Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)
1996-07-01 / 7-8. szám
1996. augusztus Atomerőmű 5. oldal Békeidőben gyakorlóhely Az erőmű területén járva elmegyünk néha olyan létesítmények mellett, amiknek tudjuk rendeltetését, ám előfordul, hogy nem ismerjük részletesen felépítését, működését. Számomra már nem volt egészen ismeretlen a védett vezetési pont, a polgári védelmi szirénapróbákkal kapcsolatban önök is olvashattak róla a sajtóban. Dr. Rónaky József balesetelhárítási vezetőt kértem meg, kalauzoljon el, mutassa be a sokak által csak „bunkerként” emlegetett építményt. A létesítmény 1982—83—ban épült az egyes blokk indítása kapcsán, korszerűsítése pedig folyamatos. Az erőmű területén kívül néhány méterrel a föld színe alatt található a védett vezetési pont. Ez egy óvóhely, melynek saját szellőző rendszere van, teljesen el tudnak a benntartózkodók zárkózni a szabad levegőtől, pár órára saját oxigén-ellátást is tud biztosítani a rendszer, de kétehát a területet veszély esetén innen is lehet hangosan riasztani. Félévenként innen vezénylik le a szakemberek az atomerőmű harminc kilométeres körzetében zajló polgári védelmi szirénapróbákat is. Az erőmű két fontos számítógép-központjával is összeköttetésben áll a vezetési pont, az erőmű irányító központtal, mely mind a négy blokk összes paraméterét mutatja és a sugárvédelmi számítógéprendszerrel, amely az összes belső és külső sugárzási adatról tájékoztat. Most van folyamatban ezeknek az öszszekötése az országos baleseti irányító központtal. Veszély esetén itt ül össze az erőmű vezetői stábja. Minden lényeges szakterület vezetőjének megvan a maga asztala, abban a munkadokumentáció, és a munkához szükséges egyéb eszközök. Egy nagy tárgyalóterem is található itt a bunkerben, ezt jelenleg moiMHUí pesek kiszűrni a szennyező anyagokat is a szén- és részecskeszűrők. Az egyik legfontosabb kérdés a külvilággal való kapcsolattartás. A létesítményben egy Siemens-telefonközpont biztosítja az összeköttetést a baleset elhárításában résztvevő külső szervezetekkel. Csak erre a célra fenntartott telefonvonalakkal is ellátták a rendszert. így bármilyen probléma esetén az érintett megyéket, városokat, és természetesen Budapesten az összes érintett szervezetet azonnal fel lehet hívni. Rádió adó-vevő készülékekkel is bőségesen ellátott a vezetési pont, ezek egyrészt az erőmű belső rendszeréhez tartoznak, másrészt megyei és országos rádió-hálókkal állnak összeköttetésben, a megyei egészségügyi-, a megyei és országos polgári védelmi hálóval, ha netán a telefonos összeköttetés meghiúsulna. A rádiós rendszert egyébként a közeljövőben fogják korszerűsíteni. Ezek mellett létezik egy abszolút biztonsági telefonhálózat, amellyel az összes kormányzati szervezet kézi kapcsolással el lehet érni. A feszültség-ellátást saját dízel-aggregát biztosítja. Az új akusztikus riasztó rendszer egyik központja az erőmű irányító központban van, a másik pedig a védett vezetési ponton, arra használják, hogy itt folyik az erőmű összes üzemzavari állapotának kivizsgálása. Ezért itt megtalálható az atomerőmű teljes dokumentációja naprakész állapotban. Található még a létesítményben raktár és oktatókabinet makettekkel. A védett vezetési pont békeidőben a felkészülést szolgálja, itt dolgozik az a csoport, amely a baleset-elhárítással kapcsolatos tervezést, dokumentálást, képzést végzi. Ezenkívül a gyakorlatokat is itt tartják, valamint az előbb említett üzemzavari kivizsgálásoknak ad helyet. Veszélyhelyzetben pedig innen zajlik a mentési munkák vezetése. „Az utóbbi években kicsit elhanyagoltuk a gyakorlatokat, ettől az évtől kezdve több kisebb gyakorlatot tervezünk, az egyes részegységek újra lesznek képezve, riasztási gyakorlatokon vesznek részt, ősszel lesz egy nagyobb gyakorlat a megyei szervezetekkel együttműködve. 1998-ban pedig egy olyan nagy volumenű nemzetközi gyakorlat lesz, aminek témája, hogy Pakson történik valami baleset. A felkészülést folyamatosan kell végezni, én remélem, hogy soha nem lesz szükség a védett vezetési pont használatára óvóhelyként - fejezte be az idegenvezetést dr. Rónaky József balesetelhárítási vezető. - eM -ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság havilapja Az Rt. vezérigazgatója: Szabó József A lapot szerkeszti a részvénytársaság szerkesztőbizottsága. Szerkesztő: Czinege Mária Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Rt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031, telefon: 75/317-919 Telefax: 155-72-80 Kiadja az ASM Tolna Megyei Irodája Irodavezető: dr. Murzsa András Levélcím: Szekszárd, Pf. 71.7101 Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Felelős vezető: Gerhard Meyer Tímár Géza okleveles gépészmérnök, mérnöktanár több, mint 34 évi folyamatos munkaviszony után új stációjában sem szeretne unatkozni. A minőségbiztosítási osztály kollektívája a Csónakházban búcsúztatta a nyugdíjaztatását kérő kérő vezető mérnököt, aki egy üzenetrögzítőt kapott ajándékba munkatársaitól, jelképezve a kapcsolattartást. 1977. május 2-án a paksi vasútállomáson Pákái László, a PAV akkori kalorikus osztályának vezetője, mint főnök várt rám - emlékezik vissza Tímár úr a kezdeti pillanatokra. - Több, mint tíz éves erőművi gyakorlattal, áthelyezéssel kerültem Paksra, amit a mai napig nem bántam meg. Üzemvezetői beosztásomban rám bízták a PAV első működő üzemének, a kazánháznak a működtetését. 1977. október 1-én az ERBE-től vettük át annak reményében, hogy ezen keresztül is szerezzenek az új felvételes dolgozóink üzemi gyakorlatot. Pónya úr úgy vélte, hogy a kiszolgáltatott helyzetünkből ezzel kikerülünk, és a leendő személyzetnek is hasznára válik a produktív munka. Az első izgalmakat is itt éltük át, mikor is 77 szilveszter Első üzemünket vezette éjszakáján a meghibásodott 3-as kazánt telefonos távhibaelhárítás segítségével kellett megjavítanunk. Az 1-es blokk indulásáig a külső technológiai osztály vezetőjeként csaknem valamennyi kisegítő üzem működtetésére fel kellett készülnünk. A személyzet felvétel, betanítás valamennyi szépsége, öröme mellett a feladat súlya, fontossága is szemünk előtt volt. Segítségemre volt ebben Csercsics Károly üzemeltetésvezető és Racskó Imre technológiai vezető. (Imre jelenleg a KTO vezetője). így utólag belegondolva a külső technológia üzem valamennyi dolgozója előtt megemelem a kalapomat, hogy a nehéz körülmények között végzett üzemeltetési munka mellett vállalták az új feladatok ellátásához nélkülözhetetlen külföldi és belföldi kiképzés fáradalmait is. — Ki és milyen módon motiválta ezt a tenniakarást? — Talán legfontosabb a dolgozóink számára az volt, hogy odafigyeltek munkájukra! A vezérigazgatóval hetente találkoztak, a vezetők is ott mozogtak a munkaterületen, és jólesett mindenkinek, hogy fontosnak érezhette magát. A külföldi tapasztalatszerzés is motiválta a leendő üzemeltetőket és abban erősítettük meg őket vezetőtársaimmal, hogy jelentős és nélkülözhetetlen tevékenység a blokkok működtetéséhez a külső technológia. Ez csapatmunka volt. A 19 paksi évemből az első 11 évet soha nem tudom elfelejteni. Ha ez a KTO-s gárda a háttérből nem ilyen áldozatkészen dolgozna, akkor eredményeink sem lennének nemzetközileg jegyzettek. Továbbra is csak nagyfokú tisztelettel tudok volt kollégáimra gondolni. — Hogyan és miért kerültél a KAIG-ra ? — 1989 őszén az állapotfelügyeleti osztály megszervezésére kértek fel, amit örömmel elvállaltam. A preventív (megelőző) karbantartáson túlmutató prediktív, ún. élettartamfüggő karbantartás paksi meghonosításán fáradoztam. Az elemzésre kiválasztott 3-4 rendszer rendszerszintű felülvizsgálata során több lappangó, még nem érezhető problémára sikerült ráirányítani a vezetés figyelmét. A NAÜ-ben tartott konzultációk és előadások során meggyőződhettem, hogy Európában elsők között végeztük el gyakorlatban is ezeket az állapotfelügyeleti munkákat. Megerősítettek az eredmények, hogy a jövő útját járjuk, így fájó szívvel, de szerintem helyesen döntöttem, mikor 1992 őszén váltottam. Az új vezetés már nem kezelte súlyának megfelelően ezt a tevékenységet, így egy rokon területre, a minőségbiztosításra pályáztam. — Beváltak számításaid? — Vincze Pál osztályvezető úr felkérését elfogadva 1992 novemberétől vezető mérnöki beosztásban osztályvezetőhelyettesként dolgozom. Úgy érzem, az itt eltöltött több, mint három év nem eredménytelen. A minőségpolitika, szabályozások és a minőségbiztosítási követelmények kidolgozásában jól tudtam kamatoztatni üzemeltetői és karbantartói tapasztalataimat. Ehhez a munkához és a korrekt eljárásrendek kidolgozásához alkotókedvre és mérnöki tapasztalatra volt szükség. Jól érzem és jól éreztem magam az MBO-n és ezen a búcsúestén is tapasztaltam főnökeim és kollégáim megbecsülését, szeretetét. Mielőtt megkérdeznéd, megmondom, miért is kértem a nyugdíjazást. Az elmúlt év végén a nyugdíjkorhatár körüli bizonytalanságok és a rajtam erőt vett általános fáradtság késztetett döntésre. — Nem bántad meg döntésedet? — A feszült állapot megszűnt, általános egészségi állapotom most a „sétálóidőben” sokat javult. Szerencsére hívnak szakértői munkára, így nem unatkozom otthon. Szeptemberben tanítással . is szívesen foglalkoznék az ESZI-ben, és a tudományos egyesületek felkérésének sem óhajtok nemet mondani. Az ETE-ben első munkám a Paks és Szekszárd távhőellátás koncepcióterv kidolgozásában való részvétéi volt. Jelenleg a Magyar Energia Hivatal felkérésére az áramtermelők és szolgáltatók minőségbiztosítási tervének elkészítéséhez igényelt segédleten dolgozom. Az alkotó munkát nem viszem túlzásba, igyekszem kipihenni magam és délutánonként biciklizem, hogy fizikai állóképességemet megőrizzem. — A céggyűrű kapcsán mi jut eszedbe? — A jelképes tárgy, amit kaptam, a kötődést jelenti. Büszkén hordom - különösen, hogy az első húsz kitüntetett között lehettem - és abban erősít meg, hogy érdemes volt a paksi atomerőműben dolgozni. A teljesítményt a kollektíva mindenkor díjazza, a vezetők értékítélésére alapozva számítok arra, hogy a feladatok később sem kerülnek el. Sipos László Világtendencia, hogy nő mind a termelő, mind a szolgáltató vállalatokra nehezedő nyomás azért, hogy az általuk okozott környezeti hatásokat ellenőrzésük alatt tartsák. A Paksi Atomerőmű Rt. elkötelezettsége a nukleáris és a környezeti biztonság folyamatos növelése mellett környezeti politika kidolgozásának igényét vetette fel. A Paksi Atomerőmű Rt. a környezetirányítási rendszerek (KIR) atomerőműben történő bevezetési és alkalmazási tapasztalatainak megismerésére 1996. június 24-től június 27-ig szemináriumot szervezett. A négynapos konzultáción a brit MAGNOX ELECTRIC szakértője, G. Watson ismertette cége gazdag tapasztalatait a rendszer bevezetése területén. A MAGNOX ELECTRIC (mint a NUCLEAR ELECTRIC egyik utóda) 12 atomerőműben vezette már be a környezeti menedzsment rendszert. A környezeti menedzsment rendszer (környezetirányítási rendszer) az az eszköz, amellyel a szervezet biztosíthatja. hogy működése a környezeti politikájával összhangban történjék. E rendszer működésével a vállalat demonstrálja mások számára is azt, hogy tevékenységét a környezetvédelmi jogszabályoknak és a Környezet Irányítási Rendszerre vonatkozó nemzetközi szabványoknak megfelelően végzi. Jelenleg már két szabvány, szabályozás létezik (British Standard 7750 és a 1836/93 számú EU direktíva) és a minőségrendszerhez hasonlóan (ISO 9000 szabványsorozat) nemzetközi szabványosítás tárgya a környezeti menedzsment rendszer is. Az ISO 14000-es szabványsorozat első tagját várhatóan még 1996-ban elfogadják. Az ISO 14001 szabvány bevezetésének követelményeit és alkalmazásának előnyeit az Imsys Vezetői Tanácsadó Iroda környezetvédelmi igazgatója, dr. Varga József ismertette az atomerőmű szakembereivel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott könnyebb és viszonylag kevesebb papírmunkát igényel a KIR kialakítása, ahol már van minőségbiztosítási rendszer. Az előadásokat követő konzultációk és kötetlen beszélgetések során körvonalazódtak a rendszer bevezetésének előnyei, de nehézségei is. A szeminárium hasznosságához nagy mértékben hozzájárult, hogy a konzultáció összefoglalása keretében sor került a környezet irányítási rendszer Pakson történő bevezetésnek megvitatására is. Az erőműnek a szeminá-G. Watson FOTÓrSZELP riumon résztvevő munkatársai szakmai célként a rendszer bevezetését támogatták. Pécsi Zsolt Az első teendő: a szemléletmód váltása (Gondolatok a privatizáció kapcsán) Az információs társadalom építésének kapujában érdemes visszatekintenünk 1881 közepére. Budapesten 54 előfizetővel indult a történelmi jelentőségű telefonszolgáltatás, Puskás Tivadar szabadalma és Puskás Ferenc szervezőképessége alapján. Az első, név szerint kapcsolt beszélgetés létesítője Matkovich Ilona Júlia - Madách Imre leánya -, az első telefonos kisasszony volt. — Halló - mondta valaki egy különös fekete csőbe -, halló... A budapesti telefon, a nagyváros nélkülözhetetlen apparátusa megszületett! Ki is volt Puskás Tivadar? Edison munkatársa, aki zsenialitásig eredeti ötleteivel hívta fel magára a figyelmet. A Graham Bell által konstruált távbeszélő készülék gyakorlati alkalmazását - a mikrofon beiktatásával - egy távoli amerikai feltalálónak, Thomas Aiwa Edisonnak köszönhetjük. Az akkori telefonnak természetesen sok hibája volt. Az LB-helyi telepes készülékkel az emberek csak azzal az ismerősükkel beszélhettek telefonon, akinek a lakásáig, irodájáig külön vezeték vezetett. És ekkor megszületett Puskás Tivadar agyában a zseniális ötlet, a telefonközpont létesítésének gondolata, amit Edisonnal azonnal megosztott. Minden vezetéket egy központi kapcsolóterembe vezettek, ahol egy külön alkalmazott összekapcsolta a hívó vezetékét a felhívottéval. Puskás Tivadar felismerte a telefon hallatlan jövőjét, megvette a nagyjelentőségű szabadalmat egész Európa területére. AZ első európai telefonközpont felállítására 1878-ban Párizsban került sor. Mindössze három esztendő telt el, és a budapesti napilapok és állami hivatalok bejelentkezéseit telefonos kisasszonyok várták. A sajtó már akkor megérezte ennek a technikai újításnak a jelentőségét. Az előfizetők számának gyarapodása révén 1890-ben már ezerötszáz telefonállomást szolgáltak ki a kezelők. Akkoriban nagy luxus volt a telefon. Az évi százötven forintos díj egy átlag család több hónapos kiadását tudta fedezni. Az állam 1897-ben felismerte a telefon közérdekű voltát, így államosította az ötezer előfizetővel büszkélkedő telefonszolgáltatást. Akkoriban név szerint kérték az előfizetést: — Halló, kérem Kovács János telefonját a Király utcából - mondta egy hang a vezeték másik végén és a telefonos kisasszonynak fennakadás nélkül, puszta emlékezetből kapcsolnia kellett. A 115 éves magyar telefonszolgáltatás magyar szabadalom alapján indult és fejlődött. Az állam nem mindenben bizonyult jó gazdának, ennek köszönhetően a liberalizálás után ismét megjelentek a privát telefontársaságok a világ- és magyar távközlési piacon. Remélhetőleg az ügyfélszolgálati kapcsolatot ellátó szolgáltatók minőségről vallott nézete a tulajdonváltozással változni fog. Példaértékű a Westel 900 GSM Rt. minőségpolitikájának vezérgondolata: „Szolgáltatásaink minőségét előfizetőink határozzák meg!” Ugye érezhető a szemléletváltás, amely szükségképpen a szolgáltatás javulásához vezet. Legyünk büszkék tehát Puskás Tivadarra és fivérére Puskás Ferencre, követendő példát adtak az őket követő nemzedékeknek. A szolgáltatók rengeteget tanulhatnak a vevőtől, az előfizetőtől. Természetesen csak akkor, ha megváltozott szemléletmódjuk alapján kétirányú kommunikációt folytatnak. S. L. Célunk a környezet védelme
