Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-09-01 / 9. szám
1996. szeptember Atomerőmű 3. oldal Újabb lépés Európa felé Csatlakoztunk az OECD NEA-hoz Márciusi számunkban a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) tevékenységéről számoltunk be. A napisajtóban megjelent hírekből, tudósításokból megtudhattuk, hogy teljes jogú tagja lett Magyarország a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezetének (OECD). A 30. Heti Tájékoztató mellékletében a NucNet hírek között szerepelt, hogy a volt szocialista országok közül elsőként Csehország és Magyarország csatlakozik az OECD NEA szervezetéhez (NEA = Nucklear Energy Agency). Az IAEA és az OECD NEA által közösen összehívott nemzetközi szakértői csoport készítette el a jól ismert, több éve használható skálát. Három kérdés is felvetődhet ezek után: Miért hozták létre az OECD-t? Miért jelentős esemény Magyarország felvétele az OECD-be? Miért fontos szervezet számunkra az OECD NEA?- Az OECD alapító okmányát 1960. december 14-én írták alá Párizsban. Alapító tagjai: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesület Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország. Izland, Luxemburg, az NSZK, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Svédország, Törökország, Kanada és az Amerikai Egyesület Államok. Megalakulása óta hat állam csatlakozott a szervezethez: 1964-ben Japán, 1969-ben Finnország, 1971-ben Ausztrália, 1973-ban Új-Zéland, 1994-ben Mexikó és 1995-ben Csehország. A szervezet székhelye Párizs. Az OECD fő célkitűzésének tekinti a tagországok magas szintű gazdasági növekedésének és foglalkoztatottságának elérését, az életszínvonal növelését, a pénzügyi stabilitást és a világgazdaság fejlődéséhez való hozzájárulást. Elő kívánja segíteni a világkereskedelem bővülését a diszkrimináció mellőzésével, nemzetközi kötelezettségek betartásával. Megegyezési alapon működik, az erkölcsi nyomáson kívül semmilyen szankcionálási hatalommal nem rendelkezik. A tagállamokra az alábbi kötelezettségek hárulnak:- a gazdasági erőforrások hatékony felhasználása,- a kutatás és a szakképzés elősegítése a tudomány és a technológia szintjén,- belső és külső pénzügyi stabilitás mellett megvalósuló gazdasági növekedés,- az áruk és szolgáltatások kereskedelmét gátló akadályok mérséklése és eltörlése, a tőkemozgás liberalizációja,- a gazdaságfejlesztés elősegítése. Az OECD legfőbb szerve a tanács, amely miniszteri szinten általában évente egyszer ülésezik, résztvevői a témáktól függően a gazdasági, pénzügy- vagy külügyminiszterek. Rendszeresen ülésezik azonban a misszióvezetőkből álló állandó tanács. A tanács munkáját a 14 tagú végrehajtó bizottság segíti, a szervezet adminisztratív teendőit nemzetközi titkárság látja el. A főtitkári posztot jelenleg Jean-Claude Paye tölti be, őt 1996. júniusától Donald Johnston kanadai politikus követi. A szervezet tevékenységében minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben valamelyik tagállam tartózkodik egy adott döntés, vagy ajánlás megszavazásától, ez nem akadályozza meg a döntés, vagy ajánlás elfogadását, de azok érvénye rá nem teljed ki. Az OECD-nek több, mint 200 szakbizottsága és munkacsoportja van. Tevékenységük felöleli a gazdasági- és szociálpolitika teljes területén. Az USA, Japán, valamint az Európai Unió és tagállamai együttes részvétele révén az OECD képes a világgazdasági konjunktúra alakulását felügyelni, a nyitott problémákat, esetleges konfliktusokat kezelni és a tagok gazdaságpolitikáját koordinálni. A fenti tevékenységéből adódóan az egyes nemzeti kormányok, az üzleti és pénzügyi körök, az egyes országok gazdasági megítélésénél az OECD véleményét mérvadónak tekintik. Magyarország bekapcsolódása az OECD munkájába a gazdaságirányítás számára jelentős információs csatornát nyit meg. Amikor külkereskedelmünk több, mint 70 százalékát az OECD tagországaival folytatjuk és a magyarországi tőkeberuházások 95 százaléka a szervezet tagországaiból jött, létfontosságú számunkra annak ismerete, hogy milyen világgazdasági környezetre számíthatunk. Tagságunk nagyon fontos politikaijelzés. Visszajelzése annak az átalakulási teljesítménynek, amelyet Magyarország a rendszerváltás óta eltelt 6 évben a működő piacgazdaság intézményi és jogi kereteinek megteremtésében elért. Magyarország csatlakozása az OECD-hez szervesen illeszkedik a magyar integrációs politikához... A megkövetelt fegyelem teljes mértékben egybeesik az európai uniós tagság követelményeivel. Az OECD tagság várhatóan igen jelentős pozitív hatást fog gyakorolni külgazdasági kapcsolatainkra, kedvezően befolyásolva a befektetők és a hitelezők körében kialakult Magyarország-képet. A tagsággal lehetővé válik a Nemzetközi Energia Ügynökséghez és a Nukleáris Energia Ügynökséghez való csatlakozás. Mindkét Szervezet csak az OECD tagok számára nyitott. Az említett szervezetek munkájába való teljes jogú bekapcsolódásunk megszilárdíthatja energiaellátási rendszerünket. A Nemzetközi Energia Ügynökség célja többek között az, hogy megfelelő stratégiai olajkészlet segítségével - vészhelyzet esetén - bármely tagállam számára rendelkezésre álljon. A kialakított információs rendszer lehetővé teszi a gyors mobilizálást. A több, mint 5 éves OECD együttműködés keretében a magyar szakértők részletesen megismerkedtek a szervezet működésével és döntéshozatali rendszerével, amely jelentős mértékben járult hozzá a magyar piacgazdaság jog- és intézményrendszerének kialakításához. Ezen tapasztalatok birtokában lehetőség nyílik arra, hogy most már az OECD keretében felajánljuk a szerzett tudás- és tapasztalatanyagot azoknak a kelet-európai országoknak, amelyek még az átalakulás kezdeti stádiumában vannak. Sipos László Folyamatosan haladnak a szerelési munkák FOTÓ: BÉRI Módosult az átadási határidő Az atomerőmű területén folyó munkák közül az egyik legnagyobb a kiégett kazetták átmeneti tárolójának építése. Lapunkban rendszeresen beszámolunk az építkezés helyzetéről, jelenleg is folyamatosan haladnak a munkálatok. A területen 150 fő dolgozik. A Merlin Gerin VERTESZ, a GANZ, a CSŐSZER, a Pintér Művek, a VEGYÉPSZER, a GÉPKAR és más alvállalkozók végzik a profiljukba tartozó gyártási és szerelési tevékenységet, általában már korábban létrehozott paksi szakembergárdájukra támaszkodva, ami enyhít a környék foglalkoztatási gondjain. Az átrakógép januárban megérkezett. Egy angol összekötő szakember dolgozik a területen, az ő segítségével szereli össze az átrakógépet és végzi a tisztaszerelését a GANZ. A fődarabok beemelése befejeződött, a szerelés folyamatosan halad. A vasúti pálya megépült, jelenleg a fogadóépület körüli közműhálózat készül. A fogadóépületben befejeződött a vízrendszerek szerelése, jelenleg az acélszerkezet mázolása és tűzvédelmi festése, valamint a szellőzőrendszer szerelése folyik. Befejezés előtt áll a 0,0 m szinti helyiségek építészeti kialakítása. Az építészetileg elkészült területeken megkezdődtek a gépészeti és villamos szerelési munkálatok. Az építkezés eddigi csúszása kb. másfél hónap, ami a nagyon hideg és hosszú tél számlájára írható, ugyanis a nagy hidegben bizonyos munkafázisokat nem lehetett elvégezni (hegesztés, dekontaminálható tűzvédő bevonat felhordása). Az építkezés befejezésének új befejezési határideje 1996. december 20-ra módosult. Felhívás! Az 1996. évi LV1II. törvény (Magyar Közlöny 56. szám) értelmében jogosultsághoz kötött tervezői, szakértői mérnöki tevékenységet 1997-től kizárólag a Mérnöki Kamara tagja folytathat. Kamarai tag nemcsak a tervező, illetve szakértő mérnök lehet, hanem minden a feltételeknek megfelelő mérnök, ha a kamara célkitűzéseivel egyetért és azt támogatni kívánja. A tagság szakmai feltételei: szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevél és 2, illetve 5 évi szakmai gyakorlat, vagy szakirányú képesítést részben nyújtó egyetemi oklevél és 5 évi szakmai gyakorlat. Aki a feltételeknek megfelel és alapító tag kíván lenni, az jelentkezzen az ideiglenes névjegyzékbe vételre a Szervező Csoportnál, melynek vezetője: Bohli Antal. Cím: Tolna Megyei Önkormányzat 7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13. 103. szoba. Félfogadási idő: hétfő-kedd-csütörtök 13-16,30 óráig. Telefon: 74/411-211, fax: 74/412-257. Az atomerőmű területén érdeklődő mérnökök számára Sipos László vezető mérnök (Tel: 81-32) tud jelentkezési lapot adni. A jelentkezési lap beadásának és a regisztrációs díj megfizetésének határideje: 1996. október 4., péntek. Aki az ideiglenes névjegyzékbe felvételre kerül, az meghívást kap az alapító taggyűlésre, ahol választói, szavazati joggal rendelkezik és megválasztható, valamint a meglévő jogosultságai alapján bekerül az 1997. évi hivatalos Országos Tervezői Névjegyzékbe, illetve Országos Szakértői Névjegyzékbe. A végleges tagsági névjegyzékbe vételről a megalakult Tolna Megyei Mérnöki Kamara fog dönteni, ahol 1997-től a további tagfelvétel is folyamatos lesz. A Mérnöki Tanács elnöke Mit kell tudni az üzemi tanácsról? Üzemi tanács a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságnál az 1993. májusi választás óta működik. Helye, szerepe a törvényi előírásokban, valamint a helyi megállapodásokban tisztázott, ezek alapján látja el feladatát. Megkerestük Baranyai Józsefet, a PA Rt. Üzemi Tanácsának elnökét, ismertesse az olvasókkal, mi a szerepe és feladata napjainkban az üzemi tanácsnak? Felmerülhet az olvasóban, hogy tán valami rendkívüli dolog készül, ezért lép nyilvánosság elé az üzemi tanács. A válasz sokkal hétköznapibb, aktualitását az újonnan létrehozott kft-k adják. Az ide átkerült munkavállalók részvételi jogosítványait eddig az atomerőmű üzemi tanácsa látta el, azonban ez a lehetőség megszűnt, hiszen megváltozott a munkáltató. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja. Ezt a törvényi előírást akkor lehet biztosítani, ha a kft-knél üzemi tanácsi választást tartanak és létrehozzák a részvétel intézményét. Joggal merül fel a kérdés, minek és kinek kell az üzemi tanács? Röviden is megválaszolható: mert a törvény előírja. Azonban ennél bővebb indoka is van. Az üzemi tanács hazánkban nem szervesen alakult ki a munkaügyi kapcsolatok rendszerében, hanem 1992-ben az új Munka Törvénykönyve, mint munkaalkotmány előírta. A fejlett piacgazdaságokban történelmi folyamat eredményeként jött létre. A vállalkozások két alapvető pilléren nyugszanak, a tőkén és a munkaerőn, ez a kettő működteti őket. A tőkéhez tulajdonosi, a munkaerőhöz pedig munkavállalói érdekek kötődnek. A két ellentétes érdek számos konfliktuson keresztül állandó harcban tudott csak együtt létezni. Hamarosan felismerték, hogy nem minden érdek ellentétes, vannak azonos érdekek is, nem kellene mindig harcolni, ha a munkavállalókat is bevonnák a döntések előkészítésébe, illetve egyes jóléti, szociális kérdések intézésébe. Ebből a felismerésből alakult ki a részvétel intézménye, az üzemi tanács. Természetesen minden országban eltérő vonásai is vannak a részvétel intézményének, attól függően, hogy milyen jogosítványokat biztosítanak neki. Ezek után nézzük meg, mit is biztosít a törvény a magyar üzemi tanácsnak? Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. A kétkedőkben persze mindjárt felmerül az ellenvetés, jó, de miről kell együttdönteni, ha nincs is ilyen pénz, illetve intézmény? Röviden válaszolva, ilyen hozzáállással nem is lesz sohasem, de ha van olyan szervezet, amely erre odafigyel, az előbbutóbb megtalálja a módját, hogy legyen mit osztani. Addig pedig marad az, amit az alapítótól kaptak, annak felhasználásáról is kell dönteni, illetve a PA Rt. Üzemi Tanácsával együttműködni ezen a területen. Kezdetben az üzemi tanácsok jogosítványa volt a munkavédelmi szabályzat elfogadása. Ezt a jogosítványt a munkavédelmi törvény a munkavállalók közül választott munkavédelmi képviselőknek adta, ám ha valamelyik munkáltatónál nem választanak ilyeneket, akkor a munkavédelem területén senki sem képviselheti a munkavállalókat. Ezzel a joggal élni kell, így célszerű ezt a választást egybekötni az üzemi tanácsi választással. A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét, a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét. Véleményezés - legyintenek rá sokan, hiszen semmi sem kötelezi a munkáltatót arra, hogy figyelembe is vegye a javaslatokat. Ez valóban igaz, de a vállalkozásért felelős bölcs vezető ilyet nem tesz, hiszen ezzel előzheti meg a munkaharc kialakulását. A véleményezési jogosítvány biztosítja, hogy a munkavállalók időben, hivatalból értesülnek várható sorsukról. Véleményükkel a döntést befolyásolni tudják, kialakítva ezzel a normális, nyugodt munkalégkört. A munkáltató félévente köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot a vállalkozás gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, a bérek, keresetek alakulásáról. Ez a tájékoztatás ahhoz szükséges, hogy az üzemi tanács tagjai valós információk alapján reális képet kapjanak, így véleményük megalapozott legyen. Nem a Munka Törvénykönyve, hanem a foglalkoztatási törvény írja elő, hogy létszámleépítés esetén bizottságot Baranyai József kell létrehozni, melybe a munkavállalói tagokat az üzemi tanács jelöli ki. Nem kell hangsúlyozni, hogy ez a feladat bár nagyon keserves, mégis fontos biztosítani a munkavállalói részvételt Az eddig elmondottak alapján világosan látható, hogy az üzemi tanács nem direkt érdekvédelmi szervezet, csak annyiban véd érdeket, hogy a nyugodt munkahelyi körülmények kialakítása valóban mindenki érdeke. Ez az intézmény az együttműködés intézménye, azon jogok gyakorlása, melyet a munkavállalói szerep önmagában, törvényileg biztosít. A munkaügyi kapcsolatok keretében a munkavállalók közösségét illetik meg a részvételi jogok, de ezeket a munkavállalók nevében az általuk választott üzemi tanács gyakorolja. Ebből a meghatározásból azonnal kiolvasható, hogy ha nincs üzemi tanács, nincs részvétel sem, ezért választani kell. A választás részletes szabályait a Munka Törvénykönyve szabályozza. Lényeges pontja, hogy nyolc héttel előbb választási bizottságot kell létrehozni, ők vezénylik le a választást, hamarosan kell tehát lépni, ha még az idén eredményt akarunk. Sajátos magyar helyzet, hogy az üzemi tanácsi választásoknak egyéb jelentősége is van, nevezetesen a szakszervezeti reprezentativitás, ezáltal a kollektív szerződés kötési jog megszerzése. Emiatt szükséges a szakszervezetekkel is egyeztetni. Mivel a választás komoly procedúrával jár, a PA Rt. Üzemi Tanácsa minden segítséget meg fog adni, amikor ez szükségessé válik. Az elmondottak remélhetően meggyőzték a kft-kben dolgozó munkavállalókat és a tulajdonosokat az üzemi tanács szükségességéről. Elektrotechnikai vándorgyűlés Az évenként hagyományosan megrendezett vándorgyűlés az MEE legnagyobb szakmai rendezvénye. Idén a 715 éve kiváltságot kapott Győr városában 1996. augusztus 26-27-én találkoztak a szakemberek. A vándorgyűlést - és a hozzá kapcsolódó belső és külsőtéri szakmai kiállítást - a város egyik büszkeségében, az ország legnagyobb főiskolájában, a győri Széchenyi István Műszaki Főiskolában tartották. A város polgármestere a megnyitó plenáris ülésen köszöntötte a résztvevőket. A gyűlés lebonyolítását dicséret illeti. „Minőségbiztosítotf ’ szervezést tapasztalhattak a résztvevők, az előadások, szakmai és kiegészítő programok az előzetes terveknek megfelelően, gördülékenyen, időcsúszás nélkül peregtek. A szervező MEE és a .házigazda” szerepét vállaló ÉDÁSZ Rt. alaposan előkészített, pontos munkát végzett. A vándorgyűlés „jelszavaként” az alábbi mottó szolgált: „Villamos energia szolgáltatók és gyártók a fogyasztókért” Az előzetesen megküldött szakmai programban felkeltették érdeklődésünket a berendezésekkel, szolgáltatásokkal, valamint a szolgáltató-fogyasztó közti kapcsolattartásban észlelhető minőséget, minőségügyet érintő előadások. A vándorgyűlés történetében újdonság volt a „Poszterkonferencia”. Ennek lényege, hogy a szekciók programjába időhiány miatt be nem férő - egyébként pedig színvonalas - előadásokat kinyomtatva a résztvevők számára hozzáférhetővé tették. A konferencia egészének - és ezzel együtt a villamos szakmának is - a jelenlegi hangulatát Schmidt János vezérigazgató (ÉDÁSZ Rt.) megnyitó beszédében úgy jellemezte, hogy túl van a privatizáció okozta bizonytalanságon (ami a résztvevők nagy többségére, lévén szolgáltatók és gyártók, helytálló is volt), és a szakma minden átmeneti helyzet után áttöri a kereteket, és az aktuális szakmai problémákkal foglalkozik - világszínvonalon. Több előadás foglalkozott a villamosenergiával, mint termékkel. Ezen témakörön belül nagyon részletesen taglalták a különféle műszaki, szolgáltatási minőségi paramétereket, valamint a költségtényezőket. Részletesen ismertet-MuvMuuTtonci»uMtEavu&n XLIII. VÁNDORGYŰLÉSE GYŐR. 1996. AUGUSZTUS 26-27. ték a minőségért való felelősség megosztását szolgáltató és fogyasztó között. A konferencián jelen lévő szakmai kiállítók termékei és előadásai nagyobb részt a kisfeszültségű berendezésgyártást, valamint méréstechnikát reprezentálták. Ha lehet mintának tekinteni a jelenlévő kiállítót és termékeit, akkor az állapítható meg, hogy a berendezésgyártás színvonala „követő” jellegű, a szakmailag élenjáró megoldások gyors kiválasztása és átvétele a jellemző. A konferencia bezárása után - kikapcsolódásul - a rendezők látogatást szerveztek az ezer éves pannonhalmi bencés apátság megtekintésére. A felújított épületegyüttes, könyvtár, valamint az apátság történetét eredeti dokumentumokkal bemutató történeti kiállítás megtekintése minden résztvevőnek maradandó emléket adott. Kern Sándor I
