Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)

1996-11-01 / 11. szám

2. oldal Atomerőmű 1996. november Segíteni jött Magyarországra Ismét vendégünk volt Teller Ede FOTÓ: BÉRI (Folytatás az 1. oldalról.) Teller Ede kíváncsi volt, miből adódik, hogy a paksi blokkok ter­melése hosszú idő óta 14.000 GWh körül van. Hogyan lehetséges, hogy az amerikai magenergia kétszer annyiba kerül, mint a magyaror­szági? Márton János válaszában megemlítette, hogy a blokkjaink szériablokkok, ez megkönnyíti a karbantartást, így rövidebb idő alatt el tudjuk végezni az átrakást és a nagyjavítást. Emellett kiemelte a vezérigazgató-helyettes azt is, hogy a szakembergárda képzettsége is kimagasló, ami tovább javítja a helyzetet. Segít nekünk az is, hogy erőművünket ritkán használják me­netrend követésre. így alakul ki a paksi 85 százalékos rendelkezésre állás, ellentétben az USA 75 száza­lékos eredményével. A résztvevő szakemberek Teller Ede kérdésére kitértek még a gáz-, és széntüzelésű erőművek fajlagos energia árára is. A következő előadó Vámos Gá­bor biztonsági igazgató volt. Teller professzor egy kérdéssel kezdte, amely a magyarországi és az euró­pai biztonsági követelmények ösz­­szehasonlítására vonatkozott. Vámos Gábor válaszában el­mondta, hogy a pillanatnyilag ér­vényben lévő előírások az erőmű építésének idejéből származnak, az 1970-es évek végéről. Ezek a sza­bályok előíró jellegűek, részletekbe menő műszaki megoldási javasla­tokat tartalmaznak. Négy évvel ez­előtt kiadtak egy olyan miniszteri rendeletet, amelynek értelmében minden 12 évben átfogó biztonság­­technikai vizsgálatot kell tartani az atomerőműben. Ezév végén fogja az erőmű beadni azt a mintegy 6000 oldalas jelentést, amelyben összegezik a szakemberek az idei felülvizsgálat eredményét. Az új szabályozás elve inkább az, hogy követelménycentrikus legyen, tehát a biztonságot követelmény oldalon próbálja megfogni és nem a techni­kai realizáció oldalán. Ezek után a 2. blokki esemé­nyekről számolt be a biztonsági igazgató Teller Edének. Itt a pro­fesszor a hét fokozatú nukleáris eseményskálával kapcsolatban tett fel kérdéseket. Mint azt elmondta, számára világossá vált, hogy a sajtó, és rajta keresztül a lakosság nagyon érzékenyen reagál az atom­­erőművi esetekre. Ez a 2. blokki esemény alapjaiban nem kérdője­lezheti meg a paksi atomerőmű biz­tonságát, de kötelezi arra, hogy mindent tegyen meg a hasonló ese­tek elkerülése érdekében. — Egy reaktor működése sok kis részleten múlik, és hogy minden lehetőséget kizárjunk, arra én nem tudok példát - összegezte a pro­fesszor a hallottakat. Elmondta még azt is a szakembe­reknek, hogy jelenleg egy olyan re­aktor megépítésén dolgozik, amit száz méterrel a föld felszíne alá, laza talajba szeretne megépíttetni. — Miért laza a föld? Mert ha földrengés van, a szikla meghasad, a laza föld nem. Olyan reaktort aka­rok - folytatta Teller Ede -, amit a föld alá teszünk és miután a reaktor megindult, ahhoz a világon senki nem nyúl. Harminc évig működ­hetne, amikor kiég, otthagyjuk, hogy a következő pár ezer évben szétessen. Ez azért is jó, mert a re­aktorhoz senki nem tud hozzá­nyúlni. A reaktortól nemcsak azért kell félni, mert az emberek buták, hanem azért is, mert az emberek erőszakosak. Ha viszont nem lehet hozzáférni a reaktivitáshoz, akkor nem kell félni a reaktortól. Ezek a reaktorok, amelyekkel maguk itt dolgoznak, biztonságosak. Bizton­ságosabbak, mint a szénégető vagy bármi mással működő erőművek. De ezt az emberek nem ismerik el. Én nemcsak - és nem elsősorban -a biztonságot akarom növelni, ha­nem a biztonság megértését. Kérem szépen én nem igyekez­tem udvarias lenni. Ezért határozot­tan bocsánatot kérek. Amennyiben nem voltam óvatos, az határozottan abból a célból történt, hogy az én fejembe annyi információ menjen be, amennyi lehetséges. Amikor nem értettem valamit, akkor talán túl hangosan beszéltem, ezért bo­csánatot kérek, és nagyon szépen köszönöm az összes információt” - fejezte be a szakmai megbeszélést Teller Ede. Röviden a sajtó kérdéseire is vá­laszolt. A délutáni megbeszélésről, a paksi atomerőmű biztonságáról, a privatizációról, a magyarországi lá­togatás céljáról kérdezték. Utóbbira a következő választ adta Teller pro­fesszor: - „A meghívás célját nem tudom. Én arról szeretnék beszélni, amihez értek, és a magenergiához értek, azt helyeslem, mert biztonsá­gos, mert olcsó és mert ha helyesen alkalmazzuk, több ezer évig nem fog kifogyni.” - fejezte be az atom­fizikus válaszát. Az atomerőműben eltöltött délutáni program ezzel le­zárult, s mivel Teller Ede kijelen­tette, hogy száz évig akar élni, azzal búcsúztunk el tőle, hogy nemsokára újra találkozunk.- eM­Kézfogás a szobrászművésszel, Farkas Pállal A huszonötezredik látogató (Folytatás az 1. oldalról.) Az ifjú először meglepődött, nem tudta mire vélni, hogy fotó­sok, tévékamerák kereszttüzébe került, aztán láthatóan meg­könnyebbült, mikor meghallotta a hírt, ő a huszonötezredik láto­gató. Kellemes köszöntés után a hostess lányok egy ajándékkosa­rat és egy értékes könyvet adtak át Attilának. Kováts Balázs ki­emelte, a mechatronikai közép­iskola évek óta hozza tanulóit erőmű látogatásra, ezért nagy öröm, hogy ennek az intéz­ménynek a diákja lett a huszon­ötezredik látogató. Lapunk kér­désére Andrejkovics Attila el­mondta, hogy most először járt atomerőműben. Érdekesnek és látványosnak tartotta az erőmű látogatást, a Látogató Központ azonban jobban tetszett neki, ahogy ő fogalmazott: — Bent üzemi területen le volt fedve minden, üvegfalon keresztül lehetett csak megnézni a reaktorteret, ahol néhány em­bert láthattam és ez nekem nem volt olyan látványos. — Mit jelent számodra, hogy egy ünnepség kelló's köze­pébe csöppentél, és te voltál az ünnepelt? — Azon, hogy én lettem a huszonötezredik látogató, na­gyon meglepődtem, érdekes élmény... — Megváltoztatta-e a véle­ményedet az atomerőműről ez a mai látogatás? — Igen. Bár nagy változás nem történt, csak eddig nem tudtam ennyi mindent róla, és valamennyire tartottam a su­gárzástól. Most közelebb kerül­tem az atomerőműhöz. (c. M.) Céggyűrű '96 (Folytatás az 1. oldalról.) Az esemény kapcsán az újságok címoldalára kerül­tünk, parlamenti felszólalás tárgyává váltunk. Szembe kell néznünk azzal, hogy a közvélemény érzékenyen re­agál hibáinkra, és a napi poli­tikai csatározások eszközévé is válhatunk. Ennek ellenére az 1996-os év több szempontból is sike­res. Végre áttörést értünk el a biztonságnövelés területén, mivel a 2. blokkon öt olyan kiemelt átalakítást hajtottunk végre, és fogunk a többi blokkon a jövő évben végig vinni, amelyek előkészítése hosszú ideje napirenden volt, de most végre eredményként számolhatunk be róluk. Alig egy hónapja kötöt­tünk szerződést a Siemens céggel a reaktorvédelmi rendszer rekonstrukciójára, aminek eredményeként az erőmű csaknem teljes biz­tonsági funkciójú irányítás­­technikája a jövő évezred technikai szintjén újul meg, egyúttal módot adva az elő­készítés alatt álló funkcioná­lis módosításokra. Ez év elején jutott nyug­vópontra a paksi telephely szeizmikus veszélyeztetett­ségének megítélésében kia­lakult sokéves tudományos vita. A telephelyet jellemző gyorsulás értékét a korábbi előzetes és felülről becsült 0,35 g érték helyett a külföldi szakértők részvételével vég­zett vizsgálatok 0,25 g érték­ben véglegesítették, amely ugyan jelentős munka volu­ment és anyagi ráfordítást igénylő megerősítési prog­ramot tesz szükségessé, de műszaki szempontból kezel­hető érték és elhárítja a paksi telephely bővítésével szem­beni légjelentősebb ellenér­vet. A jövő hónapban kell be­nyújtanunk a Nukleáris Biz­tonságtechnikai Felügyelet­hez az 1. és 2. blokk átfogó, időszakos biztonságtechni­kai felülvizsgálatát összefog­laló jelentését. A kilenc köte­tes jelentés kb. hatezer ol­dalból áll és lassan középko­rúvá váló erőművünk bizton­ságának minden területét a nemzetközi követelmények ma érvényes szintjéhez vi­szonyítva elemzi. Az elem­zés eredményeként mintegy 80 intézkedést határoztunk meg a modem követelmé­nyektől való eltérések fel­számolására, ami megala­pozza' üzemeltetési engedé­lyünk megújítását a követ­kező 12 éves ciklusra. A tervek szerint még ez évben befejeződik a kiégett kazetták átmeneti tárolójá­nak építése és ki lesz jelölve a kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges tároló­jának telephelye. Az előbb felsorolt tevé­kenységek a műszaki előké­szítésen túl jelentős beruhá­zási forrásokat is igényelnek. Ebből a szempontból rendkí­vül pozitív fejlemény, hogy a PA Rt. májusi közgyűlése jóváhagyólag elfogadta azt a 2002-ig szóló középtávú fej­lesztési-beruházási progra­mot, amely alapján lehetővé válik az ezredfordulóra az atomerőmű biztonságát a várható európai normáknak megfelelő szintre hozni és a villamosenergiaipari privati­záció eredményeként kiala­kuló környezetben is ver­senyképesnek maradni. A közgyűlés határozata értel­mében az 1996. évi bázisá­ron 60 milliárd Ft-os prog­ramban elsőbbséget kell biz­tosítani a biztonságnövelő és a rendelkezésre állás bizton­ságát fokozó beruházások­nak. Az Európai Unióba tö­rekvő Magyarországgal szemben alapvető elvárás lesz a Paksi Atomerőmű biz­tonságának meggyőző növe­lése. Ellenkező esetben nem­csak az élettartam nyújtás le­hetőségétől kell elbúcsúz­nunk, hanem blokkjaink jö­vőbeni üzemeltethetőségét is kockára tesszük. Egyéb sza­badon választott célkitűzése­ink valóra váltásába pedig csak akkor kezdjünk bele, ha érzünk magunkban fölös energiát. A parlament már tárgyalja az új atomtörvényt, amely előírja számunkra az erőmű leszerelésével, a radioaktív hulladékok kezelésével és a nukleáris kárfelelősséggel kapcsolatos költségek szere­peltetését az atomerőműben termelt villamos energia árá­ban. Maga az ár pedig előbb vagy utóbb arra a szintre ke­rül, hogy fedezzen a terme­léshez szükséges minden in­dokolt ráfordítást. Összefoglalóan: olyan műszaki, gazdasági és jogi környezet kialakulásának küszöbén állunk, amely mindannyiunkat megújulásra kötelezte. Hamarosan el­mondhatjuk, hogy körülmé­nyeink nem sokban külön­böznek azon piacgazdaságú országokban üzemelő atom­erőművektől, amelyekre ko­rábban csak vágyakozva te­kintettünk. Saját feladatunk, hogy az emberi tényező terü­letén is felnőjünk az új kör­nyezethez, jelentősen javít­suk hatékonyságunkat, együttműködési készségün­ket, munkavégzési kultúrán­kat. Ezt várja el tőlünk az ál­talunk üzemeltetett atom­erőmű potenciálisan veszé­lyes technológiája és gazda­sági súlya és ez a hosszútávú érdeke minden munkaválla­lónak. Tisztelt jelenlévők! A mai ünnepi alkalmat használjuk fel az évenként szokásos „Céggyűrű” kitün­tetések átadására azon mun­katársainknak, akik környe­zetük megítélése szerint be­osztásukban tartósan kie­melkedő teljesítményt nyúj­tanak. Engedjék meg, hogy a PA Rt. vezetése nevében gratuláljak sikerükhöz és további munkájukhoz jó egészséget és nem utolsó­sorban jó közérzetet kíván­jak. Ezután Szabó József ve­zérigazgató átadta a kitünte­téseket, majd ünnepi műsor következett. Az estét a kö­zös állófogadás és baráti be­szélgetések zárták le. Elsőként az országban Az országban elsőként - 51 év után - alakult meg újra a Tolna Megyei Mérnöki Kamara Szekszárdon. A kamarát 153 regisztrált mérnök alakította meg. Az eseményre a régi Vármegyeháza patinás dísztermében került sor no­vember 7—én. Decemberi számunkban részletes tájékoz­tatást adunk az ünnepélyes külsőségek között megrende­zett alakuló ülésről.

Next

/
Thumbnails
Contents