Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-09-01 / 9. szám
4. oldal Atomerőmű 1996. szeptember Magyar vízalatti teleszkóp A HUT-tal Argentínában és Kanadában A Central Nuclear Embalse Nucleoelectrica Argentina S. A. Akkor még... Tíz éve indult az ESZI így rohan az idő? Már tíz éve? Pedig, mintha csak most történt volna! Emlékszem, ahogy nyár közepén még sokan hitetlenkedtek, hogy ebből ugyan tanévkezdésre nem lesz iskola, itt ugyan szeptemberben még nem lesz tanítás. Igaz, augusztus 24-én még vakartuk a csempéket, igazgató, tanár, titkárnő, pénztáros, meg a többiek, mindannyian tisztítottuk, savaztuk a kövezetét, a lépcsőket, de 26-án már minden ragyogott. Es nem csak az épület, hanem ragyogott a nap is és büszke örömmel ragyogott a sok diák arca - hogy ők az elsők - a szülőké is - hogy jó helyre adták gyermeküket -, és az iskola tanárainak, személyzetének arca is - hogy sikerült megcsinálni. Mindannyian bizakodó várakozással néztünk új életünk elébe. Mert új volt ez, új a tanulóknak, a pedagógusoknak, sőt az atomerőműnek is. Az országban az elsők között alapított vállalati iskolát! A HUT a Hungarian Undervater Telescope (Magyar Vízalatti Teleszkóp) rövidítése és azt az optikai berendezést jelenti, amely alkalmas víz alatt, nagyobb mélységben végzett (15 m) különféle megfigyelésekre. A Paksi Atomerőműben immár hosszabb ideje alkalmazzák üzemanyag kazetták azonosító számainak vízalatti leolvasására. Argentínába történt meghívásunk elsődleges célja az volt, hogy ajánlatot tegyünk a víz alatt tárolt kiégett Candu-kötegek gyártási számainak leolvasására és a számokról készült képek archiválására. Javaslatunkat követően az argentin szakemberek részéről újabb igény fogalmazódott meg, nevezetesen, hogy az ajánlott Hungarian Underwater Telescope berendezés legyen alkalmas a medencében tárolt kiégett kötegek és fűtőelemrudak anyagvizsgálati célú vizuális ellenőrzésére is. Javaslatot kértek arra is, hogyan lenne alkalmazható berendezésünk a Candu-reaktor pressure tube-jainak belső ellenőrzésére. Ezek az igények igen jól példázzák a Hungarian Underwater Telescope sokoldalú alkalmazhatóságát az atomerőművi gyakorlatban. Természetesen, ahogy eddigi külföldi látogatásaink alkalmával, ezúttal is tájékozódtunk és alább adunk néhány aktuális információt. A Central Nuclear Embalse Candu-típusú reaktora 648 MW teljesítményű, 1983-ban helyezték üzembe. Argentína északi ipari központjai részére szolgáltat villamos energiát. Kimagaslóak az 1994-es termelési adatok: a teljesítmény kihasználási tényező 97,70 %-os volt. Évente több ezer kiégett fűtőelem kerül ki a reaktorból, ezeket víz alatt tárolják. Innen évente 5000 köteget kiemelnek és átszállítják a reaktor telephelyén felépített száraz tárolókba. Miről írnak az újságok? Senor Menem, Argentína igen sikeres közgazdász államelnöke bejelentette, hogy Argentína az Európa Unió tagja kíván lenni. Naponta adnak hírt arról, hogy minden repülőteret a lehető legrövidebb időn belül privatizálni kell. Miről beszélnek az erőmű kantinjában? Az erőművet privatizálni fogják, a privatizációt megelőzően az erőműről egyes részeket leválasztanak, ezt a törzsgárda tagjai helyeslik (ugye, ismerős helyzet, kivéve talán az utolsó félmondatot). Gondban vannak viszont azok, akik úgy érzik, hogy a privatizációt követően a létszámleépítés érintheti őket. Kanadai látogatásunk előzménye a következő. A Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatóságának engedélyével a kanadai Atomic Energy Control Board (AECB) két munkatársa Ward-Whate és Chen urak 1994-ben Pakson tanulmányozták az általunk kifejlesztett HUT safeguards területen való alkalmazásmódját. Pakson szerzett ismeretek alapján az AECB megbízott bennünket olyan teleszkóp kidolgozásával, amely alkalmas a CANDU-típusú atomreaktorok esetében víz alatt tárolt, kiégett fűtőkötegek gyártási számainak leolvasására. Az újonnan kifejlesztett HUT üzemi próbáinak elvégzésére utaztunk Kanadában a Bruce B atomerőműbe. Kanadában ez idő szerint csak CANDU-típusú (pressurized-heavy-water-moderated-and cooled = PHWR) atomerőmű van üzemben. Mint ismeretes, a CANDU-típusú atomreaktort az Ontario Hydro Nuclear és az Atomic Energy of Canada Ltd. fejlesztette ki. Ezen típusú atomreaktorok nagy előnyének tudják be, hogy az üzemanyag természetes urán, tehát nem kell dúsítóüzemeket létesíteni. Vélhetően ezért fogadták el a CANDU-típusú atomreaktort Indiában, Argentínában, Pakisztánban, Dél- Koreában, Romániában. Egyébként a CANDU-típusú atomreaktorok nagyon jó helyezést értek el a világban a teljesítmény kihasználási tényező területén, hiszen CANDU-típusú atomreaktor áll a világon az első helyen, de övék a 6. 13. 15. és a 24. hely is. Tekintettel arra, hogy rendszeresen dolgoztunk az erőműben, volt alkalmunk tapasztalni a szinte puritán takarékosságot, pl.:- A dolgozók igen kis száma kap teljes védőöltözetet (csak azok, akik jelentős elszennyeződésnek vannak kitéve), a többiek hagyományos utcai ruhában dolgoznak, ehhez azonban fej védő sisakot, acélbetétes orrú védőcipőt, köpenyt és szemüveget kapnak.- Azok számára, akik utcai ruhában dolgoznak, nincs kialakítva öltöző és zuhanyozó, bár dozimetriailag őket is szigorúan ellenőrzik. Csak a főmérnököknek van külön szobájuk, a főosztályvezetők, osztályvezetők, mérnökök, technikusok és adminisztrátorok valamennyien egy nagy teremben vannak elhelyezve, ahol mintegy 2x3 m-es paravánnal elválasztott tér áll rendelkezésükre. Minden asztalon van számítógép.- Az étterem és a büfé igen szerény, beleértve az ételkínálatot is. Meglepő, de legtöbben hazulról hozzák az ebédet jellegzetes kis fémtáskákban, amelyeket nagy, üvegablakú hűtőszekrényekben tárolnak. Amikor elindultunk Kanadába, Magyarországon éppen az erőművek privatizációjáról folyt a vita. Az Ontario Hydro Nuclear (14.000 MW) ugyan nem állami (governmental), hanem tartományi (provincial) vállalat, mégis tervezik privatizálását. A Hydroscope című helyi lap éppen ottlétünk alatt ismertette, hogy „a vállalat alkalmazottainak első helyet kell biztosítani, hogy tulajdont szerezzenek a vállalatnál.” A vállalat alapvető gondjai a Nuclear Business Review című lapban közzétettek szerint: a radioaktív hulladék elhelyezése, a reaktorok öregedése (ageing), a váratlan meghibásodások magas aránya, a behajthatatlan nagy kintlévőségek. Az új berendezést sikerrel mutattuk be a kanadai Bruce B atomerőműben. A bemutatóra a NAÜ két megfigyelőt küldött, akik tapasztalatokat szereztek arról, hogy az újonnan kifejlesztett berendezés hogyan lesz alkalmazható Darlingtonban és Pickeringben az ott levő CANDU-típusú atomreaktorok kiégett fűtőelemeinek safeguards-célú víz alatti ellenőrzéseinél (Fig 1, 2). Reméljük, hogy a HUT új bemutatói is sikeresek voltak,azaz újabb megrendelt példányok fogják a magyar találékonyságot hirdetni a világban. Varga Károly Hogy mikor? Tíz éve. 1986. augusztus 26-án adták át ünnepélyes keretek között. Akkor még úgy hívták: „Paksi Atomerőmű” Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Ma: Energetikai Szakképzési Intézet, amely szakközépiskolát és főiskolát foglal magába. Akkor 132 tanuló kezdte meg tanulmányait 5 szakon, 5 osztályban, ma már 437 diák tanul itt 27 osztályban, 7 szakon. A főiskolának a legutóbbi félévben 104 hallgatója volt a 3 évfolyamon. Az akkori személyzet létszáma 72 fő volt, ma 113, a vállalattól akkor 18 szakember járt ki órát adni, ma 28. A kezdeti szakok módosultak, több új képzést indított el az iskola, de olyan szak is van, amelyik időközben megszűnt (gépszerelő és karbantartó lakatos). Most erőműgépész technikus, számítástechnikai programozó, elektronikai technikus, villamosenergia-ipari technikus, menedzserasszisztens, minőségbiztosításszámítástechnikai technikus, műszaki kömyezettechnikus szakon folyik az oktatás. A főiskolán, mint a BME Gépészmérnöki Kar Paksi Energetikai Mérnöki Szakán a képzés oktatási célja olyan mérnökök kibocsátása, akik műszaki, gazdasági és szükséges kiegészítő ismereteikkel képesek a villamosenergia-termelés, a hőellátás és az ipari energetika szakterületeken az üzemeltetés és termelés feladatainak ellátására. Akkor a „Tudás kapuja” mögött még magában állt az iskola, mára már felsorakozott mellé a főiskola, a sportcsarnok, sportpálya és az étterem épülete. Távolabb áll ugyan, de az ESZI keze alatt működik a tanuszoda és természetesen a lakótelepi diákotthon. A támogató, fenntartó kezdettől fogva ugyanaz, de akkor még PAV, ma PA Rt. Akkor még kísérleti iskolaként indult, mára országszerte ismert, jó hírű oktatási intézménnyé vált, az eredmények az elsők közé emelték. Az iskola falai között nemcsak magas szintű oktatás, képzés folyik, hanem színes diák-, kulturális és sportélet. Itt mindig zajlik az élet, itt mindig történik valami! A tíz év, habár gyorsan elröppent, sok változást hozott, megváltoztak az események, a körülmények és mi magunk is. Az élet zajlik, az emberek jönnekmennek, a világ forog. Az ESZI pedig megnőtt, kisgyermekből felnőtté vált. Miután megtette első lépéseit, nagy lendülettel indult fejlődésnek, dolgozott, tanult és most itt áll megnövekedve, erősen, felkészülten arra, hogy biztosítsa a mai kor megkövetelte oktatási, képzési igényeket, megfeleljen az újabb és újabb elvárásoknak. Nem hozott szégyent „szülőatyjára”, a paksi atomerőműre, és büszke lehet rá városa, Paks is. Reméljük, az elkövetkezendő évtizedek is sok sikert hoznak. További szép eredményeket, jó egészséget és sok jókedvet kívánunk az ESZI tanulóinak és dolgozóinak! Lovászi Zoltánná „NucNet szeminárium A „NucNet” nukleáris információs világhálózat több, mint öt éve létezik és működik az Európai Nukleáris Társaság keretében. A svájci fővárosban Bemben a közelmúltban megtartott szeminárium gyökere az évente megrendezésre kerülő PIME (Nuclear Public Information in Practice) találkozók tapasztalataihoz nyúlnak vissza. A legutóbbi ilyen rendezvényt idén februárban rendezték a csernobili évfordulót megelőzően. Az előadásokból és háttér-információkból egyértelműen kiderült, hogy az évforduló kapcsán a nemzetközi és nemzeti antinukleáris mozgalmak jelentős mértékben felerősödtek. Módot kell találni a felesleges félelemkeltések és tévinformációk terjesztésének mérséklésére - olyan tájékoztatási stratégia kialakítására, amely gyors, hatékony, széleskörű és hiteles. Erre alkalmas a NucNet. A szeminárium megállapításai szerint a NucNet tagok nem élnek kellő mértékben a szervezet adta lehetőségekkel. Az összehangoltabb és hatékonyabb munka érdekében hívták össze a PIME rendezvényeknél jóval szűkebb körű (kizárólag a NucNet tagoknak meghirdetett) találkozót. Megemlítendő, hogy üzemeltetői területről csak a magyar fél volt képviselve, a többi résztvevő kutatóintézeti, hatósági, minisztériumi szakember vlt. így a Paksi Atomerőművet dr. Kemenes László és Varga József (TLK) képviselte. Az OAB részéről, mint nemzetközi NucNet összekötő, Szőnyi Zoltán vett részt. A konferencián Oroszország, Németország, Ukrajna, Franciaország, Magyarország, Szlovákia, Anglia, Belgium, Svájc és Szlovénia képviseletében jelentek meg a szakemberek. Az előadásokból egyértelműen kiderült, hogy országonként, esetleg egy adott országon belül szervezetenként is eltérőek a lehetőségek és az elvárások. Kirívóan pozitív a svájci gyorsfordító iroda működése, amely a nukleáris iparral kapcsolatos minden hírt - közel negyven fős fordítói gárdája segítségével - azonnal lefordít három (olasz, német, francia) hivatalos nyelvre, majd a fordításokat az adott nyelvterületen dolgozó „beépített” szerkesztőknek elküldve biztosítja azt, hogy a többnyelvű ország lakossága a sajtóból mihamarabb értesüljön a nukleáris ipart érintő eseményekről. Fentieknek köszönhetően - állításuk szerint - a zöld mozgalmak egyszerűen képtelenek felvenni velük a versenyt, a lakosság el sem olvassa a zöldek közleményeit. A hallgatóság egy része kétkedve fogadta a fentieket. A svájci gyakorlattal gyökeresen ellentétben áll a belga előadó által ismertetett helyzet. Az Electrabel tevékenységén belül csak egy kis részt képvisel az atomerőművi energiatermelés, emiatt egy személyben más erőművek problémáival is kell foglalkoznia. Az országban ráadásul csak három újságíró áll közel az energiaszektorhoz, a szerkesztők pedig egyszerűen nem ismerik a NucNet szervezetet. Az országok többségében a két véglet között működik a NucNet tevékenység, általában megbízhatóan és ismerten. A nyelvi nehézségek nem a kapott, hanem a szervezetnek küldött hírek angolra történő fordításában mutatkoznak inkább. Két on-line számítógépes bemutatóra került sor. Az elsőben a NucNet saját BBS (Board Bulletin System) rendszerét mutatta be, amely technikailag magas fokon, szervezetten szolgálja ki a felhasználók igényeit. Egy menüvezérelt, könnyen elsajátítható rendszerről van szó, segítségével a cikkek, témák könnyen megkereshetők és időrendi sorrendbe állíthatók, valamint tetszőleges válogatási feltételek szerint rendezni lehet azokat. Könnyen belátható, hogy a jelenlegi telefaxos rendszernél sokoldalúbb. A másik a már óriási mértékben elteijedt és terjedő Internet rendszer felhasználása a NucNet igényeinek megfelelően. Fenti rendszer előnye is kézenfekvőek és részvénytársaságunknál is több felhasználója van már. A NucNet vezetése a BBS-t részesíti előnyben, mivel ez szerintük zártabb, biztonságosabb megvalósítása az információk cseréjének. Dr. Kemenes László Varga József Szakképzettségi követelmények Az atomenergia felhasználása az ipari átlagot meghaladó biztonsági intézkedések közepette hatósági felügyelet mellett történik. A biztonsági előírások teljesítésében a minőségfelügyeleti főmérnökség szakemberei a fokozatosság elvét szem előtt tartva, igyekeznek a megelőzésre koncentrálva eredményeket elérni. Az 1994. évi vizsgálati statisztikák elemzéséből levont következtetések hatásaként - a műszaki előkészítés javításával - a helyszíni munkavégzést sikerült javítani. Az 1995. évi vizsgálatok a vezetés figyelmét a személyzet szakképzettségére, a külső munkaerők technológiával összefüggő munkáiban történő alkalmasságára irányította. A Társasági Minőségbiztosítási Tanács (TMT) 1996. február 6-án döntést hozott: — minőségi követelmények bevezetésével meg kell akadályozni, hogy szakmai képesítés nélküli személyek, szakképesítéshez kötött munkát végezzenek. A követelmények bevezetéséről értesíteni kell az alvállalkozókat. A szakmai képesítéseket három fázisban, szerződéskötéskor, belépéskor és a munkavégzés alatt kell ellenőrizni. A PA Rt. területén munkát végző gazdasági társaságok alkalmazott szakembereire vonatkozó szakképzettségi követelményeit a minőségbiztosítási osztály szakemberei kidolgozták és a TMT döntése után a bevezetéséről rendelkező vezérigazgatói utasítás (VU) készítésébe fogtak. A több fordulóban egyeztetett dokumentum végleges változatát a cég illetékes vezetői elfogadták, így 1996. július 1-től hatályba lépett a 85. számú „A Paksi Atomerőmű Rt. működési területén munkát végző gazdasági társaságok alkalmazott szakembereire vonatkozó szakképzettségi követeimének biztosításának rendje” című VU. Mivel minden szabályozás annyit ér, amennyit belőle betartanak, a téma jelentőségét kiemelve háttérinformációk biztosításával szeretnénk felhívni a figyelmet a közös felelősségre. Beszélgetőpartnerem Babos János, a minőségbiztosítási osztály csoportvezető mérnöke, a 85. sz. VU-tervezet készítője. — Mik voltak a leglényegesebb szempontok a dokumentum készítése során? — Igyekeztem a TMT döntéseit követve három megfogható ponton, a szerződéskötésre, a beléptetésre, valamint a munkavégzés ellenőrzésére korrekt követelményeket fogalmazni. Nehéz volt az időben, térben elhatárolt fázisok követelményeinek szinkronizálása, a partnerszervezetek képviselőivel való elfogadtatása. Legfontosabb szempont számomra - amit az atomerőmű biztonsága követel meg, hogy azonos munkára azonos szakképzettségi és vizsgakövetelményeket kell támasztani a PA Rt. állományú és a PA Rt. működési területén szerződéssel önálló munkát végzők számára. Munkát vállaló szervezetek csak olyan munkával bízhatók meg, amelyhez megszerezték az illetékes hatóságok, kiemelten az OAH NBF, vagy a PA Rt. megbízott szervezete által kiadott atomerőművi minősítést, valamint rendelkeznek a munkavégzéshez szükséges szakképzettséggel, vizsgákkal és ezt érvényes dokumentumokkal igazolják. A szerződéskötő szakmai szervezeteknek korrekten kell meghatározniuk a munka elvégzéséhez megkívánt szakképzettségi követelményeket (az 1. sz. melléklet szerint) és erről minden ajánlatkérésben a vállalkozókat informálniuk kell. A beérkezett ajánlatokat szakképzettségi szempontból is a szerződéskötésért felelős szakmai szervezetnek kell elbírálni és döntéseinél figyelembe venni. A szakképzettségi követelmények betartásáért és ellenőrzéséért a mindenkori szerződések aláírói a felelősek. Azon külső vállalkozók, akiknek 1996. december 31-ig a szakképzettséget igazoló dokumentumait a szerződéskötő szervezet nem fogadta el és erről írásban a vállalkozót értesítette, az alkalmazottaik belépési engedélyét visszavonják. Az ellenőrzött zónában történő munkavégzésre szolgáló belépő csak érvényes igazolás felmutatása után adható ki. Az egészségügyi szolgálat nyilatkozata mellett az oktatási osztály igazolása szükséges az előírt szakképzettségek meglétéről. A helyszíni szúrópróbaszerű eseti ellenőrzéseket az MBO felügyelői végzik, igyekezve a cég érdekeit korrekt módon érvényesíteni. Mint minden ellenőrzés, így ez az utolsó ponton végzett ellenőrzés is érdekeket sérthet. Ha az oktatási központban lévő nyilvántartással összevetett helyszíni jegyzőkönyvek nem igazolják a szerződési feltételként támasztott szakképzettségi követelményeket, akkor a munka felfüggesztésére, a szerződés felülvizsgálatára kerülhet sor. — Hogyan szereznek erről a szigorodott követelmény-rendszerről tudomást a gazdasági társaságok? — A tájékoztatást a tervezett lépéseinkről már az év elején megkezdtük. A PA Rt. Biztonsági Igazgatóság meghívását elfogadva április 10-én az atomerőműbe beszállítók képviselői a minőségbiztosítási követelmények változásáról szóbeli tájékoztatást kaptak. Itt a partnereink biztosítottak arról bennünket, hogy számukra nem okoz gondot a követelmények szigorodása, ugyanis az itt szerzett tapasztalataikat a belföldi és külpiacokon jól tudják hasznosítani. A 85. sz. VU-ban pedig egyértelműen szabályozásra került a PA Rt-os szerződéskötő tájékoztatási felelőssége, ami át nem ruházható! — S. L. —
