Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-12-01 / 12. szám

1997. december Atomerőmű 3. oldal Felkészülés a változó műszaki szabályozásra (Folytatás az 1. oldalról.) Az új műszaki szabályozásra való felkészülés első legfontosabb lépé­seként a PA Rt. vezetői - a végre­hajtást, felügyeletet és előkészítést irányító vezetői szintig bezárólag - részére indokoltnak tűnt egy rend­kívüli képzés, konzultáció megszer­vezése az OAH NB1 szakemberei­nek bevonásával. A Társasági Mi­nőségbiztosítási Tanács döntése ér­telmében - elfogadva a jelzett okta­tási program többi pontját is - az Oktatási Központ felkérése alapján a nukleáris hatóság szakemberei november 27-én és december 9-én előadásokat tartottak, valamint kon­zultációs lehetőséget biztosítottak számunkra. Simon Péter főmérnök, a Pa Rt. Oktató Központ vezetője bevezető szavaiban felhívta a hallgatóság fi­gyelmét a téma aktualitására. Az au­tentikus előadók vállalták a konzul­tációt, így valós párbeszéd alakulha­tott ki az engedélyes és a hatóság szakemberei között. Vöröss Lajos főigazgató-helyet­tes, az OAH NBI vezetője „A nuk­leáris biztonság űj jogi keretei” című előadása megtartása során egy piramist vetített ki, amely vizuálisan is jól érzékelteti az új szabályozás elvi felépítését: A hallgatóságnak már volt lehe­tősége megismerni az 1996. évi CXVI. törvényt, a korábbit felváltó űj atomtörvényt. Az ehhez nélkü­lözhetetlen végrehajtási utasítások, a jelzett két új kormányrendelet idén májusban és júniusban készült el. Az új NBSZ kötetek kiváltották a korábbi ABSZ 1-8. Köteteket, és a „Mit?” kérdésre adják meg a mai kor igényességével a választ. „Be­jöttek” az OAH irányelvek, amelyek a „Hogyan?” - kérdésre igyekeznek válaszolni. Az előadó a legfonto­sabb változásokat kiemelte: - Az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) hatósági (engedélyezési) ha­tásköre megszűnt, azt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kapta meg. Az OAB a kormány tanács­adó. döntés-előkészítő, koordináló és felügyelő szervezetévé alakult át. Az OAH a kormány irányítása alatt álló önálló hatáskörű szerv lett, fel­ügyeletét egy kijelölt kormánytag gyakorolja. Változott az OAB ösz­­szetétele és a Tudományos Tanács szerepe is. A hatóság függetlenségét kormányrendelet deklarálja. Nevesí­tésre került az első fokú nukleáris biztonsági hatóságként az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság. A másodfokú hatósági döntést az OAH főigazgatójának hatáskörébe utalták. Az OAH NBI vezetője úgy értékelte előadásában, hogy az új műszaki szabályozásunk megfelel a NAÜ, az Európai UNIÓ és az OECD-NEA ajánlásainak is. Ismer­tették az OAH NBI hatósági felada­tait:- Nukleáris létesítmények enge­délyezése és ellenőrzése.- Nukleáris berendezéssel és üzemanyaggal kapcsolatos művele­tek engedélyezése és ellenőrzése.- Nukleáris létesítmény építmé­nyeinek hatósági tevékenysége.- A munkavállalók foglalkoztatá­sának nukleáris biztonsági követel­ményei és ezek érvényesítése.- Az üzemeltető és a beszállítók minőségbiztosításának hatósági fel­adatai.- A műszaki sugárvédelmi ható­sági engedélyezés és ellenőrzés.- Hatósági feladatok a fizikai vé­delem és a balesetelhárítás területén.- Az előírások érvényesítése, szükség esetén szankciók alkalma­zása. A felsorolásból kitűnik, hogy tel­jesen új tételek is megjelentek, főleg ha a legutolsóra gondolunk. An­nak érdekében, hogy a hatóság által kiszabható pénzbírságot az engedélyes el­kerülje, érde­mes felkészülni a januártól ér­vényes „lec­kére”. Szepes Károly, az OAH'nBI fő­osztályvezetője előadásában az NBSZ 1. Kötet­ben taglalt, atomerőműre vonatkozó új hatósági eljárá­sokat és az eljá­rások követel­ményeit ismer­tette:- az engedé­lyezés- az ellenőr­zés- a jelentési kötelezettség- a külső szakértő bevonása a ha­tósági munkába- és a nukleáris biztonság szem­pontjából fontos munkakörök betöl­tése területeken. Az utóbbinál új elemként megje­lent, hogy karbantartói munkakö­rökre is kiterjed. A munkakör betöl­tésének feltétele:- a megfelelő fizikai, pszicholó­giai állapot, képzettségi szint, elmé­leti és gyakorlati tudás. A jogosít­vány érvényessége két évről három évre változott. A jogosítvány meg­újítása a hatóság, vagy az általa fel­hatalmazott szervezet képviselőjé­nek jelenlétében történhet. Tóth András, az OAH NBI főosz­tályvezetője előadásában az NBSZ 2. Kötetből, a Minőségbiztosítási Szabályzat lényegi elemeire irányí­totta a hallgatóság figyelmét. Leg­főbb „mondandója” a kötetnek, hogy valamennyi atomerőművi te­vékenység tervezhető, megvalósít­ható, felülvizsgálható és továbbfej­leszthető folyamat. Az irányítás fő­folyamaton belül nélkülözhetetlen a minőségpolitika, a minőségbiztosí­tási rendszer, a jogkörök, felelőssé­gek egyértelmű meghatározása. Az információ minősége mellett az osz­tályba sorolás segít a követelmé­nyek szintjeinek szelektív felállítá­sában. Ügyeljünk a dokumentációk nyelvezetére, a tárgyi bizonyíté­kokra és a nem megfelelőségek ke­zelésére. A megvalósítás főfolya­mata kapcsán az előadó kiemelte a szabályozással összhangban levő munkavégzést, a megfelelő ellen­őrző berendezések fontosságát. A tervezési követelmények, határok és kapcsolódási pontok egyértelmű rögzítése mellett különös gondot kell fordítani a tervezés igazolására. A beszerzési specifikációk elkészí­tésével párhuzamosan a beszállítók kiválasztása, minősítése is lényegi kérdés. Az eltérések jelentésére és értékelésére működő mechanizmust kell kidolgozni. Biztosítani kell az átvételi ellenőrzés függetlenségét. A vezetőségi felülvizsgálatok biztosí­tani tudják hatékonyságunk javítá­sát. Független belső és külső audi­­tok eddig is és reményeink szerint ezután is javítják minőségbiztosítási rendszerünk folyamatos korszerűsí­tését. Fichtinger Gyula, az OAH NBI főosztályvezető-helyettese előadá­sában az NBSZ 3. Kötet, a tervezési követelmények új elemeit ismer­tette. A korábbi ABSZ 1-8 köteté­ben külön-külön foglalt tervezési részek összevonásra, egységesítésre kerültek. A „szakmai” megvalósí­tásra vonatkozó részleteket átcso­portosították az irányelvek doku­mentumokba. melyek közül az alábbiak elkészültek:- Nyomástartó berendezések szi­lárdsági számítási normái.- Nukleáris nyomástartó beren­dezések tervezési követelményei.- Atomerőművi villamos és irá­nyítástechnikai rendszereinek és rendszer elemeinek tervezési köve­telményei.- Atomerőművi üzemanyag ter­vezési követelményei. Az NBST 4. Kötetet, az üzemel­tetési követelmények súlyponti té­máit Tóth András főosztályvezető ismertette. Teijedelmi korlátok mi­att tudósításomban csak a leglénye­gesebb elemeket tudom kiemelni. Általános követelmények között rögzítették a közvetlen és oszthatat­lan felelősség elvét. Az üzemeltetési feltételek között biztosítani kell a közbeavatkozás lehetőségét. Az üzembe helyezés során törekedni kell munkaprogramok kidolgozá­sára, betartására. A szervezeteken belül a funkció szétválasztása (irá­nyítás, végrehajtás, felülvizsgálat) előírás lett. A személyzet képzett­ségi, egészségi állapotáról gondos­kodni kell. Az üzemeltetési utasítá­sok készítésével törekedjünk az egységes, áttekinthető felépítésre és a könnyű végrehajthatóságra. Kar­bantartásoknál a legfőbb cél a biz­tonsági szint csökkenésének kizá­rása. Az átalakítás definícióját a 12.002. pontból megismerhetjük. A baleseti felkészülésre szolgáló BEIT és a készenléti anyagok és eszközök időszakos ellenőrzését mindig el kell végezni. Az üzemeltetési ta­pasztalatok elemzése, okfeltárása után az oktatások következzenek. Az előadások után feltett kérdé­sekre az OAH szakemberei válaszol­tak. Befejezésül visszatérve a jelzett és elfogadott oktatási programra, még sok tennivalónk van a megvál­tozott műszaki szabályozási környe­zet és megismertetése terén. A felké­szült vezetőknek be kell építeniük szervezeteik belső oktatási program­jaiba az új ismeretek átadását, kon­zultációs lehetőségek biztosításával. A hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörben alkalmazottak képzése során beépül a tananyagba az új is­meretanyag és külön NBSZ (ABSZ) vizsgát nem kell tenni, hanem a ható­sági vizsgán ebből a tárgykörből is vizsgáznak. A társasági szintű vizs­gáztatásra kötelezett munkakörben alkalmazottaknál hasonlóan kell el­járni. A korábbi ABSZ vizsgáztatás felülvizsgálata során az arra kijelölt munkakörben alkalmazottak számára az NBSZ vizsgákat az Oktatási Köz­pontban fogják lebonyolítani jövő év elejétől. Sipos László Alapítványok az ipari környezetvédelemért (Folytatás az 1. oldalról.) Ebben az évben először értékelték a hallgatókat felkészítő oktatók munkáját is, jutalmazva a kiemelkedőket. Több éves sikeres témavezetői tevékenysége alapján elismerésben részesült Dr. Raisz István egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Kohómémöki Karának okta­tója. Az Alapítvány 1997. évi egyéni díját, egy kb. 30 g-os színaranyból készült ér­met, Janda Istvánná környezetvédelmi szaküzemmémöknek ítélték oda. ő 1970 óta dolgozik a KÖBAL, Kőbányai Könnyűfémmű Kft-nél, 1989-től hozzá­rendelt munkakörben környezetvédelmi felelősként, majd 1990-től kizárólag környezetvédelmi munkakörben. 1992 óta a cég kinevezett környezetvédelmi vezetője. Az ő érdeme többek között a cég központi és kecskeméti telephelyére készített környezetvédelmi terv, vala­mint az ISO 14001-es környezeti irányí­tási rendszer bevezetésének megkez­dése. Az idei kollektív díjat a kuratórium döntése alapján a Fővárosi Közterület­­fenntartó Rt. Hulladékhasznosító Mű kollektívája kapja. A Mű 1978-81. kö­zött épült, és megépítése óta jelentősen hozzájárul a város települési szilárd hul­ladékának környezetkímélő ártalmatlaní­tásához. Az elégetett szemét csökkenti a lerakandó hulladék mennyiségét, ráadá­sul a termikus hasznosítással termelt energia kb. 10 ezer lakos éves villamos energia fogyasztását és 25 ezer lakos távhőszolgáltatását biztosítja. A kollek­tíva hat dolgozója az aranyérem ezüst másolatait kapta meg. Az ugyancsak hét éves múltra vissza­tekintő „Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány” nevében Dányi István, a ku­ratórium elnökhelyettese ismertette az idei díjazottak névsorát és méltatta mun­kásságukat. A négy jutalmazott azonos értékelést kapott és egyforma elismerés­ben részesült. ABC sorrendben vehették át a díjakat környezetvédelmi eredmé­nyeikért: Fekete-Nagyné Török Judit, a BORSODCHEM Rt. Környezetvédelmi osztályának vezetője, elsősorban a szennyvíztisztítás és a szelektív hulla­dékgyűjtés terén végzett munkájáért, Godó László oki. vegyészmérnök, a Richter Gedeon Rt. dolgozója a gyógy­szertár szennyvízderítőjének és környe­zetvédelmi berendezéseinek rekonstruk­ciója terén kifejtett tevékenységéért, dr. Kerekes Sándor egyetemi tanár, a Buda­pesti Közgazdaságtudományi Egyetem Környezetvédelmi Tanszékének veze­tője kiváló munkájáért, dr. Kovács Endre oki. gépészmérnök, a KTM levegőtiszta­sági osztályának vezetője, a légszennye­zés csökkentése terén elért eredménye­kért. Természetesen mindkét alapítvány egyéb módokon is ad támogatásokat. Az IMFApl. 1996-ban 190 pályázót részesí­tett összesen 75.384.000 Ft. támogatás­ban. Nagyon jó vélemény alakult ki a rendezvény résztvevőiben arról, hogy a két hasonló területen tevékenykedő ala­pítvány - a rivalizálást elkerülve - közö­sen rendezte meg ezt a díjkiosztó ünnep­séget. (Simon Gyula) (Folytatás az 1.oldalról.) — Miért erősödött fel napjainkban az igény a kommunikáció fejlesztésére Magyarországon? - kérdeztük dr. Buda Bélától az előadás után. — A rendszerváltást követően az átalakulások nehézségei minden munkakörben, minden szer­vezetben előtérbe helyezték az emberi tényező­ket. Azt kell mondanom, hogy Paks ilyen tekin-Dr. Buda Béla tetben talán nem is érezte meg ezt a kihívást, hi­szen itt a technológia, a munkahelyek adottak, sőt bizonyos fejlődés az energia szükséglet növeke­dése miatt eleve adott. Más helyeken azonban nagy változások történtek. Ez az egyik oka. A másik az, hogy a nemzetközi multinacionális ér­dekeltségekben eleve tudják, hogy a vezetés na­gyon fontos dolog, és a vezetők fejlesztése az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás. Ezek a cégek külföldről hozzák ezt a kultúrát. A har­madik, nem elhanyagolható tényező, hogy ezek az ismeretanyagok a munkaszervezetekkel fog­lalkozó szakemberek tudatában is benne vannak. Sőt, a köztudatban is benne van ez az igény, és egyre többet tud róla. A magyar értelmiség köz­tudata globalizálódik és már nálunk sem olyan idegen dolog, hogy a vezető a saját személyisé­gével dolgozik. Ennek eredményességéhez azon­ban nagyon fontos, hogy megfelelően tudjon kommunikálni. Nagy örömmel mondtam igent erre a mai meghívásra is, a feladatom pedig az volt, hogy megvilágítsam ezt az emberi szférát. — Melyek a jó vezető kritériumai? — A mai tudásunk szerint a jó vezető ponto­san ismeri a munkaszervezetet és munkafelada­tait, igazgatási, pénzügyi és egyéb társadalmi vi­szonyait, szakmájában jól képzett. Az emberi szférában el tud igazodni, érzékeny munkatársai finomabb kommunikációi iránt, és képes a visz­­szajelzések hasznosítására. Munkakörén belül fejlődőképes és ami nagyon lényeges: szuggesz­­tív és bizonyos szervezeti értékek mellett elköte­lezett. Mindezek az elemek nagyon fontosak, ezeknek az aránya azonban változhat, mert van­nak olyan munkakörök, ahol az emberi tényező rendkívül fokozottan érvényesül. Én azt hiszem, hogy itt Pakson, ahol a szervezeti átalakulás nem olyan gyors, nagyon fontos, hogy a vezető réteg hogyan tudja szabályozni az emberek hangulatát, közérzetét, önálló munkakörrel kapcsolatos fej­lődési tendenciáit, hogyan tud segíteni a konflik­tusok feloldásában, hogyan tud inspirálni bizo­nyos belső folyamatokban. Ezek fontosabbak, mint például a pénzügyi szabályok (hiszen ezek adottak), mert az atomerőműben az emberi té­nyezőjelentősége nagyobb. — Az On neve az empátia fogalommal rob­bant be a köztudatba. Mennyire fontos, hogy egy vezető rendelkezik-e empátiával? — Nagyon fontos. Az emberi érzékenység azt jelenti, hogy a másik ember nem verbális visel­kedésének egésze, jelzései, pulzusa is felfogha­tók, és hasznosíthatók számára. Ennek segítségé­vel az emberi kapcsolatokban el lehet igazodni. Ekkor beszélhetünk arról, hogy értem a másik embert a maga egészében és pont arra tudok rea­gálni, amire kell. És ez egy vezetőnél elengedhe­tetlenül fontos tényező. (C. M.) Elismerés a NOE-tól OKLEVÉL Paksi Atomerőmű .M-......... »bt »Ml» 19,7 lltlW *-|__ „a Nagycsaládosok Országos Egyesületének BRONZBÖLCSÖS támogatója'' A Nagycsaládosok Or­szágos Egyesülete (NOE) a közelmúltban oklevelet adott át Szabó József vezérigazgatónak, mellyel a Paksi Atom­erőmű Részvénytársaság támogatását köszönték meg. így a PA Rt. a NOÉ Bronzbölcsős támoga­tója lett. S hogy milyen céllal alakult és kiket tömörít a Nagycsaládo­sok Országos Egyesü­lete? Következő szá­munkban bővébben ol­vashatnak róluk. Oktatási program az ISO 14001 követelményrendszeréről Az európai országokhoz való csatla­kozás, a versenyképesség fenntar­tása Magyarországon is elengedhe­tetlenné teszi a nemzetközi köve­telményeknek való megfelelést nemcsak a termelés, hanem a kör­nyezetvédelem területén is. A kör­nyezetközpontú szemlélet térhódí­tása, a lakossági igények, a törvé­nyes szabályozás egyre inkább in­dokolttá teszi az egyes iparági tevé­kenységek értékelését, átvilágítását környezetvédelmi szempontból is. E célt szolgálja az ISO 14001 szab­vány * szerinti tanúsítás. Észak-Rajna-Westfália gazdasági minisztériuma támogatásával a TÜV MS Deutschland és a TÜV Rhein­land EUROQUA Kft. oktatási prog­ramot szervez 1998 januári indítás­sal, melynek célja az, hogy a kör­nyezetvédelem területén leginkább érintett iparágak képviselői betekin­tést nyeljenek a környezetközpontú vállalatirányítási rendszerek (KIR) ISO 14001 szerinti követelmény­­rendszerébe, megismerkedjenek a legfontosabb környezetvédelmi technikákkal, a vonatkozó törvényi előírásokkal és szabványokkal. A részvétel elsősorban olyan szakem­bereknek javasolt, akik vállalatuknál a KIR rendszer építésével és az ezzel kapcsolatos tájékoztatási és oktatási tevékenységgel foglalkoznak. Az oktatás három elméleti blokkot és egy németországi tanulmányutat foglal magába. A tanfolyam vizsgá­val zárul. A résztvevők a TÜV Rhe­inland Akadémia oklevelét kapják. Jelentkezni lehet: TÜV Rheinland Akadémia Kft. Budapest, Paulay E. u. 52. Tel.: 351-7364. Fax: 322-1015 (Bácskai Györgyné) Vezetőképzés az erőműben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents