Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)

1997-06-01 / 6. szám

1997.június Atomerőmű 5. oldal Nukleáris Hírek A Nagyvilágból Ukrajna: Csökkent az atomerőművi „események” száma Az ukrán atomerőművekben 13 jelentésköteles esemény történt 3 hónap alatt. Ez kb. fele az előző évi értéknek. A Nukleáris Felügyeleti Ha­tóság feje, Szmiszljajev közölte, hogy ez annak a hatóság által gyakorolt új politikának az eredménye, hogy nem büntetni akarják az erőmű személyzetét, hanem előzetes egyeztetés után engedélyezik tevékenységeiket és megbe­szélik a problémák megoldási módját. Figye­lemre méltó, hogy az események közül 3 történt a Zaporozsje 6 blokkon, ami a nyilatkozat sze­rint a vezetés hiányosságaira és alacsony biz­tonsági kultúrára utal. Biztonságnövelés nemzetközi összefogással Az Európai Bizottság 2 éves szerződést írt alá az olasz ENEL áramszolgáltató céggel az ör­mény Metsamor atomerőmű helyszíni segíté­sére a biztonságnövelő program végrehajtásá­ban. A munkában a német RWE és a belga Tractabel is részt vesz. Az azonnal induló prog­ram első fázisának költségei várhatólag 10 mil­lió ECU-t tesznek ki, amelyet az Európai UNIÓ TACIS nevű műszaki segélyprogramja finan­szíroz. A szóban forgó Metsamor 2 blokkot 1995 novemberében indították újra, miután 6 évet állt az 1988-as nagy földrengés következ­tében. Az 1. blokkot nem tervezik újraindítani. Ez az egy atomerőművi blokk az örmény terme­lésnek több mint harmadát szolgáltatja. Nyugati szakértők szerint az elkezdett biztonságnövelő program „életbevágó”. Hulladékkezelés robbantással Orosz szakértők kutatják annak lehetőségét, hogy az ország súlyos radioaktív hulladék prob­lémáját részben kis teljesítményű földalatti atomrobbantásokkal oldják meg. Elképzelések szerint a robbanások nagy hőfejlődése segítsé­gével 6-700 méteres mélységben lezajlana a hulladék üvegbe ágyazása, és ezzel elszigete­lése a környezettől. A vizsgálatok szerint 3 ilyen robbantás elég lenne az északi flotta atommeghajtású tengeralattjáró és jégtörő hajó­itól származó kiégett nukleáris fűtőelem-hulla­dékainak lekezelésére. Az elképzelés kísérleti megvalósítása 110 millió USD-ba kerülne. Ed­dig az északi flotta 96 tengeralattjáróját állítot­ták le véglegesen, de a kiégett nukleáris üzem­anyagot csak mintegy 25 százalékukból távolí­tották el. A többiben - jobb híján - egyszerűen tárolják a kiégett fűtőelemeket. A parti tároló­helyek építését ugyanis leállították, mert a ter­vezett költségvetésnek csak 14,4%-át fedezte az állam. Ugyanakkor 2000-re az északi flottá­nak 200 leállított tengeralattjárója lesz, fedélze­tükön 300 tonna kiégett fűtőelemmel. A hulla­dékkezelés megoldásában már Norvégia, Fran­ciaország, Anglia, Finnország és az Európai Közösség is segítette Oroszországot. Új, szuperbiztonságos atomerőmű A német-francia fejlesztésű atomerőmű, amely kielégíti a jövő atomerőművei számára felállí­tott legszigorúbb francia és német követelmé­nyeket, fontos kezdeti mérföldkőhöz érkezett: elkészül előzetes biztonsági jelentése. Az épít­kezés megkezdéséig azonban még hosszú út vezet. Az első ilyen típusú blokk várhatólag Franciaországban fog megépülni. Vinnay István Az első fecske ... Bemutatjuk Pölös Mártit Szeretek emberek között lenni Azt mondják az emberek, hogy egy fecske nem csinál nyarak Közismert dolog, hogy az atomerőműben sokkal több férfi dolgozik, mint nő. így van ez a portákon szolgálatot adó biztonsági őrségnél is. Ám új, üde „színfolt” jelent meg éle­tükben. A neve Pölös Márti. Az első hölgy a paksi atom­erőművet védő biztonsági őr­ség soraiban. — Márta! Mikor dőlt el, hogy a Paksi Atomerőmű por­taszolgálatánál fogsz dolgozni? — 1997 februáijában. Már ezelőtt is biztonsági őrként dol­goztam. Úgy gondoltam, itt jobbak a körülmények, és sze­retnék továbbtanulni is, ezért választottam ezt a lehetőséget. — Hogyan lesz egy nő biz­tonsági őr? — Nekem először minden álmom az volt, hogy rendőr le­gyek. Úgy hallottam, hogy oda elég nehéz bejutni, és lebeszél­tek erről a szándékomról. Egy ismerősöm szólt, hogy hölgye­ket keresnek biztonsági őrség­hez, jelentkeztem, elvégeztem a tanfolyamot és így lettem biz­tonsági őr. — Milyen követelményeknek kell eleget tenni, hogy valaki ilyen szolgálatot adhasson? Mi­lyen tárgyakból kell vizsgát tenni? — Különféle jogokból kell vizsgázni: polgárjog, alkot­mányjog, államigazgatási jog, valamint pszichológiából, kri­minalisztikából, fegyverhasz­nálatból és ami nagyon lénye­ges, önvédelemből. Tehát min­denből, ami a kormányrende­letben szerepel. — Mi volt vonzó számodra ebben a szakmában? — Egész kicsi korom óta fiús dolgokkal foglalkozom, a fiús sportokat szeretem, szem­ben a többi lánnyal, akik pél­dául kézilab­dáztak, vagy aerobikoztak - én kajakoz­tam. Ebben a szakmában is az tetszett, hogy nagy fe­lelősség hárul az emberre. — Milyen önvédelmi sporttal fog­lalkozol? — Jelen­leg a karate egyik válfajá­val (Wing Tsun) ismer­kedem Tol­nán, korábban a Neutron kommandósai segítettek a Dzsiu-Dzsicu elsajátításá­ban a tanfo­lyamon. Ezek mellett sokat futok, hiszen na­gyon fontos az állóképesség fenntartása, és kondizni szok­tam, de csak bizonyos határo­kon belül. — Érdekes a munkád? Sze­reted csinálni? — Nagyon szeretem, főleg azt, hogy rengeteg emberrel ta­lálkozom. Szeretek emberek között lenni és velük foglal­kozni és itt elég sokan megfor­dulnak. Olyan az atomerőmű, mint egy kisebb család, sok mindenkivel meg lehet ismer­kedni. Eddig mindenki szimpa­tikus volt és nincs semmi gon­dom. — Ha visszagondolsz az első munkanapodra, milyen reakciókat váltott ki az embe­rekből az első női biztonsági őr? — Először mindenki meg­lepődött, még én is meglepőd­tem, hogy ennyien meglepőd­nek... Nekem egyből mindenki nagyon kedvesnek tűnt, és ez most is így van. Bevallom, azért először ez egy kicsit fur­csa volt. De nagyon jó benyo­mással mentem haza az atom­erőműből az első munkanap végén. — A kollégáid, a férfiak mennyire fogadtak el? — Ők is meglepődtek, és először idegenkedve fogadtak, aztán úgy érzem, hamar csapat­tag lettem, befogadtak. — Vannak-e további ter­veid? — Terveimben szerepel az, hogy csatlakozni szeretnék a kormány őrséghez. Ezért tanu­lok tovább, hogy ezt a célt elér­jem, de ehhez még sokat kell fejlődni. Jelenleg ez minden álmom. (C. M.) Konferencia után Négy évesek az üzemi tanácsok Beszélgetés Baranyai Józseffel — Hogyan összegeznéd az or­szágos konferencia tapasztalatait? — A négy év tapasztalatait ösz­­szegző országos konferencián el­hangzottak alapján megállapítható, hogy nagyon lassan tisztul a kép, egy új intézmény életében négy év kevés időnek bizonyult az egységes gyakorlat kialakulásához, lütapint­­hatóan két pólus alakult ki, az egyik a meglévő jogi keretek között, azo­kat a legszélesebben értelmezve, a szakszervezetekkel munkamegosz­tásban, laza kapcsolattal működik, gyakorlatilag szuverén szervezet­ként. A másik a jogi keretek változá­sától várja az összes gondjai megol­dását, szoros kapcsolatban a szak­­szervezetekkel, munkában és szemé­lyekben is átfedésekkel. Az üzemi tanácsok jelentős része e két pólus között helyezkedik el, azok bizo­nyos elemeit kombinálva. A mi üzemi tanácsunk az első pólus egyik képviselője, országos ismertségün­ket mutatja az is, hogy minket kértek fel ennek a modellnek a vitaindító bemutatására. — Milyen kérdésköröket vitatta­tok meg és milyen javaslatok fo­galmazódtak meg? — A tapasztalatcserén a jogi szabályozást, a szakszervezetekkel való kapcsolatot, valamint a jogosít­ványok tartalmát érintő javaslatok születtek, melyeket a szervezők el­juttatnak az Érdekegyeztető Tanács­hoz. A kormányzat jelenlévő képvi­selője elmondta, hogy a politika nem kívánja alapvetően újraszabályozni a munkavállalók munkahelyi részvé­teli jogát, de ilyen igényt a szociális partnerek (szakszervezetek, munka­adók) sem követelnek, tehát hosz­­szabb távon várhatóan az üzemi ta­nácsok jogosítványai nem fognak megváltozni. A tanácskozás ezért a jelenlegi szabályozás egyértelműsí­tésére, illetve pontosítására tett ja­vaslatokat. Még mindig heves ér­zelmeket kelt a szakszervezeti rep­rezentativitás kérdése, ennek üzemi tanácsi választáson való megméret­tetése. Javaslat, hogy ha kell repre­zentativitás, az egyidőben tartott vá­lasztáson, de két szavazólapon tör­ténjen, így mindenki arra a szak­­szervezetre szavazhat, amelyet tá­mogat, míg az üzemi tanácsnak azok lesznek tagjai, akiket személy sze­rint legalkalmasabbnak tartanak a munkavállalók. Lényeges javaslat az üzemi tanácsok működési feltétele­ire, hogy az ezer főnél többet foglal­koztató munkáltatónál ha az üzemi tanács kéri, az elnök tevékenységét teljes munkaidőben, függetlenítve láthassa el. Megjegyzem, hogy ná­lunk ez pontosan így történt már 1993-ban. Tájékozódásként meg­kérdeztem, hogy hány függetlenített üzemi tanácselnök van a teremben és összesen négyen voltunk a közel száz főből. A jogosítványokkal kap­csolatban az üzemi tanács jogállását szabályozandó javaslat, a törvénybe kerüljön be, hogy az üzemi tanács a vezetés részeként gyakorolja a mun­kavállalók részvételi jogait. A mi kezdeményezésünkre van a javas­latban két pont is. Első, hogy ha a munkáltató nem veszi figyelembe az üzemi tanácstól kikért és kapott vé­leményt, akkor 15 napon belül ezt indokolja meg. Második, hogy a jó­léti pénzeszközök tekintetében az együttdöntési jog az üzemi tanácsot minden esetben megilleti, függetle­nül attól, hogy ezek a pénzeszközök szerepelnek-e a kollektív szerződés­ben vagy sem. — Ismertetnéd a PA Rt. üzemi taná­csának négyéves történetét? — Az eltelt időszak két részre bontható, hiszen a jó üzemi tanácsi működésnek két feltétele van, az ambi­ciózus üzemi tanács tagság, valamint az együttműködésre nyitott munkál­tató. Az elmúlt négy évben a munkálta­tónál és az üzemi tanácsban is volt vál­tozás, választás, illetve vezetésváltás miatt. A kezdeti időszakban a vezetés nyitott volt az új intézmény irányában, így országosan is rendkívül hamar si­került a működés alapvető feltételeit leszabályozni az Üzemi Megállapo­dásban, majd később az együttdöntési jogosítványt is egy újabb önálló megál­lapodásban. Kialakultak a máig is mű­ködő közös munkabizottságok, a segé­lyezés, üdülés, kultúra, tömegsport te­rületén, lassan a lakáskölcsön elosztás formáját is megtaláltuk, létrejött a re­habilitációs bizottság. Ezen időszak ki­emelkedő eseményei a szervezetfej­lesztés és a tervszerű létszámleépítés kérdése volt. Az Üzemi Tanács a lét­számleépítés kérdésében hozott hatá­rozatában a humánus (korengedmé­nyes, korkedvezményes nyugdíjazás) intézkedésekkel egyetértett, de katego­rikusan elutasítottuk az elbocsátás le­hetőségét. Az élet igazolta a határoza­tunkba foglaltakat, szerencsére elbo­csátás nem volt, viszont sokan élheük azóta nyugodtabban nyugdíjas éveiket. A vezetőváltás jelentős változást ho­zott az Üzemi Tanács életében, míg a választás különösebb törést nem oko­zott. A vezetőváltás után átszervezés következett, az ebben a tárgyban ho­zott határozatunk felvetéseit csak kis­mértékben vették figyelembe, kialakult egy formálisan törvényes kapcsolat, élhettünk véleményezési jogosítvá­nyunkkal, de azt nem nagyon vették fi­gyelembe, így ezen jogosítvány lé­nyege, hogy a döntést befolyásolja, nem valósult meg. A radikálisabb ve­zetési stílussal az Üzemi Tanács első ízben az egyes tevékenységek vállal­kozásba vitele véleményezése során került konfliktusba. A határozatunkban az együttdöntési kompetenciát képező kérdésben - üzemegészségügy - a vál­lalkozásba adást kategorikusan elutasí­tottuk, a többi kft megszervezésével pedig a javasolt formában nem értet­tünk egyet. Ez az időszak volt a mély­pont a vezetés és az Üzemi Tanács kapcsolatában, melyet még tetézett a privatizáció kapcsán a szociális és jó­léti vagyonról hozott határozatunk, ek­kor a kapcsolat kifejezetten ellenséges volt. Eközben a munkabizottságokban zavartalan volt az együttműködés, rendben tettük a dolgunkat. Némi ol­dódást hozott azon határozatunk, hogy az orvosok betéti társaságának engedé­lyeztük az egészségügyi intézmények bérbeadását, a szolgáltatás színvonalá­nak fenntartása és a nővérek PA Rt-os foglalkoztatása mellett. A kft-sítés fo­lyamatában későbbiekben nem vettünk részt, hiszen nem volt több kompeten­ciánk, itt a szakszervezetek folytatták az érdekvédelmi munkát. További ol­dódást hozott a privatizáció miatti kft­­szervezések felfüggesztése, érdekektől nem feszélyezve a napi munka során lassan megismertük egymást. A kft-k megszervezése után az együttműködés is lassan kialakult, a legfelsőbb veze­téssel is normalizálódott a kapcsolat. A Vagyon- és Őrzésvédelmi Szabályzat véleményezése során már valódi együttműködés is kialakult, az általunk javasoltakat meg is valósította a veze­tés, a Kollektív Szerződést, valamint a Vagyon- és Őrzésvédelmi Szabályza­tot is módosították, elfogadták a mun­kavállalók dokumentált oktatásának szükségességét is. Sajnálatos, hogy az alkoholteszteres önvizsgálat feltételei­nek biztosítására tett javaslatunkat a vezetés nem fogadta el. Az együttmű­ködés eredményeként kialakításra ke­rült a szervezett rehabilitáció intézmé­nye, ami a kezdeti kifogások után egyre népszerűbb lett. Egyetlen olyan kérdés van, amely állandó súrlódást okoz a vezetés és az Üzemi Tanács kö­zött, ez az üzemegészségügy. Mindkét fél kinyilatkoztatta együttműködési szándékát a kérdés nyugvópontra jutta­tásában, de a gyakorlat azt igazolja, hogy ez a Kft-sítés nem volt szeren­csés, nagy feladat lesz a jó megoldás együttes kialakítása. Az együttműködésre jó példa volt, az erőmű területén munkát végzők rendőrségi átvilágításának kérdése. Az Üzemi Tanács tisztázta a vezetéssel, hogy mi is történik, majd a rendőrség­től kértünk tájékoztatást, ez alapján a szakszervezet járt el az állampolgári jogok, valamint az adatvédelmi bizto­sok felé az előírások jogszerűsége ügyében, míg az Üzemi Tanács java­solta a vezetésnek, hogy az új Atom­törvény bevezetéséig a PA Rt-os mun­kavállalók átvilágítását ne kérje meg. Javaslatunkat a vezetés elfogadta. Az Üzemi Tanács eddigi tevékenységének részletes leírása az Évkönyvekben ta­lálható, de természetesen minden munkavállalónak rendelkezésre állunk a 101/C épület 119-es szobájában, vagy a 70-13-as, 80-43-as telefonon. Összegzésképpen úgy értékelem, hogy az Üzemi Tanácsunk beépült a Pa Rt szervezetébe, a munkavállalók részvé­teli jogait gyakorolja, ezt bizonyítják a vezetéstől legutóbb kapott korrekt vá­laszlevelek is. MEE kirándulás A MEE Paksi Területi Szervezete az előző évek hagyományának megfelelően szakmai kirándulást szervezett az egyesület tagjai ré­szére 1997. április 23-25. között. A szakmai program tárgya az osztrák „Dürnrohr” hőerőmű meglátogatása volt. A kirándulá­son harmincketten vettünk részt az Atomtransz Kft. autóbuszával. Április 23-án reggel indultunk Paksról és a szállást a kora délutáni órákban fog­laltuk el Sopronban. Ezután szabad program keretében a város nevezetessé­geit tekintettük meg. Este a mozgalmas nap zárásaként közös vacsorán vettünk részt. 24-én a hangulatos reggeli elfo­gyasztása után indultunk Ausztriába, és 13 óra után néhány perccel értünk az erőmű információs központjához, ahol filmvetítés keretében ismertették az erőmű létesítésének előzményeit, folya­matát, valamint a Létesítmény üzemelte­tésének feltételeit és paramétereit. A csoport tagjai által feltett kérdések meg­válaszolása után végignézhettük az erőmű ergonómiai szempontból maxi­málisan megfelelőnek tűnő vezénylő he­lyiségét, a gépházat és az éppen nem üzemelő blokk kazánját. Az erőmű két blokkból áll. Az egyik blokk tulajdonosa az Osztrák Villamos Művek (Verbund­kraft) a másiké az Alsó-ausztriai Áram­­szolgáltató (EVN). Mindkét blokk ve­gyes tüzelésű kazánokkal működik (szén vagy gáz). A blokkok névleges teljesít­ménye 450 MVA, illetve 380 MVÁ. Az üzemeléshez szükséges szenet Katowi­céből vasúton szállítják, de tervezik a szén beszerzését Kínából, illetve Ameri­kából is. Meglepett az az adatközlés, hogy a nagyobb teljesítményű kazán tel­jes kapacitással üzemelve óránként 140 tonna porrá őrölt szenet éget el. A hűtő­vizet a Dunából nyerik föld alatt létesí­tett csővezetékeken keresztül. Ami leg­jobban megragadott, az az erőmű szenes üzeméhez képest meglepő tisztaság volt Igaz, hogy ennek eléréséhez a beruhá­zási költségek közel harminc százalékát olyan berendezések beépítésére kellett fordítani, amelyek biztosítják az optimá­lisan elérhető környezetvédelmi paramé­terek betartását. A füstgázból a nitro­­génoxidot japán katalizátorral, a kén-di­­oxidot dán berendezéssel és eljárással, a port elektrofilter segítségével távolítják el. A fenti eljárások során keletkező mel­léktermékeket cementgyártásnál, gipsz­­gyártásnál és összesajtolt formában az építőiparban hasznosítják. Az erőmű meghatározott körzetében több mérő és megfigyelő állomást telepítettek a le­vegő tisztaságának ellenőrzésére. Az üzemlátogatás végén egyesületünket megajándékozták egy olyan kiadvány­nyal, amely tartalmazza az erőmű létesí­tését megelőző történelmi visszatekin­tést, a létesítés folyamatát, ismerteti az erőmű felépítését, berendezéseit és az üzemeltetés paramétereit. A látogatás befejezés után kora este visszatértünk Sopronba. Másnap reggel elindultunk egy kis kirándulásra, Fertő­dön megnéztük az Esterházy-kastélyt, Fertőrákoson a híres kőbányát, majd visszamentünk Sopronba, ahol közös ebéddel zártuk a programot. Ebéd után hazaindultunk, késő délután Paksra ér­keztünk. A leírtak és a helyszínen átélt élmények alapján kijelenthetjük, hogy kirándulásunk sikeres volt. (T. J.) k

Next

/
Thumbnails
Contents