Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)

1996-09-01 / 9. szám

Siker a NATUREXPO '96 kiállításon Nemsokára egy éve annak, hogy átadtuk rendeltetésének ar erőmű Látogató Központját, amelynek közönségsikere töret­len. Felépíthetőségéhez a végső érvet az adta, hogy pályázati úton elnyertük az „EXPO '96 hivatalos résztvevője” címet. A paksi információs centrum a vi­lágkiállítás kihelyezett rendez­vényközpontjaként szerepelt volna. Ha nem marad el az EXPO 96. Pótlásként tematikus kiállítá­sok sorozatának szervezése in­dult be, ebből néhány meg is valósult. Közülük a legrango­sabb a NATUREXPO nemzet­közi környezetvédelmi kiállí­tás, amelyet augusztus 15-én nyitott meg Baja Ferenc, a Környezetvédelmi és Terület­­fejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője. A millecente­­náriumi ünnepi sorozatba il­leszkedő rendezvény szeptem­ber 8-ig tartott nyitva. Ez év elején született a gondolat: ne­vezzünk be erre a kiállításra, legyen a PA Rt. résztvevője a NATUREXPO-nak. Végül megszületett a döntés, önálló standdal jelen leszünk. Akkor is és most is sokszor megfogal­mazódott a ké­tely, nem men­tünk-e túl síkos talajra? „Ho­gyan kerül a csizma az asz­talra”, mit ke­res a sokszor közellenségnek kikiáltott atom­erőmű a kör­nyezetvédelmi „csúcstalálko­zón”? A kihí­vást vállaltuk, saját kivitele­zésben felépült 25 négyzetmé­teres standunk, amely szinte szigetként he­lyezkedett el a KTM standja mellett. Cé­günk eddigi legnagyobb ki­állítási vállal­kozása egyet­len központi gondolatot hordozott, amely meg is fogalmazódott a standon: „Kér­jük, mielőtt véleményt alkotna, volt szó a tech­nológiáról, a maghasadásról, a nukleáris biz­tonságról, a környezeti ha­tásokról. Hűvö­sen elegáns megjelenésével (a méregzöld és az arany kont­rasztja) gondo­latokat próbált kelteni, semmit sem magya­rázva. A „Sugá­­rözönben élünk” felirat alatt négy kép követte egy­mást: a balatoni naplemente, egy űrfelvétel a Földről, egy nádtetős pince­sor és az erdei tisztáson pi­henő ifjú pár. A stand másik felén néhány Paks környéki védett virágot mutattunk be. Kiállításunkon méltó környezetbe kerültek Wigner Jenő, Teller Ede, Neu­mann János, Hevesy György és Szilárd Leó bronz mellszobrai, melyek a Látogató Központ előtti szobrok kicsinyített máso­latai. A nemzeti színek és a „Hi­het nekik!” felirat tették teljessé a gondolatot. A fogadópult mö­gött az ESZI menedzser-asz­­szisztens tanulólányai álltak, akik nem szakmai tájékoztatást adtak, hanem Paksra invitáltak. Önként vállalta 21 diáklány a felkészülést és az egyáltalán nem könnyű feladat ellátását. Kísérőként a Látogató Központ egy-egy munkatársa is a hely­színen tartózkodott. A látogatók túlnyomó többsége őszinte ér­deklődéssel szemlélte standun­kat, amely teljes nyitottságával az erőmű nyitottságát szimboli­zálta. A cél a kilépés, elmozdu­lás volt a sokszor védekezésre kényszentett helyzetből. Előfor­dult persze szélsőséges meg­nyilvánulás, provokálás, de ezt bekalkuláltuk, amikor a részvé­tel mellett döntöttünk. Szabó Jó­zsef vezérigazgatót a zárás előtt arról kérdeztük a standon, miért fontos, hogy az atomerőmű részt vett a Naturexpon? (Folytatás a 2. oldalon.) Atomtörvény előtt Az új atomenergia törvény általános vitáját tartották meg szeptember 4-én az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsá­gának tagjai. Ezt követően sajtótájékoztatón ismertették az előzményeket és az okokat a médiák képviselőivel. Sződi Imre és Baráth Etele a sajtótájékoztatón fotó: -em-Elsőként Baráth Etele, a Kör­nyezetvédelmi Bizottság elnöke összegezte röviden az idei év legfontosabb munkáit, majd Sződi Imre, a Tolna megyei 2. számú választókerület ország­­gyűlési képviselője, a Környe­zetvédelmi Bizottság tagja is­mertette az atomenergia törvény általános indoklását: — Magyarországon az atomenergia alkalmazásának el­terjedésével párhuzamosan folyt a vonatkozó jogszabályok kia­dása. A paksi atomerőmű létesí­tése szükségessé tette, hogy a korábbi szabályozás törvényi szintre emelkedjék és ennek megfelelően fogadták el 1980- ban az atomenergiáról szóló tör­vényt és a végrehajtását szabá­lyozó kormányrendeletet. A hatályos törvényben és végrehajtási utasításban megfo­galmazott legfontosabb köve­telmények ma is érvényesek. Időközben azonban számos vál­tozás történt. A hazánkban vég­bement társadalmi-gazdasági átalakulás, az új kormányzati rend, a tulajdonformák válto­zása, az önkormányzatok megje­lenése, a nemzetközi kapcsola­tok és kötelezettségek bővülése, valamint az atomenergia alkal­mazásának biztonságára vonat­kozó nemzetközi ajánlások és elvárások egyaránt szükségessé tették az atomenergiával kapcso­latos jogszabályok korszerűsíté­sét. Az elkészült törvényjavaslat fontos eleme az atomenergia békés célú alkalmazása területén Magyarország részvételével lét­rejött többoldalú nemzetközi egyezményekben vállalt kötele­zettségek végrehajtása. Ezen túlmenően a törvényjavaslat fi­gyelembe veszi a készülő és már elfogadott kapcsolódó hazai jogszabályok előírásait is (vil­lamos energia törvény, környe­zetvédelmi törvény, vízgazdál­kodási törvény, nemzetbizton­sági törvény stb.). (Folytatás a 2. oldalon.) Pontosan tíz évvel ezelőtt rendha­gyó középiskolai tanévnyitóra gyűl­tek össze Paks főutcáján a Dózsa György út. 96. számú épület előtt. Rendhagyó volt, mert az igazgató jelentett az ipari miniszternek, aki az ünnepi beszédet mondta, majd átvágta a nemzeti színű szalagot a Tudás kapuján. A háttérben izgatott és büszke iparági és vállalati, poli­tikai és állami vezetők álltak. A va­donatúj épület előtt rendhagyó mó­don tanárok adták a tanévnyitó mű­sort, és mintegy száz csodálkozó ti­­zennégyéves gyerek figyelte őket, az első évfolyam leendő tanulói. A zászlórúdon furcsa módon a ma­gyar zászló mellett egy cég, a Paksi Atomerőmű Vállalat zászlaja lobo­gott. Néhány nap múlva megkezdő­dött a tanítás az ország első vállalati fenntartású középiskolájában. A létrehozás gondolatát sokáig dédel­gető vezérigazgató találóan fogal­mazta meg a lényeget: — Talán jobb lesz, ha a befektetésre jutó pénzünket nem kétes hírű NB I-es focicsapatra, hanem a magyar ifjú­ság hosszútávú oktatására és neve­lésére fordítjuk. Az iskola indításakor az iparág szakember-utánpótlását célozták meg, de ezek a korlátok hamar ol­dódtak. Bárki bárhonnan jöhetett tanulni és ugyanígy távozhatott a végzés után, minden kötelezettség nélkül. Az iskola bizonyítani akart és bizonyított. Kezdetektől kiemel­kedőt produkált a megyei és az or­szágos tanulmányi versenyeken, a továbbtanulás vonatkozásában pe­dig folyamatosan kibérelte a szak­­középiskolák közül az országos első vagy második helyet. A to­vábbtanulás tekintetében a legjobb magyar gimnáziumok közelében tanyázik. Az intézmény Paks váro­sának egyik sport és kulturális cent­rumává vált. Emlékezetesek a go­­kartosok sikerei, a maguk által gyártott járművekkel, a középisko­lai magyar bajnok kosárlabdacsapat szereplései. A vízitúrák és a sítúrák minden évfolyamnak maradandó élményt nyújtottak. Csak egy évet kellett várni, és az intézményben ismét szokatlan tan­évnyitóra készülődtek. Egy lépcső­­házfordulóban avatták fel a „pad­lásfőiskolát”. Születésénél a BME, az MVM, két minisztérium és a PAV bábáskodott. Megindult Ma­gyarországon az energetikai üzemmérnök-képzés. A kételkedők itt is csattanós választ kaptak, hi­szen a továbbtanulási lehetőségek rendezés után a BME ötéves mér­nökképzésében a Pakson végzett fiatalok vették át a vezető szerepet. A hazai energetikai képzés alapját a paksi főiskolai szak adja. Ez a szo­katlan intézményegyüttes, a közép­iskola és a főiskola együtt az Ener­getikai Szakképzési Intézet nevet kapta. Vannak már fiatalok, akik folyamatosan végigcsinálták az egymásra épülő kilencéves képzési folyamatot, és szereztek rangos mi­nősítésű diplomát a Műegyetemen, ők ma cégünk dolgozói. Az 1986-os indulástól kezdő­dően az oktatás alapvető jellegze­tessége a gyakorlatiasság, a napi élet eseményeihez kötődő szakmai információ átadás, az erőmű elhiva­tott dolgozói nagy számban osztják meg tapasztalataikat mindkét okta­tási szinten. Nekik külön köszönet jár, hiszen ez az iskola ettől lett más, és talán jobb, mint a többi. Az ESZI fennállásának tíz évét gazdasági, politikai, társadalmi vál­tozások kísérték. Hiába volt az in­tézmény sokirányú eredményeivel a csúcson, hiába bizonyított folya­matosan, sokszor indultak találga­tások, keringtek sejtelmes informá­ciók a visszafejlesztésről, a meg­szüntetésről. Igazából nem ez a megoldás, és ez így, ily sarkosan soha nem is került napirendre. A tél az, hogy az intézményegyüttest il­leszteni lehessen a villamosener­­gia—iparág új tulajdonosi-gazda­sági működési rendszeréhez, a fel­sőoktatási reformokhoz, továbbá a társadalom és a paksi mikroközös­ség elvárásaihoz. Ez a következő évek legfontosabb feladata az in­tézményben. Ehhez a megújuláshoz kívánunk minden résztvevőnek jó munkát és sok sikert. Boldog szüle­tésnapot, ESZI! TÍZEVES AZ ESZI BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT! I Az atomerőmű standja a NATUREXPO-n jöjjön el hozzánk!” Kiállítá­sunk egy nyitott meghívó volt, FOTÓ: BÉRI amely Paksra hívta a felelősen gondolkodókat. A standon nem

Next

/
Thumbnails
Contents