Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-10-01 / 10. szám

1994. október

ATOMERŐMŰ

3

Számítástechnikus divatdiktátor

A '!94-es őszi-téli divatról

A Magyar Divatintézet másodéves hallgatója Amtmann Attila. A paksi Energetikai Szakképzési Intézetben a legelső évfolyamon végzett, számítástechnikai szakon. Szülei közel húsz éve élnek Pakson és az atomerőműben dolgoznak, édesanyja a szakszervezeti bizottságban, édesapja a MKO-n csoportvezető.

— Meghatározhatunk-e divatrendet az elkövetkezendő őszi-téli idényre? - kérdezem Attilát.

— Sarkított megfogalmazásban: nem. A nagy divatcégek őszi-téli kollekciói stílusban, fazonban, vagy akár színajánlatokban is különböznek egymástól. Természetesen azért minden divatidényben van egy-két főirányzat, ami ötvöződik a divattervező stílusával, egyéniségével és nem utolsó sorban szubjektivitásával.

Divat lesz az idén a miniszoknya, amit lezser blúzokkal vagy garbóval ajánlanak a divatdiktátorok. A garbó rövid, az ujja viszont hosszabb a kar hosszánál.

Divatos lesz még a szívnadrág, ezt mellénnyel és rövid sportos kabáttal ajánlják. Általában kevés a szabásvonal, a fazon inkább lezser.

— Melyek a divatanyagok?

— A természetes alapanyagból készített anyagféleségek a meghatározóak. A gyapjúszövetek között egy lazább szerkezetű, bolyhozott változat hódít, például ebből készülnek a klasszikus Chanel-kosztümök, míg mások a kasmírra esküsznek, ebből Lanza Biaggiotti olasz divattervezőnő dolgozik szívesen. Ezeknek az anyagoknak óriási előnyük az, hogy jó hőszigetelőek, nagyon könnyűek, tapintásuk rendkívül kellemes és a bőrt nem zavarja. Az anyagok között megjelent egy újfajta szintetikus anyag, amely fémes hatású, főleg a fiatalok körében kedvelt. Neves divattervezők, mint Byblos, Lagerfeld, már használják is.

— Jellemzó-e az anyagok társítása?

— Igen, sőt az igen merész társítás figyelhető meg. A bőr és a csipke, vagy a már említett fémhatású anyagnak és a muszlinnak együttes használata rendkívül érdekes összbenyomást kelt. Az idei év tavaszi-nyári kollekcióinak nagy slágere a kötött volt. A fonal használata felfedezhető a hűvösebb évszakok anyagai között, csak sokkal vastagabb kivitelben. Újdonságnak számít, hogy fémszálat illesztenek a fonalhoz, így kötik meg az anyagot, amelyből akár estélyi ruhát is készítenek. Látványban elbűvölő egy-egy üyen ruhadarab.

Változatlanul tartják továbbra is a kivívott helyüket filc és a rusztikus jellegű anyagok.

— Beszéljünk most a mindig nagy izgalommal várt divatszínekról. Mire számíthatunk?

A Nemzetközi Színszövetségnek az őszi-téli divatszínek meghatározásakor idén az volt a jelmondata, hogy „Viszsza a természethez". Áz alapszínek a föld színei: a barna minden árnyalata, nyers fehér, vörös és a szürke. A kiegészítő színek közül pedig a fehér valamennyi árnyalatával, világoskékkel találkozhatunk. Azt, hogy egy-egy országban melyik színcsoport uralja inkább a divatot, azt az adott ország természeti adottságai is befolyásolhatják. Norvégiában például a szürke és a bézs az alapszín, Magyarországon a barna, a bordó, szürke és a zöld színeket kedvelik.

— Mióta - vagy amikor - nem járunk meztelenül a ruha az ember nyolcadik „bórrétege". Az idézet a „Magyarországi viseletek a honfoglalástól napjainkig" című könyvből való. A PA Rt. támogatásával készült, színes illusztrációkkal ékes könyv leírja a magyarországi divat történetét. A hiteles, korabeli dokumentumok alapján rekonstruált viseletek megerősítik bennünk azt a hitet, hogy a magyar divat kreatúrái semmivel sem maradtak el más népek viseletéitől. De vajon beszélhetünk-e mai magyar öltözködésikultúráról, divatirányzatról?

— Az olasz, vagy a francia divattervezők mögött óriási textilgyárak ontják a szebbnél-szebb anyagokat, Magyarországnak viszont nincs textilipara. Ennek következményeit valamennyien érzékeljük. A butikok ruhafelhozatalai uniformizálódtak, az árak magasak a süány minőséghez viszonyítva. Javarészt megszűntek a nagy divatszalonok, a megmaradt néhány szalon árajánlatai a csillagos ég határán is túl nőttek. És még valamit: ha végre valahol meg tudjuk venni az igényünknek és a pénztárcánknak is megfelelő ruhát, ott biztosan nem kapható a hozzá illő táska, vagy cipő, s mire az utóbbiakra sikerül rátalálnunk, a ruha már rég kiment a divatból. Hát ez van! T.M.

Néhány öltözködési illemszabály Ottlik Géza: Protokoll c. könyvéből

„Az újszülöttnek minden szabály új"

... Örök érvényű öltözködési illemszabály: soha és sehova nem illik úgy felöltözni, hogy megjelenésünk legfontosabb és legfeltűnőbb eleme a ruha legyen.

Kivétel persze, ha jelmezbálba megyünk.

... A vendéglátó nem öltözheti túl vendégeit.

... A hölgyeknek javasoljuk, hogy külföldön, különösen etikett, vagy vallási szempontból erősebben szabályozott közösségekben a vállukat mindig takarják el.

... A hivatali megjelenés nem magánügy. A hivatal a tisztviselőktől elvárja az adott munkahelyhez méltó megjelenést, hiszen a tisztviselő mint a hivatali célok képviselője megjelenésével személyén keresztül egész munkahelyére vethet kedvező vagy kedvezőtlen fényt.

... A ruházatnak az emberi szeméremérzettel való kapcsolata is szoros.

... A túldíszített ruha nevetséges lehet, míg az egyszerűség elegáns.

*

Mindig az a divatos, amit egyéniségünk, adottságunk megkövetel, elfogad.

Társaságunk dolgozóinak öltözködési kultúrája jó ízlésről és megfelelő anyagi tehetőségről árulkodik.

Az atomerőmű számos területén kötelező a munkaruha, vagy a védőöltözék viseleté.

A munkaruháknak mindenkor jól meghatározott funkciójuk van.

*

— Törekszenek-e a gyártók ara, hogy termékeik divatosak is legyenek, kérdezem a PA Rt. egyik szerződéskötőjét Wiszthaler Sándomét.

— A munkaruháknál épp

úgy, mint a védőöltözéknél az elsődleges szempont az, hogy védje az embert és a környezetet, legyen kényelmes és könnyen kezelhető. Ezek a követelmények országos szinten szabályozottak, minősítettek.

A divatirányzat, legfeljebb a blokkvezénylőben használt öltönyöknél érvényesülhet. Ezek méretre készülnek, így összhatásukban csinosak, elegánsak.

*

Apropó! Méret.

A társaság női dolgozói igényelnék a méretre készült munkaruhákat. Hogy miért? Nem nehéz kitalálni. Akkor talán az ötvennégyes méretbe bújtatott szegény kis negyvenkettest ritkábban viccelnék azzal, hogy mennyire lefogyott, hiszen úgy lötyög rajta a ruha ...

Topor Magdolna

Itt a P*K!

Nagy várakozás előzte meg a Paksi Ifjúsági Klub megnyitóját, amelyre szeptember 22-én került sor (lásd: képünk). A klubavatásra meghívottak voltak a Paksi Atomerőmű Rt. és a kivitelezésben részt vett Partner Kft. és a Ropánt Kft. képviselői, a helyi sajtó, a városi televízió is. Dr. Trampus Péter, a PA Rt. vezérigazgatói törzs vezetője megnyitó beszéde után nemzeti színű szalag átvágásával átadta a klubot a fiataloknak. Az ESZI diákjai zenés és prózai műsorszámokkal emelték a megnyitó hangulatát. A zenét Pető Levente, Bodroghalmi László és a D-CISZ együttes szolgáltatta, a prózai műveket Szabó Sándor előadásában hallhatták a résztvevők.

A PéK az Atomerőmű Ifjúsági Szervezet kezelésében működik, a büfét vállalkozó üzemelteti. Az ATISZ elnöksége tagjai közül Volf Ernőt

bízta meg a klubvezetői teendők ellátásával. A klubvezetés távlati tervként különböző játékokat, videotékát, filmklubot és napilapok, folyóiratok

olvasási lehetőségeit kívánja szolgáltatni. A klub alkalmas fogadások, tárgyalások, baráti összejövetelek és egyéb zártkörű rendezvények megtartására is. Az Újtemplom u. 24. szám alatti klub a hét minden napján várja az érdeklődőket.

„A műszakozást megszokni nem, legfeljebb elviselni lehet"

Lovász Sándort évekkel ezelőtt egyszer már hallottam felszólalni egy szakszervezeti gyűlésen, a műszakos dolgozók érdekében. Tetszett a lényegretörő, okos érvelése. Az egyes blokk vezénylőjében kerestem meg, ahol turbina főgépészként teljesít szolgálatot.

— Korábban beszámoltunk már róla, hogy a MÉSZ új elnökséget választott, melyben Te is feladatot vállaltál. Milyen a műszakos munka? Melyek az általad fontosnak ítélt előnyei és hátrányai?

— Ä műszakozáshoz mint életformához előbb-utóbb valamennyien hozzácsontosodunk. Ezt megszokni nem, legfeljebb elviselni lehet. A legnagyobb baj az, hogy sajnos a cégnél az a szemlélet, hogy a váltóműszakos blokkezelók, operátorok, munkája betanított munkakör. Ez tévedés. Itt magas képzettségű tudásukat folyamatosan bővítő szakemberek dolgoznak. Ma sem tudom, miért nincs műszaki állományban az itt dolgozó operátori gárda. Ezt a kérdést a MÉSZ-en belül megtárgyaljuk. Az a véleményem alaposan meg kellene vizsgálni ennek az előnyét és azt, hogy a gazdasági vezetés fogadóképes lesz-e a megvitatására. Lehet, hogy így közelebb kerülnénk a műszaki beosztású középvezetők fizetési kategóriájához.

— A közvetlen környezeted könnyen tudomásul vette a MÉSZ megalakulását? Itt mindenki MÉSZ tag?

— Nem minden váltóműszakos dolgozó MÉSZ tag. A MÉSZ szervezésének kezdetén volt egy apró hiba. Nem minden területen kezdték el egyszerre a szervezést, csak az üzemviteli területen és ez nem véletlen. Hosszú évek óta érlelődött annak szükségessége, hoy legyen érdekvédelmi szervezet, mert mindenki a saját bőrén érezte; nem foglalkoznak kellő mértékben a váltóműszakosok problémáival. Sokan azt mondják, hogy a váltóműszakosok csak a pénzről tudnak beszélni, de ez korántsem így van. Az viszont igaz, hogy az emberek úgy gondolják - ha már ilyen kedvezőtlenek a munkakörülmények, akkor legalább fizessék meg őket tisztességesen. Ami az új besorolási rendszert illeti, ennek az a lényege, hogy a munkakörülményeket különféle szempontok alapján pontozza. Azért kaptuk meg, hogy véleményezzük. De azt, hogy az álláspontunkat mennyire veszik majd figyelembe, azt nem tudom. Sajnos, az előjelek nem jók.

A MÉSZ megalakulásában nagy szerepet játszott az, hogy a váltóműszakos személyzet megítélése nem megfelelő. Nem kapják meg azt,

ami az ismert körülmények miatt őket megilletné. Ha csak az anyagiakra szűkítjük a témát - amit nem szívesen teszek - ez sokat foglalkoztatja az embereket. A váltóműszakos személyzet még koránt sincs abban a helyzetben amiben lennie kellene. Sokan úgy gondolják, hogy mi csak ülünk a' műszerek előtt és nézzük azt, a berendezések pedig mennek maguktól. Ez egy helytelen álláspont. Az igénybevételünket viszont nem lehet pénzzel megfizetni. Ez olyan életforma, amit valaki vagy elfogad, vagy elutasít. Én például annakidején a lakásért vállaltam el. Ilyen volt a helyzet.

— Milyen a kapcsolat a műszakosok között például a te munkaterületeden ?

— Egy-egy blokkon belül van lehetőség, hogy találkozzunk, de a blokkok között üzem közben nem. A munkahelyet nem hagyhatjuk el csak ha helyettest találunk. A MÉSZ-nek van elképzelése arra, hogy az éppen szabadon lévő műszakok számára programokat, kirándulásokat szervezzen. A programokról rövidesen tájékoztatót adunk ki. Sajnálatos, hogy nem ismerjük egymást. Lehet, hogy különféle műszakos területen egy műszakban dolgozó emberek elmennek egymás mellett az utcán, mert még nem találkoztak, pedig nap mint

nap ugyanazt a feladatot végzik.

— Van-e speciális munkaterületed az elnökségen belül?

— Mivel nem sokkal a nyári szünet előtt alakultunk, külön feladatot még nem kaptam, de elképzeléseim már vannak. Az egyik legfontosabb célunk, hogy a tevékenységünkről részletes tájékoztatást kapjanak az emberek. Ez nem könnyű, hiszen szétszórt területen dolgozunk. Arra gondoltunk, hogy egy-egy tájékoztató füzetet helyeznénk el a megfelelő munkaterületeken, amelyben a MÉSZ tevékenységéről sport- és kulturális program ajánlatairól olvashatnának tagjaink.

— Hogyan látod a lehetőségét annak, hogy a különböző érdekvédelmi szervezetek egymás mellett tudjanak fellépni bizonyos kérdésekben?

— Csak ez a járható út. Ha egymással rivalizálunk, ha egyik a másikra rá akar nőni, az csak a hátrányunkat jelentheti a munkáltatóval szemben. A rivalizálási hajlamokat már csírájában meg kell fogni. A félreértéseket azonnal tisztázni kell. Az érdekképviseleti szervek mindannyian jót akarnak. Az emberek közérzetén, anyagi, erkölcsi helyzetén javítani. Nekünk is ez a célunk és ezt együtt szeretnénk csinálni a másik három érdekképviseleti szervezettel és lehetőleg békésen a cég gazdasági vezetésével, hogy ne fajuljanak el a dolgok, ne romoljon a kapcsolat. Nem szabad eljutnunk odáig, hogy sztrájkkal fenyegetőzzünk. Szélsőségesen gondolkodó emberek mindenhol vannak, akik semmivel sem elégedettek és pontosan azért, mert ilyen a felfogásuk, egy kisebb eredmény elérését nem tudják értékelni.

— Segített-e a műszakosok helyzetén, az úgynevezett hatodik műszak bevezetése?

— Segített, de nem sikerült rózsásan. R-es héten délelőtt mindenki bent van a saját blokkján, elvileg. A valóságban - a helyettesítések miatt - sajnos keletkeznek anomáliák, és. előfordul, hogy hét éjszakát kell dolgozni zsinórban. Ez persze szélsőséges helyzet, s nagy igénybevételt jelent. Ez főleg a nyári helyettesítési időszakban okoz gondot.

— Hogyan látod a rehabilitáció kérdését?

— Tudtommal, az eredetileg elképzelt formában nem működik. Régebben előfordult, hogy műszakosok mentek le Balatonfüredre rehabüitálódni, de dugába dőlt ez a dolog. Nekem az a véleményem, hogy nagyon jó lenne a rehabilitáció, de a kivitelezhetőségére nincs jól kidolgozott módszer. Balatonfüred jelenleg leginkább üdülőközpontként működik. Úgy tudom, MÉSZ elnöksége külön javaslatot készít a műszakosok rehabilitációjára vonatkozóan.

— Személy szerint mit vársz a MÉSZ-tól? Mit hozhat a műszakosoknak ez a szervezet a gyakorlatban?

— Elsősorban azt várom, hogy több vonatkozásban is rendezze a váltóműszakos munkarendben dolgozó embereket erkölcsüeg, anyagilag, elismertségben és ismertségben. Tudjanak arról, hogy létezünk, ne azt lássák csak, hogy van hat műszak és az széthúz, mert hat különböző időpontban dolgozik. Ehhez azonban sokat kell javítani a szervezettségünkön, az összhangon, a kapcsolatokon a többi érdekképviseleti szervezettel. Kötelességünknek tekintjük, hogy elfogadtassuk az emberekkel a környezettel, az atomerőmű létét, előnyeit, szükségességét. Kötelességnek tartjuk, hogy magas színvonalon üzemeltessük a berendezéseinket. Arra vagyunk kiképezve, hogy a ránk bízott berendezéseket biztonsággal kezeljük, és a berendezések, hála a karbantartóknak és az üzemeltetőknek, olyan állapotban vannak, hogy ezt tudjuk vállalni és ez a jövőben is így lesz. Vannak persze műszaki problémák, de ezeket uraljuk.

Folytatnánk még a beszélgetést, hiszen mondanivaló lenne bőven. A beadó ablaknál viszont megjelenik egy hegesztő. Munkautasítást hozott aláíratni, igazoltatni. Valami hiányosság lehet benne, mert Lovász Sándor visszaadja és kéri, hogy pótolják a hiányzó dokumentációt. A munka fontos, a kolléga sietne, de megérti a szigorúságot. A biztonság mindekelelőtt fontos. Őt is erre képezték ki. -TB -