Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
2. oldal Atomerőmű 1997. június Reaktorvédelmi rekonstrukció Tervezett'”''-'--, munkák 1997 1996 1999 2000 2001 2002 2003 Előszerelés 1. - fázis 1 bl. 2 bl. 3 bl. 4 bl. Előszerelés 2.fázis 1 bl. 2 bl. 3 bl. 4 bl. Üzembehelyezés 1 bl. 2 bl. 3 bl. 4 bl. Elbontás befejezése 1 bl. 2 bl. 3 bl. 4 bl. (Folytatás az 1. oldalról.) — Milyen műszaki, biztonsági indokok alapján döntöttek a rekonstrukció megvalósításáról? — A létező védelmi rendszereink nem teljesítik maradéktalanul a nemzetközi szabványokban és a NAÜ ajánlásokban megfogalmazott követelményeket. A védelmi feladatokat elavult - relés bázison kiépített - eszközök valósítják meg. A berendezések csak részben minősítettek. Az elektromágneses és a szeizmikus behatások elleni védettségen javítani kell. A védelmi rendszereinkhez csatlakoztatott bemeneti paramétereket mérő érzékelők száma indokolatlanul magas. Bonyolult, önmagában sem egyenszilárdságú a struktúra. Alacsony szintű az önellenőrzés. A jelenlegi rendszerünk ember-gép kapcsolati felülete gyengén támogatja a ciklikus tesztek végrehajtását. Jelentősek a karbantartási költségeink. A Szovjetunió felbomlásával eltűnt a tartalékalkatrész beszerzési bázisunk. Különösen indokolja a rekonstrukció aktualitását, hogy az esetleg meghosszabbított reaktor üzemidő során ez a lépésünk mindenképpen szükséges és az időzítés az életciklus felénél optimális. — Melyek a tervezett műszaki megoldások és a kapcsolódó feladatok? — A jelenlegi meglehetősen bonyolult, sok autonóm részegységből álló irányítástechnikai rendszert egy tisztán három csatornás, integrált, legkorszerűbb és minősített eszközökből álló új rendszer fogja felváltani. Legfontosabb tervezési alapelvünk az egyszerűség, áttekinthetőség. Vizsgálataink, elemzéseink azt mutatták, hogy lényegesen kisebb számú érzékelővel is kiváló megbízhatósági mutatókat ér el védelmi rendszerünk. Az új védelmi rendszerben megvalósítjuk azt az új követelményünket, hogy minden egyes üzemzavari szituációt (kezdeti eseményt) legalább két fizikailag független jellemző méréséről azonosítjuk és a hozzájuk tartozó logikai feldolgozást is független számítógépekkel végeztetjük mindhárom védelmi csatornában. Kapcsolódó feladataink közül egyik az oktató szimulátor felújítása. Túl azon, hogy „kinőttük” a jelenlegit - nehézkes a blokkon végzett módosítások követése a reaktorvédelmi rendszer végső üzembevétele előtt a személyzetet képezni kell, továbbá a szimulátor jó lehetőséget ad az új rendszer tesztelésére, megfelelőségének igazolására is. A másik jelentős léptékű kapcsolódó feladatunk a blokkszámítógépek felújítása. A blokkok is „kinőtték” a jelenlegit. Blokkszámítógépeink a jelenlegi reaktorvédelmektől nagy számú kétállapotú jelet fogadnak, az új védelmi rendszer pedig kommunikációs csatornákon ad majd át más jellegű információkat, melyeket természetesen, majd az új blokkszámítógépek fogadnak. — Milyen az elfogadott ütemezés? — A szerelések fő részét a blokkok főjavításaihoz igazítjuk, és természetesen jelentős előszereléseket is végzünk. Már 1997-ben az 1-es blokki főjavítás alatt végzünk előszerelési munkákat. Az 1-es blokk új reaktorvédelmi rendszerének üzembe helyezése 1999-re tervezett. Ezt követően minden évben egy-egy blokk védelmi rendszere újul meg. — Milyen volumenű munka volt a szerződés előkészítése? — A Siemens szerződés megkötése előtt a világ vezető szállítóit két körben versenyeztettük. Az első kiírást 1993 augusztusában tettük. Értékelések után a két legjobb ajánlattevőt választottuk ki. Egy év alapozó mérnöki munka, háromoldalú együttműködés eredményeként elkészült egy igen részletes követelményrendszer, amely alapján még teljesebb körű ajánlatkérést tudtunk kiadni és megkérhettük az OAH NBF-től a rekonstrukció rendszertechnikai engedélyét is. Az értékelés és kiválasztás után készítettük el a már konkrét számokat tartalmazó beruházási programunkat, melyet a PA Rt. igazgatósága is elfogadott.. — Milyen beruházási konstrukciót követnek? — A Siemens szerződés meghatározó része a teljes munkának, de itt meg kell említeni a magyar tudományos háttér, a tervezők, a kivitelezők és a PA Rt. szakembereinek együttműködő munkáját. A Siemens AG feladata a paksi igényeknek megfelelő védelmi rendszer fejlesztése. tervezése, gyártása, szállítása és a beépítési munkák egy részének elvégzése. Az MTA SZTAK1 szakemberei a tervek és a megvalósuló rendszer megfelelőségének igazolásában vesznek részt, az AEK1 szakemberei pedig a technológiai funkcióelemzések kidolgozásában. A tervező cégek az új Siemens berendezések atomerőművi környezetbe történő illesztéséhez szükséges hagyományos irányítástechnikai átalakítások terveit készítik. A magyar kivitelező cégek is elsősorban ezen a területen dolgoznak. Az elfogadott, jóváhagyott ütemtervet eddig tartottuk, a tizenkét fős PA Rt-os projektünk jelentős csúcsterhelése az ezredfordulóra esik, de jelenleg sem unatkozunk és valljuk azt a mondást, hogy a puding próbája az, ha megeszik. — Megköszönve a beszélgetést remélem, hogy továbbra is élvezik a projektben dolgozó kollégáink a bizalmat és a nélkülözhetetlen türelem mellett a közreműködő szakterületek vezetői, szakemberei felismerik a több mint 4 milliárdos beruházásjelentőségét, így ehhez mérten adják szakmai támogatásukat. Sipos László 'mmmmw CHARON ’97 Országos védelmi igazgatási gyakorlatot tartottak május 23-án a paksi Dunán. A fotón: mentik a „bajba jutott” kishajó utasait Negyven éve hatályos az IAEA alapokmánya 1 ^ I TI III IV V MAGYARORSZÁG 1958-52 HUN 2971,7 EGY 2405,8 PAK 2340,5 THA 2000,3 BRA 1983,5 1* - 2971,7 ! 1983 EGY 1049,4 VIE 897,4 POL 667,8 PAK 498,5 PHI 430,0 20m - 249,9 1984 EGY 1197,2 CUB 655,6 ECU 565,6 BGD 506,3 BUL 472,4 25" - 236,8 1985 BGD 991,8 VIE 745,0 THA 708,7 BRA 571,8 POR 538,7 16" • 360,0 1986 BRA 1381^1 THA 871,9 POL 833,5 BGD 823,9 SYR 751,8 14” - 534,9 1987 HUN 3305,2 DRK 986,8 BUL 888,5 INS 885,8 EGY 878,9 1" - 3305,2 1988 BUL 1195,6 PER 856,5 EGY 768,6 INS 751,7 MAL 656,0 53rd - 122,0 1989 EGY 990,9 CPR 868,2 POR 769,6 CHI 756,9 MAL 619,4 51“ - 172,4 1990 POL 1562,3 VIE 1518,8 DRK 1156,2 IRA 958,0 YUG 933,4 50" ■ 173,9 1991 BUL 893,1 PAK 868,8 INS 855,1 VIE 817,6 CPR 814,5 60" - 1297 i 1992 EGY 1255,7 CPR 1009,0 VIE 872,8 INS 826,6 IRA 795,5 28" - 467,2 | 1958-92 EGY10847,0 HUN 8743,7 POL 5486,4 VIE 8199,9 PAK 8115,6 2nfl * 8743,7 A NAÜ segélyprogramjából kedvezményezett országok 1958 -1992 között (1000 USD-ban kifejezve). (Folytatás az 1. oldalról.) Bővebb információt igénylők számára jelezni szeretném, hogy David Fischer szerző tollából megjelent „History of the International Atomic Energy Agency 1957-1995” c. IAEA kiadvány, amely a Műszaki Könyvtártól megrendelhető. Aki magyarul szeremé elolvasni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmányát, annak a Magyar Közlöny 1992. évi 5. számát kell elővennie, melyben az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) elnökétől kapott dokumentumot hivatalosan is kihirdették. Az eredeti angol nyelvű dokumentum az ENSZ Székházában 1956. október 26-án készült, de úgy döntöttek, amikor tizennyolc állam letétbe helyezte ratifikáló okiratait, akkortól számítva lép az hatályba. Dr. Élő Sándor előadásában 1957. július 29-ét jelölte meg nevezetes dátumként amikor a 18. csatlakozó ország aláírását is sikerült begyűjteni. A bécsi székhelyű ügynökség különleges helyet foglal el az ENSZ családjába tartozó kormányközi szervek között. Idézném az alapokmányban rögzített célokat: — „Az ügynökség arra törekszik, hogy gyorsítsa és növelje az atomenergia hozzájárulását a békéhez, egészséghez és boldoguláshoz az egész világon. Képességéhez mérten biztosítja, hogy támogatásával, vagy kérésére, vagy felügyelete alatt nyújtott segélyeket ne használják fel oly módon, hogy előmozdítsák katonai célok elérését”. A célok megfogalmazásainak alapjai 1946-ra nyúlnak vissza, majd 1953. decemberében Eisenhower USA-elnök „Atomok a békéért” című beszédében nyilvánosságra kerültek. Az 1954-es genfi konferencián az atomenergetika békés felhasználásában érdekelt országok hajlandóságot mutattak megosztani egymással az ismereteiket és fontosnak ítélték ezt szervezett keretek között tenni. A NAÜ feladata lett az atomenergia békés és biztonságos alkalmazásának elősegítése és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés végrehajtásának ellenőrzése. A szerződésben részes atomfegyverrel nem rendelkező államok felhatalmazták a nemzetközi szervezetet nukleáris tevékenységük ellenőrzésére. Az ügynökség főigazgatója közvetlenül az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulhat, ha a szerződés megsértését tapasztalja. A szervezet jelenlegi főigazgatója a svéd Hans Blix, aki 1981 óta tölti be ezt a tisztséget. Két legfőbb irányító szerve a közgyűlés, amelyben minden tagállam részt vesz és a szűkebb körű kormányzótanács. A szervezeti felépítésben hat igazgatóságot hoztak létre: 1./ Műszaki Együttműködési 2.1 Atomenergetikai 3.1 Nukleáris Biztonság 4./ Adminisztrációs 5.1 Izotópkutatás 6./ Biztosítéki A Biztosítéki Igazgatóság tevékenységével kapcsolatban itt szeretném felhívni az olvasók figyelmét, hogy a PA Rt. 1994-1995 évkönyvben Beier Matthias, a Biztonsági Igazgatóság Nukleáris Biztonsági Osztályának vezetője „A NAÜ és a safeguards tevékenység a Paksi Atomerőműben” címmel jelentetett meg ismertetőt a biztosítéki tevékenységünkről. Amit mindenképpen fontos tudnunk: „1970- ben lépett hatályba a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (közismert néven: atomsorompó egyezmény). Az első 40 aláíró ország között volt Magyarország is. Minden ország, amely csatlakozott a szerződéshez, elkötelezte magát, hogy atomfegyverrel nem rendelkező országnak nem ad át sugárforrásokat, hasadó anyagokat, vagy olyan berendezéseket, amelyek alkalmasak hasonló anyag termelésére, illetve felhasználására. Továbbá vállalta, hogy 180 napon belül tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel egy safeguards (biztosítéki) rendszer felállításáról.” A Magyar Népköztársaság és a NAÜ között 1972. márciusában Bécsben aláírt Biztosítéki Egyezményt az 1972. évi 9. sz. törvényerejű rendeletben hirdették ki. Magyarország safeguards rendszerét a 104/1970. sz. kormányrendelet alapján az Országos Atomenergia Bizottság irányítja és ellenőrzi, így a NAÜ-vel való kapcsolattartás is az OAB irányításával az OAH-n keresztül valósul meg Pakson. A NAÜ ellenőrök a független méréseikhez és megfigyeléseikhez a saját eszközeiket használják. A NAÜ Műszaki Együttműködési Igazgatóságának legfőbb feladata a tagországok önkéntes felajánlásaiból befolyt források felhasználásával elősegíteni a szakemberképzést, szakértők delegálását és adott esetben konkrét berendezések beszerzésének elősegítését. Dr. Élő Sándortól megkaptuk a kedvezményezett országokat tartalmazó kimutatást, melyből megtudhatjuk, hogy 1958-1992 között a műszaki segély és együttműködési alapból 8.743.700 USD-t kapott Magyarország. Kialakult az a jó gyakorlat, hogy a tagállamok saját programjaikhoz kapnak külső támogatást, hogy azok önfenntarthatóak legyenek. A NAÜ berendezések beszerzésével is hozzájárult a debreceni ciklotron létesítéséhez és a KFKI kutatóreaktor rekonstrukciójához. A közelmúlt egyik legnagyobb sikerének tekinthető Pakson a Karbantartó Gyakorló Központ (KGYK) létrehozása. A beruházás értéke 1,2 milliárd forint volt, melynek 30 százalékát a NAÜ biztosította. A KGYK létesítése mellett az Oktatási Modell Projektben szakmai segítséget kapunk SAT alapú képzési rendszer bevezetésében és a biztonsági kultúra fejlesztésében is. Magyarország a segélyprogramok keretében a NAÜ irányába történő befizetési kötelezettségét többszörösen meghaladó támogatást kapott. A NAÜ tudományos tanácskozásokat, tanfolyamokat szervez, szakértőket küld a tagállamokba, támogatja és koordinálja a nukleáris energiával kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket. Kiemelt feladatai közé tartozik az atomerőművek biztonsági színvonalának fejlesztése és a biztonsági ajánlások kidolgozása. A NAÜ Safety Series (Biztonsági Sorozat) négy osztálya:- Safety Fundamentals, az alapkövetelmények,- Safety Standards, a biztonsági normák- Safety Guides, az útmutatók,- Safety Practices, a gyakorlat dokumentumai A legújabb NAÜ dokumentumok segítették az OAB és OAH szakembereit az 1996. évi CXVI. jelű megújított atomtörvény bevezetéséhez nélkülözhetetlen Nukleáris Biztonsági Szabályzat elkészítésében. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség általunk legjobban ismert tevékenysége a biztonsági felülvizsgálatok végzése. Az országok kívánságára az atomerőművek biztonságával kapcsolatos kérdések felülvizsgálatára, értékelésére, valamint a biztonságnövelő módszerek elteijedésére nemzetközi szakértői csoportokat szerveznek Bécsben. Ezek a helyszínekre küldött csoportok több országból válogatott, nagy felkészültséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberek a vizsgálataik alapján jelentést készítenek és ajánlásokat tesznek. A biztonság területén a legfontosabb szolgáltatások:- OSART - az üzemviteli biztonságot felülvizsgáló csoport,- ASSET - az üzemzavari eredményeket értékelő csoport,- ESRS - a műszaki biztonsági felülvizsgálat- IPERS - felülvizsgálat az atomerőmű biztonságának valószínűségi alapon való elemzése. A Paksi Atomerőmű első nemzetközi felülvizsgálatára 1988-ban került sor, legutóbb pedig 1996. november 19-28. között. A novemberi vizsgálat az erőmű számára, hasonlóan a korábbiakhoz, pozitív eredményeket hozott, hiszen a nemzetközi szakértői csoport véleményében megerősítette a Paksi Atomerőmű biztonságnövelési programjának helyességét. A NAÜ magyar szakemberek részvételét is igényli több nemzetközi felülvizsgálati csoportban, így szakembereinknek meglehetősen komoly távlatokat biztosít az ügynökség. Sipos László
