Atomerőmű, 1995 (18. évfolyam, 9-10. szám)
1995-10-01 / 10. szám
6. oldal Atomerőmű 1995. október Hétpróbás szirénák, abban a reményben, hogy sosem kellenek Az atomerőmű veszélyes üzem. S bármennyire pozitívak is a különböző hazai és külföldi vélemények a paksi reaktorok működéséről, fel kell készülni, fel kell készíteni a lakosságot arra, hogy ha baj van, hogyan viselkedjen. Az első és legfontosabb momentum, hogy az emberek tudomást szerezzenek esetleges katasztrófáról. Erre szolgál az atomvárosban és annak környékén - 30 kilométeres sugarú' körben - kiépített szirénarendszer. A szirénarendszer koráról, állapotáról, az eddigi hangos próbák tapasztalatairól kérdeztem Pintér László ezredest, a polgári védelem megyei parancsnokát. — Hangos szirénapróbákra csak a rendszerváltást követően kaptunk engedélyt - mondta -, azelőtt, bár karbantartásokat, ellenőrzéseket végeztek az áramszolgáltató szakemberei, csak remélhettük, hogy működik a hálózat. Eredetileg, háborús célokra, az '50-es években telepítettek szirénákat Magyarországon'. Ennek kiegészítéseként, a veszélyes körzetekben, kormányrendelet írja elő a lakosság megbízható riasztását, mely a polgári védelem feladata. Paks környékén 1988- ban 128 Tolna megyei szirénát szereltettünk fel, Bács és Fejér megyében is hasonlóképpen jártak el, a 30 kilométeres zónán belül. A rendszert bekapcsolták egy központi hangfrekvenciás vezérlésbe, ami azt jelenti, hogy a hálózat elemei egyszerre, illetve hat szektorban külön-külön is megszólaltathatók. Az első éles próbára 1992 májusában került sor, mely sikertelen volt. Ezt követően elindult egy erőteljes törekvés az áramszolgáltató és a hálózat akkori felelőse, a köztársasági . megbízott részéről arra, hogy a csorbát kiküszöböljük. Minden ősszel és tavasszal újabb próbákra került sor, s most, túl a hetediken elmondható, hogy a rendszer használható, funkciójára alkalmas, a megszólalási arány általában 90 százalék fölötti volt. — Elérhető vajon a 100 százalékos határ? Mert senkit nem vigasztal az, ha mindenütt máshol szóltak a szirénák, csak épp az ő faluját nem riasztották... — Mint minden technikai eszköznél, úgy itt is történhet meghibásodás, ezért a 100 százalék valószínűleg sosem lesz elérhető. De persze törekszünk arra, hogy minél jobban megközelítsük. A polgári védelem országos főigazgatóját és a Belügyminisztérium vezetését is foglalkoztatja ez a kérdés, van reményünk arra, hogy a mechanikus részeket, kapcsolókat még az idén elektronikusokra cseréljük, s ezzel a leggyakoribb hibaforrást kiszűrjük. — A megyei parancsnok élne-e Pakson? Megbízhatónak tartja-e a riasztó-, védőrendszert? — Nyugodtan élnék Pakson, mert az atomerőműről az a személyes meggyőződésem, hogy megbízhatóan működik, és hasonló a véleményem a mi riasztásunkról is. Ez utóbbin értem a szirénák megszólalását, és a további teendőket, a rádión keresztüli informálást a követendő magatartási szabályokról, stb. Annak reményében dolgozunk, hogy sosem lesz „igazán” szükség ránk. Wessely Információk könyvben és lemezen Alii éves Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) az elmúlt években a hagyományos könyvtári funkció mellett számos újszerű szolgáltatást valósított meg. Különös hangsúlyt fektetett a tudományműszaki információkkal együtt a gazdasági információk minél szélesebb körben történő terjesztésére. Az OMIKK az alábbi szolgáltatásokkal és reklámlehetőségekkel áll rendelkezésre: A könyvtárban a hagyományos szolgáltatások mellett és másolat szolgáltatásokon kívül több mint 30 féle szakterületet felölelő CD-ROM adatbázisban kereshet térítésmentesen az olvasó. Új számítógépes szolgáltatás a Magyar Kutatási és Fejlesztési Információs Rendszer (HRDIS), melynek használatával a kutatóintézetek, kutatási témák, valamint a szakemberek adatbázisai lekérdezhetők belföldön, külföldön. Az adatbázis magyar és angol nyelvű, jellege szöveges, a későbbiekben már ábrás-képes adatok is rendelkezésre állnak. A múlt évben létrejött (a hagyományos témafigyelést helyettesítő) számítógépes adatbázisukból 41 témakörben szolgál, a mintegy kétezer hazai és külföldi folyóiratból. Fent említett szolgáltatása az alábbi címeken érhető el: ALEP server (Funkció: könyvtári server Alep, Mail server, X.25: 126111006, Interne«: omk.omikk.hu, 193.224.185.33) ERDIS server: (Funkció: K+F server, X.25: 150111667, Internet: ERDIS.OMIKK.HU, 193.224.185.34) KFINFW01: (Funkció: WWW, Gopher, Anonymous FTP server, Internet: KFINFWOl .OMIKK.HU, 193.224.185.100). Online szolgáltatáson keresztül a világ 600 adatbázisához nyújt közvetlenül hozzáférést. A fordítóiroda 30 nyelven, kedvező árakon biztosítja szolgáltatásait a tudomány és az ipar minden ágában. Vállalják tanfolyamok szervezését és lebonyolítását vagy szakmai tapasztalattal rendelkező előadóik segítségével pl. az online-szolgáltatás, könyvtárosképzés területén. Rendelkezésre áll a közeljövőben megnyíló exkluzív „információ bolt”, ahol elhelyezhetők kiadványok, szóróanyagok, prospektusok, vagy számítógépes bemutatkozó programok. □ Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár „Pályaképek magyar és magyar származású műszaki és természettudományi szakemberekről, kortársainkról” a tartalmat pontosan kifejező alcímmel jelentette meg régóta várt, hézagpótló kiadványát. A hazai gazdaság és társadalom gyors ütemű átalakulása időszerűvé tette egy ilyen kötet kiadását, hiszen az OMIKK célja, hogy tükröt tartson a szakértők elé és tájékoztatási, kiindulási pontot adjon azoknak, akik e területeken keresnek profikat. □ A - Ki kicsoda - kiadványban a MTESZ, a Magyar Mérnökakadémia, a Mérnöki Kamara és az MTA segítségével kialakított névsor szerepel. A szerkesztőség úgy véli, hogy a szakmutatóval ellátott kiadvány segítséget adó kézikönyv lesz azoknak is, akik érdeklődnek a magyar műszaki és természettudományi élet iránt. A szerkesztők a vezetékneveket alapulvevő szoros abc szerint határozták meg a szócikkek sorrendjét. Azok tkrtalma a megadott adatok, így a címek és telefonszámok is az érintettek saját közlése alapján, illetve hozzájárulásukkal kaptak helyet. Az információkat elősegítendő Magyarországon elsőként közük az elektronikus levelezési számokat is. A közel 400 oldalas kötet a rövidítések kifejtésével kezdődik, majd a. jól kezelhető lexikon rész megközelítően 2000 kitűnően felkészült szakember életrajzát, szakmai tevékenységét, tudományos szakmai eredményeit ismerteti, de feltünteti az eddigi kitüntetéseket, illetve a publikációk számát is. Az életrajzok érdekes kísérője a szabadidő, illetve hobbi tevékenységek rögzítése is. Szirénapróba 1995. október 2-án elvégezték a Paks 30 km-es körzetébe telepített polgári védelmi szirénák komplex üzemi próbáját. A Paksi Atomerőműben telepített központi vezérlő rendszer és az átviteli berendezések hibátlanul működtek. A rendszerbe kapcsolt 186 sziréna 95,7 %-a megszólalt. A Tűz- és Polgári Védelem Országos Parancsnokság polgári védelmi főigazgatója, Orovecz István dandártábornok a próbát sikeresnek minősítette. A rendszer következő próbája 1996. márciusában lesz. Számítógépen a „kezelési utasítások” A kezelési utasítások (KU) fejlesztése örök téma a fejlesztési és üzemeltetési szakembered számára. így van ezzel Hauszmann János, Kapocs György és Lenkei István is. Több mint nyolc évvel ezelőtt fogalmazódott meg az igény, hogy a KU-k algoritmizáltak és forgatókönyv formájában feldolgozhatok legyenek. Ennek az alapvető követelménynek megfelelnek a mai KU-k, csak az a gond, hogy túl kevés az idő arra, hogy az operátor a KU szerint szakszerűen járjon el. A beavatkozás minőségét alapvetően meghatározza az, hogy az operátornak mennyi van a fejében. Ez a tudásszint a blokkszimulátomak köszönhetően elég magas, ám a nyolc folyómétemyi irodalmat nerrv lehet fejben tartani. Ezért az a cél, hogy számítógép segítségével olyan megoldást kell kidolgozni, amelyik biztosítja a KU-k rendkívül gyors hozzáférhetőségét. Ezzel már nem csupán az emberi elme befogadó képességére lehet támaszkodni, az üzemzavarelhárítás gyorsabbá és biztosabbá válik. Ezt a számítógépes programot mutatták be a szakemberek, és úgy tűnik sikerült megnyerni az ügynek a jelenlévő szakterületek vezetőit. A jövőbeni felhasználók megfogalmazták véleményüket a. három fejlesztő szakember számára és kérték: néhány héten belül készítsék el kapcsolatos xxx igényeiket. Minden remény megvan arra, hogy ezt a fejlesztési programot befejezze a trió és az embert a felhasználók hasznosíthassák.- béri -Felhívás! Megújult a nyugdíjas klub vezetősége. Változatos programokkal kívánjuk a klub életét színesebbé tenni. Minden kedves nyugdíjasunkat szeretettel várunk a Gesztenyés úti barakkban keddenként, délután fél 2-től. Klubvezetó'ség A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) kétnapos vándorgyűlését a közelmúltban Szegeden tartotta. Az 1900-ban alapított szakmai egyesület vezetése a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt-t kérte fel a nívós szakmai rendezvény (előadáspk jés villamosipari kiállítás) házigazdája szerepére. Dervarics Attilától, a DÉMÁSZ Rt. vezérigazgatójától megtudtuk, hogy 1894-ben Szeged város gáz- és villamos energia ellátására nemzetközi pályázatot írtak ki. A konceszsziót a francia Charles Ceorgi cég nyerte el. Kikerülhetetlen a közvélemény bevonása a döntéselökészítésbe A város központjában felállított, villamos energiával üzemelő ívlámpák 1895. október 31-én világították ki először Szegeden, a Széchenyi teret. A Dél-Alföld területén, egyegy településre koncentrálva újabb és újabb közhasznú villamosmű alakult Kecskeméten, Gyulán, Kalocsán, Csongrádon, Békésen, Cegléden, Nagykőrösön... Az elektrotechnikai szakma tisztelettel gondol a villamos energiaszolgáltatás kezdetére és mélységes megbecsülést érez mindazok iránt, akik ebben az elmúlt száz évben oly sokat fáradtak és tettek a villamosításért. Kutatók, tudósok, szakértők, a technikai haladás elkötelezettjei, a villamos szakma híresen összetartó, szigorú fegyelmezettségben, rendben dolgozó serege érezte és érzi most is küldetésének a tiszta, komfortos energia termelését és fogyasztókhoz történő eljuttatását. A szakmai fejlődés érdekében évente sorra kerülő vándorgyűléseken a szakemberek beszámolnak kutatási, fejlesztési, üzemviteli és karbantartási tevékenységük eredményeiről. A mostani 42. rendezvényen adták át az ifjú villamos mérnököknek, üzemmérnököknek a diplomaterv és szakdolgozat pályázat díjait is. A jó szervezésnek köszönhetően a résztvevők előre megkapták a szakmai előadások kivonatát, így könnyen tudtunk dönteni, mely szekciókat látogatjuk meg. Az 1. szekcióban a villamosenergia-ipari társaságok működéséről az alábbi 4 témakörben hallgattunk előadásokat: stratégiák, célrendszerek, szervezeti felépítések, fogyasztók kezelése és befolyásolása, marketing és PR a hazai áramszolgáltatásban, áramszolgáltatói információs rendszerek, minőségbiztosítás a szolgáltatásban. A 2. szekcióban „A villamos energia termelésének, elosztásának és felhasználásának korszerű eszközei és azok gazdaságossága” az alábbi 4 témakört fogta össze: a terhelésvezérlés elmélete és gyakorlata, korszerű fogyasztásmérés, ipari erőművek, kiserőművek az energirendszerben, erősáramú készülékek. A 43 jó színvonalú előadásból nehéz választani, rangsorolni - persze nem is tisztem -, de néhány hasznos észrevételt az 1. szekcióban elhangzottakról szeretnék közreadni: Schmidt János, ÉDÁSZ Rt. vezérigazgató a Hálózatszerelési Kft-jük létrehozásának előzményeit és működésük tapasztalatait rendkívül impozáns előadásban ismertette. Be kell tartani a fokozatosság elvét! Fél évig önelszámoló egységként (Kvázi Kft-ként) érdemes működtetni az önállósodásra ítélt, kifelé is nyitott, vállalkozásokra képes egységeket. Korponai István, DÉMÁSZ Rt. Humánpolitikai igazgató - profi előadástechnikája segítségével - a műszakiaknak száraz emberi erőforrás fejlesztésről értekezett. Különösen a szervezetfejlesztés átgondolt, körültekintő megközelítésmódja nyűgözte le a hallgatóságot. A vállalati humánpolitika igazgatósági szintre történő emelésével megteremtették a formális garanciáját annak, hogy a terület vezetője ne csak a vállalati stratégia végrehajtója, hanem aktív alakítója is legyen. Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. főmérnöke az önkormányzati engedélyeztetési eljárások tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. A közvélemény a lakosság megnyerése, a települési közösségek, az önkormányzatok, a szakmai és civil szervezetek bevonása a döntéselőkészítésbe ma már kikerülhetetlen. A Pakson épülő elhasznált nukleáris fűtőanyag átmeneti tárolóval kapcsolatos PR tevékenység sikere önmagáért beszél, legfontosabb tanulságként kiemelve a kommunikációt és a megfelelő emberi kapcsolatok kialakítását és ápolását. Budaházy Éva, az ÉDÁSZ Rt. minőségügyi programját ismertette. „Mércénk a világszínvonal!” - kezdte meghökkentő bevezetőjében. A szervezetük kiválóságát a teljeskörű minőségirányítás, a stratégiai tervezés és a személyes magatartás együttes működése érheti csak el. Az 1993-ban megkezdett út II. fázisában az ISO 9001-es szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítésénél és a külső auditálásra való felkészülésnél tartanak. Az előadó nem győzte hangsúlyozni, hogy „A minőség nem tett, hanem szokás”, így a vezetőknek kell a legtöbbet megtanulni a fejlett nyugati gyakorlatból. A 2. szekcióban Paluska Zoltán igazgató, DÉDÁSZ Rt. és Kovács András igazgató, PA Rt. közös előadásban mutatták be az atomerőmű hűtővíz hasznosító rendszer generátorainak közcélú hálózatra kapcsolásának vizsgálatát. A hálózatra kapcsolás feltételei - lehetséges módozatok kiértékelése - mellett, a 4 db egyenként 2,2 MW- os aszinkrongenerátor bekapcsolási tranzienseinek vizsgálati módszerét és eredményeit tudtuk meg. A vándorgyűléshez kapcsolódó villamosipari kiállításon 32 jelenlévő cég új termékét, illetve szolgáltatását ismerhettük meg. A kiállítók szakmai napján a gyakorlati szakemberek mérési bemutatókon új eljárásokat mutattak be. Összességében sikeresnek mondható az idei év szakmai rendezvénye, nívós előadásokon és gyakorlati bemutatókon a közel 500 fős elektrotechnikai szakma tapasztalatot, tudást cserélt és felkészült az előttünk álló újabb 100 év szakmai kihívásaira. Sipos László