Atomerőmű, 1997 (20. évfolyam, 2-12. szám)
1997-04-01 / 4. szám
1997. április Atomerőmű 3. oldal Szem előtt: a blokkügyeletes Makai János turbina főgépész, Vámosi Albert vezető elektrikus, Bayer Ottó turbina operátor, Stinglincz Gábor reaktor operátor, Mérei József blokkügyeletes A Tájékoztató és Látogató Központ (TLK) 1995. szeptemberében nyílt meg, és alig telt el egy év, már a 25.000. látogatót fogadta. A látogatók többség megfordult a 4-es blokki látogatófolyosón. Arra voltam kíváncsi, hogyan vélekednek az operátorok az ablakon keresztül nézelődő látogatókról. Kérdésemet Mérei József blokkügyeletesnek tettem fel. — Jelent-e számotokra plusz megterhelést, hogyan viselitek el az ablakon keresztül nézeló'dőket? MJ: Én másfél éve jöttem át a 3-as blokkról, és eleinte nagyon szokatlan volt a csoportok jelenléte. Ám ehhez is hozzá kell és hozzá is lehet szokni, mint bármilyen más szerepléshez, hiszen a látogatók megjelenésével mi is szereplők vagyunk. Úgy érzi az ember magát, mint egy akváriumban, vagy mint az állatkertben. Várom, hogy banánt dobjanak be, bár ha ilyen előfordulna, biztosan kiírnák: az operátorok etetése tilos. Egy kicsit ilyen színezete is van a dolognak. De végül is hozzá lehet szokni, engem már nem zavar. — Mióta van együtt ez a csapat? MJ: Májusban lesz harmadik éve, hogy együtt vagyunk, illetve én másfél éve kerültem ide és jelenleg két ember szabadságon van. Kovács János reaktoroperátort és Molnár László vezető elektrikust helyettesítik. — Hogyan alakul ki egy ilyen team? Nehéz öszszeszokni az embereknek? Nehéz elviselni egymást? MJ: Embere válogatja. Van, akivel nagyon jól ki lehet jönni, van akivel nem. Mint a házasságban, vannak jól és rosszul sikerült házasságok. Az összekerülésünk inkább véletlenszerű, hiszen úgy nem lehet összeállítani egy csapatot, hogy figyelembe vegyék: ki kivel vagy kivel nem szeretne együtt dolgozni. Én is azért jöttem el az előző csapattól, mert ugyan kezelni tudtuk a vitákat és súrlódásokat, de nem éreztem jól magam, így váltottam. Itt jól érzem magam. Végül is eléggé össze vagyunk zárva, egymásra vagyunk utalva, ezért a sikeres tevékenységünk alapja a jó összhang. Különösen üzemzavar esetén, akkor nagyon egymásra vagyunk utalva, de a szimulátoros gyakorlatok is megkövetelik az összehangolt csapatmunkát. — A látogatók mindig rőégkérdik: nehéz-e ez a munkakör, pszichésen mennyire megterhelő? MJ: Eléggé megterhelő. Ha nyolc órán keresztül itt ülök, és semmi dolgom nincs, akkor is fáradtan megyek haza. Az, hogy itt ülünk és nyugodtan nézelődünk, az csak látszólagos nyugalom, de ha bejön egy hangjelzés, mindenki odakapja a fejét. A szellőzésből eredő monoton zaj, a mesterséges fény, az egész monotónia rányomja az emberre a bélyegét. Viszont ha bekövetkezik egy esemény, akkor meg végleg elfáradunk, idegileg megvisel, és azt tudjuk, hogy az idegi fáradságot nehezebb kipihenni, mint a fizikait. — Mielőtt még idegileg lefárasztanálak, összefoglalnád röviden, hogy mi a blokkügyeletes legfontosabb feladata? MJ: A legfontosabb szerepe az, hogy ügyeljen a blokkra, tulajdonképpen minden hozzátartozik. Összefogni a csapatot, összefogni a különböző szakterületek munkáját. Van primeres, szekunderes és villamos szakterület, és ha mindenki csak a saját dolgára figyelne, nem biztos, hogy abból jó dolog sülne ki. Ez olyan, mint a zenekar esete, amelyben képzett zenészek vannak, de mégis szükség van a karmesterre. Össze kell hangolni az egyes szakterületen végzett munkát a másik szakterület tevékenységével, mert nem mindegy, hogy ki, mikor, és mit csinál. Nekem nincs konkrét kezelési feladatom. Én nem megyek oda egyik szakterülethez sem, én nem kapcsolgatok, nem szabályozok és nem kezelek semmit. Én azt nézem, hogy ki mit csinál. Nekem jelentik, hogy most mit tapasztaltak, mit akarnak csinálni, és én vagy jóváhagyom, vagy kontrollálom. Ha nincs azonos véleményünk, akkor megbeszéljük, illetve a fölöttes szervünk, az ügyeletes mérnök véleménye lesz a döntő. Ám ritka az ilyen eset, hiszen jó kezelési utasítások vannak, jók a próbaforgatókönyvek, az üzemzavar-elhárítási utasítások. Előfordulhat, hogy egy eseményt különböző emberek különbözőképpen ítélnek meg, ám az előbb felsorolt utasítások és forgatókönyvek igen kis teret engednek az eltérő (egyéni) megítélésnek. — Milyen a megbecsültségetek? MJ: Vannak itt olyan beosztások, melyek betöltőivel szívesen cserélnék munkát és fizetést is. Nem azt mondom, hogy elégedetlen vagyok. mert ha az lennék, akkor nem csinálnám ezt. Dehát az ember sohasem lehet elégedett. Mindig a szomszéd kertje a zöldebb. Ha valaki többet dolgozna és kevesebb pénzt kapna, azt nem biztos, hogy meglátnám, viszont ha valaki kevesebbet dolgozik, de több pénzt kap, ez biztos, hogy szemet szúr, mivel emberek vagyunk. - béri -A rádiórendszer a biztonságot szolgálja A nemzetközi tapasztalatok elemzése során a nukleáris technológiát üzemeltető, felügyelő szakemberek az üzemi rendellenességek, működési zavarok jelentős részében alap okként - a jelen kor információs éhségéből adódóan - a kommunikációs technikák hiányát, illetve a meglévők lassúságát, bonyolultságát és nehezen kezelhetőségét jelezték. Ezt a technológiai kihívást a világ távközlési világcégei felvállalták, így a Paksi Atomerőmű Rt. felkérésére az atomerőmű vezetékes és vezetéknélküli távközlési rendszereinek rekonstrukciójában új, korszerű eszközeikkel vettek részt. A SIEMENS H1COM 390-es ISDN rendszerű telefon- és adatátviteli szolgáltatásokra alkalmas rendszer kiépítése után az elmúlt évben a távközlési szakemberek figyelme a több mint tizenöt éve kiépített, több részegységből álló rádiórendszer korszerűsítésére irányult. Az atomerőmű biztonsági filozófiájában lefektetett tételek megismerése után a MOTOROLA vállalkozott a SmartZone rádiórendszerének telepítésére. A február 25-i átadási ünnepségen a kiépített rendszert Hermann Weifferbach úr, a MOTOROLA elosztói hálózat alelnöke adta át „jelképesen” az energetika szolgálatába. A tényleges üzembe állítás után az eddig szerzett tapasztalatokról Poór Zoltánt, a PART Híradástechnikai Üzem rendszermérnökét kérdeztem. — Mit tud a SmartZone rendszer? — A Paksi Atomerőmű üzemirányítási kommunikációs rendszere alapvetően vezetékes hálózaton működik. A rádiórendszer olyan helyszíneken biztosítja a kommunikálási lehetőséget, ahol vezetékes hálózat nincs, illetve megsérült. A rádióhálózat normál körülmények között az üzemviteli és karbantartási tevékenységet segíti, üzemzavar-elhárítás esetén biztosítja több munkacsoport együttműködését, baleseti helyzetben a rádióhálózaton keresztül koordinálhatok a munkacsoportok. A védett vezetési ponton telepített diszpécserhelyen az adott feladatnak megfelelő beszédcsoportok rugalmasan és gyorsan létrehozhatók. A rendszer két diszpécseri munkahellyel rendelkezik. Az egyik a védett vezetési ponton, a másik pedig az erőmű irányító központjában van telepítve. Á diszpécseri munkahelyekről elérhető minden létrehozott beszédcsoport, illetve a diszpécser össze tudja kapcsolni a beszédcsoportokat, ha szükséges, tudja koordinálni a munkacsoportok tevékenységét. A rendszer adta rugalmasság biztosítja, hogy az üzemviteli és karbantartási igények szerint a beszédcsoportok bármikor bővíthetők, új beszédcsoportok hozhatók létre. A hálózaton azonnali kapcsolat létesíthető a megyei és városi polgári védelem szervezeteivel, a megyei és paksi rendőrséggel, egészségügyi szervezettel, valamint az erőművi tűzoltósággal. Szelektív hívással két készülék „párbeszéd” üzemben fel tudja venni a kapcsolatot, így a beszédcsoportok forgalmazását nem zavarják. — Milyen tapasztalatról tud beszámolni? — Teszteltük a rendszert, a felhasználók kérése alapján a „testreszabási” igényeket elvégeztük. Megtörtént a készülékek személyhez, valamint szervezethez rendelése, illetve hívólisták kiadása. A felhasználóink elégedettek a gyorsan konfigurálható rendszerrel. Maguk a végkészülékek üzembiztosak - ipari körülmények között, „megrázó élményeket” is túléltek. A rendszeren torlódást nem tapasztaltunk, hibamentes a működés, az öntesztelő rendszer folyamatosat!. figyel. A szükséges duplikációk révén az esetleges meghibásodást-; a felhasználóink nem érzékelik. Új tarifa Az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter 12/1997. (III.24.) IKIM rendszelete megjelent a Magyar Közlöny 1997. 26. számában. Ennek értelmében 1997 április elsejétől a lakossági fogyasztók villamosenergia-dtjai emelkedtek. A villamosenergia-ipari társaságok munkavállalói és nyugdíjasai által vételezett villamos energia ára a következőképpen módosult: I. tömb: A fogyasztásnak 20.000 kWh/évet meg nem haladó része 3,50 Ft (+ÁFA) II. tömb: A fogyasztásnak az I. tömböt meghaladó része 16,00 Ft (+ÁFA). Energiatakarékosság Tájékoztató az IKIM-ben Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium a közeljövőben indítja az energiatakarékossági hitelprogramot, amelyről tavaly november végén intézkedett a kormány - jelentette be Ligeti Pál, az IKIM főosztályvezetője március 12-én sajtótájékoztatón. Az idei évre szánt, a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból elkülönített 800 millió forintos hitelkeret a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő közintézmények energiamegtakarító beruházásainak támogatását szolgálja. A hitelkeret folyósítását az Unicbank végzi nyertes pályázata alapján. Ajánlata szerint a kedvezményezett hitel díja az egy hónapos Bubor kamat, plusz a banki költség címén felszámított 0,5 százalék. A kedvezményes hitel összege egy-egy beruházásnál legfeljebb 30 millió forint. Ligeti Pál a sajtótájékoztatón elmondta: a tárca az elmúlt 15 év alatt mintegy 40 milliárd forintot fordított energiatakarékossági feladatokra. A programok célja az energiaárak folyamatos emelkedésének kivédése, illetve annak segítése, hogy a magyar gazdaság kevesebb energiát használjon. Az energiatakarékosságra ösztönöznek a környezetvédelmi elvárások is - ez alapvető az Európai Unióhoz csatlakozás szempontjából. A hazai energiatakarékossági programokat nemzetközi támogatások egészítik ki. Ezek közül a legfontosabb az EU PHARE programja által biztosított támogatás, amely 1995 és 1999 között mintegy 6 milliárd forintnak megfelelő ECU-t biztosít. A PHARE alprogramja, a Synergy és a Thermie szintén működik már. Hazánk részese a holland gazdasági minisztérium PSO programjának, illetve a Score energiahatékonysági projekt támogatásának. Az ENSZ Környezetvédelmi Alapja az IFC-n belül 5 millió dolláros támogatást biztosít. A német szénsegélyből létrehozott Energia Takarékossági Hitel Alap által 1991 óta 6,5 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, amelyből 4,4 milliárd forint a kedvezményes hitel. A paneles lakóépületek felújítását szolgáló, úgynevezett panelhitel 30 millió márkával áll rendelkezésre. Ligeti Pál úgy vélte, a hitelkeretek nagysága összhangban áll az igényekkel. Hozzátette azonban: több milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy teljes mértékben racionalizálják a gazdaság és a lakosság energiafelhasználását. LT A megújulás szándéka A Tolnai Népújság hasábjain olvashattak arról, hogy március 26-án benchmarkingot rendeztek az atomerőműben. A résztvevők a Paksi Atomerőmű Rt. részéről Faragó Péter főmérnök vezetésével a karbantartás irányítói voltak, az AEROPLEX munkatársait Rácz János minőségügyi igazgató vezette. Az összejövetelt az atomerőmű kezdeményezte, a tavalyi kettes blokkon történt események vizsgálata után. Olyan magyarországi céget kerestek, amelynek munkájában az ilyen hasonló jellegű események nem kívánatos következménnyel járnak. Az elemzések szerint a repülőgép-karbantartás áll legközelebb ebből a szempontból az atomerőművi karbantartáshoz. Magyarországon az egyedüli cég, amely repülőgép karbantartással foglalkozik, az AEROPLEX Közép- Európai Kft., melyet 1992-ben alapított a két tulajdonos: a MALÉV, és az amerikai multinacionális Lockheed Aircraft Service International. A Látogató Központban megrendezett esemény színvonalát az is jelezte, hogy az AEROPLEX ügyvezető igazgatója, Richarc Crail is megtisztelte jelenlétével és előadásával ezt a Magyarországon még újdonságnak számító összejövetelt. A szakemberek nagy figyelemmel fogadták egymás előadásait, amire bizonyíték a sok-sok elhangzott kérdés volt. Nemcsak a tapasztalatokat osztották meg egymással a résztvevők, hanem kölcsönösen tanultak is már az első összejövetel alkalmával. Meglepő volt, hogy mennyi hasonlóság van a két, látszólag tökéletesen eltérő szakma között. Ami dicséretes: két magas szakmai színvonalon álló cég azért rendezett találkozót, hogy összemérje teljesítményét, s még tovább javítson munkája hatékonyságán. Mindezt úgy kell megtenni, hogy közben a biztonság kérdését és a szigorú hatósági előírásokat messzemenően figyelembe kell venni. Az egésznapos benchmarking során egymást követték a PA Rt. és az AEROPLEX előadói, s a cégek történetétől a karbantartás munkafolyamatain át sok hasznos információt cseréltek a szakemberek. Végülis bebizonyosodott, amit előzetesen már sejtettek a szervezők és a vendégek: bár látszólag nagyon távoli szakmákról van szó, a karbantartás mindkét területen fontos biztonsági és minőségi követelményeknek kell, hogy megfeleljen. A javítások idején jelentős anyagi érték kerül használaton kívülre, az ésszerűsítés tehát mindegyik fél számára pozitív lehet. Az első paksi benchmarking sikeresnék bizonyult, a Paksi Atomerőmű Rt. és az AEROPLEX Kft. szándéka és érdekeltsége megegyezik, céljuk a biztonságos és minőségi munkavégzés. A folytatás természetesen nem marad el, további tapasztalatcserékre kerül sor a két cég között. e.M. A hegesztéstechnika sikerei A BNV területén a MACH-TECH '97 keretén belül a Magyar Hegesztéstechnikai Egyesülés rendezte meg a II. Hegesztéstechnikai Szakkiállítást. Az 52 kiállító jelenléte 1500 négyzetméter területen jól érzékeltette a hegesztéstechnika jelentőségét. A magyar iparvállalatok, gazdasági társaságok 10 százaléka érdekelt a hegesztés fejlesztésében. Számos oktatási, kutató és fejlesztő intézmény és kereskedelmi cég is tevékeny részt vállal a hegesztett termékek minőségének tökéletesítésében, azok forgalmazásában, a szakemberképzésben, valamint a hegesztők külföldi és hazai foglalkoztatásában. E szektorban 72 cég mintegy 30-40.000 főt foglalkoztat. Munkanélküli minősített hegesztő pedig nincs! A szakma összefogója a Magyar Hegesztéstechnikai Egyesülés 66 tagvállalattal, amely számos szakmai szolgáltatás mellett ellátja a Magyar Hegesztésminősítő testület (MHT) operatív tevékenységét. Szerepe meghatározó az új EU szabványok bevezetésében, a hegesztők képzésében, minősítésében és újraminősítésében. Rendelkezik a Nemzeti Akkreditáló Testület személyzettanúsítási okiratával. Egyébként számos európai ország hegesztéstechnikai szervezetével kölcsönösen elismerik egymás tanúsításait. Az MHTE e tevékenysége eredményeként több mint 90 szakmailag tanúsított oktatóhelyen évente 5-6.000 szakmunkás-képesítést és 3-3.500 hegesztő minősítést ad ki az ipar és az oktatás területére. A hegesztési tevékenységre jellemző, hogy 1982—92. között a szakképzett hegesztők külföldi munkavállalása volt a meghatározó. Az utóbbi években viszont folyamatosan nőtt hazai munka (és bérmunka) mennyisége. Ezt a hegesztési hozaganyag felhasználás évi kb. 10 százalékos növekedése mutatja. Mintegy 500.000 tonnára tehető az évente előállított hegesztett termékek gyártásának és szerelésének mennyisége. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium a Hegesztőszakmunkás Minősítő Bizottság helyett létrehozta a Magyar Hegesztőminősítő Testületet (MHT), amelynek operatív tevékenységével a Magyar Hegesztéstechnikai Egyesülést bízta meg. Ma is ez a testület játssza a meghatározó szerepet az új európai szabványok bevezetésében, a képzés és minősítés személyi és tárgyi feltételeinek tanúsításában, a hegesztők minősítésében és újraminősítésében.
