Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-09-01 / 9. szám

8. oldal Atomerőmű 1997. szeptember Budapesttől 90 km-re fekszik Szi­­rák község gyönyörű kastélya: ma minden igényt kielégítő szálloda A sziráki kastélyról A négy saroktomyos Teleki - Dégenfeld kastély építési mun­kái 1748-ban fejeződtek be, majd átépítésére 1762-ben ke­rült sor, amikor is a kastély a Teleki család birtokába jutott. Az akkori nagy belső felújítás­nak ma már csak az emeleti díszterem őrzi nyomát. A fes­tett, figurális jelenetek Ovidius latin költő gyét és annak nevezetességeit megismerni vágyók számára. A környék nevezetességei:- A környékbeli települések szinte mindegyike tartogat lát­nivalót. Erdőtárcsa csodálatos Zichy kastélya ma a Tudomá­nyos Akadémia alkotóháza. „Metamorphó­­zis” költemé­nyének egy­­egy epizódját ábrázolja. Az „Átváltozások” egyik énekében Vénusz és Adonisz, a va­dászatban elfá­radt két sze­relmes leheve­­redik egy fa alá, a fiú így szól szerelmé­hez: „Elfáradtam már a szokat­lan munkate­véstől / Kelle­mes árnya alá hívogat lásd ez a nyírfa / kínál ágyat a gyep: szívesen heve­rek le a földre / teveled...", Valóban, a kastély óriási, ár­nyas parkja sétára hívogat; a szauna, a teniszpálya, az étte­rem messze kielégíti a vendé­gek igényeit. Lehetőség van lo­vaglásra, sétakocsikázásra, de el lehet vonulni a könyvtárba vagy akár a drink-bárba is. A sziráki kastély ízléses, elegáns berendezése nem korhű, de nyugodt, meghitt, otthonos hangulatot áraszt, amely „főha­diszállás” lehet a Nógrád me­mester-ház felújításakor buk­kantak egy XII. századi üveg­olvasztó műhely maradványa­ira, mely hazánk egyedülálló ipartörténeti emléke.- A ciszterci Madách-kúria értékes kiállítása őrzi Az ember tragédiája megalkotója által Nógrádban töltött évek emlékét; a balassagyar­mati múzeum, a város közepén létrehozott mini skanzenben mu­tatja be a palóc építészeti for­mákat, a múze­umi anyag pe­dig a palóc nép szokásainak, életmódjának átfogó képe. A színes programajánla­tot Hetényi Gá­bor irányító­mérnök állította össze, aki egy hetet töltött csa­ládjával a festő­ién szép tája­kon, választ kapván arra a kérdésre, hogy miért lett Nóg­rád megye a vá­rosok, kastélyok, kúriák me­gyéje. Kaszó: Az üdülő 14 ezer hektár ki­terjedésű erdőben található. Az összefüggő erdősorokat a tölgy és az égerfa uralja. Magyarfalvi László rendszerüzemeltetőt le­nyűgözte a természeti táj szép­sége, az üdülő családias légköre felejthetetlenné tette az egy he­tet, amit ott töltött el.- Az őskori maradványok ál­tal híressé vált Ipolytamóc, a salgótarjáni bányamúzeum, a szécsényi kastélymúzeum, a fe­rencesrendi kolostor, és a hol­lókői skanzen méltón tarthat számot az érdeklődésre.- A pásztói múzeum és könyvtár a ciszterci monostor­ban kapott otthont, mellette az 1400-as években épült oskola-Tíz éves az Rt. Nyugdíjas Klubja Szeressétek az öregeket... Hogyan kezdődött? 1987-ben, miután az atomerőmű átvette az erőmű beruházásának irá­nyítását, számottevően megnőtt a nyugdíjba menők száma - emlékezik vissza Gál Rezső VDSZSZ elnök, ak­kori PAV SZB titkár. Szükségesnek látszott mihamarább létrehozni egy nyugdíjas klubot; az ötlet és annak megvalósítása egyaránt Barna Gá­­bomé nevéhez fűződik. Az SZB anyagilag támogatta az azévben meg­alakult klubot, de a szakszervezeti tagdíj igen szűk lehetőségnek bizo­nyult egy jól szervezett klub működte­téséhez. A klub életében az igazi elő­relépést azonban az akkori vezérigaz­gató, Pónya József által a cég nevében felajánlott anyagi támogatás jelen­tette. *$■ Tartozni valahová. Talán ez volt a legfontosabb motiváció, amiért 1987. szeptemberében megalakítottuk a Nyugdíjas klubot - mondja Bede Je­­nőné, akit akkor százalékoltak le, mindössze 39 évesen. A közös prog­ramok, a beszélgetések, a foglalkozá­sok segítettek átjutni a törésvonalon - vallja önmagáról. Tíz év elteltével A Nyugdíjas Klub önszervezéssel működik, ami azt jelenti, hogy az Rt. továbbra is biztosítja az anyagi felté­teleket, a klubhelyiséget, járműveket a programok és kulturális rendezvé­nyek megvalósítására, de a működés irányítása és szervezése saját felada­tuk - tájékoztat Benedeczky Ferenc, a Szociálpolitikai Osztály vezetője. Az elképzelések sokszínűségét a klubvezetés eljuttatja osztályunkra, és a lehetőségek figyelembevételével biztosítjuk azok valóra váltását. Ez év első nyolc hónapjában egy millió fo­rint összegű segélyt adtunk a társaság közel 800 nyugdíjasának; 60% nyug­díjkiegészítés és 40% szociális segély formájában. A taglétszám nagysága miatt a se­gélykérelmek elbírálásához környe­zettanulmányra van szükség, mely nagyon időigényes. Azon dolgozunk, hogy a klubban együtt létrehozzunk egy hálózatot, amely bizalmasan ke­zelné a szociális ké­relmeket, megálla­pítva ugyanakkor a rászorultság valós mértékét. Minden nyugdíja­sunkról gondosko­dunk azzal is, hogy megkapják a ha­vonta megjelenő Atomerőmű újságot, évente küldünk nő­napi ajándékot, a társaság évente egy­szer nyugdíjas tur­nust szervez Bala­­tonfüredre, és fel­ajánlja az évközben üresen maradt he­lyeket is. Az Rt. Kulturális és Tömegsport Bizottság pénzkeretéből egy bizonyos összeget nyugdíjas színházbérlet vásárlására fordít, ingyen autóbuszbérletet bizto­sítunk a lakóhely és az erőmű közötti közlekedésre azoknak is, akik koren­gedménnyel mentek nyugdíjba. A cég egyszer egy hónapban autóbuszt biz­­• tosít kilométer megkötés nélkül mindazoknak, akik a klub által szer­vezett kiránduláson vesznek részt, és természetesen fnanszírozzuk a Nyug­díjas Klub üzemeltetését. De természetesen elvárásaink is vannak: éljenek a társaság által felkí­nált lehetőséggel, igyekezzenek meg­nyerni a közösségüknek az újonnan nyugdíjba vonultakat, őrizzék a rájuk bízott javakat, szépítsék, tartsák tisz­tán a klub helyiségeit és a tevékeny­ségük révén is öregbítsék volt munka­adójuk hírnevét. A klub programjain csakis klubta­gok vehetnek részt. A két évvel ez­előtt megválasztott vezetőség Virtin Ferenc klubelnök vezetésével nagy­szerűen összefogja a tagságot, mely­nek létszáma emelkedő tendenciát mutat. ...sárközi és kalocsai mellények, tel­jes és fél richelien színek, sima és szomorú kalocsai hímzések, sík fafa­ragás... A népművészetben jártasnak ter­mészetesek a fenti megnevezések. Sági Józsefné könnyedén, magabizto­san kalauzol végig a varázslatosan színes kiállító teremben, ahol a nyug­díjas tagok munkái láthatók. Őt magát az újnak a megismerése, a képesség és adottság önnön felismerése hajtja ak­kor, amikor a gobelintől a fafaragásig minden kézügyességet igénylő mun­kát kipróbál és megcsinál. Néhány név a kiállítók közül: Virtin Ferenc, Nyers Józsefné, Jankovics Ferencné, Adóiján József, Oláh Jánosné. ők azok, akiket magunk között akár a népművészet mestereinek is nevez­hetnénk. Bizonyára érdemes lenne dédelgetni a gondolatot, hogy a VMK-ban ez évben megrendezendő Idősek Világnapján kiállíthassák munkájukat nemcsak a saját, de a má­sok örömére is. * A szabadkézzel faragott tulipános pol­cok alkotója Adorján József, aki motí­vumainak java részét saját képzelőere­jéből csalja elő. Jó humorú, jó kedé­lyű, kiegyensúlyozott ember; a klub íródeákja. Vitalitásának mottója: az örök tenni akarás, az alkotás öröme. Az évforduló megünneplésének esté­jén egyik klubtag elszavalta saját ver­sét. Idézem néhány sorát... talán üzenni akart valamennyiünknek. TM­„Szeressétek az öregeket. A reszkető kezű ősz apákat, a hajlott hátú jó anyákat... A ráncos és eres kezeket, az elszürkült, sápadt, szemeket... Szeressétek az öregeket. ” 'r>p A beszélgetést lejegyezte: Topor Magdolna Könyvajánló Paks múltja és jelene Az Építészet Világnapján - jú­lius 1-én - a paksi épített és természeti környezet harmóniá­jának bemutatására törekedve, a múlt maradandó értékeit be­mutató könyvek között válogat­tam. Közben Lovásziné Ani felfedezte a paksi polgármesteri hivatal kiadásában a közel­múltban megjelent, helytörté­neti ismereteket tartalmazó ki­adványt, így most két értékes könyvet ajánlhatunk olvasóink figyelmébe. Kiss G. Péter: Paks Az 1992-ben elsőként készí­tett kiadvány az elmúlt évi Mil­­lecentenáriumi ünnepségek, Duna Szépe választás, Sörfesz­tivál, Teller Ede atomerőműves látogatásának fotóival és a szö­veges részek aktualizálásával módosítva ismételten megjelent. Paks város önkormányzata fon­tosnak ítélte 1996-ban egy meg­újult, szép fotókkal illusztrált könyv kiadatását. A művészi igénnyel készült fotók közül számomra legkedvesebb a „Hajnali derengés a Duna felett” című kép. A paksi Duna kanyar­ban közlekedő hajó mellett az 1781-ben épült Szent Rókus és Szent Sebestyén kápolna körvo­nalai „derengenek”. A jellegze­tes paksi épületek, pincék, temp­lomok, lakóházak, iskolák, mú­zeumok és ipari létesítmények bemutatása mellett a szerző igyekezett visszaadni kisváro­sunk hangulatát is. A paksiak ráismerhetnek életterükre, a vá­rosba látogatók pedig képeket kapnak az itt élőkről. Magyar, német és angol nyelvű képaláí­rások mellett a bevezető szöve­ges részből a külföldi vendége­ink számára is igen értékes in­formációk nyerhetők. A rövid helytörténeti információk se­gíthetik a tájékozódást minden érdeklődőnek, de fogalmazhat­nánk úgy is, hogy az itt közöl­tek minimum-ismeretek, me­lyek bővíthetők. „Szép és érdekes város, ahová érdemes ellátogatni, az itt töltött órákkal gazdagabb lesz a látogató” - ajánlja a szező befejező soraiban és egy művészi színvonalú „Duna­­parti csendélet” című képpel búcsúzva, csak ismételni tudom azt, hogy érdemes a könyv se­gítségével felfedezni Paks szépségeit, értékeit és célszerű gondoskodni egy megfelelő ajándékról is. Az ajánlott fotó­album Pakson a polgármesteri hivatal titkárságán igényelhető, várhatóan a közeljövőben a paksi könyvesboltokban is vá­sárolható lesz. Kernné Magda Irén: Városunk: Paks Nagy örömmel vettem kézbe ezt a Paksról szóló, legújabban kiadásra került könyvet. Hogy miért jelentett örömet szá­momra? Mert ez a könyv újabb jele az odafigyelésnek, a múlt megőrzésének, az értékek meg­ölésének. És ezt jó látni, sztalni. Mert a címben a vá­rosunk szó szerepel. Nem a vá­ros, hanem a mi városunk, a tied, az övé és az enyém, a mi­enk. És ettől gazdagabbnak ér­zem magam. Mert, ha valahol Paks nevét vagy képeit látom, akkor kellemes érzés, büszke­ség fog el, hiszen itt élek, jó ideje már ez a hazám. És amiért köszönet illeti a szerzőt, hogy ezt a könyvet általános iskolá­soknak szánta. Ők a legfogéko­nyabb, legérzékenyebb vevői és hordozói a múltnak, jelennek. Az ő szellemiségükben rejlik történelmi értékeink tisztelete, a megóvásukra való törekvés. Bár a könyv gyermekekhez szól és munkafüzet jellegű, de mint a letűnt idők emlékét őrző helytörténeti dokumentumot, minden felnőtt, minden Paksot szerető, itt élő ember figyel­mébe ajánlom. Mindenkinek ajánlom, mert e könyv azoknak is íródott - a szerző szavait idézve - „...akik tudják, hogy szeretni csak azt lehet, amit is­merünk és ezért meg akarják ismerni városuk történetét, hogy jóleső érzés, büszkeség legyen számukra, hogy itt él­nek.” A bontó színes képei és a la­pokon előtűnő sok rajz, térkép­­vázlat és fénykép mélyebb ér­deklődésre készteti a kíváncsi olvasót. Megtudhatjuk, hogy már az őskorban élt ember ezen a helyen, hogy mi a magyará­zata a Paks városnév eredeté­nek, kik voltak a Paksy-család neves tagjai, milyen élet folyt itt a török hódoltság, a reform­kor és a 48-as szabadságharc idején, mikorra tehető a város aranykora, milyen események történtek a két világháború, az 1956-os forradalom alatt, és hogyan lett az egykori mezővá­rosból atomváros. Megismer­hetjük egykori és mai művé­szeti világát ugyanúgy, mint építészeti sokszínűségét. A könyv azt sugallja, gazdag múltú, szép város a mienk. És most essék szó arról, aki ezzel a remek kiadvánnyal megajándékozott bennünket. A könyvet Kernné Magda Irén múzeumpedagógus, a városi múzeum munkatársa írta. Tős­gyökeres paksinak vallja ma­gát, már dédszülei is őslakosok voltak. Tanulmányait a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar­történelem szakán végezte, Pakson a Bezerédj Általános Iskolában tanított. 1996. szep­tember 1-től dolgozik a városi múzeumban. Pedagógusként jól ismeri a gyermekek gondo­latvilágát, ezért szerkesztette képes, olvasmányos formában a könyvet, így a gyerekek kíván­csiságát ébren tartva juttatja el hozzájuk az információt. Célja a szűkebb lakókörnyezet, a te­lepülés történelmének megis­mertetése által kialakítani a szülőföld szeretetét, sokféle, legtöbbször családi vagy baráti közösség programját jelentő feladatban megteremteni a kor­szerű, kreatív ismeretszerzés, a tanulás lehetőségeit, ösztö­nözve a könyvtár használatára, múzeum látogatására. A Városunk: Paks című könyv megvásárolható a For­tuna Rádióban, a városi múze­umban, a városi könyvtárban, ára 300,- Ft. Összeállította: Lovász Zoltánná és Sipos László Gemenc '97 címmel árvízvé­delmi törzsvezetési gyakorlatot tartottak Szekszárdon és Fadd-Domboriban szeptember 10-én és 11-én. Következő számunkban részletesen is ol­vashatnak a nagyszabású ren­dezvényről. »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MtDiARCYELŐ KFI ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József Főszerkesztő: Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71. 7031 Telefon: 75/507-919 Telefax: 155-72-80 InterNet: http://www.npp.hu Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája Irodavezető: Dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Futó Imre

Next

/
Thumbnails
Contents