Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-05-01 / 5. szám

1994. MÁJUS ATOMERŐMŰ 7 „...Mint felcsillanó hold csendes éjszakán, mint gazvirágok közt a karcsú tulipán, mint édes gyümölcs a beteg öregfán, ezt jelenti nékem az én édesanyám. ” „...Szíved nyitott, ismerem minden titkod. Szeretlek, mert szeretsz, Édesanyám, életem tied. ” (Részletek a szerkesztés alatt álló Diákművek c. antológiából) Csepreghy néni Anyák napja alkalmából ke­restem fel Pakson Csépi nénit, vagyis Csepreghy Zoltánnét, Margit nénit, akinek szeretetében hét gyermeke és családja, 24 unokája osztozik. Ahogy beléptem a házba, „IS­TEN HOZOTT’ felirat fogadott. Ezen egy kissé meglepődtem. Mar­git néni elmondta, hogy amikor az Amerikában élő fiától jött haza, ak­kor itthon ezzel várták a gyerekei. Azóta is ott van az ajtó felett a kö­szöntés. Margit néni hetvenöt évesen is fiatalos mozgású és gondolkodású nagymama. Sokan megirigyelhet­nék életszemléletét. Sosem unatko­zik, mindig lefoglalja magát. Dolgo­zik az udvaron, kézimunkázik, ol­vas vagy - agytomaként - rejtvényt fejt, számtanpéldákét old meg. Bár a szíve gyenge, túl van egy infarktu­son, és nemrég jött ki a kórházból, egészségére csak kissé panaszko­dik. Szavai szerint, hatvanéves ko­ráig nem érezte az évek számát és súlyát. Az utóbbi tíz-tizenöt évben kezdett romlani egészsége, ma már többet kell pihennie. A gyerekei fél­tik, a nehéz fizikai munkától kímé­lik, pedig ö szívesen segítene mind­egyiküknek. Nagyon szeret köztük lenni, és a könnyebb házimunkát szívesen vállalja. Bár egyik gyerme­ke sem él Pakson, mégis minden héten hol egyikük, hol másikuk lá­togatja meg. Úgy szétszóródtak, mint a patto­gatott kukorica - mondja Margit né­ni. A legidősebb gyerek, Zoltán 51 éves. Szegeden él, a második, Mar­git Budapesten. János a harmadik, ő lakik a legközelebb, Németkéren. Az atomerőműnél dolgozik, mint gépkocsivezető. Egyedül viseli a gyermeknevelés gondját, amióta fe­leségét elvesztette. Az erőt, a biza­kodást otthonról kapta, és amennyire a nagymama bírja, segíti őket, igyekszik pótolni az anyai sze­­retetet. Ágnes következik a sorban, aki Szekszárdon él családjával, neki is hét gyermeke van. Ágnes, amikor férjhez ment, elhatározta, hogy annyi gyereke lesz, ahány testvére van. A családszeretetet a szülői ház­ból vitte magával. Jolán Szolnokon, Laci Amerikában és a legkisebb, a 39 éves Edit Veszprémben él. A legutóbbi nagy családi összejö­vetelen, a 70. születésnapján a gye-Margit néni rekekkel, testvérekkel, menyekkel, vökkel, unokákkal együtt 43-an vol­tak. A legidősebb unoka 26 éves, a legkisebb pedig 5 éves. Nem könnyű az élet a hét gyerek­kel. Jött a háború, az államosítás, de a legnagyobb baj az volt, hogy beteg lett a'félj, a családfő. Tíz évig élt még súlyos betegen, kétoldali vese­gyulladással. Nem volt szabad fizi­kai munkát végeznie. Margit néni akkor, 42 évesen ment el dolgozni. Nagy segítséget jelentett a tehervi­selésben, hogy a húga, aki kedves­nővér volt és tanítónőként dolgo­zott, 22 évig itt élt velük. Sokat kö­szönhettek neki a gyereknevelés­ben anyagilag és erkölcsileg egy­aránt. Margit néni már kislány korától kezdve nagyon szerette a gyereke­ket, mindig is nagy családot akart. Türelme is megvolt hozzá. Szegé­nyen, de elégedetten éltek. Egész­ségben fölnevelte a gyerekeit, pedig néha reggel még nem tudta, hogy mit fog délben az asztalra tenni. Unokái is egészségések, szépek, magasak, sokat sportolnak. A nehézségeken erős hite segí­tette át. Vallásos neveltetést kapott, otthonról hozta erejét. Nagyon tu­dott hinni, és ezt egy nagy ajándék­nak tartja. Olyan ajándéknak, amely erősít abban, hogy minden megol­dódik. Margit néni ma is azt vallja: nem szabad elkeseredni. Mindent meg lehet és meg kell oldani. Ehhez végtelen nagy bizalom és nagy hit kell. Ez segít. Segít, hogy megtart­suk vidámságunkat,- még akkor is, ha nehéz helyzetben vagyunk. Jó egészséget, sok boldogságot kívánok Margit néninek! L. Z. Főfoglalkozású nagymama leszek Az irodaépület lépcsőin felfelé kapaszkodva, a hatodik emeletnél elállt a lélegzetem. Nemcsak a fi­zikai fáradtság miatt, hanem olyan gyönyörű virágcsokrot láttam. Önkéntelenül követtem a csokrot vivőt, és így jutottam el Weil Ele­­mérnéhez, akit 50. születésnapja alkalmából köszöntöttek a kollé­gái. A köszöntés félig-meddig bú­csúztatás is volt, mert Weilné kor­kedvezményes nyugdíjba vonul.- Katika! Miért élt a korked­vezményes nyugdíjazás lehetőségé­vel?- Arra gondoltam, hogy így több idő jut a családomra. Két gyerekem van. akiknek nem ada­tott meg, hogy gyesen lehessek velük, már öt hónapos korukban bölcsődébe kellett vinnem őket. Úgy gondolom, most mindent be fogok pótolni, amit eddig elmu­lasztottam. A lányom jóvoltából már van egy fiúunokám, így főfoglalkozá­sú nagymama leszek.- Hogyan képzeli el a nyugdíjas­­éveket?- Vásároltunk Cseresznyésben egy öreg házikót, ahol most egé­szen mást fogok csinálni, mint ed­dig. Megpróbálok saját konyhára termelni, kertészkedni és állato-Weil Elemérné kát nevelni. Szeretném az unoká­mat szabadban felnevelni, nem a beton tengerben a rohangáló au­tók között. Arra gondoltam, hogy ha kevés lesz a nyugdíjam, akkor azoknak az anyukáknak próbálok segíteni majd, akiknek kicsi gyere­kük van, aki mellett otthon kelle­ne maradni, ha beteg. Az első na­pokban nem lehet az anyukát he­lyettesíteni, de amikor már lába­dozik a gyerek a betegségből, ak­kor már lehet pótmamát fogadni mellé. Lehet, hogy ilyen „hivatá­sos” pótmama leszek.- Jó egészséget és hosszú, boldog nyugdíjaséveket kívánok. - b -Több közszereplést Mérnöki Kamara 5. küldöttgyűlése Négy kérdés a bűnmegelőzésről, r a gyermekek biztonságáról Osztályfőnöki óra a veszélyhelyzetről, kovátsné Udvardi Mária tanárnő a gyerekekkel. Fotó: B. M. Mind gyakrabban és külön­böző helyen, témában tűnik fel az atomerőmű neve, mint szponzoré, támogatóé. A Tol­na Megyei Rendőr-főkapi­tányság Bűnmegelőzési Szol­gálatának és Bűnmegelőzési Alapítványának tájékoztató plakátjai is a PA Rt. segítségé­veljelentek meg. Az egyik fel­hívás tanácsokkal fordul az is­kolákhoz, hogy mit tegyenek és mit ne tegyenek biztonsá­guk érdekében, mint pl.:- Otthonodba ne engedj be idegent; - Idegennek ne mondd meg a címedet; - Ide­gennel, bármi szépet mond vagy ígér, ne menj el sehova stb. Milyen indíttatásból támogatja az atomerőmű a rendőrség bűnmegelőzési tevékenységét? A tájékoztatási irodától ka­pott információ szerint a mai kavargó világban kevés köz­ponti támogatást kap a fiatal­korú bűnmegelőzés, ezért a PA RL szükségét érzi, hogy le­hetőségeinek keretei között támogassa a magyar ifjúság egészséges fejlődését. Az or­szág összes általános iskolájá­ba eljutott az LSD-bélyegeket bemutató plakát, továbbá a TINI NINDZSA drogellenes plakát. A PA Rt. Pakson igen jelentős segítséget nyújt az if­júsági bűnmegelőzési, gyer­mekvédelmi programhoz. A városban az országos átlaghoz viszonyítva megnyugtató az ifjúsági bűnözési és drogfo­gyasztási statisztika. Szeret­nék, ha ez még tovább javulna, hiszen gyermekeink, egyúttal városunk jövőjéről van szó. Milyen helyet foglal el a rendőrség munkájában a bűnmegelőzés, elsősorban a gyermekek védelme? A Paksi Rendőrkapitányság munkatársától, Qzobor Borbá­la rendőr századostól megtud­tam, hogy az utóbbi években kiemelten nagy hangsúlyt kap a bűnmegelőzési tevékenység a rendőrség munkájában. A Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság felhívásokat, plakáto­kat adott ki a hatékonyabb fel­világosítás érdekében. A kapi­tányság szakemberei is mind gyakrabban tartanak figye­lemfelkeltő, tájékoztató elő­adásokat az iskolákban. A kor­osztályoknak megfelelően, és elsősorban az ő sérelmükre el­követhető bűncselekmények­kel kapcsolatban kerül sor gyermek- és ifjúságvédelmi, bűnmegelőzési és közlekedési témákra. Egy komplex, első osztálytól nyolcadikig tartó, munkafüzetek alapján haladó, rendszeres előadások kereté­ben zajló program az ún. DADA program. Ez a mozaik­szó a drog, alkohol, dohány­zás, az AIDS kezdőbetűiből állt össze, és egyben, mint a gyermekeket védő, óvó dada, vigyáz rájuk, felhívja figyel­müket a veszélyhelyzetekre. Mit tudnak a gyermekek a bűnmegelőzésről, saját biztonságukról? Hogy erre is választ kapjak, meglátogattam a Deák Ferenc Általános Iskola 3. b osztályát, ahol Kovátsné Udvardi Mária tartott osztályfőnöki órát. A kisiskolások ismereteiből kiin­dulva, a közlekedés szabályai­tól kezdve, a drog, a kábító­szer, a dohányzás káros hatá­sáig fokozatosan fedte fel a kü­lönböző veszélyhelyzeteket és hívta fel a gyermekek figyel­mét biztonságuk érdekében. Sok új ismerethez jutottak a tanulók. Eljátszottak kitalált cselekményeket, és elmesél­tek néhány megtörtént esetet. Ez az osztályfőnöki óra szá­momra azt sugallta, hogy a gye­rekek tisztában vannak a veszé­lyes helyzetekkel, eléggé tájé­kozottak, tudják, hogy mit kell, mit kellene tenniük. Meglehet azonban, hogy mindez csak a tanóra keretében volt így, ahol szinte egymást túlkiabálva mondták a helyes válaszokat. Lehetséges, hogy a valóság­ban, ha a váratlan helyzetbe ke­rülnek, a gyermeki hiszékeny­ség nem a megfelelő cselekvés­re készteti őket, hiszen nem tu­datosult még bennük eléggé az óvatosság, a védekezés. A gyer­mekek biztonságával tehát fog­lalkoznak az iskolában, külön fi­gyelmet helyez erre a rendőr­ség. Ez, ha megnyugtató is, de úgylehet, kevés.- Vajon valamennyien eléggé odafigyelünk a gyerekekre, ele­get, mindent megteszünk értük az utcán vagy otthon a családban? Ez a kérdés az Önöké lehet, kedves Olvasók. Lovászi Zoltánná Április 23-án szombaton Körösi Miklós és Bóhli Antal urak társasá­gában Tolna megyei küldöttként vettem részt az ünnepi közgyűlé­sünkön a Budapesti Műszaki Egye­temen. A program dr. Zielinski Szi­lárd műegyetemi tanárnak, a Mér­nöki Kamara első elnöke emléktáb­lájának avatásával kezdődött, majd mellszobrának leleplezésével foly­tatódott. A közgyűlés a K-épület dísztermében 175 fő mérnök jelen­léte mellett dr. Hajtó Ödön elnök beszámolójával kezdődött. Részletek a beszámolóból: 1989. március 8-án alakultunk, az elmúlt években többször megígér­ték a kamarai törvényt. De ne csüg­gedjünk, elődeink 1917-23. között hat évig várakoztak a saját kamarai törvényükre. A küldöttek megkap­ták a kormány négy minisztere által jóváhagyott Mérnök és Építész Ka­mara Törvénytervezetét, amelyet a következő parlament valószínű, hogy még idén elfogad. Áz 1990-ben végeztetett szocio­lógiai felmérést idén megismétel­tettük. A mérnökök jövedelmi helyzete javult, eltávolodott a szak­munkásbértől. Jelentős pályamó­dosítások történtek, a regisztrált mérnökeink 44%-a vállalkozik. A munkanélküliség 6%-os. Új foglal­kozások jelentek meg: menedzser, tanácsadó, szervizszolgáltató, ke­reskedelmi tervező mérnök, bizto­sítási üzletkötő mérnök. A mérnökök főbb feladatai az elavult technikák leváltása, környe­zetkímélő technológiák bevezetése és a minőségorientált eljárások be­vezetésének támogatása. Az épített környezetre a társadalomnak szük­sége van. Mérnökként a környezet­védelemre ugyanúgy kell figyel­nünk, mint a munkavédelemre, tűzvédelemre stb. Az infrastruktu­rális fejlesztések terén nagy szere­pet kaphatnak mérnökeink a jelen­tős elmaradások felszámolásában. (Közlekedés, távközlés, víz, csator­na, építészet stb.) Az ÉVM megszűnésével műem­­lékducolatok száma szaporodik, gondjaink megoldásainál a lobbi­zást is kellene próbálni céljaink el­érése érdekében. Kamarai tevékenységünkről rö­viden: A törvénytervezet megalkotása, módosításai, egyeztetések jelentős időt kötöttek le. Megpróbáltuk az elmúlt években a híd szerepét vál­lalni a szakma és a politika között. A szakértői tevékenységek terén egyes minisztériumok kvázi-kama­­raként fogadtak el bennünket. Ér­dekegyeztető tanácsülésekre, rek­tori kollégiumi ülésekre kaptunk meghívókat. A mérnöki díjszabá­sunkat elfogadja a piac, itt jó együtt­működést alakítottunk ki az Építész Kamarával. Etikai kérdésekben megnyugtató megoldásokat talál­tunk a problémák orvoslására. Nemzetközi kapcsolataink széle­sedtek, igyekszünk felkészülni az európai közösségen belüli „mérnöki szolgáltatások cseréje" egyezmény elfogadtatására. Jövőt illető terveinkről:- A kamarai törvény szorgalma­zása mellett felkészülés a végrehaj­tásra.- A többi hivatáskamarával kap­csolatépítés, tapasztalatcsere.- Mérnöki díjszabás korszerűsí­tés, új fejezetek készítése.- Új FIDIC-kiadványok megje­lentetése.- Szakmai felelősségbiztosítás kiépítése.- Önkéntes, kölcsönös biztosító­­pénztár létrehozása. Felügyelő bizottság jelentése Khin Antal a FEB elnöke az el­múlt öt év gazdálkodását értékelte. Ha mindenki rendesen fizetné a tagdíját, akkor az elmúlt év nem lett volna deficites. A tagozatvezetők éljenek a „rápirítás” eszközével. Elkészült a számítógépes nyil­vántartás, túléltünk egy SZTK-el­­lenőrzést és úgy érezzük, nem a MK-vezetésen múlt, hogy még mindig nincs kamarai törvényünk. A mérnök szerepe a demokratikus átalakulásban és a piacgazdaságban Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter (mérnök-közgazdászként MK ala­pító tagja) a címben jelzett nagy si­kerű előadásából megfontolásra ér­demesnek tartom azt a megállapí­tást, hogy a szociológiai felmérések alapján korunk mérnökei technok­ratákká devalválódtak. A demokra­tikus átalakulás csendes szemlélői most azon csodálkoznak, hogy nincs kamarai törvényünk. Mi mérnökök is hibásak vagyunk. Gondolkodjunk csak az elismert és a kinevezett vezető közötti óriási különbségre. A műszaki ér­telmiség vállaljon több közszere­pet. Az elmúlt ciklusban nehéz volt úgy lobbizni a parlamentben, hogy összesen hét mérnök volt je­len. A közszereplést nem úszták meg elődeink sem, így mérnö­keinket bíztassuk arra, hogy alkos­sanak, ne csak megtervezzék mű­szaki feladatikat. Manapság csak a közgazdasági szemléletű mérnök tud megélni e piacgazdaságban. Sajnos a Mű­egyetem és a Közgáz közé „beve­zetett folyó” szétválasztotta a gon­dolkodásmódot, amin most sür­gősen változtatni kell. A kisüzemek, a beszállítók leg­alább annyira fontosak a piacgaz­daságban, mint a nagyok. Fel kell mérnökeinknek készülni a korlát­lan munkaerő-áramlásra. Vállal­kozó mérnökienk - nem elhanya­golva a közéleti tevékenységet - eredményesek lehetnek. Legnagyobb hazai vállalkozásunk: az EXPO Barsiné Pataky Etelka előadásá­ban röviden tájékoztatást adott a világkiállítási jelenlegi munkála­tokról. AZ EXPO épületei - mint köztudomású - egyetemi épüle­tek lesznek. Nagyon jó, konstruk­tív együttműködés alakult ki az egyetemekkel már a tervezési fá­zisban. Meghívtuk a világot - 40-50 or­szágjelezte érkezését - az EXPO- ra. A zászlók terén 18 ország lobo­góját láthatjuk, a 600 dollár/négy­­zetméter költségű kiállítói terüle­tek 45°/p-át opcióban lefoglalták. Félidőnél tartunk. Az infrastruk­turális beruházások elindultak (víz, villany, csatorna stb.). Az in­formatikai és telekommunikációs rendszerterv elkészült. Még az idén elkezdik a magyar pavilon építését. Mindent pályáztunk, a létesítmények vállalkozói tőkével épülnek. Á finanszírozást is kéz­ben tudjuk tartani, így ígérhetem, hogy 1996-ban a meghirdetett idő­ben nyílik az EXPO. Kérem a kamara szakmai tago­zatait, küldjék ki külföldi partne­reiknek leveleiket, hívják meg kol­légáikat rendezvényünkre. Hozzászólások, vita Az Orvosi Kamara és a Gyógy­szerész Kamara képviselői értékes tapasztalataikat bocsátották köz­re. A lobbizás fontosságát emel­ték ki, a törvénytervezetük elfo­gadtatása során minden eszközt bevettettek. (Kérő-, vádló-, köszö­nőlevelek.) Deák Ferenc szavait meg kell szívlelnünk. „Az értelem, illetve az érzelem politikája külön­­külön szélsőséges, együtt azonban bölcs politika."- Több felszólaló a szakértői, tervezői minősítések körüli ren­dezetlen helyzetet nehezményez­te. A közelmúltban alakult infor­matika, távközlés és rendszerszer­vezés tagozat ügyvivő testület vál­lalta a kreditrendszer alapjainak kidolgozását. A bejelentést mind az elnök, mind a tagság részéről megértéssel fogadták.- Az idő próbáját kiállta mérnö­ki díjszabásunk. Ä korszerűsítésé­vel érdemes foglalkozni a szakem­bereinknek.- A hatóságok nem mindig vé­dik a hazai tervezőinket. Egy Svédországban készült, itt ná­lunk, a vízügyi hatóság által elfo­gadott tervet nehezményezett az egyik felszólaló. A jogorvoslat a Mérnöki Kamara kötelessége.- Ismét szóba került a kettős ka­marai tagság kérdése, amelyet nem tartunk lehetetlennek. Az építész, illetve mérnöki tevékeny­séget folytató mérnökök érdeklő­dése kettős. Határozatok 1. Az MK elnökének beszámo­lóját, hozzászólásokra adott vála­szait a küldöttgyűlés elfogadta. 2. Az MK felügyelőbizottság el­nökének beszámolóját elfogad­ták. 3. A két éve megválasztott veze­tőség mandátuma egy évvel meg­hosszabbodott. 4.1995-re 2000 Ft-ban állapítot­tuk meg a tagdíjat.- SL-

Next

/
Thumbnails
Contents