90 napon belül lép hatályba, amikor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójánál letétbe helyezték a 25. ratifikációt. Az egyezmény részesei a kötelezettségek teljesítéséről, a kiégett fűtőelemek, illetve radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban érvényesített elveikről és gyakorlatukról, valamint a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok készletéről jelentést készítenek, amelyet a szerződő felek legalább háromévenként összehívandó felülvizsgáló ülésén értékelnek. A fent említett időpontok alapján kijelenthető, hogy a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítésére kellő idő áll Magyarország rendelkezésére. Az egyezmény végrehajtását megkönnyíti, hogy az atomenergiáról szóló törvény - az 1996. évi CXVI. törvény - megalkotása során már figyelembe lettek véve a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos, nemzetközileg elfogadott alapelvek. Az időközben megjelent kormányilletve miniszteri rendeletek a radioaktív hulladékok elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével kapcsolatos feladatok személyi és szervezeti kereteinek rögzítésével, a pénzügyi feltételek biztosításával, illetve a radioaktív hulladékok és sugárforrások nyilvántartásának szabályozásával ugyancsak elősegítik az egyezményben megjelölt elvárásoknak történő mielőbbi megfelelést. A törvényi keret megteremtésén túlmenően fontos a radioaktív hulladékokkal, illetve az elhasznált fűtőelemekkel kapcsolatos feladatok előkészítése és végrehajtása. Az egyezmény jellegéből adódóan elsősorban technikai, jogi, hatósági, adminisztratív feladatokkal és intézkedésekkel foglalkozik, amelyek megfelelő szabályozással megfelelően egyértelműsíthetők. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok tárolásának van viszont egy sokkal érzékenyebb pontja, ez ped’g a társadalmi reagálás. Az egyezmény két helyen is említi, hogy a lakosság számára elérhetővé kell tenni a tároló létesítményekre vonatkozó információkat. Ennek jelenlegi hazai helyzete érdekes és bizonyos vonatkozásban példaértékű. A paksi atomerőmű 12 kilométeres körzetében 1992 nyarán alakult meg egy különleges települési szövetség, amit 13 város és község hozott létre, a neve: Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás. A társulás nem az atomerőmű ellen, hanem a folyamatos párbeszéd fenntartása és a települések polgárainak reális érdekvédelme céljából szerveződött. Az erőműben 1993- ban indult meg a kiégett fűtőelemek 50 éves átmeneti tárolását szolgáló létesítmény előzetes tervkészítése és ezzel egyidejűleg egy nagy volumenű tájékoztató kampány a társulás településein. Az atomerőmű körüli társulás tapasztalatai alapján jött létre 1996-ban a Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs Társulás, amelyhez hat baranyai település csatlakozott. A társulás abban a körzetben szerveződött, ahol a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású anyagok végleges hazai elhelyezésének egyik kutatási csomópontja van. A vonatkozó kormányprogram 2040- re irányozza elő a magyarországi telephely kiválasztását. 1997 elején jött létre Tolna megye déli részén, a kis és közepes aktivitású hulladékok végső elhelyezésével kapcsolatos kutatásokhoz kötődően a Társadalmi Ellenőrző és TájéHa elindul a vonat... koztató Társulás. Jelenleg 1993 óta nemzetközi projekt keretében folyik az atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezéséhez szükséges telephely kiválasztása. Ugyancsak tárcaközi program szolgál a nagy aktivitású hulladékok hazai végleges elhelyezésének előkészítéséhez és az ehhez kapcsolódó kutatási programok végrehajtásához. Az elmondottakból következik, hogy a határozati javaslat társadalmi-gazdasági hatásai pozitívak, végrehajtására az Országos Atomenergia Hivatal felkészült. Az előteijesztés a jogszabályszerkesztés követelményeinek megfelel. A kiégett kazetták átmeneti tárolója
