Atomerőmű, 1996 (19. évfolyam, 6-11. szám)

1996-07-01 / 7-8. szám

6. oldal Atomerőmű 1996. augusztus A paksi atomerőmű testvér-atom­erőművéből, az ISAR 2-ből érke­zett május 17-én négy fős küldött­ség szakmai tapasztalatcserére. A német szakemberek: Harry Neder vegyészeti vezető, Claus Gartner sugárvédelmi vezető, Max Scho­ber ügyeletes mérnök és Peter Klaus gépész üzemviteli vezető a paksi atomerőműben szakterüle­tüknek megfelelő eljárásokkal, módszerekkel ismerkedtek. 1992-ben kezdődött a kapcsolat­felvétel, a Két atomerőmű vezér­­igazgatója egy évvel később aláírta a kölcsönös együttműködési szer­ződést, melynek célja a tapaszta­latcsere. Ez úgy történik, hogy évente kétszer egy-egy csoport Magyarországra, illetve Németor­szágba utazik szakmai útra. A tapasztalatcseréknek termé­szetesen eredményei is vannak és mind a két oldal profitál belőlük. Amellett, hogy kölcsönösen meg­ismerik egymás technológiáit és A német szakemberek eljárásait a szakemberek, e szak­mai ismeretszerző utak eredmé­nyeként új technológiákat és mód­szereket is bevezettek már mindkét atomerőműben. A mostani paksi tapasztalatcsere a következő té­mákra terjedt ki: vegyészeti, ra­dioaktív hulladékkezelési és egy speciális terület vizsgálata, a reak­torteljesítmény meghatározása mérésekkel. A négy német szakember na­gyon elégedett volt a szakmai programmal. Közülük ketten már jártak a paksi atomerőműben, és most további hasznos informáci­ókhoz jutottak, amelyeknek mé­lyebb tanulmányozására már Né­metországban kerül sor. Mind a vendégek, mind a házigazdák ki­emelten fontosnak tartották, hogy túl a szűkén értelmezett szakmai kapcsolaton, kollegális emberi kapcsolatok alakulnak ki a két atomerőmű szakemberei között. S hogy mit kell tudnunk az ISAR II-ről? Bajorországban található, a München felé vezető autópálya mellett, a nagyvárostól nyolcvan kilométernyire, keleti irányban. A közelben, mintegy tizenöt kilomé­ternyi távolságra lévő legnagyobb város Landshut, hatvan-hatvanö­tezer lakossal. Bár az atomerőmű az Isar folyó mellett épült fel, nem frissvizes hűtés elven működik, óriási hűtőtornyot kellett építeni mellé. Mivel ez az utolsó előtti­Isar - II ként felépített német erőmű - 1988-ban készült el - a legkorsze­rűbb technológiákkal működik. A nyomottvizes blokk villamostelje­sítménye 1410 megawatt. Az atomerőműben dolgozók létszáma kb. 340 fő, ám a főjaví­tási időszakban ez a szám plusz 700 fővel gyarapodik. A tulajdo­nosi viszonyok a következők: 50 százalékban a Bayerwerk rész­vénytársaság, 25 százalékban az Amperwerk részvénytársaság, 25 százalékban pedig München város tulajdona az ISAR II. A kapcsolat a 90-es években kezdődött a Paksi Atomerőmű Rt. és az ISAR II. atomerőmű között, amikor a rend­szerváltást követően a volt szocia­lista országokban is szabad lett az utazás és az információáramlás, a nyugati országokban élő szakem­berek számára világossá vált, hogy milyen állapotban vannak a ke­let-európai országokban működő atomerőművek és úgy döntöttek, hogy célszerű lenne minden keleti erőművel egy korszerű nyugatinak felvenni a kapcsolatot. Ez a fo­lyamat elindult, a paksi atomerő­műben 1992-ben jelentkezett ez az igény az együttműködésre. Hogy miért éppen az ISAR II-vel vettük fel a kapcsolatot? Mert hasonló a paksihoz, korszerű és viszonylag közel van. Az együttműködés ed­dig sikeres volt, mindkét fél szak­emberei kedvezően nyilatkoznak a tapasztalatcserékről. - eM -Több, mint tíz évvel ezelőtt megálmodtak egy iskolai képzési rendszert Pakson az arra hivatottak. Először középiskolai szinten indították be az Energetikai Szakképzési Intézetet, majd a Budapesti Műszaki Egyetemmel karöltve elindult a hároméves felsőfokú képzés a főiskolai karon is. Az is a ter­vek között szerepelt, hogy a főiskolát jó eredménnyel végzett hallgatók a BME 2 éves, kiegészítő képzésével befejezhessék mérnöki tanulmányaikat. Az első „gyümölcsök” beértek, a frissen végzett pályakezdő mérnökök itt kopogtatnak a PA Rt. ajtaján. Közülük a két paksi, kiváló diplomát szerzett mérnököt szólaltatjuk meg. Szabó Ágota és Hanthy Zoltán Szabó Ágota az egyetlen, aki a megálmodott, egymásra épülő képzési rendszer egyenes ágán, az Energetikai Szakközépiskola gépész szakáról in­dulva jutott el a gépészmérnöki dip­lomáig. — Hogyan választ egy lány gépész szakot? — A nyolcadik osztály befejezése után az ESZI-be jelentkeztem, mert úgy gondoltam, ha már középiskolába me­gyek, ne csak érettségi legyen az ered­ményem, hanem legyen egy szakmám is. Lányoknak a számítástechnika sza­kot ajánlották, én mégis úgy gondoltam, engem a konkrétabb dolgok érdekelnek és megpróbálom az atomerőmű gépész szakot. Sikerült a felvételim. Szakkö­zépiskolai eredményem jeles volt, sőt továbbra is vonzónak találtam a gépész szakmát, így egyértelmű volt, hogy mű­szaki vonalon tanulok tovább. Szeren­csére addigra beindult Pakson a BME kihelyezett főiskolai kara és azt is tud­tam, hogy jó eredménnyel lehetőség lesz onnan tovább menni még az egye­temre is. A vitt pontszámom elég volt a főiskolai felvételhez. — Mik voltak az egyetemre való bekerülés feltételei? — Legalább jórendű diploma és az utolsó két félév átlaga volt a döntő, amelynek szintén legalább jórendűnek kellett lennie. Mivel atomerőmű gé­pész szakos voltam, a főiskolán is hű maradtam választott szakomhoz, a hő- és atomenergetikus szakon foly­tattam tovább tanulmányaimat. Áz első évben főleg az alaptantárgyak miatt mindenkinek nehéz volt az átál­lás, de aztán a speciális tantárgyakban már ismét otthon éreztem magam, sokkal jobb eredményt értem el; a fő­iskolán olyan alapokat kaptunk, ami­vel jól el tudtunk boldogulni. A 13 paksi főiskolásnak külön szakot indí­tottak. — Mekkora erőfeszítést igényelt tőletek a kiváló dip­loma megszerzése? — Annak ellenére, hogy a gé­pészmérnöki diplomát már kiegészítő képzéssel szereztük, itt is el kellett érni egy adott teljesítményt ahhoz, hogy diplomát kapjunk. A főiskolán a szakmai tárgyakra helyezték a hang­súlyt, az egyetemen az alaptantár­gyakból kellett különbözeti vizsgát tennünk. Az egész tankör jó képes­ségű volt. És csak a finisben dőlt el a diploma minősítése. Én a 4,64-es szi­gorlati átlagomnak és a diplomamun­kám jeles minősítésének köszönhe­tem, hogy a diplomám kiváló minősí­tésű lett. — Hogyan kerültél vissza Paksra? — Amikor munkahely iránt érdek­lődtem kiderült, hogy az atomerőmű­ben a blokkügyeletes és ügyeletes mérnöki gárdát fel akarják frissíteni, ezért felvesznek főiskolát, egyetemet végzetteket külső kft—n keresztül. Bár a világ már túllépett ezen a problémán, Pakson még nem dolgozhatnak nők ezekben a munkakörökben. Még nem tudom pontosan, milyen munkakört kapok, most tárgyalok erről. Egy biz­tos: elég makacs vagyok. Ha jobban megismerem a vállalatot, eldöntőm azt is, hogy mit szeretnék és remélem le­hetőséget kapok ahhoz, hogy megva­lósíthassam. — Én a programozó szakon indul­tam annak idején, mivel a számítás­­technikában láttam fantáziát - kezdi beszámolóját Csonka János. Majd az érettségi után felvételi-mentességgel kerültem be a főiskolára. Tudtam, hogy ez a BME Gépészmérnöki Kará­nak kihelyezett tagozata, de úgy gon­doltam, hogy az informatika szakirány jó lesz nekem, mint programozónak. Azonban tévedtem, mivel természete­sen gépészet volt a fő irányvonala a képzésnek. így olyan tárgyakat kellett tanulnom, amit például a szakközépis­kolából jött atomerőmű gépészek, igaz nem ilyen részletességgel, de már ko­rábban tanultak, tehát volt egy jó rálá­tásuk az egészre. Az első év nehézsé­gei után azért javult a helyzet, sőt a szakosodott tantárgyak már kifejezet­ten érdekesnek bizonyultak számomra, s így folyamatosan javuló eredmény­nyel sikerült venni az akadályokat. Amire pedig külön büszke vagyok, hogy az utolsó félévben csak jeles osz­tályzatok kerültek az indexembe és a diplomám is kiváló minősítésű lett. Ekkor jött el a nagy döntések idő­szaka: „Hogyan tovább?”. Először tá­vol állt tőlem a továbbtanulás gondo­lata, de a főiskola befejeztének köze­ledtével egyre inkább megbarátkoztam vele és végül úgy döntöttem, hogy megpróbálom. így kerültem a BME Gépészmérnöki Karának Energiater­melés ágazatára, mint negyedéves diák. Itt elsősorban a paksi képzésből kimaradt alaptárgyakat kellett hallgat­nunk, de azért ez már könnyebben ment, mint a főiskolán. Az energetikai tárgyaknál pedig határozottan előny­ben voltunk az ötéves képzésben résztvevő tanulókkal szemben. Aztán ez a két év is hamar elszállt és ismét ál­lamvizsga előtt álltunk, amelyet szin-Csonka János tén kiváló minősítésűre sikerült össze­hoznom. Mostanában pedig állás után nézelődtem és szerencsére éppen most indul a PA Rt. és az ATOMIX Kft. kö­zös „utánpótlásképző” programja, ahova sikerült felvételt nyernem, így augusztustól ott kezdem el munkás éveimet. A szerkesztő ehhez csak annyit fűz hozzá, hogy mind a két frissen végzett tehetségnek felajánlották, maradjon az egyetemen, és végezze el a doktorandu­­szi képzést. Reklámnak se lenne utolsó, ha ennek a két fiatalnak teljesülhetné­nek az álmai itt az atomerőműben. Paksi Tükör Megjelent a Paksi Tükör - irodalom-művészeti és hely­­történeti szemle - 1996. évi 1. száma. A Jámbor Pál Tár­saság tagjai levéltári kutatást végeztek azzal a céllal, hogy a 100 évvel ezelőtti újságok cikkeiből válogatva felidéz­zék a millennium hangulatát. Hogyan ünnepeltek előde­ink? Megtudhatjuk a Tolna­­várffiegye és az ezredéves ünnep, Millennium ünnepély Pakson, Paks 1896. május 13. című cikkekből. Bencze Barnabás kutatómunkájában a polgári iskola 1986-os át­építésére és a 100 éves torna­teremre hívja fel figyelmün­ket. 1896. december 23-án futott be az első személyvo­nat Paksra és 200 éve készült el a református templom tor­nya. Beregnyei Miklós fele­lős szerkesztő Paks Sajtó­termékei című cikkében a Paksi Járási Könyvtár Hír­adójára emlékezik. Hideg László nevelési igazgatóhe­lyettes Visszapillantás az ESZI tíz évére című érteke­zéséből kiemelném az iskola hitvallását: „Arra törek­szünk, hogy az embert, a munkatársat, az utódunkat lássuk tanítványainkban. Va­lamennyien hiszünk fejlődé­sük lehetőségében.” A szép versek kedvelői is találnak a lapban olvasni valót. Az ünnephez méltó Paksi Tükör a Városi Könyvtárban kapható... A nagy csapat NATUREXPO *96 környezetvédelmi kiállítás 65 millió forint vissza nem térítendő támogatást, 50 millió fofint kamat­mentes hitelt, összesen 115 millió fo­rintot juttat a NATUREXPO '96-nak a Központi Környezetvédelmi Alap, hogy mint hosszú távú befektetés a környezetvédelmi gondolkodás fejlő­désével térüljön meg. E helyen adjuk közre a Magyar Köztársaság Környe­zetvédelmi miniszterének, a NATU­­REXPO '96 védnökének gondolatait. Tisztelt Hölgyeim, Uraim! Földünk ökológiai egyensú­lyának megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható hasz­nosítása korunk legfontosabb megoldandó feladatai közé tar­tozik. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium nemcsak hivatalból kíván a természet és környezet védel­mének szellemi, politikai és szakmai gazdája lenni, hisz ezekben a mindannyiunkat egy­formán érintő kérdésekben fele­lősséggel és számadással tarto­zunk az eljövendő generáció­nak. A millecentenáriumi esemé­nyek sorából kiemelkedik a NATUREXPO '96, mely egye­dülálló, hagyományt teremtő természet- és környezetvé­delmi esemény lesz. Bemutatja Magyarországnak a közép-ke­­let-európai régió környezet- és természetvédelemben betöltött helyét, eddigi eredményeit, táv­lati céljait, elősegítendő hazánk európai integrációs törekvéseit. A NATUERXPO '96 lehetősé­get kínál, fórumot a párbe­szédre: országok, kormányok, kormányzati szervek, magyar és külföldi vállalatok, cégek és egyének számára. A magam részéről osztom és támogatom a NATUREXPO '96 célkitűzéseit és felkérek minden lehetséges partnert, hogy csatlakozzon ehhez a köz javát szolgáló, társadalmi célo­kat elősegítő eseménysorozat­hoz, melynek 1996. augusztus 15. - szeptember 8. között Bu­dapest ad otthont. Dr. Baja Ferenc a NATUREXPO '96 védnöke Mint arról már beszámol­tunk lapunkban, a Paksi Atom­erőmű Részvénytársaság is részt vesz a NATUREXPO '96 kiállításon, húsz négyzetméte­res standon várja az érdeklődő­ket. Az egész kiállítás célja, egy meghívás a Paksi Atom­erőmű Rt. Látogató Központ­jába. A vendégeket az Energe­tikai Szakközépiskola mene­dzser-asszisztens szakos tanu­lói fogadják, a Látogató Köz­pont munkatársai pedig a fel­merülő szakmai kérdésekre vá­laszolnak. A kiállításon az atomerőmű Látogató Központja előtti parkban felállított szobrok má­solatai is láthatók lesznek, Tel­ler Ede, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Hevesy György és Neu­mann János méltó színvonalon képviseli az atomenergetikát Emellett az atomerőmű kör­nyékén megtalálható védett nö­vények nagyméretű képei is láthatók lesznek: az egész kiál­lítás az erőmű környezetbarát mivoltát hivatott érzékeltetni. A kiállítást megtekintők egy-egy rövid képes ismertetőt vehetnek át, melynek szelvényét letépve sorsoláson vesznek részt. így az atomerőmű jóvoltából egy buszra való embernek lehető­sége nyílik egy paksi kirándu­lás elnyerésére. Ebben a prog­ramban természetesen a Paksi Atomerőmű Rt. meglátogatása az egyik fő cél, ám a város és városkörnyék megtekintése is szerepel a tervekben. Bízzunk benne, hogy a NATUREXPO '96 rendezvényen minél többen felkeresik kiállításunkat és utána szívesebben ismerkednek meg az egyetlen magyarországi atomerőmű környezetbarát működésével. Szakmai tapasztalatcsere

Next

/
Thumbnails
Contents