Atomerőmű, 1998 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1998-03-01 / 3. szám

1998. március Atomerőmű 3. oldal Ünnepi megemlékezés a Parlamentben Szilárd Leó születésének centenáriumán (Folytatás az 1. oldalról.) A máig élő rokonok közül elő­ször John Silard, majd Helen Weis emlékezett meg. Utóbbi átadta Marx Györgynek azt az eredeti 1945. március 25-én kelt írásos levelet, amelyben Szilárd Leó és tudós társai til­takoztak a felelős kormányzat­nál - az USA elnökénél - az atombombák bevetése ellen. Az Amerikai Fizikai Társa­ság (APS) üdvözletét Baksay László tolmácsolta, aki kicsit meghatottan jegyezte meg, hogy nagyapja ebben a Házban volt képviselő. „Az USA na­gyon hálás a magyar oktatás­nak. Szilárd Leó és társaik je­lentősen hozzájárultak az ame­rikai kultúra fejlődéséhez, a tu­domány eredményeinek hasz­Koszorú a Paksi Disputánál nosításához. A külföldön dol­gozó magyar fizikusok jelenleg is jelentős eredményeket érnek el, de azt is tudják, milyen ve­szélyes az agyelszívás. Igye­keznek minden lehetőséget megadni a káros folyamat meg­állításához.” - jegyezte meg Baksay László előadásában. Denis Weaire elnök Dublinből az Európai Fizikai Társaság, Michiji Konuma elnök pedig Tokiótól az Ázsiai - Pacifikus Fizikai Társaság üdvözletét tolmácsolta. Utóbbinak azt a mondatát szeretném kiemelni, melyben „Japán emberként mélységesen tiszteli Szilárd Leó törekvéseit”, egyben elis­merte azt, hogy a tudósok lehe­tőségeikhez mérten mindent megtettek a béke megőrzése érdekében. Vizi Szilveszter, az MTA alelnöke rendkívül hatá­sos, tömör és lényegretörő előadásában összefoglalta azt, mi is emelte ki Szi­lárd Leót a tu­­dóstársalom­­ból. „Korunk Edisonja kutató és felfedező volt, aki is­merte a tudós kötelességét, felelősségét és lelkiismereti parancsai vezé­relték. Az em­beriség máso­dik tűzgyújtása (atommáglya) és az informá­ciós forradalom kiszolgáltatottá tette az embe­reket. A ko­rábbi etikai normák nem adnak kellő segítséget, gondoljunk csak az atombombák beveté­sére és az 1947-es náci perekre. Szilárd Leó tudósként vállalta a politikai erőkkel szembeni konfliktust. Kimondta, hogy a tudomány eredményeit fel­használókat kell korlátozni nem a tudósokat! Merte vállalni az ütközést. A lelkiismeret fáklyá­ját ő tartott a világon először magasra!” Ügy érzem, az előadássoro­zat végére egy egészen más, va­lósághű kép alakult ki Szilárd Leóról, mint ahogy korábbi ta­nulmányainkból azt megtudtuk. Sipos László A híres petíció A nukleáris béke élharcosa és a fantasztikusan gazdag életutat megvalósító tudós többek között arról is híres volt, hogy soha nem azt mondta, amit vártak tőle, és rajongott a gyermekekért. Érezvén halála közeledtét azt kívánta, hogy hamvait piciny zacskókba töltve kötözzék léggömbökhöz és az óceán partjáról engedjék fel azokat. Az értetlen­kedő kérdésekre azt válaszolta, hogy a kis zacskók lentről már úgysem látszanak, viszont a víz fölé sodródó színes léggömbök látványa biztosan sok gyermeknek okoz örömet. Már nem tudott tilta­kozni, amikor ezt a kérését az 1964-ben bekövet­kezett halála után nem teljesítették és így a ham­vait tartalmazó urna néhány héttel ezelőtt hazaér­kezhetett szülőföldjére, Magyarországra. A hamvakat születésének 100. évfordulóján, 1998. február 11-én ünnepélyes külsőségek között helyezték végső nyugalomra a Kerepesi úti temető Nemzeti Sírkertjének akadémiai parcellájában. Sírjánál találkoztak pályatársai, tanítványai, köve­tői. A búcsúztatásnál személyesen tették tisztele­tüket a világ kiemelkedő tudósai, köztük jó né­hány Nobel-díjas. Szilárd Leó sohasem tartozhatott ebbe a kitünte­tett körbe, ő rengeteget tett a világbéke megterem­téséért, a hidegháborús fenyegetés visszaszorítá­sáért, s ez több politikai csoport érdekeit sértette keleten és nyugaton egyaránt. Levelezett Hrus­­csovval, kezdeményezésére építették ki a Fehér Ház és a Kreml közti „forró drótot”. Küzdött a kí­sérleti atomrobbantások betiltásáért, a nukleáris verseny megállításáért. Az atombomba 1945-ben történő bevetése ellen megfogalmazott tiltakozó petícióját 53 vezető tudós írta alá. Mindössze né­hány napon múlott, hogy Roosevelt és Szilárd Leó egyeztetett találkozója nem jött létre az elnök vá­ratlan halála miatt. Ha nem így történt volna, ma talán sokkal nagyobb társadalmi békében működ­hetnének az atomerőművek, s nem vetődne rájuk a gombafelhők kitörölhetetlen árnyéka. A XX. század egyik legkiemelkedőbb fizikusá­nak, kémikusának, mérnökének, biofizikusának és tudós békeharcosának neve, munkássága és em­léke makulátlanul tiszta. Azon kevesek közé tarto­zik, akikről a legszélsőségesebb antinukleáris mozgalmak is tisztelettel beszélnek. A február 11-i, szerdai budapesti temetési szer­tartással egy időben, 11 órakor csendes megemlé­kezést tartottunk az ország egyetlen Szilárd Leó szobránál Pakson, a Látogató Központ előtti park­ban, ahol elhelyeztük a PA Rt. dolgozóinak hála­adó koszorúját. Wigner Jenőt, Teller Edét személyesen üdvö­zölhettük, Szilárd Leónak az időt és a távolságot áthidaló szellemiségével találkozhattunk. Amikor elhelyeztük a nemzeti szalaggal díszített koszorút, arra az emberre gondoltunk, aki magyarnak szüle­tett, de tudását és jóakaratát az egész emberiség szolgálatába állította. Kováts Balázs Sződi Imre felszólalása az Országgyűlésben Az Országgyűlés 259 igen szavazattal, 1 ellenszavazat­tal, 9 tartózkodással elfogadta a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kié­gett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biz­tonságáról létrehozott közös egyezmény megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A témával kapcso­latos felszólaló Sződi Imre, Tolna megye 2. számú válasz­tókerületének országgyűlési képviselője, a környezetvé­delmi bizottság tagja volt. Felszólalását olvashatják most lapunkban. A környezetvédelmi bizott­ság a '98. február 11-i ülésén az ipari, kereskedelmi és idegen­­forgalmi miniszter képviseleté­ben megjelent Országos Atom­energia Hivatal vezetőjének előterjesztésében megtárgyalta a H/5393. számon benyújtott országgyűlési határozati javas­latot. A bizottság a határozati ja­vaslatot szükségesnek, az elő­terjesztést időszerűnek tartja és megállapította, hogy a Nemzet­közi Atomenergia ügynökség keretében létrehozott egyez­mény - csatlakozva a nukleáris fegyverek elteijedésének meg­akadályozásával, a nukleáris­­baleset-elhárítással, a nukleáris anyagok fizikai védelmével, a nukleáriskár-felelősséggel és a nukleáris biztonsággal foglal­kozó nemzetközi egyezmé­nyekhez - az atomenergia al­kalmazásának újabb területén fogalmaz meg nemzetközi el­várásokat és teljesítésük ellen­őrzésének módját. A biztonsági követelmények között szerepelnek olyan alap­elvek, mint az egyének, a társa­dalom, a környezet hatásos vé­delmének kötelezettsége, a jö­vőbeni generációk szükségtelen terhelésének elkerülése és a ra­dioaktív hulladékok keletkezé­sének a gyakorlatban lehetsé­ges legkisebb mértékben való Sződi Imre képviselő korlátozása. Az egyezmény at­tól a naptól számított 90 napon belül lép hatályba, amikor a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatójánál le­tétbe helyezték a 25. ratifiká­ciót. Az egyezmény részesei a kö­telezettségek teljesítéséről, a kiégett fűtőelemek, illetve ra­dioaktív hulladékok kezelésé­vel kapcsolatban érvényesített elveikről és gyakorlatukról, va­lamint a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok készleté­ről jelentést készítenek, ame­lyet a szerződő felek legalább háromévenként összehívandó felülvizsgáló ülésén értékelnek. A fent említett időpontok alapján kijelenthető, hogy a nemzetközi egyezményben vál­lalt kötelezettségek teljesítésére kellő idő áll Magyarország ren­delkezésére. Az egyezmény végrehajtását megkönnyíti, hogy az atomenergiáról szóló törvény - az 1996. évi CXVI. törvény - megalkotása során már figyelembe lettek véve a radioaktív hulladékok kezelé­sével kapcsolatos, nemzetközi­leg elfogadott alapelvek. Az időközben megjelent kormány­illetve miniszteri rendeletek a radioaktív hulladékok elhelye­zésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végle­ges elhelyezésével kapcsolatos feladatok személyi és szerve­zeti kereteinek rögzítésével, a pénzügyi feltételek biztosításá­val, illetve a radioaktív hulla­dékok és sugárforrások nyil­vántartásának szabályozásával ugyancsak elősegítik az egyezményben megjelölt elvá­rásoknak történő mielőbbi megfelelést. A törvényi keret megterem­tésén túlmenően fontos a radio­aktív hulladékokkal, illetve az elhasznált fűtőelemekkel kap­csolatos feladatok előkészítése és végrehajtása. Az egyezmény jellegéből adódóan elsősorban technikai, jogi, hatósági, admi­nisztratív feladatokkal és intéz­kedésekkel foglalkozik, ame­lyek megfelelő szabályozással megfelelően egyértelműsíthe­­tők. A kiégett fűtőelemek és a ra­dioaktív hulladékok tárolásá­nak van viszont egy sokkal ér­zékenyebb pontja, ez ped’g a társadalmi reagálás. Az egyez­mény két helyen is említi, hogy a lakosság számára elérhetővé kell tenni a tároló létesítmé­nyekre vonatkozó információ­kat. Ennek jelenlegi hazai hely­zete érdekes és bizonyos vo­natkozásban példaértékű. A paksi atomerőmű 12 kilo­méteres körzetében 1992 nyarán alakult meg egy különleges tele­pülési szövetség, amit 13 város és község hozott létre, a neve: Társadalmi Ellenőrző és Infor­mációs Társulás. A társulás nem az atomerőmű ellen, hanem a fo­lyamatos párbeszéd fenntartása és a települések polgárainak reá­lis érdekvédelme céljából szer­veződött. Az erőműben 1993- ban indult meg a kiégett fűtő­elemek 50 éves átmeneti tárolá­sát szolgáló létesítmény előzetes tervkészítése és ezzel egyidejű­leg egy nagy volumenű tájékoz­tató kampány a társulás telepü­lésein. Az atomerőmű körüli tár­sulás tapasztalatai alapján jött létre 1996-ban a Nyugat-Me­cseki Társadalmi Információs Társulás, amelyhez hat baranyai település csatlakozott. A társulás abban a körzetben szerveződött, ahol a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású anyagok végle­ges hazai elhelyezésének egyik kutatási csomópontja van. A vo­natkozó kormányprogram 2040- re irányozza elő a magyaror­szági telephely kiválasztását. 1997 elején jött létre Tolna megye déli részén, a kis és kö­zepes aktivitású hulladékok végső elhelyezésével kapcsola­tos kutatásokhoz kötődően a Társadalmi Ellenőrző és Tájé­Ha elindul a vonat... koztató Társulás. Jelenleg 1993 óta nemzetközi projekt kereté­ben folyik az atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezé­séhez szükséges telephely kivá­lasztása. Ugyancsak tárcaközi program szolgál a nagy aktivi­tású hulladékok hazai végleges elhelyezésének előkészítéséhez és az ehhez kapcsolódó kutatási programok végrehajtásához. Az elmondottakból követke­zik, hogy a határozati javaslat társadalmi-gazdasági hatásai pozitívak, végrehajtására az Or­szágos Atomenergia Hivatal felkészült. Az előteijesztés a jogszabályszerkesztés követel­ményeinek megfelel. A kiégett kazetták átmeneti tárolója

Next

/
Thumbnails
Contents