Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-07-01 / 7-8. szám
2. oldal Atomerőmű 1996. augusztus Az atomerőmű és a közvélemény A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság 1990 óta végeztet országos reprezentatív közvélemény-kutatást. A MODUS Gazdasági és Társadalmi Marketing Tanácsadó Kft. 1996 márciusában már tizedik alkalommal készítette el a monitoring jellegű kutatást. A közvélemény-kutatási sorozat révén folyamatosan követhető, hogyan értékeli a lakosság az atomenergia hazai szerepét, miként vélekedik a paksi atomerőműről. Az utolsó kutatás egy aktuális témakört is felölelt Azt vizsgálták, hogy mi a lakosság véleménye, illetve mennyire tájékozott a Németországtól jelképes áron kapott, kismértékben használt atomerőművi fűtőanyag Paksra szállításáról. A következőkben a 20 kérdéses anyag feldolgozásának néhány érdekes eredményét mutatjuk be. Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű? (1. sz■ ábra) A paksi atomerőmű továbbra is jelentős támogatást élvez. Az igenlők között nagyobb a férfiak aránya, támogatónak leginkább a 30-49 közötti korosztály tekinthető. Az ellenzők legnagyobb arányban az ország északi részében laknak, legmagasabb a támogatás a dél-alföldi térségben. Településtípus szerint a fővárosi lakosság viszonyul a leginkább elfogadóan az atomerőműhöz. Hová helyezné a világ atomerőműveinek rangsorában a Egyetert-e On azzal, hogy Magyarországon 100% működik atomerőmű? _modus/paksi ATOMERŐMO/PAKS IW6 1991.szept 1992.márc. 1992.szept 1993.febr. 1993.szept 1994.ápr. 1995.nov. 1996. márc. (N=1008) (N=1000) (N=990) (N=982) (N=1000) (N=960) (N=1004) (N=1010) Mlgen^lMNem^Mnem tudja^Jg Kerekített értékek 100%= összes válaszadó Egy válasz lehetséges 1. ábra Hová helyezné a világ atomerőműveinek rangsorában a paksi blokkokat? (a műszaki és biztonsági színvonal, a szakemberek felkészültsége alapján) Segített válaszadás - egy válasz lehetséges MODUS/PAKSl ATOMERŐMO/PAKS 1996 az első harmadba a második harmadba a harmadik harmadba nem tudom megítélni a sorrendet 0% 20% Kerekített értékek N= 806 40% 60% 80% 100% 100%= akik hallottak a fűtőanyag szállításról Ön mennyire tartja magát tájékozottnak az atomerőművi fűtőanyag szállítás témakörében? Segített válaszadás MODUS/PAKSl ATOMERŐMŰ/PAKS 1996 Hogyan minősítené ezt a fűtőanyag szállítást? Segített válaszadás A kapcsolódó híreket, eseményeket kiemelt figyelemmel kísértem. Érdeklődéssel figyeltem, de számomra nem ez Ivóit a legfontosabb híranyag. Átlagos hírként néztem. Számomra érdektelen volt , Nem hallottam róla. nem tudja/hem válaszolt :i6% 120% Egy gazdag ország segítségnyújtása egy gazdasági nehézségekkel küzdő országnak. Egy olyan segítségnyújtási akció, amelyben mindkét fél jól járt Burkolt német «zemétexport Magyarországra. I 44% .... nem tudja/hem válaszolt ■ 7% ■ 32% 0» 20» 40» 60» 80» 100» N= 1010 Kerekített értékek 100%= összes válaszadó 0» 20% 40» 60* 80« 100% N« 806 100%= akik hallottak a fűtőanyag szállításról 3-4. ábra Milyennek ítéli a paksi atomerőmű szereplését a magyarországi sajtóban az utóbbi időben? Segített válaszadás - több válasz lehetséges MODUS/PAKSl ATOMERŐMŰ/PAKS 1996 pontos, hiteles, lényegretörő visszafogott, de őszinte több információt vártam tőluk sok volt a csffrés-csavarás, mellébeszéltek nem hittem nekik, hazudtak egyik sem nem tudja/nem válaszolt 0% Kerekített értékek 40% 60% 80% 100% 100%= akik hallottak a fűtőanyag szállításról 2. ábra 5. ábra paksi blokkokat? (2. sz■ ábra) A paksi atomerőmű világviszonylatban való megítélése kedvezőnek mondható, bár a tényleges nemzetközi rangsorban elfoglalt helye nem igazán ismert a lakosság körében. Az erőmű a legjobb megítélést a Dél-Dunántúlon kapta, ahol a telephely közelsége miatt az állampolgárok több információval rendelkeznek. Ön mennyire tartja magát tájékozottnak az atomerőművi fűtőanyag-szállítás témakörében? (3-4. sz. ábra) A legjellemzőbb hozzáállás az volt, hogy a fűtőanyagszállítást átlagos hírként kezelték. A viszonylag nagy sajtóvisszhang ellenére a lakosságnak mindössze egyharmada figyelt igazán oda az ügyre, további egyharmada csak felületes információkat szerzett róla, a fennmaradó egyharmadra pedig a teljes érdektelenség, illetve az információhiány a jellemző. Hogyan minősítené ezt a fűtőanyag-szállítást? (3-4. ábra) Az ügyben tájékozottak 59 %-a pozitívan közelítette meg a német fűtőanyag átadását. Igen markánsan megjelenik a negatív pólus is, a szemétexportálás lehetősége (32 %). Biotechnológia és Környezetvédelem - ma és holnap X. évfolyam 2. szám, 1996 május Beszámoló az elmúlt két év munkájáról Tolna megyében egyáltalán nem megszokott dolog, de még országos szinten sem, hogy országgyűlési képviselők beszámolót, értékelést tartsanak a mandátumban eltöltött időszak munkájáról. Sződi Imre, a Tolna megyei 2. számú választókerület képviselője szakított a ,hagyományokkal” és két éves tevékenységének értékelésére hívta meg a körzet médiáinak munkatársait július 2-án délelőtt a Prelátus épületébe. Mint azt a képviselő úr elmondta, a parlamenti törvényalkotásban végzett tevékenységét kettősség jellemzi, az egyik a kormánypárti képviselő felelőssége és önmaga lelkiismerete, a másik a választópolgárok véleménye és elvárásai. — Tisztában vagyok az országos és helyi feladatokkal, problémákkal egyaránt - folytatta értékelését Sződi Imre. - A környezetvédelmi bizottságban végzem munkám jelentős részét, a parlamenti csatározásokra kevesebb idő jut. Tizenkét hozzászólásom így is jóval több, mint az átlag - sokan vannak, akik még fel sem szólaltak. Törvényhozási munkámban a törvényjavaslatok, a kormányzati előterjesztések mögött lévő háttér megértése, az un. szaktörvényekhez (mezőgazdaság, környezetvédelem) szakértők, szakemberek bevonása, közel száz módosító indítvány benyújtása volt a döntő. A terület polgármesterei, önkormányzati képviselői a hozzájuk eljuttatott törvénytervezetek esetében véleményükkel, javaslataikkal sokat segítettek. Az eltelt két év alatt egyre terjedt a személyes megkeresések gyakorlata is, nemcsak a fogadóórákon, hanem a hétköznapok során is sokan kérték segítségemet, véleményemet. Képviselői munkám során a választókerületi fogadóórák száma évről-évre emelkedő tendenciát mutat. Emellett a parlamenti ülésnapok 92 százalékán, a bizottsági ülések 95 százalékán, a kihelyezett ülések 90 százalékán vettem részt. Az általam jelentősebbnek ítélt választókerületi ügyek, amelyekben részt vettem: A Duna menti és Sió-Sárvíz Térségfejlesztési Társulások létrehozása, Fadd-Dombori és a Duna holtág rehabilitációja, a térségi gáz és szennyvízprogram megvalósítása, a paksi konzervgyári helyzet tisztázása, előrelépés a falusi turizmus ügyében, omlásveszélyes löszfalak problémájának kezelése. Sződi Imre átadta a kormány 1996. évi II. félévi törvényalkotási programjavaslatát a megjelenteknek, ebben a 6. sorszám alatt az atomenergiáról szóló törvényjavaslat szerepel. Lapunk kérdésére, hogy mennyiben jelent változást a készülő új atomtörvény az előzőhöz képest a Paksi Atomerőmű Rt. számára, a következőket válaszolta a képviselő úr: — Két sarkalatos pontban különbözik. Az egyik annak az igénynek a megjelenése, hogy a legújabb nemzetközi szabványoknak megfelelő berendezések legyenek beépítve az atomerőműbe. Ez teljesen természetes, hisz a biztonság szempontjából ez a legfontosabb. A technika fejlődésével párhuzamosan mindenhol megjelenik a legújabb technológiák beépítésének követelménye. Szintén új elem a nukleáris alap létrehozása, a tervezet szerint ez 1998-tól indulna. Az alapot elsősorban a Paksi Atomerőmű Rt. fizeti, illetve már felmerült annak a kérdése is, hogy a különböző radioaktív kutatással foglalkozó intézetek is járuljanak hozzá. A nukleáris alap létrehozásának az a célja, hogy az atomerőmű leállításához, leszereléséhez és a radioaktív hulladékok kezeléséhez szükséges pénz rendelkezésre álljon, mire szükséges lesz. Szintén a biztonság érdekében ható tényező, hogy ez a pénz folyamatosan gyűlik össze, és nem az utolsó pillanatban kell nagy terheket vállalni az államnak. Az elkövetkezendő időszakban dönteni kell arról, hogy az energiaipar fejlesztése merre induljon el. Praktikus lenne a gáz, de ez elsősorban importfüggősége miatt meggondolandó, valamint célszerű lenne a több lábon állás megvalósítása miatt szén- illetve atomerőmű segítségével a kívánt energiamennyiséget biztosítani. A környezetvédelmi törvényből adódóan - mivel új beruházásról van szó - környezeti hatásvizsgálatot kell folytatni, ez minimum négy évet vesz igénybe, újabb négy év alatt valósulhat meg a beruházás, tehát nyolc év kell ahhoz, hogy újabb atomerőművi blokkok épülhessenek meg. Az Országos Atomenergia Hivatal, valamint az Országos Atomenergia Bizottság elnökével való megbeszéléseim szerint ők is azt látják célszerűnek, ha két hatszáz megawattos blokk lépne működésbe, amely a régi blokkok kiváltásával párhuzamosan még mindig rugalmassá tenné energiarendszerünket - fejezte be válaszát Sződi Imre országgyűlési képviselő. Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat általános vitája a szeptember 9-én induló őszi ülésszakon kezdődik a Parlamentben. FOTÓ: -eM-
