Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-11-01 / 11. szám
Segíteni jött Magyarországra Ismét vendégünk volt Teller Ede Négy év után újra ellátogatott a paksi atomerőműbe Teller Ede atomfizikus. A tudós Horn Gyula miniszterelnök meghívására érkezett Magyarországra. Tavaly, a Tájékoztató és Látogató Központ megnyitására vártuk Teller Edét, ám akkor meggyengült egészségi állapota miatt nem tudott ideutazni a tudós. Idén orvosai tanácsa ellenére döntött úgy a nyolcvannyolc éves atomfizikus, hogy elfogadja a meghívást, és vállalja a hosszú repülőutat. Aki hallotta őt beszélni, az tapasztalhatta, szellemi frissessége ma is irigylésre méltó. Magyarországi programjaiban szinte kötelező jelleggel szerepelt korábban is a tanácskozás az atomerőmű szakembereivel. így volt ez idén is, október 21-én a kora délutáni órákban érkezett meg Paksra Teller Ede. Elsőként munkaebéden vett részt a cég vezetőivel. Már itt megfogalmazta azokat a kérdéseit, amelyekre a délutáni szakmai összejövetelen várt választ. Ezután a szoborparkba vezetett útja, ahol a sajtó fotótüzében tekintette meg nagyjaink mellszobrait, köztük sajátját is. Itt találkozott Farkas Pál alkotóval is, majd nem kis derültséget okozott, miután közölte, hogy mellszobráról vinnie kell képet a feleségének. A Látogató Központ kiállításának megtekintése után következett a szakmai találkozó. Szabó József vezérigazgató vezette be a beszélgetést, ezután Márton János műszaki vezérigazgató-helyettes ismertette az erőmű termelési adatait. (Folytatás a 2. oldalon.) A huszonötezredik látogató- BÉRI -A szokásoknak megfelelően idén is október 23-a előestéjén adta át Szabó József vezérigazgató a Céggyűrű kitüntetéseket a munkájukat kimagaslóan teljesítő PA Rt-os dolgozóknak. Az 1992-ben alapított jutalmat idén összesen húsz dolgozó vette át ünnepi műsor keretében. Elsőként Vámos Gábor biztonsági igazgató mondta el ünnepi beszédét október 23. alkalmából. Tavaly ősszel adták át az atomerőmű Tájékoztató és Látogató Központját. Sokan megfordultak azóta az épületben, s barátkoztak az atomenergiával. Kirándulócsoportok, osztályok, szakemberek elismerően nyilatkoznak az itt látottakról. Számos híres személyiség is megfordult már a látogató központban, nemrég Teller Edét, a világhírű atomfizikust üdvözölhettük az épületben. November 5-én nagy volt a sürgés-forgás a TLK-ban, a huszonötezredik látogató üdvözlésére gyűltek össze az itt dolgozók és a média képviselői. Délelőtt tíz órára jelentkezett be egy csoport, a budapesti Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium IV./A. osztálya. Megérkezésük pikantériája volt, hogy menetrend szerinti járattal utaztak Paksra, s az atomerőmű déli bejárójától gyalog jöttek be úticéljukhoz. A diákok a szokásos módon a szoborpark megtekintésével kezdték a programot, majd amikor a látogató központhoz érkeztek, az utolsóként belépő Andrejkovics Attilát köszöntötte Kováts Balázs főmérnök, a TLK vezetője. (Folytatás a 2. oldalon.) Védelem '96 az atomerőműben Kimenekítési gyakorlat és szirénapróba A Tolna Megyei Védelmi Bizottság védelmi igazgatási gyakorlatot szervezett október 8-ra, melynek egyik helyszíne a Paksi Atomerőmű Rt volt. Ugyanezen a napon tartották meg a szokásos őszi polgári védelmi szirénapróbát is, az erőmű Baleset Elhárítási Szervezetének kimenekítési gyakorlatát, valamint a tűzoltóság nagyszabású oltási bemutatóját A program délelőtt 11 órakor indult, a megyei védelmi bizottság kihelyezett ülését tartotta meg az atomerőmű védett vezetési pontján. Az eseményen résztvett a megyei közigazgatás teljes szervezete, benne a katonai, rendvédelmi, centrális irányítású szervezetei, Szekszárd, Bonyhád, Paks, Dombóvár, Tamási, Dunaföldvár városok helyi védelmi bizottságai, illetve'a PA Rt. és a MÁV Pécsi Üzletigazgatósága. A kiinduló gondolat az volt, hogy a háborúra koncentrált és felépített egykori rendszer új alapokon áll: a békeidőben bekövetkező veszélyek kivédésének, felszámolásának mechanizmusát kell tökéletesíteni. A gyakorlat tehát arra irányult, hogy a területeket érintő, a lakosság tömegeit veszélyeztető, az anyagi javak elpusztulását okozó természeti, ipari katasztrófák elkerülésének mik a lehetőségei, illetve bekövetkezésükkor hogyan kell a károk felszámolását koordinálni. A feltételezett eseménysorozat a következő volt: mi lenne, ha a reggeli órákban a dombóvári vasútállomáson, illetve a pincehelyi gáztelepen robbanások, nagy tüzek keletkeznének, leszakadna a dunaföldvári híd? (Folytatás a 4. oldalon.) Tisztelt munkatársaim, kedves vendégek! Nem is volt olyan régen, hogy a családi jelleget hordozó karácsony és húsvét mellett Magyarország jeles ünnepei május L, április 4. és november 7. voltak, megannyi, tulajdonképpen a magyar hagyományoktól idegen dátum, amelyekhez idegen eszmeiség kapcsolódott. Ennek ellenére ez volt a környezet, amelyben az én generációm is nevelkedett és amelyet természetesnek fogott fel. Azóta az előbbi ünnepek helyébe újak léptek, ilyen október 23. is. Biztos vagyok benne, hogy ezen új ünnepek eljövetelekor velem együtt nagyon sok emberben még kiforratlan ismeretek és érzések kavarognak az ünnepek valódi tartalmáról. 1956-ról, amikor 5 éves voltam, egyetlen emlékképem, hogy Pécsett a Széchenyi téren orosz tankok állnak és édesapám a katonákkal beszél. Az orosz nyelvet hadifogságban tanulta, ahol majdnem négy évet töltött el. Az ugyanezen téren álló gimnáziumban úgy érettségiztem 1969-ben, hogy történelem könyvünkből gyakorlatilag hiányzott az 1945 utáni magyar történelem. Ezekről az időkről nemcsak az iskolákban nem adtak át ismereteket, hanem sok családban vagy baráti körben gyermekek jelenlétében erről az időszakról inkább nem beszéltek. Szüleim nem tudták érthetően megmagyarázni, hogy az általános iskolában készülő november 7-i faliújságra miért ne ragasszam ki a régi Szovjetunió folyóiratból kivágott képet, amely Marx, Lenin és Sztálin profilját egybeforrva ábrázolta. Mint gimnazista nem értettem, hogy unokabátyám miért szidja olyan szélsőséges indulattal a politikai rendszert. Ma már tudom, hogy a baranyai Borjád faluból azért kényszerült Pécsre költözni és az uránbányába vájárnak állni, mert egyéni gazdaként előbb teherautóját úgymond „államosították”, majd a TSZ-ek szervezésével szembeni ellenállása révén falujában a helyzete lehetetlenné vált. Ilyen gyermekkor után talán érthető, hogy miért volt számomra és korosztályom számára nagy jelentőségű, amikor 1988-89 fordulóján az 56-os eseményeket népfelkelésnek minősítette az a bizottság, amely Pozsgay Imre vezetésével az 1945 utáni magyar történelem, benne a forradalom értékelését végezte el. 1989. október 23-án Szűrös Mátyás, az ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, majd a többpárti szabad választásokon megszületett magyar parlament 1990. tavaszán nemzeti ünneppé nyilvánította ezt a napot. Volt tehát a történelemnek olyan szakasza, amikor a világ a magyarságra figyelte. Egy másik példát a magyarok történelemformáló szerepére a Látogató Központ előtt felállított szoborcsoport mutat számunkra. Ä tegnap újra Paksra látogató Teller Ede mellett Szilárd Leó, Wigner Jenő, Hevesy György és Neumann János a II. világháború közeledtével menekültek el Magyarországról és Európából, majd kiemelkedőt alkottak a tudományok nagyon sok ágában. „Hihet nekik!”, érvel az atomerőmű által kiadott tájékoztató kiadvány, amivel remélem, hogy nagyon sok idelátogató tudatát megfogja.. Engedjék meg, hogy most egy nagy lépéssel áttérjek az atomerőmű számára sok tapasztalatot és új körülményt hozó 1996-os év értékelésére. Társaságunk létszáma a jogi állományban lévők nélkül 3000 fő alá csökkent, közeledve a fejlett gazdaságú országokban szokásos mértékhez. Az egészségügyi ellátás, a külső szolgáltatás, a szállítás és a biztonsági szolgálat külső gazdasági társaságként látja el feladatát. Az ez évi normál főjavításokat sikerült minden eddiginél rövidebb idő, 24, 25, és 29 nap alatt végrehajtani. A 2. blokki teljes zóna kirakásos főjavítás hosszát tavaly a gőzfejlesztőben felejtett lemezfedél darabkáinak felfedezése a tervezetthez képest jelentősen, 72 napra megnyújtotta. A lemezdarabkák keresése és eltávolítása embert és technikát egyaránt próbára tett és érthető módon feszültségeket okozott. Megítélésem szerint a kialakult helyzet felszámolásában az erőmű végső soron eredményes volt, de egyrészt maga az elhárítási folyamat, másrészt főként a kiváltó esemény számos tanulságot hordoz, amelyek feldolgozása éppen most történik. (Folytatás a 2. oldalon.) 4 ) V 1 I Céggyűríí ’96
