Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-11-01 / 11. szám
2. oldal Atomerőmű 1996. november Segíteni jött Magyarországra Ismét vendégünk volt Teller Ede FOTÓ: BÉRI (Folytatás az 1. oldalról.) Teller Ede kíváncsi volt, miből adódik, hogy a paksi blokkok termelése hosszú idő óta 14.000 GWh körül van. Hogyan lehetséges, hogy az amerikai magenergia kétszer annyiba kerül, mint a magyarországi? Márton János válaszában megemlítette, hogy a blokkjaink szériablokkok, ez megkönnyíti a karbantartást, így rövidebb idő alatt el tudjuk végezni az átrakást és a nagyjavítást. Emellett kiemelte a vezérigazgató-helyettes azt is, hogy a szakembergárda képzettsége is kimagasló, ami tovább javítja a helyzetet. Segít nekünk az is, hogy erőművünket ritkán használják menetrend követésre. így alakul ki a paksi 85 százalékos rendelkezésre állás, ellentétben az USA 75 százalékos eredményével. A résztvevő szakemberek Teller Ede kérdésére kitértek még a gáz-, és széntüzelésű erőművek fajlagos energia árára is. A következő előadó Vámos Gábor biztonsági igazgató volt. Teller professzor egy kérdéssel kezdte, amely a magyarországi és az európai biztonsági követelmények öszszehasonlítására vonatkozott. Vámos Gábor válaszában elmondta, hogy a pillanatnyilag érvényben lévő előírások az erőmű építésének idejéből származnak, az 1970-es évek végéről. Ezek a szabályok előíró jellegűek, részletekbe menő műszaki megoldási javaslatokat tartalmaznak. Négy évvel ezelőtt kiadtak egy olyan miniszteri rendeletet, amelynek értelmében minden 12 évben átfogó biztonságtechnikai vizsgálatot kell tartani az atomerőműben. Ezév végén fogja az erőmű beadni azt a mintegy 6000 oldalas jelentést, amelyben összegezik a szakemberek az idei felülvizsgálat eredményét. Az új szabályozás elve inkább az, hogy követelménycentrikus legyen, tehát a biztonságot követelmény oldalon próbálja megfogni és nem a technikai realizáció oldalán. Ezek után a 2. blokki eseményekről számolt be a biztonsági igazgató Teller Edének. Itt a professzor a hét fokozatú nukleáris eseményskálával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Mint azt elmondta, számára világossá vált, hogy a sajtó, és rajta keresztül a lakosság nagyon érzékenyen reagál az atomerőművi esetekre. Ez a 2. blokki esemény alapjaiban nem kérdőjelezheti meg a paksi atomerőmű biztonságát, de kötelezi arra, hogy mindent tegyen meg a hasonló esetek elkerülése érdekében. — Egy reaktor működése sok kis részleten múlik, és hogy minden lehetőséget kizárjunk, arra én nem tudok példát - összegezte a professzor a hallottakat. Elmondta még azt is a szakembereknek, hogy jelenleg egy olyan reaktor megépítésén dolgozik, amit száz méterrel a föld felszíne alá, laza talajba szeretne megépíttetni. — Miért laza a föld? Mert ha földrengés van, a szikla meghasad, a laza föld nem. Olyan reaktort akarok - folytatta Teller Ede -, amit a föld alá teszünk és miután a reaktor megindult, ahhoz a világon senki nem nyúl. Harminc évig működhetne, amikor kiég, otthagyjuk, hogy a következő pár ezer évben szétessen. Ez azért is jó, mert a reaktorhoz senki nem tud hozzányúlni. A reaktortól nemcsak azért kell félni, mert az emberek buták, hanem azért is, mert az emberek erőszakosak. Ha viszont nem lehet hozzáférni a reaktivitáshoz, akkor nem kell félni a reaktortól. Ezek a reaktorok, amelyekkel maguk itt dolgoznak, biztonságosak. Biztonságosabbak, mint a szénégető vagy bármi mással működő erőművek. De ezt az emberek nem ismerik el. Én nemcsak - és nem elsősorban -a biztonságot akarom növelni, hanem a biztonság megértését. Kérem szépen én nem igyekeztem udvarias lenni. Ezért határozottan bocsánatot kérek. Amennyiben nem voltam óvatos, az határozottan abból a célból történt, hogy az én fejembe annyi információ menjen be, amennyi lehetséges. Amikor nem értettem valamit, akkor talán túl hangosan beszéltem, ezért bocsánatot kérek, és nagyon szépen köszönöm az összes információt” - fejezte be a szakmai megbeszélést Teller Ede. Röviden a sajtó kérdéseire is válaszolt. A délutáni megbeszélésről, a paksi atomerőmű biztonságáról, a privatizációról, a magyarországi látogatás céljáról kérdezték. Utóbbira a következő választ adta Teller professzor: - „A meghívás célját nem tudom. Én arról szeretnék beszélni, amihez értek, és a magenergiához értek, azt helyeslem, mert biztonságos, mert olcsó és mert ha helyesen alkalmazzuk, több ezer évig nem fog kifogyni.” - fejezte be az atomfizikus válaszát. Az atomerőműben eltöltött délutáni program ezzel lezárult, s mivel Teller Ede kijelentette, hogy száz évig akar élni, azzal búcsúztunk el tőle, hogy nemsokára újra találkozunk.- eMKézfogás a szobrászművésszel, Farkas Pállal A huszonötezredik látogató (Folytatás az 1. oldalról.) Az ifjú először meglepődött, nem tudta mire vélni, hogy fotósok, tévékamerák kereszttüzébe került, aztán láthatóan megkönnyebbült, mikor meghallotta a hírt, ő a huszonötezredik látogató. Kellemes köszöntés után a hostess lányok egy ajándékkosarat és egy értékes könyvet adtak át Attilának. Kováts Balázs kiemelte, a mechatronikai középiskola évek óta hozza tanulóit erőmű látogatásra, ezért nagy öröm, hogy ennek az intézménynek a diákja lett a huszonötezredik látogató. Lapunk kérdésére Andrejkovics Attila elmondta, hogy most először járt atomerőműben. Érdekesnek és látványosnak tartotta az erőmű látogatást, a Látogató Központ azonban jobban tetszett neki, ahogy ő fogalmazott: — Bent üzemi területen le volt fedve minden, üvegfalon keresztül lehetett csak megnézni a reaktorteret, ahol néhány embert láthattam és ez nekem nem volt olyan látványos. — Mit jelent számodra, hogy egy ünnepség kelló's közepébe csöppentél, és te voltál az ünnepelt? — Azon, hogy én lettem a huszonötezredik látogató, nagyon meglepődtem, érdekes élmény... — Megváltoztatta-e a véleményedet az atomerőműről ez a mai látogatás? — Igen. Bár nagy változás nem történt, csak eddig nem tudtam ennyi mindent róla, és valamennyire tartottam a sugárzástól. Most közelebb kerültem az atomerőműhöz. (c. M.) Céggyűrű '96 (Folytatás az 1. oldalról.) Az esemény kapcsán az újságok címoldalára kerültünk, parlamenti felszólalás tárgyává váltunk. Szembe kell néznünk azzal, hogy a közvélemény érzékenyen reagál hibáinkra, és a napi politikai csatározások eszközévé is válhatunk. Ennek ellenére az 1996-os év több szempontból is sikeres. Végre áttörést értünk el a biztonságnövelés területén, mivel a 2. blokkon öt olyan kiemelt átalakítást hajtottunk végre, és fogunk a többi blokkon a jövő évben végig vinni, amelyek előkészítése hosszú ideje napirenden volt, de most végre eredményként számolhatunk be róluk. Alig egy hónapja kötöttünk szerződést a Siemens céggel a reaktorvédelmi rendszer rekonstrukciójára, aminek eredményeként az erőmű csaknem teljes biztonsági funkciójú irányítástechnikája a jövő évezred technikai szintjén újul meg, egyúttal módot adva az előkészítés alatt álló funkcionális módosításokra. Ez év elején jutott nyugvópontra a paksi telephely szeizmikus veszélyeztetettségének megítélésében kialakult sokéves tudományos vita. A telephelyet jellemző gyorsulás értékét a korábbi előzetes és felülről becsült 0,35 g érték helyett a külföldi szakértők részvételével végzett vizsgálatok 0,25 g értékben véglegesítették, amely ugyan jelentős munka volument és anyagi ráfordítást igénylő megerősítési programot tesz szükségessé, de műszaki szempontból kezelhető érték és elhárítja a paksi telephely bővítésével szembeni légjelentősebb ellenérvet. A jövő hónapban kell benyújtanunk a Nukleáris Biztonságtechnikai Felügyelethez az 1. és 2. blokk átfogó, időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatát összefoglaló jelentését. A kilenc kötetes jelentés kb. hatezer oldalból áll és lassan középkorúvá váló erőművünk biztonságának minden területét a nemzetközi követelmények ma érvényes szintjéhez viszonyítva elemzi. Az elemzés eredményeként mintegy 80 intézkedést határoztunk meg a modem követelményektől való eltérések felszámolására, ami megalapozza' üzemeltetési engedélyünk megújítását a következő 12 éves ciklusra. A tervek szerint még ez évben befejeződik a kiégett kazetták átmeneti tárolójának építése és ki lesz jelölve a kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolójának telephelye. Az előbb felsorolt tevékenységek a műszaki előkészítésen túl jelentős beruházási forrásokat is igényelnek. Ebből a szempontból rendkívül pozitív fejlemény, hogy a PA Rt. májusi közgyűlése jóváhagyólag elfogadta azt a 2002-ig szóló középtávú fejlesztési-beruházási programot, amely alapján lehetővé válik az ezredfordulóra az atomerőmű biztonságát a várható európai normáknak megfelelő szintre hozni és a villamosenergiaipari privatizáció eredményeként kialakuló környezetben is versenyképesnek maradni. A közgyűlés határozata értelmében az 1996. évi bázisáron 60 milliárd Ft-os programban elsőbbséget kell biztosítani a biztonságnövelő és a rendelkezésre állás biztonságát fokozó beruházásoknak. Az Európai Unióba törekvő Magyarországgal szemben alapvető elvárás lesz a Paksi Atomerőmű biztonságának meggyőző növelése. Ellenkező esetben nemcsak az élettartam nyújtás lehetőségétől kell elbúcsúznunk, hanem blokkjaink jövőbeni üzemeltethetőségét is kockára tesszük. Egyéb szabadon választott célkitűzéseink valóra váltásába pedig csak akkor kezdjünk bele, ha érzünk magunkban fölös energiát. A parlament már tárgyalja az új atomtörvényt, amely előírja számunkra az erőmű leszerelésével, a radioaktív hulladékok kezelésével és a nukleáris kárfelelősséggel kapcsolatos költségek szerepeltetését az atomerőműben termelt villamos energia árában. Maga az ár pedig előbb vagy utóbb arra a szintre kerül, hogy fedezzen a termeléshez szükséges minden indokolt ráfordítást. Összefoglalóan: olyan műszaki, gazdasági és jogi környezet kialakulásának küszöbén állunk, amely mindannyiunkat megújulásra kötelezte. Hamarosan elmondhatjuk, hogy körülményeink nem sokban különböznek azon piacgazdaságú országokban üzemelő atomerőművektől, amelyekre korábban csak vágyakozva tekintettünk. Saját feladatunk, hogy az emberi tényező területén is felnőjünk az új környezethez, jelentősen javítsuk hatékonyságunkat, együttműködési készségünket, munkavégzési kultúránkat. Ezt várja el tőlünk az általunk üzemeltetett atomerőmű potenciálisan veszélyes technológiája és gazdasági súlya és ez a hosszútávú érdeke minden munkavállalónak. Tisztelt jelenlévők! A mai ünnepi alkalmat használjuk fel az évenként szokásos „Céggyűrű” kitüntetések átadására azon munkatársainknak, akik környezetük megítélése szerint beosztásukban tartósan kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Engedjék meg, hogy a PA Rt. vezetése nevében gratuláljak sikerükhöz és további munkájukhoz jó egészséget és nem utolsósorban jó közérzetet kívánjak. Ezután Szabó József vezérigazgató átadta a kitüntetéseket, majd ünnepi műsor következett. Az estét a közös állófogadás és baráti beszélgetések zárták le. Elsőként az országban Az országban elsőként - 51 év után - alakult meg újra a Tolna Megyei Mérnöki Kamara Szekszárdon. A kamarát 153 regisztrált mérnök alakította meg. Az eseményre a régi Vármegyeháza patinás dísztermében került sor november 7—én. Decemberi számunkban részletes tájékoztatást adunk az ünnepélyes külsőségek között megrendezett alakuló ülésről.
