Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-09-01 / 9. szám
2. oldal Atomerőmű 1996. szeptember A látogatók túlnyomó többsége őszinte érdeklődéssel szemlélte standunkat Siker a NATUREXPO '96 kiállításon (Folytátás az 1. oldalról.) — A kérdés és a válasz is természetes, a paksi atomerőmű tevékenysége összhangban volt a NATUREXPO kiállítás fő mondanivalójával, a környezetvédelemmel. Az atomerőmű kb. 14 milliárd kWh villamos energiát fejleszt évente, véleményünk szerint nagyon környezetbarát módon. Kíméljük környezetünket és jelentős terheket veszünk le az ország válláról azzal, hogy az üvegházhatás és a globális felmelegedés minél későbbi bekövetkezése ellen teszünk jelentős lépéseket. Néhány számadat is álljon itt bizonyítékul: egy ligniterőmű 1,3 kg széndioxidot termel egy kWh villamos energia előállítása közben. Az atomerőműnél a teljes folyamatot figyelembe véve (uránbányászat, gyártás, kiégett üzemanyag végső elhelyezés) mindössze 12 gramm ekvivalens széndioxid keletkezik, tehát nagyságrendekkel kevesebb, mint az előbb említett lignites erőmű. Az atomerőmű működése során radioaktív anyagokat bocsát ki a környezetbe, de ezek jelentéktelen mértékűek, a hatósági korlát töredékét teszik ki és a környezet befogadóképességét nem teszik próbára. Összességében meggyőződésünk, hogy az atomerőművek környezetbarát létesítmények és az elmúlt néhány hónap külföldi eseményei is minket igazolnak. Az Európa Parlament is az atomerőművek további építése mellett foglalt állást és az USA szenátusa is ezt tette, pontosan a globális felmelegedés miatti aggodalma okán. Meggyőződésem, hogy az atomerőműveknek van jövője. A Távol-Keleten már nagy számban épülnek új atomerőművek, és várható, hogy belátható időn belül Európában is újra elindul ez a folyamat. — Milyen volt a stand látogatottsága ? — Információim alapján nagyon nagy volt az érdeklődés, túlnyomó többségben szimpátiával fordultak felénk. Természetesen voltak olyanok is, akik hangot adtak azon meggyőződésünknek, hogy nem szeretik az atomerőművet. Ezeket a véleményeket is tiszteletben tartjuk. Kíváncsian várjuk azt a csoportot, amelyet kisorsolunk a látogatáson megjelent és a „sorsjegyet” kitöltő vendégek közül, így részt vehetnek az atomerőműben egy látogatáson. Pár nappal a kiállítás vége előtt úgy érzem, hogy mindenképpen sikeres volt részvételünk, megérte idejönni. „Miniparlament!” Az országgyűlés szeptember 9-én újra megkezdte munkáját. Az őszi ülésszak napirendjén szerepel az új Atomtörvény tervezete is, az ipari tárca előterjesztésében. Vélemények, döntés előtt Polgármesterek, három Tolna megyei kistelepülés első emberei. Valamennyien aktív, pozitív szerepet vállaltak a maguk területén és lehetőségeiken belül a Paksi Atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok kezelésének és végleges elhelyezésének megoldására rendeltetett Nemzeti Projekt 1993-96. közötti első szakaszának sikeres megvalósulásában. Most, a kutatófúrások befejeztével a polgármesterek egyformán drukkolnak azért, hogy az összegyűlt információk feldolgozását, értékelését, a biztonságossági, gazdaságossági elemzéseket követően - az ő közigazgatási területükön jelölje ki a kormánydöntés az atomerőművi hulladéktároló telephelyét. Török Gusztáv Sződi Imre, Tolna megye 2. számú választókerületének országgyűlési képviselője, a Környezetvédelmi Bizottság tagja, augusztus 26-án a Paksi Atomerőmű Látogató Központjába hívta össze a TE1T (Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulat) polgármestereit, valamint a kis és köze-* pes aktivitású hulladéktároló lehetséges helyszínéül kijelölt települések vezetőit, tegyék meg észrevételeiket a készülő atomtörvénnyel kapcsolatban. A megbeszélésen részt vett Maróthy László, a PA Rt. igazgatóságának elnöke, Buday Gábor főosztályvezető és Kováts Balázs főmérnök. A törvény megszületése előtti észrevételezés lehetőségéről és a megbeszélésen elhangzottakkal kapcsolatban Török Gusztáv, Kalocsa polgármestere, a TEIT elnöke lapunk kérdésére többek között a .következőket nyilatkozta: — Még 1995-ben határoztuk el, hogy ha az atomtörvényről szóló előterjesztés megszületik, illetve a viták megkezdődnek, akkor a TEIT tagjainak is le kell ülni és meg kell beszélni ezeket a kérdéseket. Erre került ma itt sor Sződi Imre országgyűlési képviselő és a Paksi Atomerőmű Rt. kezdeményezésére. Fontos megalapozni a következő időszakra az együttműködést, mert a törvényben nemcsak az jelenik meg, hogyan működhet egy atomerőmű, hanem az is, hogy ha nem jól működik, ha kárt okoz, akkor ki a felelős, ki téríti meg a károkat. A mai megbeszélésen minden szempontból körüljártuk a kérdéseket. Senki sem volt merev, nem a saját érdek fogalmazódott meg a hozzászólásokban. Erre az atomerőműre az országnak szüksége van, a mi célunk is az, hogy működését semmiféle gátló tényezővel ne hátráltassuk. Mindenki úgy közelítette meg a kérdést, hogy egy egészséges szimbiózis alakuljon ki a megszületendő törvény értelmében a környező térség, a lakosság és az atomerőmű között az elkövetkezendő időszakban is. Ami az önkormányzatokat a megszületendő atomtörvénnyel kapcsolatban a legjobban érdekelte, az a biztonságra, és a lakosság támogatására vonatkozik. Ez utóbbi az eredeti előteijesztésben nem szerepelt, egyhangúan támogatta mindenki, hogy kerüljön bele. Ezzel az atomerőművel kapcsolatban álló önkormányzatok egyfajta keretet kapnának, hogy alku pozícióba kerüljenek a mindenkori üzemeltetővel.- eM -Feszt Attila, Udvari polgármestere — Nálunk, Udvariban április közepéig végeztek az első felszíni telephely kiválasztásához szükséges kutatófúrásokkal. Nemcsak a magam, hanem az egész lakosság nevében mondhatom, nagyon szurkolunk azért, hogy pozitív döntés szülessen a kutatófúrások további folytatásáról is. A másik két érintett polgármester kollégám véleményét is tolmácsolom, mely szerint a kutatófúrásoknak otthont adó településekkel és a környékükkel kialakított, állandóan erősödő partneri kapcsolat középpontjában a lakossági befogadói szándék prioritása, a lakosság és a közvélemény tervszerű, folyamatos, partneri viszonyra épülő tájékoztatása áll. Fontos, megnyugtató, hogy a tájékoztató tevékenység kiemelt feladata marad a következő hónapokban is a lehetséges helyekkel, szomszédos falvakkal folytatott kapcsolatépítés. Udvariban is kedvező volt az általános visszhangja a hulladéktárolóról szóló tájékoztató kiadványnak, amelyet tudomásom szerint áprilisban huszonegyezer példányban juttattak el az érintett falvakban, körzetekben élő családokhoz. — A hatszáz lakosú Udvariban milyen arányú a lakossági támogatás? — A legutóbbi felmérésünk 92,4 százalékot mutatott. Az eredmény nem kis mértékben a rendszeres tájékoztatás hatására alakult ki. A lakosság aláírásával is kifejezi támogatását és immár nem az engedélyre, hanem az első kapavágás megtételére vár... Ebben az évben a kutatófúrásokkal kapcsolatban három-négy falugyűlés volt, melyeken a munkát végző szakemberek is részt vettek és válaszoltak a kérdésekre. — Mit jelentene a településnek a felszíni hulladéktároló építése? — Nagyon sokat. Nálunk is 26 százalékot meghaladó a munkanélküliség, s kérdés, mennyi időre elegendő az ötven-hatvan jövedelempótló támogatás helyi önkormányzati költségvetési forrása. Százötven nyugdíjas él Udvariban, a beruházás nyújtotta gazdasági fejlődés az ő helyzetükön is könnyítene. De a leglényegesebb hatása talán a középkorú és fiatalabb munkanélküliek elhelyezkedése, munkához jutása szempontjából lenne a felszíni tárolónak. Zei Péter, Diósberény polgármestere — A mi településünk Hőgyész és Gyönk között található. Máig emlékszem, hogy Diósberény csaknem ötszáz lakója között milyen nagy visszhangot váltott ki 1995. október másodika, amikor a Nemzeti Célprogram a mi településünket is kijelölte a felszíni kutató fúrásokra. Figyelemre méltónak tartottuk ezt, hiszen az eredetileg számba vett 240 település közül az első kör után maradt hat, majd végül: Diósberény, Udvari és a felszín alatti tároló kutatófúrásokra a Bonyhád-Bátaszék közötti • Üveghuta. Diósberényben is megalapozta a lakosság bizalmát az őszinte, nyilvános, viták esetén konszenzushoz, kompromiszszumhoz vezető tájékoztatás. Hatására nálunk is rendben, fegyelmezetten kísérte figyelemmel a lakosság a munkálatokat. Az áprilisban befejezett kutatófúrások óta egyre több szó esik a jövőről, a helyszínkiválasztást követő engedélyezés, létesítés, tervezés kérdéseiről. — Mit jelentenek a település életében a kutatófúrások? — Nem vagyunk szakemberek, ezért is köszönettel tartozunk a tájékoztatással, információkkal segítő szakembereknek. A támogatottság mértéke az októberi felmérés alapján 67 százalékos a lakosság körében. A tájékozódást segítették a falufórumok mellett a Paksi Atomerőműben, valamint a Püspökszilágyban lévő kis és közepes aktivitású hulladéktároló helyszínén tett látogatások is. Az áprilisban hozzánk is eljuttatott Legyen világosság! című tájékoztató kiadvány szintén segített, hogy az utóbbi időben emelkedik a lakossági támogatottság 67 százalékos aránya, fejlődik a helyi közvélemény megítélése. így van ez akkor is, ha mindezzel nem mindig esnek egybe egyes környező nagyobb településekről érkező bizonyos megnyilvánulások. — Mit jelentene Diósberénynek, ha itt épülne meg a felszíni hulladéktároló? — A település egészének, a családoknak, minden lakosnak fejlődést, előrehaladást. Mindenek előtt: munkalehetőséget, jobb megélhetést, több adóbevételt. Erre is égetően szükség lenne. Jelenleg egyetlen téesze van Diósberénynek, így a munkaképes lakosság nagyobb része kénytelen ingázással megkeresni kenyerét. Például Gyönkre, Hőgyészre, Szekszárdra, Százhalombattára, stb. járnak dolgozni. Diósberényben is észrevehető a lakosság elöregedése. De sok fiatal már jelezte: szíves-örömest visszajönne, ha lenne helyben munkaalkalom... Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere — Bátaapáti külterületén, Üveghután 364 méter mélységbe hatoltak a gránit masszívumba a felszín alatti kis és közepes radioaktivitású hulladéktároló kutatófúrásai során. A jól megalapozott lakossági tájékoztató munka nálunk is baráti-partneri viszony kialakulásához vezetett. A konzultációk, falugyűlések, előadások, az atomerőműbe és a Püspökszilágyba szervezett ismeretszerző kirándulások, s nem utolsó sorban a Nemzeti Célprojekt képviseletében a PA Rt. és a településünk közötti garanciákat vállaló megállapodás itt is meghozta a gyümölcsét. A lakosság nemcsak megértette, hanem támogatja is a felszín alatti hulladéktároló helybeni megépítését. E tekintetben a környezetvédő szervezetek nálunk sem fejtettek ki merev ellenállást. Mi is szoros, partneri, nem egyszer baráti kapcsolatba kerültünk a Nemzeti Célprogram szakértőivel, Kováts Balázs főmérnökkel a PA Rt—tői, a program lakossági kommunikációjáért felelős Burson-Marsteller Budapest Kft. munkatársaival. Képet kapva némileg a projektben együttműködő szervezetek, országgyűlési bizottságok, képviselők, a projektet irányító testület munkájáról, arra megállapításra jutottunk, hogy hazai és nemzetközi jelentőségű nemzeti ügyről van szó. Ezért is volt fontos, hogy a januárban kezdődött első kutatófúrásról szóló sajtótudósítások révén ország-világ megismerte Üveghuta nevét. — Mit remélnek a továbbiaktól? Szerintem a kompenzációnál is fontosabb a szakemberek véleménye, miszerint biztonságosan, káros következmények nélkül üzemeltethető a tároló. Az itt élők szociális helyzetének javítására fordítanánk a kompenzáció nyújtotta új forrásokat, de a jobb életfeltételek mellett nem feledkeznénk meg arról sem, hogy új munkalehetőségeket teremtsünk. Az én jövőképemben egy fejlett települést látok, amely a magyar átlagtelepülések előtt jár - mintegy húsz-huszonöt esztendővel... B. Gy. Atomtörvény előtt (Folytatás az I. oldalról.) Az új törvény az atomenergiáról és annak alkalmazásáról szól, mégsem nevezhető pusztán energetikai törvénynek. Az „atomenergia” fogalom arra utal, hogy mindazok a folyamatok, amelyek a törvény által szabályozott tevékenységek alapját képezik, az atommagok átalakulásaival járnak. A törvény rendelkezései az atomerőművön kívül kiteijednek valamennyi nukleáris létesítményre, a radioaktív izotópok és készítmények előállítására, valamint ezek és általában az ionizáló sugárzások sokrétű - tudományos, ipari, mezőgazdasági, orvosi - felhasználására, a sugárvédelemre, továbbá az atomsorompó egyezménnyel kapcsolatos hatósági tevékenységre, ezen belül a nukleáris export és import szabályozására, azaz a nukleáris technika alkalmazásának teljes területére. A tervezet összhangban van az Európai Unió piaci integrációs ajánlásait összefoglaló Fehér Könyv irányelveivel, és figyelembe veszi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vonatkozó szabályait is. A jogszabályok összhangjának megteremtését megkönnyíti, hogy hazánk részese az atomenergia biztonságos alkalmazása területén létrejött valamennyi átfogó nemzetközi egyezménynek és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében kidolgozott biztonsági ajánlások meghatározó szerepet töltenek be a nemzetközi szabályozásokban mind az Unió tagországaiban, mind Magyarországon. Ezért az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos hazai jogszabályok már most közelítenek az Európai Unió országaink jogszabályaihoz. Az új szabályozás a tudomány, a technika korszerű eredményeinek figyelembevételével, a legújabb nemzetközi szabályozások átvételével növeli az atomenergia alkalmazóinak és a hatóságoknak a felelősségét, ugyanakkor fokozza a lakosság, valamint a munkavállalók biztonságát.
