Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-11-01 / 11. szám
4. oldal Atomerőmű 1996. november Védelem ’96 - az atomerőműben Kimenekítési gyakorlat és szirénapróba Kimenekítés előtt sugárzás mérés (Folyt, az 1. oldalról.) Mit kellene tenni, ha többezres, tömeges fertőzések alakulnának ki, ha az emberi életre veszélyes nagy mennyiségű gáz szabadulna el a levegőbe? Hogyan védekezik, milyen intézkedéseket hoz a Paksi Atomerőmű Rt. Baleset Elhárítási Szervezete a dolgozók komplex védelmére? Megszólalnake a szirénák, melyek egy esetlegesen bekövetkező balesetnél az azonnali riasztást szolgálják? A felvetett kérdések természetesen túlzottak még elméletben is, és nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a megyében egyszerre megtörténik mindez. Mégis ezekre a kérdésekre kereste a választ a megyei védelmi bizottság a VÉDELEM '96 elnevezésű megyei közigazgatási védelmi gyakorlat keretében. A feladatok végrehajtásában az első beavatkozó szervek és felhatalmazás alapján, a vészhelyzet kihirdetését követően igénybe vehető „egyéb emberi erők” és technikai eszközök vettek részt. Bach Józsefet, a Tolna Megyei Védelmi Bizottság elnökét kérdeztük a gyakorlat atomerőműben lezajlott részéről: — A gyakorlat során feltételezéseink szerint az atomerőműben egy olyan üzemzavar keletkezett, amelynek következtében az itt dolgozókat az üzem területéről ki kellett menekítem. Ezt az erőmű biztonsági szervezete hajtotta végre. A tapasztalat azt mutatta, hogy nagyon nagy fokű rugalmassággal és szervezettséggel végezték mindezt. Ez a kimenekítés vasúton történt. Az atomerőművet megközelíteni egyetlen útvonalon lehet (a hatos úton), amely már most is túlterhelt. Véleményem szerint ez komoly problémát jelent, és sajnos még zsúfoltabbá válna egy esetlegesen bekövetkező esemény kapcsán, emiatt célszerűbb a vasúton történő menekítés az atomerőműből. A szirénapróba, amelyet szintén ezen a napon tartottunk meg, a rendes, őszre időzített program szerint zajlott, mert figyelembe vettük, hogy ne nagyon sokszor kelljen megzavarni a munkát az atomerőműben. Ezt a gyakorlatot egyébként nagy szervezési munka előzte meg, hiszen kollégáim régóta dolgoztak ezen. — Arról már hallottuk önt, hogy az atomerőművi gyakorlatot jónak minősítette. Az események megtekintése után hogyan értékeli a megyei gyakorlatot? — Őszintén meg kell mondanom, hogy voltak kisebb-nagyobb hiányosságok. A mai napon megbizonyosodhattunk arról, hogy gyakorolni kell, minél többször, mert akkor kisebb lesz a valószínűsége annak, hogy egy esetleges „éles” menekítés esetén komoly problémák jelentkezzenek. Dr. Rónaky József, az atomerőmű balesetelhárítási vezetője értékeli a nap eseményeit: — A hármas próbából kezdjük a szirénapróbával, hiszen ez érdekli leginkább az embereket. Elmondhatom, hogy a szokásos eredménnyel járt a próba, sajnos ez sem volt száz százalékos, 95,2 százalékos eredménnyel járt. A gyakorlat vezetője, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke sikeresnek minősítette. A Védelmi Bizottság gyakorlatáról az előbbiekben olvashattak az újság olvasói, az atomerőművi bemutató gyakorlatunk pedig megfelelően sikerült, a részleges kimenekítés fegyelmezetten, megfelelő rendben zajlott le, az időzítés a tervezettnek megfelelően alakult. Déli 12 óra 5 perckor riasztottuk a kitelepítendő állományt és 13 óra 15 perckor már el is hagyta az atomerőmű területét az a vonatszerelvény, amivel a dolgozókat a vasútállomásra szállítottuk. A gyakorlat fő célja az, hogy rengeteg tanulságot tudunk levonni belőle. A gyors értékelést már a gyakorlat után meg is tartottuk, a részletes értékelés természetesen hosszabb időt vesz igénybe. Ilyen kimenekítési gyakorlatot a közeljövőben nem tervezünk, most elméleti munka következik, amelyben a kimenekítési rendszerünket szervezzük át olyan értelemben, hogy gyorsabb és egyszerűbb legyen. A mai szisztéma ugyanis kissé bonyolult abban az értelemben, hogy a kimenekítendő állomány nyilvántartásba vétele túl sok papírmunkát igényel. Ez elsősorban szervezési probléma, de a jövőben tervezzük az erőműben egyébként meglévő munkaidő-nyilvántartó rendszer felhasználását is a létszámellenőrzésre és ezzel a kimenekítés gyorsabb lebonyolítására. — Hogyan értékelné a gyakorlatban résztvevőik hozzáállását? — A szervezők, akik a kimenekítés gyakorlati részét lebonyolították, maximális komolysággal végezték el a feladatukat. A kimenekítendő állomány számára ez nyilván némi élményt és változatosságot jelentett a „szürke” hétköznapok sorában, ám elmondhatjuk, hogy rendkívül fegyelmezetten vett részt mindenki a gyakorlatban. Az én várakozásomnál sokkal fegyelmezettebben sikerült végrehajtani ezt a gyakorlatot. A tűzoltási gyakorlat: gyors és látványos A nap folyamán a kimenekítési gyakorlat és a szirénapróba mellett az atomerőmű tűzoltósága is nagyszabású bemutatót hajtott végre. A feltételezett esemény, amelyhez kivonultak a tűzoltókba garázs területén volt. A riasztást követően négy szerelvénnyel indult tizenkét lánglovag a kigyulladt autó eloltására, és a bennrekedt személy kimenekítésére. Először a nagy füstöt szívták el egy habgenerátorral, ezzel egyidőben kimenekítették a bennrekedt személyt. Ezután három darab IFEX 3000-es készülékkel szinte pillanatok alatt eloltották a tüzet, meggyőzve a látogatókat az impulzus tűzoltás eredményességéről. A tűzoltók a riasztást követő hat percen belül befejezték feladatukat. A nap eseményeit a szakemberek és a gyakorlatot megtekintők is egyértelműen sikeresnek minősítették. Czinege Mária Az „ötödik blokk” A címben jelzett rejtély megfejtése érdekében Pákái László osztályvezető javaslata alapján beszélgető partnereim Dercze László üzemeltetés és fejlesztés vezető, valamint Borbély Sándor főtechnológus. — Jelenleg milyen munkákon dolgoztok? Dercze L: - Ez év elején kezdődött a szimulátor számítógépek rekonstrukciója. Szállítónk a KFKI AEKI, de meghatározott feladatokat a PA Rt. végez. Az átadási határidő 1997. november. A rekonstrukció célja, hogy a reaktorvédelmi rekonstrukció programjához kapcsolódva, a szimulátoron előzetesen ellenőrizni lehessen az új védelmi rendszer funkcionalitását, a módosított védelmi algoritmusokat, az ember-gép kapcsolatot és az új védelmi rendszer viselkedését a szimulált folyamatok környezetében. Célunk, hogy a szimulátoron oktatható legyen az új védelmi rendszer az üzembe helyezés előtt legalább fél évvel. A szimulátor minőségi mutatói javulni fognak. A jelenlegi 1 mp-es szimulációs ciklusidő lecsökken a technológiai modellek esetében 0.2 mp-re, a villamos és irányítástechnikai modellek esetében pedig 0.1 mp-re. Az új, egységesebb rendszerstruktúra egyszerűbbé teszi a rendszer üzemeltetését. — Hol tart a rekonstrukció? Dercze L.: - A KFKI AEKI leszállított két munkaállomást, az általa fejlesztett grafikus tervező és szimulációs szoftverrel, melyen a Reaktorvédelmi Rekonstrukciós Projekt megkezdte az új védelmi rendszer implementálását az előzetes, majd szimulátoros teszteléshez. Budapesten, a szállító telephelyén üzembehelyezték az új szimulátor számítógépet a szükséges alapszoftverekkel. Az AEKI újraírta a finn eredetű szimulátor-fejlesztőrendszert, az új hardver és szoftver platform követelményeinek megfelelően. Jelenleg a modellrendszer integrálása történik. Az új gép jövő év májusában kerül le Paksra. Az installálást egy teljes körű átvételi eljárás fogja követni, a jelenlegi védelmi algoritmusok szerint. Az ütemterv szerint az új védelmi rendszer szimulátoros tesztelése jövő év szeptemberében kezdődik el. — Hogyan működik most a szimulátoros képzés? Borbély S.: - A szimulátoron történő tevékenységek mindegyike azt szolgálja, hogy a blokkvezénylői személyzet szimulátoros képzése megfelelő legyen. Az elvárt színvonalú képzésnek csak szükséges, de nem elégséges feltétele a jó szimulátor. Ehhez még szükség van jól képzett instruktorokra, jól átgondolt és kidolgozott képzési programokra és a személyzet felelősségteljes hozzáállására. Még a szimulátor átadása előtt törekedtünk arra, hogy kezdettől fogva rendelkezzünk jól átgondolt és jól kidolgozott szimulátoros képzési programmal. — Melyek a képzési programok általános követelményei? Borbély S.: - Valós üzemviteli tapasztalatokra épülő igényeket kell szolgálnia. Legyen kellően részletes, ugyanakkor adjon némi szabadságot az instruktoroknak. Legyen kellően rugalmas annak érdekében, hogy az időközben megtörténő üzemzavari szituációk elemzésére és az egyes blokkokon sorra kerülő mindenkori jelentősebb üzemviteli manipulációk gyakorlására legyen lehetőség. Az egy-egy gyakorlatra lebontott részletes oktatási program biztosít megfelelő folyamatosságot az egyes programrészek között. Foglalja magába a kis bekövetkezési valószínűséggel bíró üzemzavarok elhárítására irányuló gyakorlatokat is. Vegye figyelembe a valószínűség számításon alapuló biztonsági elemzések eredményeit. Ezen általános szempontok figyelembevételével - előzetesen a szimulátoron leellenőrzött - részletes, a képzést segítő forgatókönyveket dolgozunk ki, amelyeket az illetékes szakmai szervezeteknek elküldünk és az általuk is jóváhagyott forgatókönyvek alapján történnek meg a szimulátoros gyakorlatok. — Az ismétlődő képzésen túl, milyen feladatokat lát még el a szimulátor? Borbély S.: - Az operatív személyzet képzése szempontjából két területet kell még megemlíteni. Az egyik a szimulátoros alapképzés, amelynek időtartama öt hét. Ez idő alatt a blokk üzemeltetésével összefüggő valamennyi fontos tevékenység készségszintű végrehajtása a feladat. A szintentartó képzéshez (hasonlóan az alapképzésekhez) is kidolgoztunk egy-egy részletes forgatókönyvet. A másik terület a rendkívüli szimulátoros gyakorlatok köre. Eddig öt alkalommal került sor rendkívüli szimulátoros gyakorlat végrehajtására. — Milyen események indokolták a rendkívüli gyakorlatokat? Borbély S.: - Gőzfejlesztő tömörtelenség. A gőzfejlesztő kollektorfej menetes fészkében talált repedés. Dokumentációkban a gyorsított MET-re hozással kapcsolatos ellentmondás felfedezése. Pontatlan SZBV helyzetjelzés és a főgőzvezetéki Rockwell armatúra meghibásodása. — Van-e kapcsolatotok a SAT projekttel? Borbély S.: - Jelenleg folyamatban van a korábban kidolgozott forgatókönyveknek a SAT követelményeihez igazodó átdolgozása, kiegészítése, felújítása. Eddig huszonnyolc, alapvetően az üzemzavar-elhárítási utasítások által lefedett üzemzavari esetre dolgoztunk ki új forgatókönyvet. A közeljövőben szeretnénk megkezdeni az alapképzések forgatókönyveinek átdolgozását. — Milyen feladatot lát el a kompakt szimulátor? Borbély S.: - Azt gondolom, sokak előtt nem ismert, hogy a „nagy” szimulátor mellett található egy ,Jds” szimulátor, a kompakt szimulátor is. Azért nevezzük kompakt szimulátornak, mert ennek a szimulátornak a szimuláció terjedelme és mélysége megközelíti a nagy szimulátorét, de csak egy lekicsinyített, leegyszerűsített, csak a legfontosabb paramétereket megjelenítő és beavatkozó szerveket tartalmazó, kompakt panellel rendelkezik. Ezt a szimulátort - alapvetően a nagy szimulátor létesítésének időszakában szerzett ismeretek felhasználásával - a KFKI-AEKI szakemberek fejlesztették ki, amelyből külön megrendelésre további két darabot a volt szovjet tagköztársaságok részére is szállítottak. A kompakt szimulátor első változata a nagy szimulátorral közel azonos időben készült el. Alapvetően a tantermi képzés kiegészítő eszközeként funkcionált, nem használtuk a blokkvezénylői operatív személyzet gyakorlati képzése során. Az elmúlt esztendőben sor került ennek a szimulátornak is a továbbfejlesztésére. Az eredeti TPA számítógépet PC-kel helyettesítettük. Jelenleg az eredeti kompakt panel és négy képernyő szolgál a folyamatok ellenőrzésére és a blokk üzemeltetésére. A továbbfejlesztett rendszer sokat tud, használata nagyon rugalmasan és jól kiegészítheti a tantermi képzéseket. — Kérlek, beszéljetek a terveitekről. Dercze L: - A jelen és a közeljövő legfontosabb feladata a reaktorvédelmi rekonstrukcióból a szimulátorra eső tevékenységek végrehajtása. A szimulátor rekonstrukciós szerződésből adódó kötelezettség az adatszolgáltatás és műszaki konzultáció a szállítóval, az átvételi tesztek lebonyolítása és részvétel az új védelmi rendszer szimulátoros tesztelésében. Fel kell készülni az új rendszer oktatására. Cél a rekonstruált rendszer teijedelmének, struktúrájának és funkcióinak alapos megismerése már a tervezés, kivitelezés fázisában. Az oktatási anyágok, segédletek készítése, valamint az összeállított programok tesztelése. Ezen feladatok 1997-98-ban jelentős terhelést jelentenek mind a szimulátor műszaki és oktatási csoportjának, mind magának a szimulátor berendezésnek. — Milyen tervezési feladatokon dolgoztok? Dercze L.: - A szimulátor számítógép rekonstrukciójával párhuzamosan elő kell készíteni a blokkvezénylői felületet meghajtó CAMAC rendszer szakaszokban történő bővítése kiváltásának terveit. A reaktorvédelmi rekonstrukció vezénylőt érintő módosításai: a terjedelembe eső két tábla és egy pult teljes átszerelése, a számítógépes csatlakozás biztosítása úgy, hogy néhány évig (a blokki rekonstrukció átfutásának idejére) a régi rendszernek is élőnek kell maradnia. A bővítés új hardver és szoftver alapokon fog megvalósulni, egyrészt igazodván az új védelmi rendszer követelményeihez, másrészt kihasználva az új szimulátor számítógép adta teljesítmény többletet, növekedni fog az operátorok „komfort érzete” a gyakorlatok során. — Köszönöm az értékes információkat. Sipos László Változatlan célokkal... Balesetelhárítási tréningen Brüsszelben A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) paksi, helyi csoportja október 16-án titkárválasztó közgyűlést tartott. Vida György levezető elnök kérésére a tagság fél perc néma felállással adózott, emlékezett volt titkárunk, barátunk, Lóczy István emlékére. A jelölőbizottság által előkészített szavazólapok kiosztása után titkos szavazással a négy jelölt közül Taba József, eddigi szervezőtitkárunk lett a „befutó”. Kovács András elnök gratulált a győztesnek, egyben bejelentette, hogy a vezetőség a szervezőtitkári funkcióra szeretne saját hatáskörén belül egy alkalmas tagot meghívni. A helyi csoport szervezeti és működési szabályzatát még az idén elkészíti a vezetőség, így azt a következő közgyűlésre be fogják terjeszteni. A jelenlévők tájékoztatást kaptak a Mérnöki Kamara jelentőségéről és arról, hogy a Mérnöki Kamarán belül az Elektrotechnikai Szakmai Tagozat megalakítására van lehetőség. Taba József, új titkárunk megköszönte a bizalmat, egyben emlékeztetett mindenkit a MEE céljaira: „Az elektrotechnika és a hozzá kapcsolódó tudományágakkal foglalkozó szakemberek fejlődésének és szakmai problémáik megoldásának elősegítése, közreműködés a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásba vételében. Az elektrotechnika történetének, valamint szakmai kultúrájának ismertetése, terjesztése.” A vezetőség várja a tagság, valamint az érdeklődők részéről a helyi szakmai előadások megtartására, szervezésére vonatkozó ötleteket és felajánlásokat. Változatlan célokkal, megújuló erővel szeretnék a kollektíva bizalmát megtartani aktívabb tagsági közreműködés mellett. S.L. Brüsszelben, a Westinghouse európai képviseletének szervezésében nukleáris balesetelhárítási továbbképzést rendeztek az európai erőművek szakemberei részére, melyen részt vett a PA Rt. balesetelhárítási szervezetének (BEH) munkatársa, Bana János hadműveleti felelős. — Milyen új ismeretekhez, információkhoz jutottál? — A továbbképzés célja a baleseti tervezés és az ezzel kapcsolatos teendők, helyzetek ismertetése volt. Bemutatták azokat a számítógépes programokat, amelyeket a nukleáris baleseti tervezésben használnak. Ezek közül nagy hangsúlyt kapott az a program, amely magába foglalta a technológiai folyamatok modellezését egy baleseti helyzetben. Erre építve alkalmazták a radioaktív anyagok környezetbe való kikerülésének hatását feldolgozó programot. — Nálunk is alkalmaznak ilyen számításokat? — Az erőműben is van erre számítógépes program, de az eltér ettől. A tervekben szerepel új elemző programok írása, a KFKI készített is terjedésszámítási és hatáselemző programokat. Azonban én itthon még nem találkoztam olyan szemléletes szimulációs programmal, mint amivel ott bemutatták a technológiai folyamatok lezajlását egy kialakuló baleseti helyzetben. — Milyen formában zajlott le a tréning? — Az első napokban előadások hangzottak el, és megnézhettük, kezelhettük a programokat, ismerkedhettünk velük. Ezt követően pedig önálló elemző feladat-végrehajtást végeztünk és erre építve intézkedést kellett hoznunk. Megkaptuk a kiinduló adatokat, majd azok alapján, egy adott szituáció figyelembevételével kellett beavatkozásokat végrehajtani, javaslatokat tenni, döntéseket hozni. Kiszámítható volt például, hogy mennyi időn belül várható bizonyos folyamatoknak a végbemenése. A program ugyanis folyamatosan számolta az adatokat, értékeket. Ezt rendkívül jónak, hasznosnak tartom, mert amellett, hogy táblázatos formában is közölte az adatokat, grafikusan is figyelemmel tudtuk kísérni a változásokat. Ebből időben előre következtetéseket lehetett levonni, ami rendkívül előnyösen hasznosítható az intézkedések során. Szintén nagyon sok új információt nyújtott a dózisszámítások bemutatása. Kissé különlegessé tette számomra a tréninget az, hogy kimondottan technológiai jellegű síkon zajlott. Súlyos balesetekkel foglalkoztak, de nem elemezték részletesen annak szervezési, balesetelhárítási részét. Nem arra fektették a hangsúlyt, hogy milyen intézkedést hozzanak a telephelyen dolgozók és a lakosság felé, hanem egy baleseti helyzetben a technológiai rendszerben (reaktor, hűtőkör stb.) miképpen változnak a különböző paraméterek. Ez a képzés a baleseti elhárítási szervezeten belül a műszaki támogató csoport munkájához ad segítséget, akik a balesetelhárítási vezető döntéseit technológiai oldalról előkészítik. A csoportban minden területről van szakember, dolgozik benne gépész, vegyész, reaktorfizikus és építész egyaránt. Hasonló témában tavaly, Szlovákiában voltam egy továbbképzésen, de ott nem a technológiai részre, hanem a következmények felszámolására, a polgári védelemre helyezték a hangsúlyt. Érdekes összehasonlítani a kettőt, mert kicsit más a hatósági szemlélet, ők mindig a szigorúbb intézkedések felé mennek, és más az erőművek szemlélete, „akik” gyakorlatiasabban nézik a helyzetet, a balesetet. — Honnan érkeztek a tréningen résztvevőik? — Nyolc különböző európai országból jöttek a szakemberek, négyen a keleti részről és négyen a nyugati erőművekből. Különösen nagy élményt jelentett számomra, hogy eltérő tapasztalatokkal rendelkező kollégákat, érdekes embereket ismerhettem meg. Az előadások szoros időbeosztásban zajlottak, kevés időt hagytak az egymás közötti beszélgetésekre, a témák megvitatására. Az erőművekből nagyrészt biztonsági szakemberek vettek részt, így a tapasztalatcsere alkalmával és az egész tréning során is sok új információhoz, hasznos ismerethez jutottam. Lovászi Zoltánná