Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-03-01 / 3. szám
2. oldal Atomerőmű 1997. március Megújuló karbantartás megújult helyről (Folytatás az 1. oldalról.) Az új helyen már külön kialakítottunk erre a célra helyiséget, s azok az emberek kerülnek oda a pult mellé, akik közvetlen kapcsolatban vannak a végrehajtókkal. Aki az új bázisra bejön majd, az láthatja, tapasztalhatja, és jobban elhiszi, hogy szebb, rendezettebb helyen fegyelmezett munkavégzés folyik. A szabályzatban is ezek a magasabb követelmények tükröződnek, tehát ha jól belegondolunk, az igazi indok az új bázis megépítésére ez volt. Ki kell emelnem a Karbantartás Irányítási Osztályon dolgozó Lukács Pétert, aki szabadidejében is figyelemmel kísérte az építkezést. Az osztályunkra háruló tervezési, szervezési feladatokat Péter végezte el. — Ezek szerint az építészek és a kivitelezők is figyelembe vették az ott dolgozók kéréseit? — Igen. Közben történt egy változás, szervezetileg is kibővült a KIO. Már nem „csak” a karbantartás irányítása lesz a munkánk, hanem cég szinten az összes határidő tervezési feladatot nekünk kell ellátni. Értem ez alatt az összes projektet, az öszszes olyan nagy volumenű munkát, ami hozzánk tartozik, és az összes 10 millió forint feletti beruházási munkát. Emiatt a régi beruházás-tervezési osztály határidő-tervező csapata is átkerült hozzánk. Ennek oka is volt egy módosítás az építésben. Kivitelezés alatt ez a tervmódosítás nehézségeket okozott, de az építészek ebben is helytálltak. Minden igényünket meghallgatták, és a lehetőségekhez képest megcsinálták, amit kértünk. — Ezt az előbb említett létszámbővítést hogyan oldották meg és hány embert érintett ez a változás? — Természetesen cégen belüli átcsoportosítással oldottuk meg a feladatot és összesen hat emberrel erősödött meg a KIO. Ezzel párhuzamosan történt egy másik átszervezés is a bázison, az úgynevezett hagyományos szakmákat (villamos irányítástechnikai gépész, karbantartás irányítói szakmák) visszaadtuk az eredeti szakterülethez. Ami azt jelenti, hogy fizikailag azokhoz az igazgatóságokhoz kerültek vissza állományba, amelyeknek a munkáit kell koordinálniuk. Ez azért nagyon fontos, mert az átszervezés után például a gépész karbantartás irányítója saját szakterületének a munkáit irányítja. Létrehoztuk a főkoordinálói feladatkört, amit a primer és szekunderköri szolgálatvezetők fognak ellátni. Most tehát a KIO törzsállománya lecsökkent, de a karbantartási munkák irányítói visszajönnek a bázisra, tehát többen leszünk, mint eddig. — Április 5-én indul az ez évi karbantartás. Milyen módosításokat hajtottak végre az eddigiekhez képest? — Új az előző évekhez képest, hogy létrehozunk egy központi adatbázist, ahol a legaktuálisabb dokumentációk elérhetők lesznek. A leggyökeresebb változás az, hogy a szolgálatvezetői pozíciókat bevontuk a karbantartási munkákba is. Eddig ugyanis a szolgálatvezetők alapvetően az üzemelő blokkokkal voltak elfoglalva. Most azáltal, hogy főkoordinátori pozíciókat hoztunk létre, a primer és szekunder körben kihelyezett bázison látják el a feladatukat ezek az emberek. Ha például valamilyen speciális berendezéssel egyszerre több munkacsoport akar munkát végezni, akkor a főkoordinátor ott mindjárt eldönti, hogy melyik munkafolyamat a fontosabb. Ezen kívül vannak olyan, a karbantartáshoz szükséges üzemviteli manipulációk, amelyek nemcsak tipikus karbantartási, hanem üzemviteli ismereteket is igényelnek. A főkoordinátorok pedig rendelkeznek ezekkel az ismeretekkel, tehát maximálisan megfelelnek erre a feladatra is, és le tudják vezényelni a helyszínen adódó munkát. A karbantartások befejezése után a szolgálatvezetők visszakerülnek az eredeti pozíciójukba, de fizikailag továbbra is az új bázisban fognak dolgozni. Tehát az üzemelő blokk feladatait is innen fogják ellátni, így könnyebben elérhetők lesznek, mint az eddigiekben. Másik új terminológiát is bevezettünk - ez a berendezés koordinátor, illetve hozzá tartozóan a vezér munkautasítás. A berendezés koordinátor a főberendezéseken végrehajtandó munkákat - amelyeket több szakma is végezhet - koordinálja. Az eddigi rendszerben amikor megterveztünk egy karbantartási folyamatot, négyezer munkautasítást készítettünk, amelyeket aztán sorrendbe raktunk. Amikor elindult a karbantartás, ezek a munkautasítások az előre megtervezett időben nyomtatódtak ki. Mi egy olyan rendszert terveztünk, amely automatikusan kiadja azokat a munkautasításokat, amelyek azonos feltételekkel végezhetők. Amikor ezt kinyomtatja a gép, betesszük egy dossziéba, a vezénylővel engedélyeztetjük és odaadjuk a berendezés koordinátornak. Ez azért fontos lépés, mert ha van olyan munka, ami azonnal indítható, akkor a berendezés koordinátor a végrehajtóknak azonnal kiosztja. Nagyon fontos ezenkívül, hogy a legtöbb karbantartási folyamatot egy üzemviteli manipuláció előz meg. így azokat csak akkor lehet végrehajtani, amikor az előírt üzemviteli feltételek teljesültek. Az üzemnek kivettük a kezéből azt az adminisztrációs többlet terhet, ami abból adódott, hogy az adott üzemviteli állapothoz minden munkautasítás kiment-e. Most mi ezt egyszerre Szabó Attila kivisszük, ők átnézik, engedélyezik és addig nem kell munkaterület átadással-átvétellel foglalkozniuk, míg az adott munkautasítás-halmaz nem teljesül. Amikor megvan, akkor a berendezés koordinátor jelenti, hogy készen vannak a munkák, az üzem megnézi és igazolja. így nem fordulhat elő, hogy munkautasítások elmaradnak. Ami még újítás a korábbiakhoz képest, hogy reggel és este hat órakor is tételesen végig fogjuk nézni azokat a munkautasításokat, amelyeket megnyitottunk, azokat státuszoljuk és előre haladtatjuk a hálót. Erre azért van szükség, mert elvileg reggel hattól délután négyig lemegy a csúcs, ezért este hat órakor már látni lehet, hogy az éjszakás csapatnak mit kell előkészíteni másnapra. Reggel hatkor pedig még jöhetnek be olyan feladatok, amit éjszaka elvégeztek. így a reggeli értekezleteket már ki tudjuk szolgálni friss információkkal, és az érintett vezetőnek gyors intézkedésre van lehetősége. A négyes blokknál már ebben a szellemben van előkészítve a munka. Sok-sok egyeztetés előzte meg ezt, hogy mire a karbantartás elindul, ne csak papíron, hanem a tudatban is elfogadja minden érintett személy a változásokat. (e.M.) Az OAB is igent mondott (Folytatás az 1. oldalról.) A bizottság megtárgyalta a Paksi Atomerőműben keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének biztonságos és társadalmilag elfogadható megoldására létrehozott nemzeti projekt első szakaszának eredményeiről készült zárójelentést. A projekt keretében a hulladékok tárolására alkalmas telephely kiválasztása érdekében országos felmérést végeztek és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően mind felszíni, mind felszín alatti elhelyezés lehetőségét vizsgálták. Az elvégzett földtani kutatásokat és biztonsági elemzéseket, valamint a lakossági fogadtatást figyelembe véve a radioaktív hulladékok felszín alatti elhelyezésére Üveghuta térsége, felszíni elhelyezésre pedig Udvari térsége minősült a legalkalmasabbnak. A kapott eredmények átfogó értékelése alapján a zárójelentés Üveghuta térségében javasolja megindítani a részletes földtani kutatásokat és a környezetvédelmi törvény alapján szükséges előzetes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését. A bizottság a javaslattal egyetértve a zárójelentést elfogadta. Az OAB korábbi határozatának végrehajtásaként kutatási program szerveződött a nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok elhelyezésének megoldására. Az ülésen a bizottság áttekintette az eddigi munkálatok helyzetét és felhatalmazást adott az első kutatási szakasz célkitűzéseit, a megoldandó feladatokat tartalmazó program dokumentum jóváhagyására. A század végéig megtörténik a kondenzátorok korszerűsítése (Folytatás az 1. oldalról.) A kondenzátorok korszerűsítési munkájával a PA Rt-n belül a Gépészeti Igzagatóság közvetlen szervezete, a Gépészeti Projekt foglalkozik. A projektvezető Bódi László. A gépészeti projekthez tartozik még a turbina, valamint a hűtőgépház rekonstrukció, a kiegészítő üzemzavari tápszivatytyúk áthelyezése védettebb helyre, a gépházból a primerkörbe. Minden részprojektnek felelőse van, és minden szakma képviselteti magát. A projekt vezetője rálátással, összehangolva irányítja a munkát. Kiemelt fontossága van annak, hogy a DELAS cég hazai alvál-Gombás Zoltán lalkozókat, ezen belül is a paksi munkaerőpiacot foglalkoztatja. Topor Magdolna Két év után Pakson... (Folytatás az 1. oldalról.) A látogatás végén a következőket üzente az atomerőmű dolgozóinak a miniszter: — Talán az lenne a legfontosabb, hogy az egész ország érdekében nagyon gondosan és precízen végezzék a munkájukat. Az a társadalmi, szakmai vagy politikai vita, amelyik az atomenergia felhasználásáról szól, kívül van azon a problémakörön, amit önöknek mérlegelniük kell. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet mindezekről magánvéleményük, de az önök feladata az, hogy ebben a létesítményben - amelyről nem önök döntöttek annak idején, de amelyben dolgoznak - a lehető legpontosabban és legprecízebben dolgozzanak, félretéve e tekintetben mindent, s arra koncentrálva, hogy semmilyen hiba ne történhessék meg. Abban az esetben, ha önök hibamentesen végzik a munkájukat, akkor ma Magyarországon ennek az atomerőműnek a működése semmilyen veszélyt nem jelent - zárta gondolatát a környezetvédelmi miniszter. FOTÓK: BEREGNYEI MIKLÓS Szabó József, Baja Ferenc, Sződi Imre
