Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-12-01 / 12. szám

2. oldal Atomerőmű 1997. december A KKÁT épülete az embereknek, és ráadásul több hónapról van szó. — A munkák értékelése is nagyon fontos feladat. Ezzel önálló technológus. Fazekas Károly foglalkozik a Reaktor Osztályon. Mi az őfeladata? — A KKÁT gépészeti üzembe helyezésének értéke­lése az új Nukleáris Biztonsági Szabályzat alapján történik. A KKÁT üzembe helyezésének megkezdésétől megpróbálunk egy értékelési rendszert kidol­gozni, ami egy olyan adatbá­zissá válik, amely bármikor le­vehető a polcról és pontosan tanulmányozható a dossziéból, illetve a számítógépes rend­szerről. A dolog lényege, hogy összeállítottunk egy konténer kísérő lapot, amit lehet, hogy jelenleg tehernek éreznek az adminisztráció miatt az operá­torok, de ez később nagyon fon­tos lesz az értékeléseknél. Ezt az adatbázist fel fogjuk hasz­nálni az üzemeltetési engedély megkérésénél, ahol melléklet­ként szerepel majd. Ebből vilá­gosan látszik a műveleti idők tartama, valamint az, hogy a ki­szállítás alatt mely műveletek­nél milyen problémák merültek — Amikor az ember nagyon fáradt, mert sokat kell egyfoly­tában dolgoznia és komoly ál­dozatokat kell hozni, akkor néha nagy segítség az, ha egy sikeres munka végére ér, és ezt másokkal is megoszthatja. Ez általában erőt ad ahhoz, hogy megbirkózzunk a következő kihívással. Ennek a létesít­ménynek az üzembe helyezése ilyen sikert jelenthet mindenki­nek, aki részt vett ebben, a munkában. Az üzembe helye­zési engedély egy modul feltöl­tésére ad lehetőséget, a további modulok feltöltését az üzemel­tetési engedély birtokában lehet csak megkezdeni. Ennek az en­gedélynek a megszerzése a kö­vetkező feladat. Volt egy időszakos hatósági ellenőrzés, melyet az Országos Atomenergia Hivatal - Nukleá­ris Biztonsági Igazgatósága végzett a KKAT-ban. A vizsgá­lat kiterjedt a blokkon folyó ki­égett üzemanyag manipuláció­tól a KKÁT üzembe helyezé­sig, a kiégett üzemanyag táro­lócsőben való elhelyezéséig. Vizsgálták a dokumentáltságot, hogy mennyire felel meg a KKÁT-ban folyó munka az ér­Irigylésre méltó csapatmunka Befejezéséhez közeledik a KKAT aktív üzembe helyezése dezések beszerelése, ezen már a hat delegált átrakógép operá­tornak is részt kellett venni. Az üzembe helyezés gyakorlati le­bonyolítását ők végezték, ők kezelték a berendezéseket a KKÁT projekt felügyeletében. Ez nagyon fontos volt, mert pó­tolhatatlan ismereteket szerez­tek ez alatt az időszak alatt. — Mindez nyilván sok mun­kát jelentett, s mivel először épült Magyarországon ilyen lé­tesítmény, gondolom nehézség is akadt bőven. Kovács Ferenc üzemvezető: — Akkor kezdődött meg a mi munkánk, amikor az inaktív komplex próbák után átvettük a létesítményt. Ez valóban nem a szokásos út volt, mert általában a berendezéseket, rendszereket üzembe helyezés után szokták az üzemeltetők átvenni. Ebből mindjárt adódtak is nehézsé­gek, hiszen ez a csapat alapve­tően üzemeltetői feladatokat lát (Folytatás az 1. oldalról.) Elsőként Kovács Józsefet kérdeztem arról, hogy a KKAT- ban elkezdődő munkák előtt mi­lyen szervezeti átalakítást kel­lett végrehajtani a Reaktor Osz­tályon belül?- Mindjárt az elején kiemel­ném, hogy olyan feladatot vé­gez most a Nukleáris Fűtő­anyag Üzem, amire nem volt eddig példa. Kis csapat birkó­zik itt nagy feladattal. Egy új lé­tesítmény üzembe helyezését kell elvégeznünk, teljesen új jogi szabályozási körülmények között, az üzembe helyezés után pedig üzemeltetési enge­délyt kell kérni. Nemcsak egy rendszer, hanem egy nukleáris létesítmény üzembe helyezésé­ről van szó. 1996 telén vált nyilvánva­lóvá, hogy ezt a létesítményt nagyon gyorsan üzembe kell helyezni. Addigra köztudottá vált, hogy nehézségeink vannak a kiégett üzemanyag oroszor­szági visszaszállításával kap­csolatban. Ahogy áttekintettük, üzembe helyezés értékelése pontosan rögzítve legyen. Zel­­fel István főállásban művezető­ként irányítja a blokkokon fo­lyó munkát. Mivel Debreczeni Sándor, a KKÁT üzembe he­lyezése után betanuló blokkü­gyeletesként fog tovább dol­gozni, Eigner Tibor lett a KKÁT új üzemeltetés vezetője. Az ő feladata lesz a KKÁT üzemeltetési engedélyének és a szakhatósági engedélyeknek a beszerzése. Meg kell említe­nem, hogy nagyon nagy segít­séget kaptunk az üzembehelye­zés alatt a beruházást végző projekttől, Százuj Istvánéktól. Nem akarom elkiabálni, de na­gyon közel állunk ahhoz, hogy egy igen hosszú és intenzív te­vékenységnek tegyünk pontot a végére. Az interjú készítésének pillanatában ott tartunk, hogy még három konténert kell a KKÁT-ban kipakolnunk, és be­fejeződik a létesítmény üzembe helyezése. Tizenöt konténer be­rakására van hatósági engedé­lyünk, majd az üzembe helye­tek, ez az 1. blokki 1. akna re­konstrukciója. Csak akkor kezdhető meg ez a nagy volu­menű munka, ha sikerül a KKÁT üzembehelyezését idő­ben befejezni. A munkálatok elindulását Debreczeni Sándor, a korábbi üzemeltetés vezető összegzi: — A szervezeti átalakítás első lépéseként a Reaktor Osz­tályon egy művezetőt neveztek ki - személyemben -, aki a KKÁT ügyeit intézte a kezde­tektől fogva. Ezt a művezetőt az üzemvezető alá osztották be, akit szintén ekkor neveztek ki. Tehát egy új szervezet alakult erre a feladatra. Amikor ez megtörtént, a kö­vetkező lépésben meghatároz­zuk, milyen munkát kell elvé­gezni a KKÁT-ban és ehhez milyen létszám szükséges. Ek­kor derült ki az, hogy a két át­rakógép operátor, aki eddig műszakban volt, nem elég. Ek­kor hat operátort vettünk fel. Ezzel egy időben már a mű­szaki terveket kellett zsűrizni, Dala György az átrakó gép vezérlő fülkéjében hogy milyen súlyú feladatokkal kell szembenéznünk, elhatároz­tuk, hogy ezt a feladatot csak egy olyan megerősített Nukleá­ris Fűtőanyag Üzemmel tudjuk elvégezni, ahol az átrakógép operátorok létszámát növelni, a műszaki háttér tevékenységet pedig erősíteni kell. Sikerként könyvelhető el, hogy tizen­nyolc főre bővült a fűtőanyag üzem operatív állományának létszáma. Már van egy techno­lógusunk, Fazekas Károly, aki azért felel, hogy a KKÁT-ban történő átalakítások, kezelési utasítások, egyáltalán az zés eredményeinek értékelése után folyamodhatunk az üze­meltetési engedélyért. Szá­momra nagyon megnyugtató, hogy sikerült a létesítmény üzembe helyezése kapcsán minden olyan eljárásrendet al­kalmazni és ezeknek érvényt szerezni, ami a Paksi Atom­erőmű Részvénytársaság mind a négy blokkjára vonatkozik. Mindez köszönhető ennek a nagyon fiatal, ütőképes, ener­gikus csapatnak. Az aktív üzembehelyezés sikeres befeje­zése egy másik nagyon fontos munka megkezdésének felté­amikor ez megtörtént, a kiviteli tervek következtek. Ez utóbbi zsűrizésében aktívan részt vet­tünk, minden tervet nekünk is jóvá kellett hagyni. Ezen kívül be kellett kapcsolódni a gépé­szeti gyártóművi átvételekbe is. Ez nagyrészt Budapesten a GANZ Gépgyárban, Kecelen a Pintér-műveknél történt, illetve a legnagyobb berendezést, az átrakógépet Angliában gyártot­ták, melynek gyártóművi átvé­telén is részt kellett venni a Re­aktor Osztály képviselőjének. A gyártóművi átvételek után elkezdődött a gépészeti beren­A sokat emlegetett átrakógép el, a beruházások területén nem igazán voltunk ez idáig járta­sak. Szerencsére nagyon sok segítséget kaptunk a KKAT projekttől, akik annak ellenére, hogy átadták a létesítményt, a magukénak is érezték, és lassan mi is beletanultunk a beruhá­zási jellegű feladatok megoldá­sába. A műszaki részben is voltak nehézségeink. A világon két he­lyen működik (kiválóan) ilyen létesítmény, a paksi mégis tar­talmaz eltéréseket a referencia tárolókhoz képest. Az egyik do­log az, hogy Pakson a földren­gésállósággal szemben támasz­tott kritériumok nagyon szigo­rúak. Emiatt a tervezési krité­rium miatt olyan speciális sze­izmikus rögzítők lettek beé­pítve, amilyenek máshol még ebben a formában nem „üze­meltek” eddig a világon. Ezek­kel vannak kisebb-nagyobb problémáink, amelyek néhány órás csúszásokat okoztak. Ä problémák másik része a kazet­ták típusából adódik. A nyugati reaktorok üzemanyaga általá­ban nem orientált, az orosz pe­dig az. Van még egy harmadik do­log, amiről beszélni kell, ez pe­dig az emberi oldal. A jelenlegi létszámot olyan állapotra ter­veztük, amikor egy konténerrel végezzük a szállítást és azt is a leálláson kívüli időszakban. Az elmúlt években azonban annyi kiégett üzemanyag halmozó­dott fel a pihentető medencék­ben, hogy most gyorsított ütemben kell onnan elszállítani. Két csapat dolgozik folyamato­san, az egyik a pihentető me­dencénél tölti fel a konténert, a másik csoport pedig a KKÁT- ban rakja ki a kazettákat. Ez elég nagy igénybevételt jelent fel és ezeket hogyan lehet ke­zelni, hogy később ne fordulja­nak elő. — Mindezekbcíl jól látszik, hogy egy olajozottan működő, átgondolt, és megtervezett munkafolyamat vége felé köze­ledik a Reaktor Osztály. A to­vábbi feladatokról Kovács Jó­zsef osztályvezető beszél: vényes eljárásrendeknek. Ez az átfogó vizsgálat nem tárt fel hi­ányosságot, nincs olyan észre­vétel, amely korrektiv intézke­dések végrehajtását tenné szük­ségessé. 1997. december 8-án befeje­ződött az első tároló modul fel­töltése. Bencze János a KKÁT vezénylő pultjánál ellenőrzi a konté­ner helyzetét a fotókat bergnyei miklós készítette \

Next

/
Thumbnails
Contents