Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-10-01 / 10. szám

2 ATOMERŐMŰ 1994. október A NATO Tudományos Tanácsa Budapesten Workshop a környezetért „Az Egyesület Államok­ban a hulladékok radioakti­vitásának problematikájá­val ma már szinte nem is foglalkozunk. A környezet­védelemben a gondot dön­tően a technológiai folya­matokban felhasználásra kerülő kémiai, elsősorban szervesanyagok okozzák" - mondta Harry Freeman, az USA Környezetvédelmi Irodájának vezetője azon a sajtótájékoztatón, ahol is­mertették a „Tiszta techno­lógiák, tiszta termékek a környezetvédelemért" el­nevezésű tudományos ta­nácskozás céljait és prog­ramját. A szeptember 12-15 kö­zött, a Kertészeti és Élelmi­­szeripari Egyetemen - és annak közreműködésével, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az OMFB támogatásával meg­tartott NATO workshop-on 21 ország tudósai, szakem­berei vitatták meg korunk nagy problémáját: Mit te­gyen az emberiség, hogy Földünket - legalább - a je­lenlegi környezeti állapotá­ban megtartsa. A NATO tudományos programjait 1958-ban hoz­ták létre, felismerve azt, hogy a tudományos és technológiai fejlődés alap­vetően befolyásolja közös­ségük gazdasági, politikai és katonai erejét. Az elmúlt három évben egyre na­gyobb figyelmet szenteltek a Kelet-Közép-európai or­szágokkal történő együtt­működésnek, és mára a NATO minden jelentősebb tudományos programja nyi­tott a magyar kutatók és szakemberek előtt. 1993-tól elsősorban a leszerelési technológiák, a környezet­védelem, a csúcstechnoló­giák és az „emberi erőforrá­sok" témakörében igyek­szik fejleszteni a nemzet­közi együttműködést. A mostani tanácskozás célja: NATO eredmények átadása, érdeklődés prob­lémáink és eredményeink iránt, illetve magyar tájé­koztatás elért eredménye­inkről. H. Schnitzer úr, a Grazi Műszaki Egyetem profesz­­szora rövid tájékoztatójá­ban a környezetkímélő költ­séghatékony technológiák elterjesztésének fontosságát emelte ki, mely - szerinte - 15-30 %-os megtakarítást is eredményezhet. Ehhez azonban, tette hozzá, meg­felelő szakismeret, gondol­kodásmód, „józan ész" szükséges. Költség vonat­kozásában pedig ne felejt­sük el azt, hogy az a termék teljes életére vonatkozik, létrehozásától megsemmi­süléséig. „Magyarországon az el­múlt években jelentős lépé­sek történtek a környezet­védelem területén, mindez azonban nem volt elégsé­ges. Igen költséges a meg­lévő technológiák rekonst­rukciója" - tájékoztatta az újságírókat Pungor Ernő professzor, akadémikus. Legnagyobb gond ma a szennyvízkérdés - gondol­junk itt a Balaton állapotára -, de redukálni kell a levegő kén, nitrogén és széndioxid szennyezését is. Problémát jelent az elhasználódott au­tók sorsa - a megoldáson most dolgozunk a néme­tekkel, és sajnálatosan sok hulladékot „termelnek" a kis- és középvállalatok. A sajtótájékoztatón el­hangzott több érdekes és ér­tékes gondolatból Harry Freeman úrtól idézünk egyet: „A súlyos balesetet szenvedett és meggyógyí­tott ember szerencsés fel­épülése jó dolog. De nem lett volna szerencsésebb és jobb a balesetet elkerülni?" Igen, és olcsóbb lett volna mind az egyén, mind a tár­sadalom számára. A fájda­lomról nem is beszélve... T.A. Szeretnénk beszámolni paksi kutatók eredményeiről . NATO Tudományos Ta­nácsa kiemelt figyelmet szentel a NATO és a Kö­­zép-Kelet-európai országok közötti együttműködésnek. 1991-től kezdődően egyre szorosabbá vált az együtt­működés a NATO Tudo­mányos Tanácsa és Ma­gyarország között. Mára minden jelentősebb NATO tudományos program nyi­tott a magyar kutatók és szakemberek előtt. A NATO Tudományos Tanácsa 1993-tól elsősorban a lesze­relési technológiák, a kör­nyezetvédelem, a high-tech és az „emberi erőforrások" témakörben igyekszik fej­leszteni a nemzetközi együttműködést. A NÁTO ösztöndíj pél­dául lehetőséget nyújt arra, hogy NATO tagországbeli tudósok egy másik NATO ország intézetében tanul­mányokat végezzenek, ku­tassanak. A program korlá­tozott számban lehetőséget nyújt arra is, hogy magyar kutatók egy NATO tagor­szágban végezzenek tanul­mányokat vagy kutassanak, vagy egy NATO tagország­beli kutató jöjjön Magyaror­szágra. Ösztöndíj ügyekben a NATO Tudományos Ta­nácsának minden ország­ban van egy nemzeti koor­dinátora. Ez a koordinátor végzi a napi munkát. A NATO tagországok maguk döntik el, hogy milyen té­mákat kezelnek kiemelten, hány ösztöndíjat adnak ki évente, mennyi időre adják, milyen költségeket fedez­nek és milyen arányban tá­mogatják az egyes országo­kat. Milyen ösztöndíjakat támogat a NATO és hogyan lehet jelentkezni? A NATO ösztöndíj korlá­tozott számban lehetőséget nyújt arra, hogy magyar ku­tatók NATO tagországban végezzenek tanulmányokat vagy kutassanak, vagy . NATO tagországbeli kutató jöjjön Magyarországra. A NÁTO négy fajta ösztöndí­jat támogat, de ebből csak kettőre jelentkezhetnek a magyar tudósok. Az ösz­töndíjak típusai a követke­zők: A. Basic Fellowship: Ez az ösztöndíj a magyar kutatók előtt zárt! erre az ösztön­díjra csak azok a NATO or­szágbeli frissen diplomázott kutatók jelentkezhetnek, akik valamelyik másik NATO országban szeretné­nek dolgozni és magasabb tudományos fokozatot el­érni. C. Advanced Fellowship: Erre az ösztöndíj típusra magyar kutatók is jelent­kezhetnek! Ebben a kategóriában olyan tudó­sok jelentkezését várják, akik NATO vagy CP or­szágban szeretnének ku­tatni és Ph.D (vagy ennek megfelelő) tudományos fo­kozattal rendelkeznek és / vagy olyan szintű kutatási tapasztalatuk van, amely lehetőséget biztosít arra, hogy önálló kutatásokat végezzenek. D. Senior Fellowship: Erre az ösztöndíj típusra magyar kutatók is jelentkezhetnek! Ebben a kategóriában olyan kutatók jelentkezését vár­ják, akik kiemelkedő szak­mai tudással rendelkeznek és oktatni és/ vagy kutatni szeretnének valamelyik NATO vagy CP ország in­tézetében. E. Senior Guest Fellowship: Ezt az ösztöndíj fajtát csak meghívás alapján ítélik oda. A kutatók maguk nem pá­lyázhatnak. Ebben a kate­góriában olyan meghívott kutatók kapnak ösztöndíjat, akik kiemelkedő szakmai tudással rendelkeznek és oktatni és/ vagy kutatni fognak valamelyik NATO ország intézetében. Az ösz­töndíjak ideje országonként és típusonként változik. Ál­talában a Basic Fellowship ideje 1 év, az Advenced Fel­lowship minimális ideje 6 hónap, a Senior Fellowship minimális ideje 3 hónap és a Senior Gues Fellowship mi­nimális ideje 3 hét. A NATO Tudományos Tanácsának minden or­szágban van egy, az ösz­töndíj ügyekkel foglalkozó nemzeti koordinátora, aki­hez ösztöndíj ügyekben közvetlenül kell fordulni. A magyar jelentkezőknek ah­hoz a nemzeti koordinátor­hoz kell fordulni, amelyik országba kívánnak menni. A NÁTO tagországok ál­lampolgárainak viszont az állampolgárság szerinti nemzeti koordinátorhoz kell fordulni, függetlenül attól, hogy hova szeretné­nek utazni.-F.­„Az iskola életelemem" Bemutatjuk az új igazgatót Lapunk augusztusi számá­ban már beszámoltunk azok­ról az új kezdeményezésekről, amelyeket a Móra Ferenc Álta­lános Iskolában megalakult iskolaszék működése hozott. Most az időközben megvá­lasztott új igazgatónővel, Till Józsefnével beszélgetünk. — Kérem, néhány mondatban mutatkozzon be olvasóinknak. — A pécsi tanárképző főis­kola magyar-történelem sza­kán diplomáztam, majd Du­­naszentgyörgyön kaptam ta­nári állást, ahol nyolc évig ta­nítottam. Ezek a tapasztalat­­szerzés évei voltak számomra, hiszen napközis tanárként, osztályfőnökként is dolgoz­hattam. Ezt követően helyez­kedtem el a paksi II. számú Általános Iskolában. Mind ez idő alatt szaktanácsadóként is tevékenykedtem. Úgy érzem, a sokféle elfoglaltság közül ta­lán az osztályfőnöki munka, a gyerekekkel való közvetlen kapcsolattartás áll hozzám legközelebb. — Iskolaigazgatóként teljesen más jellegű feladatokkal kell szembenéznie. Mi motiválta, hogy induljon az igazgató válasz­táson? — Először is nagyon sokat jelentett számomra a kollégák bíztatása. Ilyen támogatás nélkül nem is vállalkoztam volna a munkakör betöltésére. Másodszor pedig hiszek ab­ban, hogy jobb kapcsolatok­kal, nyugodt légkörben, új le­hetőségek kihasználásával ja­vítható az iskolai munka mi­nősége és az anyagi feltételei. Úgy gondolom, hogy most is igen sok pozitív értékkel, gya­korlattal rendelkezik iskolánk, ezért egyik fő feladatomnak tartom ezek megőrzését, to­vábbvitelét a következő évekre. — Megválasztása öt évre szól. Milyen új elképzelések megvaló­sítását tervezi ez idő alatt? — Bővebb elképzeléseimet a pályázatra elkészített peda­gógiai programom tartal­mazza. Az új elemek nagy ré­sze egyszerűen azért szerepel a programban, mert mára az oktatás feltételei, körülményei és feladatai is megváltoztak. Az új nemzeti alaptanterv kö­vetelményeihez igazodva például az egyik ilyen új elem e tanévtől a diagnosztikus vizsgarendszer bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a 6. osztályos tanulók matematikából és anyanyelvből év végén írás­beli felmérésen vesznek részt. A diagnosztikus vizsga csu­pán tájékoztató jellegű, de a tudásszint feltérképezésére alkalmas és így még időben Till Józsefné lehetőség nyílik az esetleges elmaradt területek „felhozá­sára". Egyébként úgy gondolom, hogy alapvetően minden gye­rek tehetséges valamiben. Ki­emelt jelentőségű számomra a tehetségek felismerése, a va­­lük való foglalkozás. Ugyan­akkor orvosolni kell a valami­lyen okból hátrányos helyzetű gyerekek beilleszkedési, ta­nulmányi problémáit is. Fontosak az olyan tevé­kenységek is, ahol a gyerekek nem intellektuális képességei is felszínre jönnek. Ezek fej­lesztendők részben a tanórai keretek között és fakultatív módon is. így kerülhet sor sport, kézműves, közlekedési, művészettörténeti, műszaki rajz vagy éppen háztartási is­meretek, gyakorlatok elsajátí­tására. A Móra Ferenc Általános Iskolában eddig is jó eredmé­nyeket értünk el az idegen nyelvek és a nemzetiségi né­met nyelv oktatásában. Véle­ményem szerint ezek az eredmények megtarthatók, il­letve tovább javíthatók és eb­ben nagy szerepet szánok a kiscsoportos idegennyelvi foglalkozásoknak. Elképzeléseim szerint to­vábbi előrelépések szüksége­sek az iskola kapcsolatrend­szerének alakításában. Gon­dolok itt a város vállalataival, kulturális intézményeivel, az önkormányzattal és nem utolsó sorban a többi általános iskolával való együttműkö­désre. Ez utóbbinak mindhá­rom szintjén, az igazgatók, a tanárok és a tanulók vonatko­zásában pozitív változásokra számítok. Ezt városi szintű rendezvények, prózamondó, anyanyelvi, természettudo­mányi, sport versenyek szer­vezésével is szeretnénk előse­gíteni. Javítanunk kell az is­kola és a szülő kapcsolatát. Fontos, hogy a szülők több be­tekintést nyerhessenek az is­kolában folyó munkába. A fo­gadóórák és szülői értekezle­tek mellett nyüt napok szer­vezését tervezzük, ám ez ügy­ben az iskolaszék tevékeny­sége is sok segítséget jelent. — Beszélgetésünk elején emlí­tette, hogy szeretne javítani az iskolai oktatás pénzügyi feltéte­lein. Milyennek tartja ma az in­tézmény anyagi helyzetét, milyen lehetőséget lát a változtatásra? — Az iskola állaga, a peda­gógiai eszközök állapota vá­rosi viszonylatban is jónak mondható. Éz persze nem azt jelenti, hogy nincs szükség to­vábbi fejlesztésekre. Az idén elmaradt például az épület külső felújítása, ezt jövőre szükséges elvégezni. Az isko­lában évek óta mérsékelten csökkenő tanulólétszám is kedvez a minőségibb pedagó­giai munkának, lehetőség van kiscsoportos foglalkoztató termek kialakítására. Komoly gondunk, hogy számítástech­nikai ismeretek tanításához nincsenek meg a feltételeink. A számítógéppark kialakítá­sában az iskolaszék is sokat segít. Összességében úgy gondolom, hogy a színvonalas iskolai munkához szükséges az önkormányzati kereten túl szponzorokat, támogatókat megnyerni az oktatás ügyé­nek. — A Móra Ferenc iskola egyik sajátossága volt, hogy az intéz­mény keretei között Cseresznyés­ben napközis tábor működött. Mik a további tervek ezzel az épü­lettel? — Továbbra is napközis táborként kívánjuk működ­tetni nyaranta, kiegészítve a nyelvi és tehetséggondozó programmal, ősszel és ta­vasszal a cseresznyési tábor erdei iskola, ahol a lakótelepi gyerekek számára is lehetőség nyílik a természeti környezet megismerésére. Ez nagy segít­séget jelenthet környezetkul­túrájuk kialakulásában. — Több lakótelepen élőnek meglepetést okozott, hogy az is­kola oldalbejárati kapui hétvégén zárva vannak. Mi az oka a lezá­rásnak? — Itt egy tizenöt éves szo­kásrendet kell megváltoztatni. A tanév megkezdése óta két­szer törtek be az iskolába. A nyitott kapuk szinte kínálták a lehetőséget a rongálok, a van­dálok számára. Elsődleges szempontunk a gyerekek, az iskola biztonsága, védelme. Gyermekintézményt nem le­het közterületként használni. Tamóy László Fotó: Bozsits Mónika Francia küldöttség Pakson A francia BLAYAIS Atome­rőmű 1-2-es blokk igazgatójá­nak J. Lamarche úrnak a veze­tésével, hat fős szakértői kül­döttség ismerkedett erőmű­vünk üzemviteli, műszaki és gazdasági tevékenységével, szeptember végén. Ä Minőségfelügyeleti Fő­mérnökség vendégeit legin­kább az üzemvitel területén az atomerőmű üzembiztonságá­nak és üzemeltetési lehetősé­geinek vizsgálata különböző üzemállapotokban, valamint a dokumentáció kezelés tapasz­talatai érdekelték. A műszaki kérdések közül az élettartam hasznosítást, az üzemi tesztek ütemezését, végrehajtását és értékelését tárgyalták. Az atomerőmű biztonsági muta­tói - főjavítások szervezése mellett - a pénzügyi-gazda­sági folyamatok megvalósí­tási, ellenőrzési kérdései sem kerülték el vendégeink fi­gyelmét. Sipos László ATOMERŐMŰ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság lapja. Főszerkesztő: FÁBIÁN ERZSÉBET Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Levélcím: Szekszárd, Pf. 71.7101. Szerkesztőség: Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Tájékoztatási Irodája Paks, Pf. 71. 7031. Telefon: 75/317-919. Telefax: 155-72-80. Megjelenik havonta. Nyomás: Déli Nyomda Kft. 7630 Pécs, Engel János u. 8. Félelős vezető: GERHARD MEYER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents