Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-07-01 / 7-8. szám
1996. augusztus Atomerőmű 3. oldal Megállapodás a Mecsekben Kovács Győző, a társulás elnöke és Szabó József vezérigazgató aláírják a szerződést fotö: béri (Folytatás az 1. oldalról.) Ez 1996. májusában elindult és csaknem az összes minisztérium társult hozzá. A program keretében kidolgozzák a végleges elhelyezési koncepciókat, és a telephelyek kijelölését célzó országos, elsősorban földtudományi vizsgálati eljárást. A program az elfogadott nemzetközi irányzatnak megfelelően, a mélyrétegű (1000 méter körüli) stabil, vízzáró kőzetben történő elhelyezést tekinti elsődlegesnek. A végleges tároló telephelyét társadalmi konszenzussal 2040-re kell kiválasztani. A Nyugat-Mecsekben néhány éve előkészítő, információszerző kutatás kezdődött az uránbánya vágataiból gazdaságosan elérhető távolságban fekvő agyagkő-képződmény, mint egy esetlegesen alkalmas tárolókőzet feltárására. Az űj kutatási program az agyagkő továbbkutatását is napirendre tűzte egy rövid, három éves projekt keretében, a nagy tapasztalatokkal rendelkező kanadai AECL cég bevonásával. A környező településekkel a kutatási program végrehajtásáért felelős Paksi Atomerőmű Rt. és a helyszíni munkákat végző Mecseki Ércbányászati Vállalat és Mecsekurán Kit. több éve tart információs kapcsolatot települési és önkormányzati fórumokon, atomerőmű- és bányalátogatási programokon keresztül. A Paks környékén működő Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás mintájára hat mecseki település: Bakonya, Boda, Cserkút, Hetvehely, Kővágószőlős és Kővágótöttös ez év áprilisában létrehozta a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulást. E szervezet elnökévé Boda polgármesterét, Kovács Győzőt választották meg az érintett önkormányzatok, a titkári teendőket pedig Sándor Tibor, Kővágószőlős polgármestere látja el. A társulás célul tűzte ki, hogy a működési területén élő állampolgárokat folyamatosan pontos és hiteles információkkal látja el a térségben folyó kutatásokról. A Paksi Atomerőmű Rt. a tájékoztatási együttműködés érdekében július 10-én információs szerződést kötött a társulással hároméves időtartamra. A dokumentumot Szabó József, a PA Rt. vezérigazgatója és Kovács Győző, a társulás elnöke látta el kézjegyével. Az ünnepélyes eseményen részt vett Kováts Balázs, a PA Rt. tájékoztatási főmérnöke, Sándor Tibor, a házigazda Kővágószőlős polgármestere, Benkovics István, a Mecseki Ércbányászati Vállalat igazgatója, Érdi Krausz Gábor, a Mecsekurán Kft. vállalkozási igazgatója és dr. Pallós Zoltánná, a Zsongorkő Baráti Kör alelnöke. Utóbbi szervezetnek azért fontos a szerepe, mert rajtuk keresztül tájékoztatja a társulat a lakosságot. Az aláírás előtt a szakemberek rövid tájékoztatót tartottak a sajtó megjelent képviselőinek a kutatási programról és az eddig elvégzett munkákról. Mint azt Benkovics István, a Mecseki ércbányászati Vállalat igazgatója tájékoztatójában elmondta, 1993-ban jött létre az együttműködés a PA Rt. és a Mecseki Uránbányászati Vállalat között, melynek keretében az uránbányászati cég arra vállalkozott, hogy a Mecsekben folytatandó kutatási munkákat irányítja, végezteti. A jelenlegi rövidtávú program keretében 1995. második felében két helyszínen kezdődtek meg a kutatási munkálatok, a külszínen és a földalatti laboratóriumban. A külszíni munkák a Boda térségére korlátozódó ,Jkibúvási” területre esnek, az ottani geológiai fölmérésekre, térképezési munkákra. A földalatti laboratóriumban az elmúlt év második felében két nagy hosszúságú fúrást kezdtek, melyeket ezév első negyedévében befejeztek. Ezt követően a kanadai partnerrel (az AECL-lel) hozzáláttak a fúrólyuk hidrogeológiai vizsgálatához. Az értékelés folyamatban van. Idén június 3-án a munkákkal odáig jutottak, hogy megkezdhették az erre az időszakra tervezett vágathajtás folytatását, melynek célja, hogy újabb vizsgálatokat tegyen lehetővé. Éz a munka 1997 végre befejeződik, ennek megfelelően ütemezték a kutatási programot. Érdi Krausz Gábor, a Mecsekurán Kft. vállalkozási igazgatója azt emelte ki mondanivalójában, hogy a Mecsekben található agyagkő csak egy megkülönböztetett lehetőséget jelent, nem azt, hogy ez a tároló helye. A Mecsekurán Kft. a termelést a jövő év december 31-én befejezi, utána elkezdődnek a bánya bezárásának munkálatai és a rekultivációs munkák. A jelenleg folyó program kimondottan a bánya bezárásáig meglévő időt igyekszik kihasználni. A Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulat elnöke, Kovács Győző elmondta, hogy az 1996. április 23-án megalakult társulat lényege, hogy a községek közelében, vagy közvetlenül a községek területén végzett geológiai és telephely-kutatásokat megismerje és a lakosságot gyorsan, pontosan, hitelesen tájékoztassa. A Zsongorkő Baráti Kört koordinációs szereppel bízza meg a társulat, nekik ugyanis nagy tapasztalatuk van a lakossággal való kapcsolattartásban. Dr. Pallós Zoltánná, a Zsongorkő Baráti Kör alelnöke ismertetője előtt a névadó Zsongorkő történetét mesélte el. A Zsongorkő Baráti Kört 1992 nyarán alapította néhány kővágószőlősi polgár. Célul tűzték ki a tömegtájékoztatást, ezért létrehozták saját, havonta megjelenő újságjukat, a Szőllősi Híreket. Fontosnak tartották a falu fejlődésének elősegítését, a kulturális és sportélet fellendítését. Tevékenységük hamarosan szerteágazóvá vált, a gazdálkodás, a faluszépítés, a természetvédelem mellett figyelmük egyre inkább a környezetvédelem felé fordult. 1994-ben nemzetközi kitüntetést kaptak környezetvédelmi tevékenységükért. Szerettek volna többet megtudni és a lakosságot tájékoztatni a közelükben folyó bányászati munkák környezetre gyakorolt hatásairól, a meddőhányókról, a perkolációs dombokról és azok - a rendszerváltás előtt nem publikált - esetleges káros hatásairól. Ezért környezetvédelmi munkacsoportot alapítottak, pályázaton nyert támogatással, független szakértők bevonásával méréseket végeztettek, melyek eredményéről saját újságjukban és lakossági fórumokon adtak tájékoztatást. Már 1994-ben keresték a kapcsolatfelvétel lehetőségét a paksi atomerőművel, és az akkor már működő Nemzeti Projekttel. Részt vettek számos lakossági fórumon: Véménden, Bátaapátiban, Bodán. Több alkalommal szerveztek az érdeklődő lakosság részére üzemlátogatást az atomerőműbe. A Zsongorkő Baráti Kör kapcsolata egyre szorosabbá vált a Paksi Atomerőmű Részvénytársasággal. A civil szerveződés tagjai tájékoztató tevékenységüket szerették volna az érintett községek lakóira is kiteijeszteni. Ezért megkeresték az öt szomszédos község polgármesterét, és aktívan közreműködtek a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulás megalakülásában is. 1996. július 10-én a magyarországi PR-tevékenység egyik jelentős lépése történt meg az együttműködési szerződés aláírásával. A hat község 1998. végéig 21,5 millió forintot kap írásban rögzített tevékenységének végzésére az atomerőműtől, amiből fedezheti a lakosság tájékoztatásával összefüggő kiadásait.-eMAz örökifjú Marx György, akit nemrég választott ismét elnökének az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, akinek néhány hete jelent meg Atommag-közeiben című könyve, értékes kitüntetést vehetett át Pozsonyban. A Comenius Egyetem rektora 1996. május 29-én adta át a Kossuth-díjas akadémikusnak a Nagy Comenius Aranyérmet. Amint az a mellékelt oklevélben is olvasható, ezzel a díjjal ismerték el Marx professzor Marx György professzor, előadás közben tudományos eredményeit a részecskefizika és asztrofizika terén, a természettudományok oktatásában kialakított újszerű módszereit, valamint a közép-európai régió tudományos és nevelésügyi együttműködése kialakításában nyújtott kiemelkedő szerepét. Marx György közel három évtizede kezdte meg a Bécs-Pozsony-Budapest szemináriumok szervezését, s ez a kapcsolatteremtő kezdeményezése napjainkban is él. Comenius volt az első a nagy pedagógusok sorában, aki a tanulásban a szemléltetést, a közvetlen tapasztalatszerzést, az örömnyújtó tanulást honosította meg az általa irányított iskolákban. Marx professzor is ezt a módszert alkalmazza. Diákjait, pedagógustársait rendszeresen viszi látogatásra atomerőművekbe, nagy kutató laboratóriumokba. Előadásai sohasem unalmasak, öröm tőle tanulni. TIte Recto* oi Comjwu UrúvvuíAjj omló tJie. Gn&at. Goid. Me.daJL o-6 Come.nj.u4> Unj.vesi4>j.*.y to Pno^e.4>4>on Gyöngy Manx 4xoa Eőtvöi Lomd Univejuity in Mapett in Htcosniiion oi Kii tigniiicant iimvtuiti in elmnlnnij partid« phyúu and tuUophyúu, development o$ neu approach to teachins atthodt in phyoiu and natural tciencu, and ion h. substantial contribution to development oi scientiik and educational cooperation in the Centitől European region. Proi*JDr.Juraj$$ec,DtSc. Rector oi Comeniut University Bratislava, 29th Nay 1996 A díszoklevél másolata Amikor a díjat átvette, módja volt egy rövid beszédet mondani. Ebből egy gondolatot idézünk: „A tudósok most is egy lépéssel a politikusok előtt járhatnak a hidak építésében”. Aki ismeri Marx Györgyöt, tudja, hogy ez nála nem egy jól hangzó szólam, hanem része mindennapi életének. Gratulálunk az igazán megérdemelt kitüntetéshez! Rósa Géza A radioaktív hulladékok elhelyezése A társadalom szerepe a hulladékok telephelykiválasztási folyamatában. Beszélgetés dr. Ormai Péterrel. — Miért olyan nehéz dolog telephelyet találni a radioaktív hulladékok elhelyezésére? — A nukleáris létesítmények telepítésével kapcsolatos döntéseket a múltban általában központi (kormány) szervek hozták, amikor is a lakossági szempontokat és véleményeket a legritkább esetben vették figyelembe. Ezen létesítmények indokoltságát gyakran „népgazdasági érdekként” tüntették fel és társadalmi szintű véleménycserére nem igen jól behatárolt és a nagyközönség számára is „emberi léptékű”, addig a hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények - legyen szó bármilyen radioaktív hulladékról - heves lakossági indulatokat váltanak ki, azok rendkívül hosszúnak ítélt veszélyt hordozó jellege miatt. Hosszú évek során a hulladékok - köztük a háztartási és a veszélyes hulladékok - elhelyezése kapcsán kialakult a NIMBY szindróma, melynek jelentése „Csak ne az én kertem végébe!”, amikor is volt mód. Nyugaton a nukleáris korszak kezdeti éveiben, míg Közép-Kelet Európában a radikális politikai és gazdasági változásokig igen szoros - gyakran a külvilág számára láthatatlan - kapcsolat és öszszefonódás létesült a civil és a katonai nukleáris vonatkozású tevékenységek között, ami azt is jelentette, hogy nagyon sok információ titokban maradt. Idővel egyre több ország alkalmazott ipari célú nukleáris létesítményeket, ám a titkosság - vagy titokzatosság - egy része megmaradt, gyakran a terrorizmus veszélyére hivatkozva. Ez végül is azt eredményezte, hogy a lakosság nagy részének nem sok elképzelése volt arról, hogy valójában mi is zajlik a drótkerítésekkel körülvett és biztonsági kamerákkal figyelt létesítményekben. Ez pedig oda vezetett, hogy sajátos - gyakran hamis - kép alakult ki az emberekben. Előbb-utóbb azonban minden nukleáris programmal rendelkező ország szembesült, illetve szembesülni fog a radioaktív hulladékok elhelyezésének problémájával. Amíg a nukleáris létesítmények legtöbbjének élettartama a helyi lakosság tisztán lokális érdekek és félelmek miatt elutasít minden hulladéktároló létesítményt a környezetében. A politikusok egy része saját szempontjait és érdekeit szem előtt tartva a NIMTOO elvet követi - jelentése: „Csak ne az én hivatali időszakom alatt!” - azaz csak nehogy nekik kelljen dönteni. A környezetvédők pedig kombinálva a kettőt, meghirdették a NIABE elvet, melynek jelentése: „Soha, senkinek az udvara végébe!”, azaz soha és sehová ne helyezzenek el radioaktív hulladékokat. — Általában hogyan választanak ki tároló területet külföldön? — Szerte a világban számos módszerrel próbálkoztak radioaktív hulladékok tárolójának telepítésére alkalmas telephely kiválasztására. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok alapján négy alapmódszert lehet azonosítani. Az első a szisztematikus szűrés, amikor is potenciálisan alkalmasnak tűnő nagyobb területekről indulva fokozatosan jutnak el az alkalmasnak ítélt helyszínig. (Folytatás a 4. oldalon.) Öröm tőle tanulni
