Atomerőmű, 1995 (18. évfolyam, 9-10. szám)
1995-10-01 / 10. szám
1995.október Atomerőmű 5. oldal Svéd atomerőművek lakossági ellenőrei tapasztalatcserére érkeztek hazánkba Philip Moding Már megnyitásának második napján, szeptember 29-én illusztris külföldi vendégeket fogadott a Paksi Atomerőmű Rt. reprezentatív látogató központja. Bécsből, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnél tett látogatása után érkezett ide (is) a magyar TEIT-nek ismert (Társadalmi Ellenőrző és Informatikai Társulat), annak megfelelő svéd KSO szervezet 38 tagú küldöttsége. Kemenes László, a PA Rt. információs szolgálatvezetője, továbbá a TEIT „családhoz” tartozó Géderlak, Gerjen, Dunaszentbenedek. Úszód polgármestere. Fadd alpolgármestere köszöntötte a Philip Moding KSO- igazgató vezette vendégeket, kiket először a Sport étteremben tartott fogadáson tájékoztattak és nyilatkoztattak arról, hogyan lehetséges és szükséges, akár a nagyipari érdekekkel szemben, érdemi lakossági döntéseket hozni nukleáris témákban a kis helyi önkormányzatok területén. Az 1992-ben alakult TEIT Pakson és környékén tizenhárom településen 60.000 lakost képvisel, vállalva, betöltve szerepét az ellenőrzésben, az atomerőmű beruházási forrásból eredő pénzeszközök elosztásában. Sill László, Géderlak polgármestere mindehhez hozzátette: a rendszeresen elvégzett műszeres méréseken alapuló korrekt információ szolgáltatásnak is döntő a szerepe abban, hogy a PA Rt. környékét mintegy tizenkét kilométeres körzetben behálózó „TEIT-es helységekben”, településeken harmonikus kapcsolat alakult ki a lakosság, az ellenőrző szervezet és az atomerőmű között. Philip Moding igazgató, továbbá Ted Linquvist, az oskarshamni KSO-szervezet titkára a négy működő svédországi atomerőmű lakossági ellenőrzésének 1977 óta kicsiszolódott gyakorlatáról és tapasztalatairól, a lakossági találkozók, kapcsolattartás eredményeiről beszélt. A belső anyagokhoz, információkhoz a KSO tagjai rendszeresen hozzájutnak, kiket oktatás, tanfolyam, a nemzetközi tapasztalatok átvétele is segít a lakosság megfelelő informálásában. Az atomerőművek biztonsági kérdései mellett a radioaktív hulladékok, kiégett üzemanyag kazetták kezelése, elhelyezése volt az információcsere témája, aminél a svéd KSO szervezetek 1973 óta a helyi konzultációk, a nemzetközi tapasztalatok lehetőségeit, eredményeit is felhasználják. A vendéglátók e témában is nagy figyelemmel kísérték a vendégek beszámolóját, mert a problémakör feladatainak gyakorlati megoldásában Svédországban jóval előbb járnak, mint hazánkban. A tapasztalatok megosztása, a segítőszándék is motiválta a svéd vendégek érdeklődését, hallgatva Kemenes László fejtegetését, ismertetését a magyarországi radioaktív hulladék kezeléséről, a kiégett üzemanyag kazetták sorsáról. A tavaly megkötött megállapodás alapján újból folytatódnak az Oroszországba irányuló nukleáris hulladék kiszállítások. Erre a megoldásra azonban nem lehet kizárólag építeni, ezért vált szükségessé a hazai tenderkiírás, aminek sikerében nagy része van a TEIT szerepének is. Az atomerőmű telephelyén remélhetőleg már jövőre fogadhatják a kiégett kazettákat - elhelyezésre. Emellett indulnak a hazai kutatófúrások a kis- és közepes radioaktív hulladék tárolóhelyeire - kapták az információt svéd vendégeink, akiknek programját a Makovecz templom megtekintése, dunai sétahajózás színesítette. Városon és falvakon segít az erőmű pénze Két TEIT-es polgármester: Szabó Elemér és Herman János NÉHÁNY TELEPÜLÉS POLGÁRMESTERÉT MEGKÉRDEZTÜK: MIRE KÖLTÖTTÉK A MILLIÓKAT? Sokáig mély titok volt minden, ami a paksi atomerőműben történt. Erősen sarkítva fogalmazva: azt lehetett tudni, hogy bement a kapun négyezer ember, és a vezetéken kijött az áram... A kilencvenes évektől nyitottabb politikát folytatott az erőmű, már fogadta az ország különböző részéről idelátogatókat. A működés folyamatát, számadatok sorát tudhatta meg a város, a környék, a médián keresztül az ország lakossága. Nemcsak „titkainkat”, de gondjainkat is meg tudtuk már osztani a környéken élőkkel, körükben meghallgatásra, később megértésre találtunk. A párbeszédnek jó példája az, hogy az atomerőmű 12 kilométeres körzetében lévő 13 település polgármesterei megalakították a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulást, a TEIT-et 1992-ben, és hosszútávú együttműködési szerződést kötöttek a PA Rt. vezetőivel. A szövetség a lakosság reális érdekeinek képviseletéért jött létre, célja elsősorban az erőművel való párbeszéd lehetőségének és folyamatosságának biztosítása. A TEIT például ellenőrzési tevékenységet folytat az erőműtől független detektorok és a Duna víz aktivitás figyelésével, összevetve az erőmű által szolgáltatott mérési adatokkal. A helyszínen, az erőművön belül történő társadalmi ellenőrzésre is jogot formálhat. A megbeszéléseket megállapodások, szerződések követték, a jó viszonyt immáron papírra is rögzítették. Csakhamar vita kerekedett abból, hogy melyik településnek mennyi jusson abból az összegből, amit az atomerőmű a kötelezettségek teljesítéséért fizet. A '93-as évi találkozások szinte mindegyike azzal fejeződött be „hosszas vita után nem született döntés”, vagy a „TEIT felfüggesztette ülését”. Mígnem egy gerjeni találkozón megszületett a döntés: a település létszámától és az atomerőműtől való távolságtól függően, százalékos arányban részesül az összegből... Legnagyobb részt Kalocsa 30 százalékot, és viszonylag alacsony hányadot, 2,5 százalékot Ordas kapta. A többi település Úszód, Dunaszentgyörgy, Dunaszentbenedek, Géderlak, Tengelic, Foktő, Gerjen, Pusztahencse, Fadd, Bátya 4-11,5 százalék között részesült a juttatásból. Az azóta eltelt idő bebizonyította, hogy a két fél közötti együttműködés a társadalmi megbékélés és a konszenzuskötés meghatározója lett. Tavaly alap-megállapodást, majd szerződést kötöttek a TEIT tagjai, külön-külön minden település, a PA Rt. vezérigazgatójával a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának megépítésével kapcsolatosan a települések lakosságának folyamatos, tényszerű tájékoztatására, a környezeti hatásmérés megszervezésére és még számos más fontos feladat elvégzésére, végrehajtására. A 190 millió forintot a már megállapodott százalékos elosztásban kapták, illetve kapják, több. részletben az önkormányzatok, ezen felül Paks városa 130 milliót kapott. Néhány település polgármesterét megkerestük, kíváncsiak voltunk, mire fordították a pénzt, közben bepillantottunk mindennapjainkba is. Bátya kis község a Duna túlpartján a közel nyolcmilliónak „örül”, mint Sáfrán József polgármester elmondta, „millió helye” van' ennek a pénznek. Hosszas tanakodás után - sokak szerint váratlan - elhatározásra jutottak: telefonhálózattal látják el a falut. S ha ezzel nem is jutnak az „élvonalba, jobb, szorosabb kapcsolatot teremthetnek a külvilággal. Nagy lelkesedéssel mondja, hogy a falu aprajanagyja alig várja az október 10-ét, amikor birtokba vehetik a falut átszelő kerékpárutat. Kalocsa város lakóinak élete bizony nem könnyű manapság — tudtuk meg Török Gusztáv polgármestertől. Minden fillért beosztva várják a következő havi fizetésüket, azok, akik nem munkanélküliek. A fiatalok legtöbbjének nincs állása, a középiskolát végzettek fele sajnos munkanélküli. Régebben ez nem volt jellemző térségünkre, hiszen a viszonylagos jó fizetések mellett mellékjövedelemhez is jutottak jónéhányan, a fűszerpaprika termesztésből vagy a népművészeti kézimunkázásból - mondja a polgármester. Sajnos a piac beszűkülése miatt mindezekre ma már nincs lehetőség. A TEIT megállapodásban rögzített 57 millió forintot három év alatt kapják, az utolsó részletet '96 végén. A közel 19 ezer lélekszámú település önkormányzata , a pénzjuttatást . lakosságának folyamatos, tényszerű tájékoztatására, környezeti hatásmérések szervezésére, rendezvények tartására, infrastrukturális beruházásokra- polgári védelem, hírközlés- fordította. A Gerjen belterületén végighúzódó úton a „vendégmarasztaló” sűrű sár már a múlté, a 10 kilométeres belterületi úthálózat szilárd burkolatú. Szabó Elemér polgármester nem kis büszkeséggel adja tudtunkra, hogy a bel- és külföldi vendégeket ma más marasztalja a faluban, sok szép látnivaló akad. A csodálatosan szép környezet felfrissülést nyújt a Duna partján. Nemrég sikerült felújítani az igen rossz állapotban lévő kompot. A feljárók, a révedények már biztonságosak, az itteniek is szívesen igénybe veszik. Befejezéséhez közeledik az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása, a 600 négyzetméteres térrel rendelkező tornacsarnok. A költség kis hányadát pályázat útján elnyert céltámogatás, nagyobb részt az önkormányzat saját „erejéből” fedezi. Szemet gyönyörködtető látvány az új ruhába öltöztetett óvoda, az iskolák, s az impozáns művelődési ház. A rendbehozatalból a polgármesteri hivatalnak is jutott. „Minden egyes forintnak nagyon örülünk, amit valakitől vagy valahonnan kapunk - jegyzi meg Szabó Elemér. — Közel 3000 lélekszámú településünk, Dunaszentgyörgy - mondja Herman János polgármester. Az alapkő letétele óta őszinte barátság fűzött és fűz a mai napig is az erőműhöz, az ott dolgozókhoz. Az intézménybővítések, az újonnan létesítettek, az új játszóterek, parkosításuk mind megannyi segítőkész kézjegyet viselnek. Fejlesztési és felújítási lehetőségeink oly kicsinyek, hogy álmodni merünk csak: közel 3 kilométeres útszakasz megépítése, az olajjal fűtött alsó és felső tagozatos iskoláink óvodáink, orvosi rendelőnk fűtésének gázfűtésre történő kiváltása, égetőek elesett öregjeink szociális problémáiknak megoldása egy ismeretlen kemény tél előtt, az arzénos vizünk tisztítását bár megoldottuk (hisszük) költségvetésünkből négy éves törlesztéssel. F.E. v
