Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
1997. június Atomerőmű 3. oldal Konferenciát tartottak a fizikai védelemről (Folytatás az 1. oldalról.) A konferencia első munkanapjának délutánján a résztvevők látogatást tettek a Neutron Beavatkozó Osztálynál, ahol Piros Attila r. őrnagy az egység tevékenységét ismertette. A szakmai programok után városnéző kirándulásban, majd polgármesteri fogadásban volt részük a vendégeknek. A következő nap első előadója Hlavaty Ján (BOHUNICE) volt, aki az AKOBOJE rendszerről (a fizikai védelem műszaki alrendszere) szerzett tapasztalataikat tette közzé. Czapáry András (MICRORAAB) a PA Rt-ben kialakított, számítógépes hálózattal támogatott belépési engedélykiadó rendszert ismertette. Pavol Chrancok és Nagy Attila a mohovcei erőmű fizikai védelmi rendszerének jelen helyzetéről és a SAVI program alkalmazásának eredményeiről számoltak be. Ezután hangzott el Julius Sabó a temelini, Jiri Zelenka a dukovany atomerőmű fizikai védelmi rendszerének tapasztalatairól szóló összefoglalása. A konferencia délutáni programjában erőműlátogatás szerepelt. Lipovszky Gyula rendészeti osztályvezető tájékoztatója után a vendégek megtekintették a beléptetési rendszereket, a blokkvezénylőt, a turbinacsamokot, a KKÁT-t, a vízkivételi művet és a kerítés őrzési rendszerét. Az üzemlátogatás után szekszárdi kirándulás, városnézés következett. Itt a megyei főkapitány látta vendégül a résztvevőket és ismertette a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság atomerőművel kapcsolatos tevékenységét. A rendezvény befejező napján újabb erőműlátogatásra indultak a résztvevők. Ekkor az atomerőmű technikai jelzőrendszerét és kártyakiadó rendszerét tekinthették meg Mázán László és Horváth Károly ismertetése alapján. A modem rendszer nagy érdeklődést váltott ki a szakemberek körében, mellyel kapcsolatban kifejezték elismerésüket. A konferencia zárásaként került sor a tapasztalatok összegzésére, ahol hasznos észrevételek, javaslatok hangzottak el és itt hívták meg a szakembereket a következő évi konferenciára, amelynek helyszíne Bohunice lesz. Lovászi Zoltánná Távközlés és az emberek segítése A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union = ITU) az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egyik legrégebbi szakosított szervezetének főtitkára, dr. Pekka Tarjanne a Távközlési Világnapon (május 17.) a szakemberek, a felhasználók figyelmét a távközlés és a katasztrófa-elhárító akciók közötti létfontosságú, egyre erősödő kapcsolatára irányította. Kijelentette: „... igen fontos mind a múlt eredményeinek elismerése, mind a jövőbe vetett pillantás. Kielégítő az a munka, amelyet a ITU-ban végzünk, mert segíthetünk a katasztrófa által érintettek szenvedéseinek csökkentésében. Számomra ez a távközlési technológia legfontosabb alkalmazásainak egyike.” Az ITU Párizsban történt alapításának 132. évfordulóján a távközlésben dolgozók érdeklődése most a felhasználók egy nagyon speciális gondja felé, a humanitárius ügyek felkarolására irányult. Egyre erősödő kapcsolat van a katasztrófaelhárító akciók és a távközlés között. Az egész világon megfigyelhető, hogy a különböző segítségnyújtó szervezetek már régóta erőteljesen támaszkodnak a távközlési szolgáltatásokra. Két jó okuk is van ezt tenni, egyrészt, hogy kapcsolatban legyenek a katasztrófa sújtotta területekkel, másrészt, hogy eredményesen koordinálják saját tevékenységüket. De, hogy ne tekintsünk az atomerőmű közvetlen környezetén túlra, itt is megtalálhatók a tűzoltók, mentők és más, a balesetelhárításban résztvevő szervezetek. Rendkívül fontos, hogy a távközlés az embert és ne önmagát szolgálja, így vészhelyzetekben a távközlési kapcsolatok felépítésének mindig elsőbbséget kell élvezni. Fontos kipróbálni, szimulálni, hogy a távközlési rendszer üzemeltetője képes-e minden esetben a torlódás- és várakozásmentes információátvitel biztosítására. Megszólaló szirénák esetén a hagyományos telefon vonalak mellett az atomerőmű képes-e a balesetelhárítási szervezetben résztvevők elérhetőségét biztosítani. Hasznos feladat a kétirányú kommunikáció legegyszerűbb, legolcsóbb eszközeinek igényléséről gondoskodni, nemcsak a mobil rádiótelefonok számát növelni. Balesetelhárításban, vagy a tűzoltásnál a meghatározó szempont a távközlési rendszer megbízhatósága, a kapcsolat felépítésének létszükséglete. Nem véletlenül történik a világon, hogy ezek a szervezetek a felelősségükhöz mérten rendelkeznek igényeik kielégítését szolgáló magánhálózattal, melyben a telefondiszpécser központok mellett a rádióhírközlés eszközei is segítik a katasztrófa-elhárító műveleteket. A rádiótelefonok a könnyű hordozhatóságuk miatt igen hasznos munkaeszközei a humanitárius segítségnyújtásnak. Elengedhetetlen segédeszközök lettek, felhasználásukkal gyorsan elindíthatnak olyan akciókat, mint amilyen például a kiürítés. A különböző rádiós rendszerek beváltak a katasztrófák okozta károk elhárításánál, azon képességük miatt, hogy a normál telefonhálózat sérülései esetén fenntartható velük a kommunikáció folyamatossága. Annak érdekében, hogy az új távközlési technológiák haszna érvényesüljön és a lehető legszélesebb körben elérhetővé váljon, az ITU az ENSZ Humanitárius Ügyek Minisztériumával azon dolgozik, hogy egy új konvenciót hozzon létre, amely a katasztrófa-hírközlés nemzetközi használatával foglalkozik. Ez a konvenció - amelyet az ITU tanácsa jóvá is hagyott - várhatóan egy nemzetközi konferencián még az idén nyer jóváhagyást. Az ITU-t Nemzetközi Távírási Egyesületként 1865. május 17-én hozta létre húsz állam a távközlésre vonatkozó első egyezmény elfogadásával, ugyanezen alkalommal elfogadták az Első Távírási Szabályzatot. 1947. október 15-én az ITU az Egyesült Nemzetek rendszerén belül az ENSZ egy szakosított intézményévé vált. Az ITU központját 1948-ban Genfbe helyezték át. Sipos László Innovatív menedzsment Megalakult a Nemzeti Minőség Klub Székházavató a VEIKI-nél Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium annak érdekében, hogy a Nemzeti Minőségi Díj minél szélesebb ismertségre és elismertségre tegyen szert Magyarországon, kezdeményezte a Nemzeti Minőség Klub megalakítását. A klub célkitűzése, hogy segítse a magyar gazdaság európai integrációjához szükséges minőség kialakítását. A klub alapítói az 1996-ban Nemzeti Minőségi Díjjal jutalmazott 4 vállalat, a Westel 900 GSM Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Burton-Apta Kft. és a Lehel Hűtőgépgyár Kft. A díj feljogosítja a nyertes cégeket, hogy versenybe szánjanak az Európai Minőségi Díj elnyeréséért. A klub tagjai azok a vállalatok is, amelyek 1996-ig elnyerték az IIASA-Shiba Minőségi Díjat. A tagság a Nemzeti Minőségi Díjban ezután részesülő szervezetekkel automatikusan bővül. A tárca állandó helyet biztosít a rendezvényekhez. A klub hivatalos megalakulására az Industria 97 nyitónapján került sor. A tartalmas programok kialakítását a Nemzeti Minőségi Díjat elnyert vállalatok képviselőiből választott elnök segíti. Az alakuló összejövetelt Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter nyitotta meg. Beszédében kiemelte: A piacgazdaságokban, a verseny, a vevők megnyerése rákényszerítette a gazdaság szereplőit, hogy a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés legkorszerűbb modelljeit alkalmazzák. Ezekben az országokban a minőség-kultúrának sok évtizedes tradíciója van. A klub megalakításával társadalmi összefogást kezdeményez a minisztérium a minőség-kultúra hazai elterjesztése érdekében. Ugyanakkor a díjazottak saját tapasztalataik továbbadásával tájékoztathatnak a minőségpolitika gyakorlati kérdéseiről helyszíni információcsere, alkotó párbeszéd formájában. Perry L. Johnson szavait szeretné a klub saját munkájával is megvalósítani, mely szerint „A minőség nem minden, de minőség nélkül minden semmivé lesz!” A miniszter felidézte, hogy a minőségügyben a kiemelkedő eredmények elismerésére először 1957-ben, Japánban hoztak létre minőségi díjat, amelyet Edward Deming amerikai matematikaprofesszorról neveztek el. A minőségügy egyik legelismertebb szakértője a II. világháború után kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy Japán éppen a minőségfejlesztésben megvalósított sikereivel ért el páratlan gazdasági fejlődést. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1980-as évek végén alapították a Malcolm Baldridge díjat, amellyel a Teljeskörű Minőségirányítás (TQM) bevezetésében kiváló eredményeket elért vállalatokat tüntetik ki. Európában 1992- ben hozták létre az Európai Minőség Díjat, amely a japán és amerikai modellekhez hasonlóan az egész vállalati szervezet minőségfejlesztését elemzi, s az üzleti életben - a minőség révén - felmutatott jelentős vállalati teljesítményt díjazza. 1997-ben immár másodszor pályázhatnak a magyarországi vállalatok a díj elnyerésére, amelyet ünnepélyes külsőségek között a miniszterelnök nyújt át majd a Parlamentben. (Forrás: IKIM Hírszolgálat) A Villamosenergiaipari Kutató Intézet Részvénytársaság új székházát avatták fel május 29-én a Gellérthegy utcában. Az ünnepségen jelen volt Hegyháti József, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára is. Az új székház avatása az ipari kutatóintézetek reorganizációjának jelentős állomása volt. A Villamosenergiaipari Kutató Intézet Rt (VEIKI) jogelődeivel együtt közel ötvenéves működése során elsősorban a hazai villamosenergia-rendszer és a hozzá kapcsolódó gyártó és felhasználó vállalatok fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításában működött közre. A 90-es években a megváltozott piaci feltételekhez való alkalmazkodás érdekében az intézet azokra a tevékenységekre támaszkodott, amelyek versenyképesek maradtak az import korlátozások megszűnése után is és megbízható hazai referenciákkal rendelkeztek. Fő működési területei az energetika és a környezetvédelem. Mivel 2010-ig a villamos energia iparban az erőműrendszer nagy megújulása várható, jelentős munka hárul a VEIKI szakembereire, akik jelenleg hat területen dolgoznak. Ebben a hat tevékenységben jelentős szerepe van az atomerőművi divíziónak. A részleg munkájáról Holló Előd szakigazgatót kérdeztük. — Az Atomerőművi divízió kizárólag atomerőművek biztonságának értékelésével foglalkozik, ezen belül is a VVER-típussal, amelyik Pakson is működik. A csoport tagjainak létszáma 15 fő, ez a 100 VEIKI-ben dolgozó szakember 15 százaléka. Ha az iskolai végzettség szempontjából vizsgáljuk meg a csoport tagjait, akkor a diplomások aránya itt nagyobb, az atomerőművi divízióban 15-ből 12 diplomás szakember. Az intézeti árbevételből 20 százalék körüli ennek a divíziónak a tevékenységéből származik. — A divízióban tevékenykedők szakképzettsége kimondottan atomerőművi szakirányú? — Igen. A társaságunk általában mérnök végzettségű, 80 százalékban két diplomás. Van egy gépész- vagy villamosmérnöki alapdiplomájuk, s nagy részüknek emellett még atomerőművi szakmérnöki végzettsége is van. Négy kollégánk pedig a volt Szovjetunióban végzett mérnök-hőftzikus. Általában két idegen nyelvet tudnak a kutatók és egy fiatal kollégánk kivételével mindenki résztvett fél vagy egyéves külföldi ösztöndíjas szakmai tanulmányúton például az USA-ban, Olaszországban, Németországban, Angliában. — Ha önök elsősorban WER típusú atomerőművekkel foglalkoznak, akkor mit vizsgáltak ezeken a tanulmányutakon? — Mi elsősorban a módszereket igyekszünk megtanulni, például hogy milyen számítógépes programokkal, milyen eljárásokkal, milyen modellekkel dolgoznak. A munkánk során gyakorlatilag fejlett nyugati számítógépes programokat (kódokat) használunk. Ezeket részben vásároltuk, részben pedig együttműködés formájában kaptuk meg. Példának említhetem az amerikai és a magyar nukleáris hatóságok közötti együttműködést, amelynek keretében számos kódot kaptunk térítésmentesen az NRC-től, amelyet a hazai szakintézmények korlátozás nélkül használhatnak munkájuk során. — Hány csoportban végzi az. atomerőművi divízió a munkáját? — Két nagy csoportban dolgozunk. Az egyik terület a súlyos balesetek elemzése, a másik terület pedig a valószínűségi biztonsági elemzések. Például mi számítottuk ki, hogy mekkora a zónaolvadás valószínűsége és ez hogyan csökkenthető a paksi atomerőműben. Érdekes téma, amelyet az országban szintén mi végzünk, a konténment-elemzések. Itt elméletileg és kísérletileg vizsgáljuk, hogy a konténment egy üzemzavar esetén milyen terhelést bír ki. Ezt eddig még a tervezők sem tudták ilyen módon megvizsgálni. A kísérleteket a SIEMENS konzorcium fogja koordinálni és több ország résztvesz a munkában. A vizsgálatok Csehországban és Oroszországban fognak lezajlani, az eredmények feldolgozását pedig zömében magyar, szlovák és cseh kutatók fogják elvégezni. A magyar kutatók jelentős szerepet kaptak a mérések értékelésének elvégzésében. Előreláthatólag két-három évig tart majd a program, hiszen a kísérletek megtervezésétől a végrehajtáson át az értékelésig mindent el kell végezni. — Mivel foglalkoznak most, ami a paksi atomerőművel kapcsolatos vizsgálat? — A hatóság részére végzett szakértői tevékenységünkön kívül az egyik érdekes témakör a vezénylőtermi operátor személyzet megbízhatóságának vizsgálata. Ez az elméleti kísérleti munka már három éve folyik és természetesen vannak eredményei. A szimulátor központban végeztünk megfigyeléses vizsgálatokat, ahol a normál oktatás során részben elektronikus eszközökkel (videokamerával) megfigyeltük a személyzet tevékenységét, részben pedig három külső megfigyelő jegyzetelt folyamatosan. Ennek a vizsgálatnak két fő célja volt: az egyik annak a felderítése, hogy a beavatkozásokat és egyáltalán a személyzet tevékenységét, milyen tényezők befolyásolják alapvetően. Például használják-e az üzemzavar-elhárítási utasításokat, figyelik-e a műszereket, melyik műszereket figyelik, stb... A másik fő célja pedig az volt, hogy az esetleges tévedésekből, vagy végre nem hajtott utasításokból következtetéseket vonjunk le. Például azt, hogy mekkora a valószínűsége, hogy egy megkívánt beavatkozást nem hajt végre az operátor? Ez tehát egy kísérleti vizsgálat volt és ennek az elméleti modellezéséhez igénybe vettük az amerikaiak segítségét. A MAKA, azaz a Magyar Amerikai Kutatási Alap (melyet még Bush elnök alapított), támogat bizonyos munkákat, melyeket a magyar és amerikai kutatók közösen végeznek. Itt pályázat útján lehet pénzügyi támogatást nyerni és az operátorok megbízhatóságának vizsgálatára nekünk is sikerült a MAKA támogatását megszereznünk. A pályázat során kerültünk kapcsolatba a SCIENTEC nevű céggel, az értékelés módszerét tőlük vettük át. Ez tehát egy korábban kezdődött munka, melynek eredményeit felhasználtuk az atomerőmű zónakárosodási gyakoriságának becsléséhez is. Jelenleg foglalkozunk a leállás-átrakás-visszaindulás időszakában a biztonságot legjobban befolyásoló tevékenységek felderítésével, ezek hatásának számszerűsítésével is. Most kezdődik egy tűzkockázat-elemzés, annak számszerűsítésre, hogy milyen valószínűséggel várható tűz keletkezése és a tűz hatására milyen valószínűséggel várhatók komolyabb balesetek. — Önök már régóta kapcsolatban állnak a paksi atomerőművel. Mennyire fogadják el a pahiak azokat a vizsgálatokat és eredményeket, amelyeket önök végeznek? — Egyre inkább. Több területtel állunk kapcsolatban. A Szimulátor Központban például a megfigyeléses vizsgálati eredményeket igyekeztünk közösen a képzéshez visszacsatolni. Részt vettünk az oktatási forgatókönyvek átalakításában, korszerűsítésében, és az ottani instruktorokkal együtt írtuk újra az oktatási anyagokat. Másik nagy partnerünk a fejlesztési igazgatóságon az Elemzési Osztály, amelyik az általunk kidolgozott új biztonságelemző eljárásokat, módszereket átveszi és a közvetlen napi munkája során felhasználja. A Földrengésvédelmi Projekttel is kapcsolatban állunk. Most áprilisban indult például az irányítástechnikai készülékek földrengésállóságának vizsgálata. Ezen belül a relék minősítése, hogy milyen szeizmikus terhelést bírnak el, a mi feladatunk. Munka tehát az átalakulás után is akad bőven a VEIKI szakembereinek. Az innovatív menedzsment már bebizonyította, hogy a piacról is képes megélni a szervezet, a folyamatosan bővülő megrendelői kör pedig biztosítéka annak, hogy munkájúba, szaktudásukra szükség van. (C. M.) Győztesek Konferenciája Az Industria ’97 kiállítás nyitónapján az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) kezdeményezésére az 1996-ban Nemzeti Minőségi Díjjal (NMD) jutalmazott cégek megalakították a Nemzeti Minőség Klub (NMK) egyesületet. Az IKIM célja, hogy minél szélesebb ismeretség és elismertség legyen a Nemzeti Minőségi Díj pályázatnak, értéktermelővé váljon az Üzleti Kiválóság Modell. Az 1996-ban alapított NMD európai modellre épül, ennek megfelelően nem a termék, vagy szolgáltatás közvetlen minőségét díjazza, hanem az egész szervezet teljes körű minőségirányítási megközelítését és üzleti kiválóságát. Az Üzleti Kiválóság Modellje szerint a vevői és dolgozói elégedettséget, a pozitív társadalmi hatást a cégvezetés megalapozott üzletpolitikával és stratégiával a dolgozók, az erőforrások és a folyamatok menedzselésén keresztül éri el. Az 1000 pontos modellben a legmagasabb értékű a 9 kritérium közül a vevői elégedettség, a maximálisan elérhető 200 ponttal. Az NMD négy kategóriában pályázat útján nyerhető el. A Nemzeti Minőség Klub alapítói az 1996-ban Nemzeti Minőségi Díjjal jutalmazott négy cég, a Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt., a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt., a Burton- Apta Kft., és a Lehel Hűtőgépgyár Kft. A klub célkitűzése, hogy segítse a magyar gazdaság európai integrációjához szükséges minőség kialakítását a minőségbiztosítási rendszerek építésében, fejlesztésében szerzett tapasztalatok megosztásával a pályázók, a jelöltek felkészülését támogassa. Az első tapasztalatcserét június 5-én a Minőségfejlesztési Központ által szervezett „Győztesek Konferenciája” biztosította. Megnyitó beszédében dr. Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter a díjazottaktól kérte, hogy saját tapasztalataik továbbadásával segítsék a minőségpolitika gyakorlati kérdéseiben a leendő pályázókat. Alkotó párbeszéd, helyszíni információcsere alakuljon ki, ami kölcsönös előnyöket biztosít a partnerek számára. Bejelentette a résztvevőknek, hogy a Nemzeti Minőség Klub tagjai Sugár Andrást - a „szolgáltató vállalat kategóriában” legjobb Westel GSM Mobil Távközlési Rt. vezérigazgatóját - választották meg elnöknek. A Győztesek Konferenciáján mind a négy kategória nyertes cége bemutatkozott, majd Sugár Karolina, a Minőségfejlesztési Központ vezetője értékelte az elmúlt év tapasztalatait. Megtudtuk az előadótól, hogy a világon több mint 3 millió szervezet alkalmazza a Magyarországon is bevezetett értékelési módszert. Az idei évre is meghirdették a NMD-t, a pályázatok leadási határideje június 30. A konferencia zárszavában dr. Hegyháti József helyettes államtitkár megköszönte a győzteseknek és a rendezőknek az értékes információkat és felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy EU-törekvéseink csak minőségbiztosított termelési, szolgáltatási rendszerek működtetésével realizálhatók. Ez létkérdéssé vált az erősödő szabadpiaci versenyben, így a díjazottak példát mutatnak minden magyar vállalkozónak. Sipos László i t
