Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-12-01 / 12. szám

1997. december Atomerőmű 5. oldal Tájékoztatás a munkavállalói munkavédelmi, érdekvédelmi tevékenységről Az alábbiakban tájékoztatást nyújtunk a PA Rt-nél mű­ködő munkavédelmi érdek­­képviseleti munkáról és an­nak jogi alapjáról. A munka­helyeken a munkavédelem­mel összefüggő munkavállalói érdekek kifejezésére, illetve védelmére három törvényes forma működtethető. /./ Szakszervezetek helyi szervei Az MT. Második rész („A mun­kaügyi kapcsolatok”) II. fejezete tárgyalja a szakszervezeti jogosít­ványokat a munkakörülmények ja­vítására vonatkozóan:- kollektív szerződés kötése (en­nek egyes részei összefüggnek a munkavégzés biztonsági és egész­ségvédelmi követelményeivel: pl.: munkaidő, pihenőidő, nők és fiatal­korúak védelme),- tájékozódáshoz, tájékoztatás­kéréshez való jog,- képviseleti jog hatóságok előtti eljárásban (ilyen lehet a munkabiz­tonsági és munkaügyi felügyelő ál­tal lefolytatott eljárás is)- észrevételezési, véleménye­zési, konzultációhoz való jog a munkáltató irányában,- a munkakörülményekre vonat­kozó szabályok megtartásának el­lenőrzése (az illetékes szakhatóság tájékoztatása mellett), ezzel össze­függésben észrevételezési, illetve eljárás kezdeményezési jog,- kifogás benyújtásának joga (a munkavállalókat, illetve ezek ér­dekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intéz­kedés, mulasztás ellen). Ezek a jo­gosítványok kiegészülnek az Üzemi Tanács tagjainak választá­sában biztosított jogokkal is (MT. 43.-58.x-ok), mivel az ÜT tagok és a munkavédelmi képviselőt is ezen eljárás keretében választják meg. 2.1 Üzemi Tanács Az ÜT-nek alapfunkciója bizto­sítani a munkavállalók részvételét a munkáltató vezetésében, döntésho­zatali mechanizmusában. Ennek megfelelően áttételesen, közvetet­ten befolyásolhatja a helyi munka­­védelmi viszonyokat. A munkahe­lyi munkavédelmi szabályzat kia­dásához az egyetértési jog gyakor­lója a munkavédelmi képviselő lett az Mvt. hatálybalépésétől (1994. 01. 01.), de megmaradt az ÜT elő­zetes véleményezési joga. Ha a munkáltató az MVSZ kiadásánál a véleményeztetést elmulasztja, ak­kor az intézkedés érvénytelen. Ugyancsak véleményezési joga van munkavállalók nagyobb csoportját, illetve új munkaszervezési módsze­reket érintő munkavállalói intézke­dések tervezetei esetén, amelyek nem vitathatóan munkavédelmi ki­­hatásúak is. A szakszervezetek mel­lett az ÜT is jogosult a munkavé­delmi képviselők megválasztásá­ban közreműködni. 3.1 Munkahelyi munkavé­delmi képviselő és munkahelyi munkavédelmi bizottság Az MVT. teremtette meg a mun­kahelyeken a tisztán munkavédelmi jellegű érdekképviseleti formát, amely mind az érdekegyeztetés he­lyi viszonyaiban, mind az érdekvé­delem külső és belső vonatkozásai­ban alkalmazható. 3.1. A képviselet főbb jellem­zői- Alanyi jogon és lehetőségként gyakorolható- Kizárólag az Mvt. 1. x (1) be­kezdésben körülírt munkavédelmi fogalom körbe tartozó jogok (érde­kek) megóvására irányulhat, azaz csak az egészséget nem veszélyez­tető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását célozhatja (bérharcra nem használható).- Önálló, azaz a szakszervezetek és az Üzemi Tanács lététől, műkö­désétől függetlenül létrehozható.- Kizárólag munkavállalói össze­tételű, jellegű. A munkáltató a munkavédelmi képviselő vagy bi­zottság kezdeményezésére köteles válaszolni, a tárgyaláson részt Wollner Pál elnök venni, konzultálni és természetesen saját kezdeményezésére is fordul­hat képviselőhöz (bizottsághoz), de részvétele mégsem elengedhetetlen eleme ezen intézmény működteté­sének.- A bizottságot csak a képviselők megválasztását követően maguk a képviselők hozhatják létre. 3.2. Jogállása:- viszonyban áll a megválasztó munkavállalói közösséggel,- jogai gyakorlása közben kap­csolatba kerül a munkáltatóval,- kapcsolatba kerülhet a munka­­védelmi felügyelettel. 3.3. A munkavédelmi képvi­selő kötelezettsége:- a képviselt munkavállalói kör munkavédelmi érdekeinek vé­delme,- a munkavállalókkal való kap­csolattartás,- a munkáltatóval együttműkö­dés, rendeltetésszerű joggyakorlás,- titokvédelem. A kötelezettségek megszegése joghátrányokkal, szankciókkal jár (járhat) a képviselőkre nézve. 3.4. A munkavédelmi képvi­selői jogok, jogosítványok- közvetlen (tapasztalati) vizsgá­lódás, tájékozódás joga: (munkakö­rülmények, munkaeszközök, egyéni védőeszközök helyszíni megtekintése, megvizsgálása, munkabalesetek, foglalkozási meg­betegedések vizsgálatában részvé­tel, munkavállalókkal konzultáció, meggyőződés munkavédelmi isme­retekből);- döntéselőkészítési - döntési jog: (vélemény-nyilvánítás lehető­sége nagyobb kihatású munkáltatói döntések előkészítése során: pl. új munkahely létesítése, új technoló­gia bevezetése, átszervezések, tel­jesítmény-norma emelése, illetőleg az egyetértési jog gyakorlása az MVSZ kiadásához, továbbá mun­kavédelmet érintő belső szabályo­zás tervezetének észrevételezése)- eljárási és kezdeményezési jo­gosítványok: ( a munkafeltételeket ellenőrző, engedélyező hatóságok­nál vizsgálat, intézkedés kezdemé­nyezése, szakértő igénybevétele, munkahelyi munkavédelmi prog­ram vagy más néven munkavé­delmi terv előkészítésére javaslatté­tel),- egyéb jogosítványok: (a képvi­selői kezdeményezésre adandó munkáltatói (akár teljesítő, akár el­utasító) válasz megkövetelése, a munkáltató megbízottjának meghí­vása a bizottság tárgyalására, az in­dokolt működési feltételek biztosí­tásának, illetve a képzésben való részvétel lehetőségének igénylése, stb. 3.5. A munkavédelmi bizott­ság kapcsolatrendszere a mun­káltatón belül és kívül 3.5.1. Munkáltatón belüli kapcsolatok A munkáltatóval, mint természe­tes személlyel közvetlen kapcsolat­­tartás. Ennek alapja részben érdek­elkülönültség (a profitot „terhelik” a munkavédelmi célú költségek), részben érdekhasonlóság (a műkö­dés, foglalkoztatás zavartalansága, a betegségek, balesetek elkerülése), így különösen nagy jelentősége van a tárgyalásoknak a konfliktus-meg­Ivanics István elnökhelyet­tes előzés során. A döntéselőkészítés, kezdeményezés, konzultációk so­rán a munkavédelmi alapkövetel­mények teljesítéséhez fűződő alap­érdeket nem sértve a munkáltatói és munkavállalói érdekek kiegyenlíté­sére, kölcsönösségen alapuló köze­lítésre kell törekedni. A kapcsolatokban a Munkavé­delmi Bizottság partnerei lehetnek: a. PA Rt. vezérigazgatója, mint a munkáltató első számú vezetője b. Biztonsági igazgató c. Munka- és tűzvédelmi osz­tályvezető d. közvetlen munkahelyi vezető, osztályvezető e. közvetlenül a munkavállaló f. a foglalkozás egészségügyi szolgálat g. szakszervezetek (PADOSZ, MESZ, Munkástanács, ATISZ) h. Üzemi Tanács A partneri kapcsolatok között a legszorosabb és a ténylegesen kö­zös érdekeken nyugvó kapcsolatot az ÜT-vei, illetve a szakszerveze­tek helyi szerveivel célszerű kiala­kítani. 3.5.2. Külső szervekkel (fel­ügyeletekkel) kapcsolattartás Az Mvt. nevesített (megkeresési) alanyi jogot biztosít a munkavé­delmi bizottság részére, amely sze­rint indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügye­lethez fordulhat. A Munkavédelmi törvény szakértő igénybevételét is lehetővé teszi indokolt esetben. 3.6. A munkavédelmi képvi­selő munkajogi védelme- általános, munkavállalót illető védelem (Mvt. 62.x)- különös, képviselőt illető véde­lem (Mvt. 76.x(l) bekezdése)- munkajogi védelem (Mt. sze­rint)- szabálysértési jog által kínált védelem (17/1968. (IV. 14.) Korra, rendelet 76/A.x.) 3.7. A munkavédelmi bizott­ság hatáskörébe tartozó jogo­sítványok- munkavédelmi szabályozásban az egyetértési jogosultság gyakor­lása,- munkahelyi, munkavédelmi program kezdeményezése,- új munkahely, technológia be­vezetésének véleményezése,- a munkáltató szakemberével intézményes kapcsolattartás.- a munkáltatói feladatok ellátá­sának személyi kérdéseiről tájéko­zódás,- a munkabalesetek és foglalko­zási megbetegedések kivizsgálásá­ban részvétel- hatékony ellenőrzések (szak­­szerűség, rendszeresség, tapasztala­tok visszacsatolása, értékelés és in­tézkedés) 3.8. A munkáltató szerepe a munkavédelmi képviselet mű­ködésével, tevékenységével kapcsolatban Alapvetően megállapítható, hogy a munkáltató nem akadályozhatja, az együttműködés kötelezettségé­nek megfelelően segíteni köteles a képviselők választását, működését, viselni tartozik a jogszerű eljárá­sukkal kapcsolatos költségeket, in­dokolt működési feltételeket. 4.A PA Rt. Munkavédelmi Fodor László elnökhelyettes Bizottság eddig végzett munká­járól Az Mvt. 70. x. felhatalmazásával élve a PA Rt. munkavállalói 1996. májusában megtartották a munka­­védelmi képviselőválasztást. 13 fő munkavédelmi képviselő került megválasztásra. A választást köve­tően rövidesen megalakult a képvi­selőkből a 13 fős Munkavédelmi Bizottság. A kezdeti időszakot lel­kes tevékenység jellemezte. 1996. november 6-án a több hónapos egyeztetések után aláírásra került az Együttműködési Megállapodás a PA Rt. vezérigazgatója és a PA Rt. Munkavédelmi Bizottsága között. 1997. május 5-én módosításra ke­rült a 28. számú Munkavédelmi Szabályzat 13. számú melléklete, mely „A munkavédelmi képviselő joggyakorlásának feltételei, eljárási szabályok” címet viseli. Ezzel a Munkavédelmi Bizottság PA Rt-n belüli működésének jogi szabályo­zása megtörtént. 1997 májusában a Munkavédelmi Bizottság új vezető­séget választott magának. Azok let­tek az új vezetőség tagjai, akik az elmúlt időszakban tevékeny mun­kájukkal is bizonyítottak. A Munkavédelmi Bizottság ve­zetésében történt változások után 1997 júniusában az együttműködési feltételekben rögzítetteknek megfe­lelően irodahelyiséget kaptunk a 101/B épület 26. számú helyiségé­ben. Ezek után a Munkavédelmi Bizottság munkájának ellátásához a Gazdálkodási és Kontrolling főosz­tály költségkeretet biztosított. 1997 szeptemberében a Munka­­védelmi Bizottság először levél, majd személyes megkeresésre a PA Rt-nél működő szakszervezetekkel vette fel a kapcsolatot, kétoldalú együttműködési megállapodások kötésére. Ezen tárgyalások folyta­tásaként 1997. október 15-én közös tárgyaló asztalhoz ültünk le a Mun­kavédelmi Bizottság vezetősége a PADOSZ, a MÉSZ, a Munkásta­nács, az ATISZ és az Üzemi Tanács elnöke. A megbeszélés témája a munkavédelem területén történő együttműködés lehetséges területei voltak. A Munkavédelmi Bizottság rendszeres napi munkakapcsolatot épített ki a Munka- és tűzvédelmi osztállyal. Részt veszünk a munka­balesetek kivizsgálásában. Ellenőr­zéseket tartunk a munkahelyeken. A Munkavédelmi Bizottság kap­csolatot létesített az Atom-Med Kft-vel (Üzemegészségügyi szolgá­lat) és a Pszichológiai Laboratóri­ummal. A Munkavédelmi Bizottság további munkájához a PA Rt. az alapvető feltételeket biztosította. A Munkavédelmi Bizottság további munkáját a Munkavédelmi tör­vényben, az együttműködési meg­állapodásban és a munkavédelmi szabályzat 13. számú mellékletében biztosított jogok alapján szeretné végezni. Célunk a biztonságos és egészséges munkakultúra feltétel­­rendszerének elősegítése, amely minden munkavállaló alapvető joga. Kérjük munkatársainkat, ha a munkavédelem területén megoldat­lan problémáik adódnak, keressék a munkavédelmi bizottság tagjait. Wollner Pál, a Munkavédelmi Bizottság elnöke Igaz mese egy fiúról és a Varázsgömbről "W" folt egyszer, hol nem volt, volt egy bakonyi falucska, 1 / neve Ajkarendek. Ebben a piciny falucskába élt egy V fiú, úgy hívták: Józsi. Éles elméjű, ügyes kezű fürge lábú legényke volt, korán kitűnt társai közül. Élték minden­napi életüket, jóból-rosszból kijutott nekik, ám nem pa­naszkodtak, hiszen boldogok voltak. Telt-múlt az idő, a fiúcska elvégezte az iskoláit. Egyszer egy szép napon odaállt szülei elé: „Amit lehet megtanultam, mesterséget szereztem, ideje elindulnom a vi­lágba, szerencsét próbálni. ” Fölpakolt a batyujába és elkö­szönt. Útravalóul ő nem hamubasült pogácsát kapott, ha­nem egy gyönyörűen csillogó, színekben cikázó üveggöm­böt. Ez a gömb különleges volt. Aki kézbevette, másként látta a világot. Három szín keveredett benne: A Tisztesség, az őszinteség és a Segítőkészség színei. Útja során sok kalandban volt része hét határon innen és túl. Sokszor került nehéz helyzetbe, sokszor volt tanácsta­lan, ám ekkor mindig elővette tarisznyájából a Varázsgöm­böt, mely megmutatta számára a helyes utat. Útja során sokféle emberrel találkozott, sokkal meg is ismerkedett. Volt, aki bántotta, volt aki szemlélte, és olyan is akadt, aki segítette. Sokat gondolkodott, hogy miért ilyen különbözőek az emberek. Amint így töprengett az út szélén, elébe top­pant egy erdei manó és így szólt: „Látom miféle gond gyö­tör, adok egy tanácsot: Törd szét a varázsgömböt apró da­rabokra. A három szín megmarad mindegyikben, olyan szé­pek lesznek, mint az eredeti. Ha valaki utadba kerül és segí­teni akarsz rajta, adj neki egy darabot a kincsedből” — ez­zel eltűnt. Gondolkozott egy kicsit, majd fogott egy nagy követ és rácsapott a varázsgömbre. Sok ezer darabra hul­lott, de mindegyik megőrizte a színeit. Könnyű szív­vel indult tovább, mert megoldódott a nagy gondja, ettől kezdve az útjába kerülők kaptak a kincsből, amely utat mu­tat az élet vándorútjain, hogy rátaláljanak a helyes irányra. A mesém szerencsére nem ér véget, mert ez az egy­szerű fiú még mindig vándorol és az útjába kerülőknek pél­dát mutatva osztogatja azt az értéket, amivel csak nagyon kevés ember rendelkezik. Köszönjük Józsi! A kitüntetett Szigeti József 1997. november 26-án a Villa­­mosenergia-ipari Dolgozók Szak­­szervezeti Szö­vetsége (VDSZSZ) Gyöngyösön tar­totta meg a III. országos értekez­letét. Közel 300 küldött vett részt az egynapos ér­tekezleten. Ezen alkalommal Szi­geti József, a PADOSZ GÉPIG. főbi­zalmija, hosszú éveken keresztül kiemelkedően végzett szakszervezeti munkája elismeréséül VDSZSZ arany­gyűrűt kapott. — Milyen érzés volt amikor megtudtad, hogy neked ítélték oda az idei évben 7 szakszerve­zeti aktivista társaddal együtt az aranypecsét gyűrűt? - tettem fel a kérdést Szigeti Józsefnek. — Határtalan öröm. Először szólni sem tudtam a meglepe­téstől. Az örömtől könnybe lá­badt a szemem. Az őszinteség­hez tartozik, hogy minden eset­ben jólesett és -esik jelen eset­ben is az elismerés. Az elmúlt évek, évtizedek során számta­lan erkölcsi és anyagi elisme­résben részesültem. A sok kö­zül talán ezt tartom a legna­gyobb elismerésnek. Azt is tu­dom, hogy ez nem csak nekem szólt, hanem a munkatársaim társadalmi tevékenységének is. Nem utolsósorban a PADOSZ- nak is. Láncszemnek tartom magamat. A sok közül egy va­gyok én is. Mindenki teszi a maga dolgát a szervezett és nem szervezett munkatársaiért. Jól vagy rosszul, azt majd a kol­lektíva eldönti. Szerencsés em­ber vagyok, hogy egymásra ta­láltunk a PADOSZ-szal. Nap­számosnak tartom magamat, aki szolgálja a közösséget. Az elért sikerek erőt adnak, a to­vábbi feladatok elvégzésére. Hogy meddig? Ameddig az egészség engedi, ameddig ér­zem a munkatársaim, a szak­­szervezeti tagság bizalmát. Az országos értekezleten 1-1 táb­lán olvasható jelmondat önma­gáért beszél: EGYÜTT ERŐ­SEBBEK VAGYUNK! Ez már közismert. A másik mondat erre az értekezletre fogalmazó­dott meg. MA KELL TEN­NÜNK A HOLNAP BIZTON­SÁGÁÉRT! Nem hiszem, hogy ezt külön-külön meg kellene magyaráznom valakinek is. — Köszönöm a beszélgetést, még egyszer gratulálunk és to­vábbi sikereket kívánunk. s* Megjegyzés: Azt hiszem, nem követtem el hibát, amikor Szi­geti Józsefet nem mutattam be az újság olvasóinak. Jóska so­kunk barátja, 20 éve, hogy az atomerőműben dolgozik, 15 éve PAV-os, illetve PA Rt-os. Aktív társadalmi tevékenysé­gével hamar népszerű, közis­mert emberré vált társai és az egész PA Rt. munkavállalói szemében. PA Rt. pecsétgyűrű, (céggyűrű) tulajdonosa is. (MJ.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents