Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-10-01 / 10. szám

1997. október Atomerőmű 5. oldal Könyvajánló Sípos László Rovata Kérdések az ISO 9000 alkalmazásáról A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (Inter­national Organization for Standardization) szakemberei által kidolgozott ISO 9001, 9002, illetve 9003 szabvány szerint kiépített és füg­getlen, akkreditált tanúsító szervek által tanú­sított minőségbiztosítási rendszer a vállalatok piaci érvényesülésének fontos feltételévé vált. Egyre több magyarországi cég kezdte el saját szabványos minőségügyi rendszerének kiépí­tését és rohamosan növekszik a tanúsítvánnyal rendelkezők száma idehaza is. A minőségbiz­tosítási rendszerek bevezetése kapcsán számta­lan kérdés merül fel a vezetőkben és a közre­működő szakemberekben. Győri Pál oki. Euro- Mémök az ISO-alapú rendszerépítői munkái során a felhasználók kérdéseit, valamint az igényes válaszokat összegyűjtötte és könyv alakban jelentette meg, amit ajánlok az olva­sók figyelmébe. Melyek ezek az izgalmas kérdés csoportok? I. A minőségbiztosítás bevezetését meg­előző előkészítés, a felkészülés és a tervezés során előforduló tipikus kérdések: - Milyen előnyöket jelent a vezetés számára az ISO? - Megéri a kis cégnek a tanúsítás, amikor a na­gyok közül sem mindnek van? - Mit tehetünk az alkalmazottak támogatásának megszerzése érdekében? II. A minőségbiztosítási rendszer bevezetése és tanúsítása szakaszában megválaszolásra váró kérdések lehetnek: - Milyen mértékben bizalmasak az ISO dokumentumok? - Ha megszerezzük a tanúsítást, partnereinktől is megkövetelhetjük ugyanezt? - Az ISO rend­szer helyettesíti-e a termék hatósági engedé­lyeztetését? - Mit lehet tudni a tanúsító audit lefolyásáról? III. A kiépített rendszer működtetése és to­vábbfejlesztése során is felmerülnek kérdések: — Mire kell a vezetésnek a tanúsítás utáni idő­szakban leginkább odafigyelnie? - Hogyan célszerű a belső auditok gyakoriságát és idő­pontját megválasztani? - Milyen lehetőségek vannak a tanúsított rendszer továbbfejleszté­sére? - Hogyan tartható fenn az alkalmazottak érdeklődése? - Mik a leglényegesebb különb­ségek az ISO 9000 és a TQM között? - Milyen lehetőség van az ISO 9001 továbbfejlesztésére a TQM irányába? A 67 felvetett kérdés közül az általam példaként említett kérdések közül az utolsóra adott válasz tanulságos: El kell indítani egy nagyszabású emberi erőforrás fejlesztési programot (belső kommu­nikáció, konfliktuskezelési technikák okta­tása). - Az alkalmazottak megelégedettségét célzó programok beindítása. - Be kell vonni a tanúsított rendszeren kívüli területeket a minő­ségbiztosítási feladatokba. — Team-munka szé­leskörű alkalmazása a problémamegoldás minden területén. - A szervezet külső kapcso­latainak intenzív fejlesztése, beleértve a ve­vőkkel, a lakossággal és a társadalommal foly­tatott párbeszédet. - Ki kell alakítani azokat a menedzsment módszereket, amelyek folyama­tosan biztosítják az üzleti eredményesség és ezen keresztül a teljes körű minőségirányítás feltétel rendszerét.” A könyv szerzője a minőségbiztosítás terü­letén gyakorlati tanácsokat ad a cégek vezetői­nek és szakembereinek. Kézikönyvszerűen tör­ténő használatára a lábjegyzetek és a tárgymu­tató biztosít lehetőséget. A minőségbiztosítás elméleti könyvei he­lyett inkább egy magyarországi gyakorlaton „megedzett” kolléga hasznos tanácsaira sze­retném irányítani most a figyelmet. Győri Pál: „67 kérdés az ISO 9000-es Szabvány sorozat alkalmazásáról” című szakkönyve az ér­deklődők számára a Magyar Szabványügyi Testü­let Szabványboltjában szerezhető be. Szabványosítási Világnap A Szabványosítási Világnap alkal­mából - 1997. október 14-én - a Nemzetközi Szabványügyi Szerve­zet (ISO), a Nemzetközi Elektro­technikai Bizottság (IEC) és a Nemzetközi Távközlési UNIÓ (ITU) vezetői az alábbi tanulságos üzenetet közölték: ,A vállalatok és a vásárlók elvár­ják, hogy a legnagyobb hasznát lás­sák annak, ha a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó nem­zetközi szabványokat elég széles körben vezetik be, és így a műszaki megoldásokat világszerte össze­hangolják. A szállítók pénzt tudnak megtakarítani azáltal, hogy nemzetközileg szabvá­nyosított előírásokon alapuló terméket kínálnak minden pi­acon, így elkerülik a drága és költséges módosításokat és különböző gyártási folyama­tok alkalmazását az egymás­tól eltérő nemzeti követelmé­nyek kielégítéséhez. A vá­sárló ugyanakkor tapasztalhatja a termékválaszték bővítését, mivel az magában foglalja az egész világ kí­nálatát, és egyben megfelel az el­várt minőségi, megbízhatósági és biztonsági szinteknek. Az ISO, az IEC és az ITU szabványosítási terü­letei kiegészítik egymást és a há­rom szervezet egy egész rendszert alakít ki önkéntes nemzetközi mű­szaki megállapodásokhoz. Ezek a megállapodások segítenek a tech­nika világméretű összehangolásá­ban. Bevezetésük megnövelheti minden nagy- és kisméretű tevé­kenység értékét a gazdaság minden ágában. A szabványok mindig is közeli kapcsolatban álltak a keres­kedelemmel, mind az árucserével, mind a szállító és a vásárló közötti szolgáltatásokkal. A súlyokról és a méretekről való megállapodás sok száz évvel ezelőtt már megkönnyí­tette a Vásárló és az eladó életét, olyan egyszerű csereügyletekben is, mint a kenyér- vagy a rizsvásár­lás. Napjainkban a mindennapos tevékenységek, a villany felkapcso­lása, vagy a telefonálás mögött rejlő csereforgalmat egy hivatalos műszaki szabványosítási eljárás te­szi lehetővé, amelyben az ISO, az IEC és a ITU képviseli a szakmai hátteret. Manapság az olyan előre­lépések, mint pl. a politikai korlá­tok széthullása, vagy az olyan ál­lamilag irányított monopóliumok privatizálása, mint az energiaellátás és a távközlés, továbbá a fejlődő és az átmeneti gazdaságok országaiból érkező új szállítók megjelenése a piacokon, megváltoztatják a keres­kedelem arculatát. A világkereske­delem volumenének növekedése továbbra is felülmúlja a világ ter­melésének növekedési ütemét. A piacok globálissá válnak. Mind több az olyan kereskedelmi lánco­lat, amely az árut a gyártótól a vá­sárlókhoz juttatja el, összekap­csolva a gazdaság szereplőit a hatá­rokon keresztül. Az ISO, az IEC és az ITU keretei között kidolgozott nemzetközi megállapodások meg­könnyítik ezt a határokon átnyúló kereskedelmet. A Világkereske­delmi Szervezet (WTO) a Kereske­delem Műszaki Akadályairól szóló Egyezményében (WTO/TBT) hatá­rozott formában elismerte a nem­zetközi szabványok alapvető szere­pét abban, hogy műszaki alapként szolgálnak a globális paic számára. Az egyezmény arra ösztönzi a kor­mányokat, hogy tegyenek meg mindent a nemzetközi szabványok alkalmazásáért és ezáltal előzzék meg szükségtelen akadályok kiala­kulását az áruk szabad áramlásá­ban. Egyrészről az ISO-nak, az IEC-nek és az ITU-nak, másrészről a WTO-nak meg kell bizonyosod­nia arról, hogy tagjaik értesültek a világnap üzenetéről: „A világke­reskedelemnek az egész világra ki­teijedő szabványokra van szük­sége!” 1865-ben húsz állam távíró szak­emberének a távírójelek egységesí­tésével és az ITU jogelődjének a Nemzetközi Távírási Egyesületként történő létrehozása kezdődött, az Első Távírási Szabályzat megalko­tásával folytatódott nemzetközi együttműködés a műszaki szabá­lyozás területén. A nemzetközi szabványosítás 90 éve az elektro­technika területén indult meg az IEC megalakulásával. 1946-ban 25 ország képviselői „az ipari szabvá­nyok nemzetközi koordinálása és egységesítésének elősegí­tése” céljából új nemzetközi szervezet létrehozását határoz­ták el. Kereken ötven éve, 1947. február 23-án kezdte meg tevékenységét az ISO. Fél év­századdal ezelőtt Magyarország is ott volt az alapító tagok kö­zött. Az új szervezetet demok­ratikus alapokon hozták létre, amely rövid nevének megválasztá­sával is kifejezésre jutott. (A görög isos szóból származtatták, melynek jelentése egyenlő.) Valamennyi ISO tag egy szavazattal rendelke­zik, függetlenül attól, hogy az adott ország milyen méretű. A ma már 120 tagtestülettel (közöttük a Ma­gyar Szabványügyi Testület) ren­delkező ISO szabványait világ­szerte széles körben alkalmazzák. Az eltelt ötven évben több mint 10 ezer nemzetközi szabványt publi­káltak, amelyeknek ma már az élet minden területén kifejtik jótékony hatásukat. Az ISO elismertségét húsz éve ugrásszerűen növelte a minőségbiztosítás kérdéseivel fog­lalkozó ISO 9000-es szabványsoro­zat megjelenése. Ma már több, mint száz országban cégek tízezrei ren­delkeznek tanúsítvánnyal arról, hogy tevékenységük összhangban áll e sorozat valamelyik szabvá­nyában foglaltakkal. Érdemes tehát az ISO, IEC és az ITU közös üzene­tét megfontolni, mert ezek a szer­vezetek 50,90, illetve 130 éve glo­bális céljaink megvalósításán mun­kálkodnak. (S) Hivatalos tervezői és szakértői névjegyzék Szeptember közepén megjelent a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Hivatalos tervezői és szakértői névjegyzéke (1997/98) c. kiadvány. Az en­gedélyező hatóságok számára hivatalból megküldött névjegy­zék a tervezési és műszaki szakértői munkákat kiadók, a megbízók, tehát a vevők szá­mára is elérhető a területi mér­nöki kamarák irodáiban. A fel­vételüket kért kamarai tagok is ugyanitt vehetik át térítésmen­tesen a kiadványt. A kvalifiká­cióval még nem rendelkező, il­letve a témakör iránt érdeklő­dők számára 800 Ft+ÁFA egy­ségáron beszerezhető a Magyar Mérnöki Kamara (1094 Bp. Angyal u. 1-3. Tel/fax: (1) 455—36-96) irodájában. Az évente kötelezően megjelenő névjegyzéket a tervező és szak­értő mérnökök, valamint építé­szek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 11. paragrafus (2.) bekezdés b/ pontja írja elő a Magyar Mér­nöki Kamara számára. Az 1997. szeptember 18-i kor­mányülésen a kabinet döntött, így az új 157/1997.(IX.26.) Korm. rendelettel szabályozza az építészet-műszaki tervezést: - ennek értelmében a jövőben csak az tervezhet, akinek az egyetemi végzettség után két, főiskolai végzettség után leg­alább öt év szakmai gyakorlata van, tagja az illetékes Mérnöki vagy Építész Területi Kamará­nak és szerepel a hivatalos név­jegyzékben. A 159/1997.(IX.26.) és a 24/1971. (VI.8.) Kormányren­deletek szerint szakértői címet az használhat, és szakértői mű­ködést csak az végezhet, aki erre engedélyt kapott és ennek alapján a szakértők nyilvántar­tásába bejegyezték. Az 1996. évi VIII. törvény rendelkezései a fenti követelményeket a mér­nöki, illetve az építész kamarai tagsággal is kiegészítik. A ter­vezői és a szakértői névjegyzék azokat sorolja fel, akiknek épí­téstervezői (ill. vezetői terve­zői) jogosultságuk van, szakér­tői címet használhatnak, teljesí­tették a kamarai tagsággal kap­csolatos feltételeket és kérték névjegyzékbe vételüket. Azo­kat a kollégákat, akiket a Ma­gyar Mérnöki Kamara 1997. május 31. után vett fel a számí­tógépes névjegyzékbe, a terü­leti kamarától kapott igazolás­sal végezhetik tevékenységü­ket. A korábban érvényes jog­szabályok alapján esetenként a kamarai tagsághoz előírt gya­korlattal nem rendelkező mér­nökök, valamint középfokú, technikusi végzettségűek is kaphatnak tervezői, illetve szakértői működési engedélyt. Őket az 1997. évi LXIV. tör­vény értelmében a Magyar Mérnöki Kamara még 3 évig kamarai tagság nélkül is felve­szi a technikus tervezők, illetve szakértők november elején megjelenő pótnévjegyzékébe. Ugyanitt kapnak helyet azok a kamarai tagok, akik május 31. és október 15. között rendezték névjegyzékbe vételi kérelmü­ket. Egyes tervezők, illetve szakértők a szakterületükön be­lüli szűkített részterületekre kaptak jogosultságot. A ter­vező, illetve szakértő felelős­sége és etikai kötelezettsége, hogy csak a jogosultságának megfelelő részterületen vé­gezzen tevékenységet. A rész­területek (szakterületi szűkí­tés) a tervezői, illetve szakér­tői jogosultságot igazoló en­gedély okiratában ellenőrizhe­tők. A tervezők és szakértők szakmai és etikai felügyelete a Magyar Mérnöki Kamara fel­adata. A hibás vagy hiányos teljesítés, a szakmai szabá­lyok, illetve az MMK Eti­kai-fegyelmi szabályzatban foglaltak szándékos vagy gon­datlan megszegése etikai-fe­gyelmi vétség. Panaszokat a területi mérnöki kamarához lehet benyújtani, ahol a fe­gyelmi eljárás a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül indítható meg. Jeles energetikusok Aligán A legújabb gyártási eljárásokról és a minőségi követelményekről, a megrende­lők igényeiről tanácskoztak az energetikai berendezések gyártói, felhasználói szeptember végén kétnapos országos koherencián Balatonaligán. Az eseményen - melyet a TUV Rheinland Magyarországi Csoportja dr. Hegyháti József IKIM helyettes államtitkár védnökségével szervezett meg - 150-en vettek részt. Közöttük az energetikai iparág képviselői, ismert hazai gyártók és exportőrök, de megjelentek a Paksi Atomerőmű munkatársai is. Dr. Czitán Gábor vezérigazgató köszöntőjében kifejtette: a TÜV Rheinland a világ 36 országában képviselteti magát, és az idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. Céljuk a tanácskozáson az volt, hogy a lehetséges együttműködő partnerek párbeszédes és kölcsönös együttműködése induljon el, melyhez a ma már nélkülözhetetlen európai normák szerinti szakmai követelmények ismerte­tése később is folytatódó alkotó párbeszéd formájában is hozzájáruljon. Az első előadók között a kölni anyacég vezető szakértője az európai szabvá­nyosítás helyzetéről, a legújabb fejleményekről adott áttekintést, majd Márton Géza, a magyarországi csoport területvezetője ismertette a nyomástartóedé­nyekre, a gőzkazánokra, a csővezetékekre, valamint a tűzveszélyes és éghető fo­lyadékokra vonatkozó új biztonsági szabályzatokat. A Dunaferr Kutatóintéze­tének szakemberei pedig Dunaújvárosban az európai szabványok szerint gyár­tott termékekre hívták fel a figyelmet. Az MVM Rt. fejlesztési terveiről Bakács István igazgató, az RWE erőmű fej­lesztési stratégiájáról Ludányi György, a Mátrai Erőmű Rt. főosztályvezetője tartott előadást. Előadások hangzottak el a délkelet-európai olaj- és gázipari be­ruházásokról, valamint a MÓL Rt. beruházási terveiről a századfordulóig. A második napon a minőségügyi rendszerek és tanúsításaik várható változásairól, a környezetvédelmi feladatokról tartottak előadásokat a téma jeles szakértői. • • Uvegvilág Budapesten Jubileumához érkezett az INTERGLASS Az idén ötödik alkalom­mal, október 8-11 között ismét megcsillant a fény, a több mint tízezer külön­böző üvegtermék kiállítá­sának hagyományosan ott­hont adó Budapesti Olim­piai Csarnokban. Öt évvel ezelőtt nyitották meg az első szakkiállítást. Hogy mennyire sikerült megte­remteni a rendezvény nemzetközi jellegét, arra bizonyíték, hogy ma már tizenhat országból fogad­ják a kiállításon résztvevő­ket. Az üveg örök varázslat, amely magában hordozza az újdonság lehetőségét. Ezért sikerült évről évre meglepni a látogatókat. A jelentős szakmai beszélge­tések oldásaként külön­böző szórakoztató progra­mok nyújtottak kellemes kikapcsolódást. Ezek közül kiemelkedő volt az a ti­zenöt perces show—műsor, amelyben az üveg sokrétű felhasználhatóságát mutat­­ták be Az INTERGLASS '97 5. Budapesti Nemzetközi Üvegipari Szakkiállítás és Szimpózium térségünk je­lentős és rangos szakmai eseményei közé tartozik. A rendezvény fővédnöke a Magyar Üvegipari Szövet­ség volt. A szakkiállítást dr. Hegyháti József, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium helyettes államtitkára nyitotta meg. Árvízvédelmi gyakorlat Gemenc '97 címmel árvízvédelmi gyakorlatot tartottak szeptember 10-11-én. A szakmai előadásokat és az 1956-os jeges dunai árvíz képeiből nyíló kiállítást Szekszárdon, a bemutató gyakorlatot Fadd-Domboriban rendezték. Számos támogató és résztvevő kö­zött a PA Rt. balesetelhárítási szervezete (BEH) is közreműködött. — Hogyan kapcsolódott be a gyakorlatba a BEH? - kérdezem Bana János pv. hadműveleti felelőst. — Az erőmű a Duna vízbázisára épült, ezért az erőmű működé­sét több szempontból is befolyásolhatja a Duna alacsony vagy ma­gas vízszintállása, ill. a Duna szennyeződése. Az erőmű árvíz-ve­szélyeztetettsége nagyon kicsi, gyakorlatilag csak az erőmű kör­nyezete kerülhet egy nagyon magas vízszintnél víz alá. Ezért az ál­talános árvízvédekezésben a polgárvédelmi törvény alapján az erőmű balesetelhárítási szervezete is bevonható. — Hogyan tud segíteni az atomerőmű balesetelhárítási szerve­zete a lakossági árvízvédelemben ? — A BEH elsősorban anyagi eszközökkel (sátrak, rádiók, stb.) és speciális képzettségű emberek biztosításával tud segítséget nyúj­tani. A lezajlott gyakorlat során az erőmű könnyűbúvárai a gátak megerősítésében fóliázással, ill. vízbe esett gépjármű felkutatásá­val és kimentésével vettek részt. Súlyos árvízhelyzetben bevonha­tók a védekezésbe az erőmű munkavállalói és az erőmű nehézgé­pei, gépjárművei segíteni tudják a vízügyi igazgatóságok munká­ját. Az erőmű területén - a vezetési ponton - az árvíz sújtotta terü­letről kimenekített lakosság ideiglenes elhelyezése is megoldható. Lovászi Zoltánná

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents