Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-04-01 / 4. szám
2. oldal Atomerőmű 1997. április Harminc éve történt... Megszemlélték az atomerőmű helyét Szakemberek megbeszélése Pakson Tegnap délelőtt közel száz szakember vett részt azon a helyszíni szemlén, amit Pakson tartottak, a szovjet segítséggel épülő, nyolcszáz megawattos atomerőmű létesítésével kapcsolatban. A Nehézipari Minisztérium által megrendezett megbeszélésen részt vett valamennyi érdekelt szerv, hatóság képviselője. Elmondották észrevételeiket, javaslataikat a több milliárdos beruházással kapcsolatban. A készülő beruházási programban figyelembe veszik ezeket az észrevételeket. Egyelőre a beruházási programon dolgoznak a tervezők, azonban hamarosan - még ennek elkészülte előtt - megkezdik egyes részletes kivitelezési tervek elkészítését is. Ugyanis gyorsított ütem szükséges a beruházás előkészítésében is ahhoz, hogy a tervezett határidőre üzembe lehessen helyezni az erőművet. A járási tanácsháza nagytermében megtartott megbeszélés után a résztvevők megtekintették az atomerőmű részére kijelölt helyet, Paks község határában. Az országos jelentőségű beruházás minden bizonnyal meggyorsítja a megye, de még inkább Paksnak és környékének fejlődését. A közeljövőben részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat az atomerőműről. (Tolna Megyei Népújság, 1967. április 13.) Sikeres gyakorlat Az 1997-es év első polgári védelmi szirénapróbáját március 24-én, hétfőn tartották meg. A lakosság a szokásoknak megfelelően előre megkapta az értesítőt a gyakorlatról, ami rendben le is zajlott. 214 darab szirénából összesen nyolc maradt néma, ez 96,3 százalékos eredményt jelent. Fejér megyében mind a kilenc sziréna megszólalt, Bács-Kiskunban 67- ből kettő maradt néma, Tolna megyében pedig a 138 sziréna közül 132 adta le a jelzéseket. Dunaszentbenedeken és Zombán egy-egy polgári védelmi sziréna található, de mind a két település ellátatlan maradt, mert némák maradtak a szirénák. A szakértők sikeresnek minősítették az idei első szirénapróbát. A munkálatok kivitelezéséért Jean Pierre Prevost felel (Folytatás az 1. oldalról.) Egyébként nagyszerű a munkakapcsolatunk a Gépészeti Pro-' jekt valamennyi munkatársával. — A kondenzátorok korszerűsítése a továbbiakban akár referencia munka lehet Önöknek, gondolok itt a környező országokra, Szlovákiára, Romániára. — Reményeink szerint az elvégzett munka valamennyiünk számára jó referencia lesz. A most átadásra került két gyártócsarnok óriási befektetést igénylő létesítmény, amelyben készek vagyunk kondenzátor modulokat gyártani a közép-európai államoknak. Más atomerőműből már jártak is itt szakemberek; és reméljük, hogy ez még csak a kezdet. — Köszönöm a beszélgetést. Topor Magdolna TETT-re készen Bátaapátiban (Folytatás az 1. oldalról.) Sajnos Véménd és Ófalu nem csatlakozott, bár Véménd polgármestere mint a Kelet-Mecsek és Völgy ségi Környezetvédelmi Társulás elnöke jelen volt az alkuló ülésen. Megállapodtak, hogy kölcsönösen meghívják egymást az ülésekre. Mivel a Völgység központja Bonyhád, a társulat úgy döntött, hogy Bonyhád polgármesterét is meghívja - tanácskozási joggal - az üléseire. Bognár Jenő, Bátaszék polgármestere javaslatot tett két alelnök és az elnök személyére. A javaslatát elfogadták, így a két alelnök Tillmann József és Garay János, míg az elnök Krachun Szilárd lett. Krachun Szilárd elmondta: örül a megalakulásnak, mert így Bátaapáti már nincs egyedül. A kutatásokkal kapcsolatos ellenőrzési és tájékoztatási feladatokat ezután már hat település végzi. A mi érdekünk az, hogy a kutatásokat tervszerűen és szakszerűen végezzék, az eredményekről folyamatosan kapjunk hiteles információkat, hiszen már korábban is megfogalmaztuk: csak akkor járulunk hozzá a hulladéktároló megépítéséhez, ha a szakemberek bizonyítani tudják azt, hogy ez a tároló az emberekre és a környezetre ártalmatlan. A hiteles eredmények biztosítása érdekében Krachun Szilárd levelet írt Glatz Ferenc akadémikusnak, az MTA elnökének, melyben felkérte az Akadémiát szakértői vélemény-nyilvánításra. íme néhány mondat a levélből: „Mi a tároló ügyét társadalmi békében, a régió fejlődésének érdekében, a jelen és a jövő számára megnyugtató, környezetkímélő módon szeretnénk rendezni. Nem akarunk még egyszer ebben az országban 'Ófalu jelenséget.' A végső döntésünket nem érzelmek, nem politikai mahinációk, hanem a tudományba vetett hit és a szaktekintélyek véleménye alapján kívánjuk majd meghozni, mintegy két év múlva.” Még egy másik levelet is megfogalmazott Krachun Szilárd, melyet azon európai országok településeinek polgármestereihez címeznek, ahol már működik kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló. A levél nyolc pontban fogalmazza meg a kérdéseket, melyekre remélhetőleg rövidesen válasz is érkezik. Utalás történt egy harmadik levélre is, ám ezt már a PA Rt. vezérigazgatója - Szabó József - küldte Bátaapáti polgármesterének, melyben tájékoztatja Krachun Szilárdot, hogy az új atomtörvény értelmében a beruházás költségeinek öt százaléka fordítható a lakosság tájékoztatására. Ez az összeg 500 millió forint, melyet öt év alatt használhatnak fel a TETT önkormányzatai úgy, hogy az összeg 40 százaléka a befogadó önkormányzatot illeti, míg a többi TETT tag a 60 százalékon osztozik. A TETT úgy döntött, hogy ebből a pénzből létre kívánnak hozni egy környezetvédelmi alapot is. Ezen alap pénzéhez nemcsak a TETT tagok, hanem a környező települések önkormányzatai is hozzájuthatnának környezetvédelmi gondjaik megoldása érdekében. A sajtótájékoztató második részében az újságírók, rádiósok és tévések kérdezték a polgármestereket és Frigyesi Ferencet, a PA Rt. szakértőjét a lakossági tájékoztatók módjairól és a kutatások további menetéről.- béri -gáltató vállalatoknak, vállalkozásoknak. A pályázatokat és a döntési folyamat során nyert üzleti információkat bizalmasan kezelik. A nyertesek oklevelet és névre szóló képzőművészeti kisplasztikát kapnak teljesítményük elismeréseként, amelyeket a miniszterelnök ünnepélyes keretek között a Minőségi Világnapon 1997. november 14-én nyújt át. A nyertesek jogosultak továbbá ezt a tényt üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntetni. A díjazottak névsora a Magyar Közlönyben megjelenik. Nemzeti Minőségi Díj (Folytatás az 1. oldalról.) Jelentkezni lehet a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központnál. A pályázatot legkésőbb 1997. június 30- án 16 óráig kell benyújtani 6 példányban a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központhoz. A pályázat benyújtásával egyidejűleg az IMFA-MIK 11644006-04459300-44000009 sz. számlára, „Nemzeti Minőségi Díj” megjelöléssel be kell fizetni a pályázati eljárás költségét, amely 250 főnél kevesebb dolgozói létszámú gazdálkodó szervezet esetén 50.000 - Ft, 250 fő és e feletti dolgozói létszámú gazdálkodó szervezet esetén 100.000 - Ft. A beérkezett pályázatokat a Nemzeti Minőségi Díj Bizottság bírálja el, szakértők bevonásával. A bizottság javaslatát az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter terjeszti döntésre a miniszterelnök elé. Összesen négy díj ítélhető oda a termelő és szol-Ipar a környezetért (Folytatás az 1. oldalról.) — Mit kell tudnunk az Alapítványról? — Az „Ipar a Környezetért” Alapítványt 1990. november 28- án 38 ipari vállalat alapította 32,5 MFt. alaptőkével. Az Alapítvány törekvéseit az IKIM, az MVM Rt., a PA Rt., a TÜV Rheinland Gruppe, a MOL Rt., a MÉH, a Dunaferr Rt. és a GE Lighting Tungsram Rt. támogatja, hogy csak a legismertebbeket jelezzük. Az alapító okiratban lefektetett legfőbb cél, hogy hozzájáruljon az ipar környezet károsító hatásának mérsékléséhez, az ipari szennyezések korrekt meghatározásához, a kármegelőzés és kárelhárítás módszereinek kidolgozásához. Támogatja a környezetvédelmi tudatformálás érdekében a célirányos oktatásokat, továbbképző tanfolyamokat, szimpóziumokat és a környezetgazdálkodást hitelesen bemutató sajtóalkotásokat. Az Alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Tamás Ferenc egyetemi tanár, tagjai elismert magyar mérnökök. — Milyen teljesítménnyel lehet elismerést szerezni? — Kiemelkedő, többéves tevékenység az ipari környezetvédelem területén. - Olyan közszolgálati tevékenység, melynek eredményeként környezeti célok valósulnak, meg. - Megvalósult, a környezet védelmét szolgáló jelentős beruházás. - Megvalósult, jelentős új technológia, eljárás, mely a környezeti terhelést nagymértékben csökkenti. - Olyan szellemi termék, melyet megvalósítottak a gyakorlatban. Az 1991-től napjainkig a Kuratórium döntése alapján a díjazottak között szerepelt például Teller Ede, dr. Albert Kuhlntann professzorok (ezüst Emlékérem), valamint a Társadalmi Ellenőrzési és Információs Társulás (TEIT) és a Paksi Atomerőmű Rt. kollektívája (arany Alapítvány Díj). Az Atomerőmű és a környező lakosság békés együttélése, a kölcsönös előnyökre épülő korrekt kapcsolatrendszere képezi az alapját és a tartalmát a célként megfogalmazott „szimbiózisnak”. 1992-ben PA Rt. kezdeményezésével a TEIT a lakosság reális érdekeinek képviseléséért jött létre. Az alapító okirat szerinti célja az erőművel való párbeszéd lehetőségének biztosítása. Az eltelt idő bebizonyította, hogy a TEIT és a PA Rt. közötti együttműködés a társadalmi megbékélés és konszenzuskötés meghatározója lett, amely mintaértékű példának is tekinthető a hazai lakossági párbeszédelfogadás problémák megoldására. Dr. Baráth Etele, a főszerkesztőnknek történő újságírói díj átadásakor külön kiemelte, hogy az ATOMERŐMŰ újság ápolja azt a hagyományt, amit az erőmű kezdeményező együttműködésével létrejött TEIT 1992-óta folytat, ezzel is segítve a PART teljes nyitottság politikájának megvalósítását. Magyarorszag OECD tagságának egyéves évfordulója A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 1960-ban alakult, mint az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (EEC) jogutódja. Fő célkitűzésének tekinti a tagországok magas szintű gazdasági növekedésének és foglalkoztatottságának elérését, az életszínvonal növelését, a pénzügyi stabilizációt és a világgazdaság fejlesztéséhez való hozzájárulást. A diszkrimináció mellőzésével, a nemzetközi kötelezettségek betartásával kívánja elősegíteni a világkereskedelem bővülését. Megegyezési alapon működik, az erkölcsi nyomáson kívül semmilyen szankcionális hatalommal nem rendelkezik. 1996-ban az OECD tagországok száma - Magyarország, Lengyelország és Korea csatlakozásával - 29-re növekedett, ez évben várható Szlovákia felvétele. Magyarország az OECD 27. tagja. Az OECD a fejlett ipari országok legfontosabb gazdaságpolitikai fóruma. A kormányok, az intézmények és a nemzetközi pénzügyi körök az egyes országok gazdasági megítélésénél az OECD véleményét mérvadónak tekintik. A Szervezet tevékenysége felöleli a gazdaság, az oktatás és a szociálpolitika teljes területét. Olyan kérdések vizsgálata, elemzése, amelyek a későbbiek folyamán multilaterális tárgyalási témává válhatnak, az OECD- ben sokszor már 2-3 évvel korábban megkezdődik. Az elmúlt időszakra visszatekintve a következőket lehet elmondani:- A magyar gazdaságról szóló, eddig megjelent három gazdasági országtanulmány, valamint az eddigi témákkal foglalkozó tanulmányok gyorsították Magyarországon a piacgazdasággá való átalakulást. A negyedik országtanulmány munkálatai folyamatban vannak. Magyarország az OECD közel kétszáz szakbizottsága és a munkacsoportja közül - még mint nem tagország - a Szervezet több mint 70 munkájában vett részt. Az OECD tagság megszerzése óta ez a szám nyolcvan fölé emelkedett.- Az OECD tagság pozitív hatást gyakorol Magyarország külkereskedelmi kapcsolataira, kedvezően befolyásolja a befektetők és hitelezők között kialakult országképet A tagsághoz kapcsolódó kötelezettségvállalások elősegítik a külföldi befektetések növekedését, illetve a nemzetközi pénzpiacon az ország hitelminősítésének javulását.- Beigazolódott, hogy Magyarország szabályrendszerében és jogalkotásában sikeresen tudott alkalmazkodni egy nemzetközi közösség által meghatározott célrendszerhez és alkalmazni tudja a fejlett piacgazdaságok sokirányú tapasztalatait.- Magyarország OECD tagsága lehetővé tette a Nukleáris Energia Ügynökséghez (NEA), és a Nemzetközi Energia ügynökséghez (IEA) való csatlakozást.- A forint gyakorlatilag konvertibilissé vált, ennek legkézzelfoghatóbb bizonyítéka a korábbi turistakeret megszűnése.- A tagság lehetőséget ad arra, hogy Magyarország bővítse kapcsolatait és párbeszédet folytasson az Európán kívüli - a világgazdaság fejlődését is meghatározó - tagállamokkal.- A tagság alkalmat ad arra, hogy az átalakulás során szerzett tapasztalatokat Magyarország átadja azoknak az országoknak, amelyek még a folyamat korábbi szakaszában vannak. Csarnokavatás
