Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-05-01 / 5. szám

8 ATOMERŐMŰ 1994. MÁJUS Kérlek, kedves dohányos olvasó, ne hagyd elolvasatlanul ezt a cikket, ha: reggelente felkelés után köhögni szoktál. A légcső, a hörgők és a tüdő bel­ső felületét nedves, csillószőrös hám borítja. A nedvesség képes a belélegzett levegőben lévő szennyeződések megfogására, majd a csillószőrök révén „kisöpré­sükre”, illetve - a szervezet külön­böző védekező reakciói révén - kö­zömbösítésükre. A cigarettázás ha­tására elsősorban ezek a csillószőrök bénulnak meg. Emiatt a szervezet védtelenné válik a levegőben lévő szennyeződésekkel (például ko­romszemcsékkel) és kórokozókkal (gondoljunk a gyakori cseppfertő­zésekre, a tüsszentés és köhögés út­ján terjedő betegségekre), valamint a cigarettafüstben található rákoko­zó anyagokkal szemben. Mindezek következménye először a hörghurut lesz, amely a cigarettára való rászokást követően hamarosan idültté válhat. Ez szinte minden do­hányosnál bekövetkezik. Ha tehát reggelente már rendsze­resen krákogsz és köhögsz, akkor: idült hörghurutod van. Az éjszakai alvás során a légző­rendszer nem képes a cigarettázás hatására állandóan termelődő gyul­ladásos váladékot kiköhögni, és az reggelre összegyűlik a légutakban. Ezt a „slejmot” kell aztán reggelen­te a légutakból köhögéssel és kráko­­gással eltávolítani. Az idült légző­rendszeri gyulladás jelentős ve­szélyt jelent, mert egyfelől nagy- * mértékben pusztítja a tüdőszövetet és ezáltal szűkíti a légzőfelületet, másfelől a szív- és érrendszert is meg­terheli. Mindezek miatt: a fizikai megterheléseket nehezebben bírod. A krónikus bronchitis (hörgő­gyulladás) és a tüdőtágulás 80%-ban a dohányzók betegsége. A csökkent légzőfelület, a cigarettafüstben lévő szén-monoxid, valamint a nikotin hatására a szervezetben oxigén­hiány alakul ki. Ezért ugyanakkora fizikai igénybevétel (fizikai munka, mozgás, lépcső) a nemdohányzók­hoz képest többszörösen megter­heli a tüdőt, valamint a szív-és ér­rendszert. Ha tehát a cigarettázás miatt - bár egyébként egészséges vagy - egy rövid futás is kimerít, és a lép­csőn a negyedikre felérve levegő után kapkodsz: a tüdő-és szívelégtelenség kialakulásának küszöbén állsz. A vérben a vértesteket kitöltő vö­rös festékanyag, a hemoglobin szál­lítja az oxigént a szervezet minden pontjához, a szívhez és az izmok­hoz. A cigarettafüstben szén-mo­noxid található. A szén-monoxid­­nak a hemoglobinhoz való kötődési készsége 200-szor nagyobb, mint az oxigéné.így a cigarettafüst leszívá­sakor a tüdőn át a vérbe jutó szén­­monoxid könnyűszerrel kiüti a he­moglobinon belül a helyéről az oxi­gént. A hemoglobinon keresztül te­hát a vér hevesen megköti és felhal­mozza a szén-monoxidot. Az a he­moglobin-molekula, amely a szén­­monoxidot egyszer már megkötöt­te, többé már nem alkalmas az oxi­gén szállítására (belőle legfeljebb csak tiszta oxigén belélegeztetésé­­vel lehet kiűzni). Mindezek követ­keztében csökken a szövetek, így az izmok és a szív oxigénellátása. Fokozza ezt az is, hogy a nikotin érösszehúzó hatással rendelkezik. Összehúzza az érfalak középső izomrétegét, és ezáltal az ér átme­netileg beszűkül. Az érszűkület ter­mészetesen a környező szövetek vérellátásának, így oxigénellátásá­nak a csökkenésével jár. A cigarettázás következtében a mozgás, lépcsőzés után kialakuló légszomj az oxigénellátás csökke­nésének számlájára írható. Mind­ezek miatt idősebb korban a tüdő- és szívelégtelenség az idült dohá­nyosok mindennapos problémája. A nikotin nemcsak átmeneti ér­szűkületet okozhat. A cigarettázás­­sal a vérbe rendszeresen bejuttatott nikotin hatására az érszűkület állan­dósulhat. Ezért ha dohányzol: a lábaid tartós érszűkületének létrejöttét kockáztatod. A nikotin okozta átmeneti érszű­kület a szövetek vérellátásának csökkenését okozza. Ez jól nyomon követhető a test egyes pontjainak hőmérsékletcsökkenésével. Már egy cigaretta elszívását követő 7. percben érzékelhető a hőmérséklet csökkenése a végtagokban, amely azután a 10. percben éri el a maxi­mumot: ez 7 fokos lehűlést jelent! Emiatt az ujjak szinte amputálódni látszanak a hőmérsékletmérő mű­szer fényképein. A tartós cigarettá­zás azonban nemcsak látszólag okozhat amputációt. Az idült dohá­nyosok egy részénél az átmeneti ér­szűkület tartóssá válik, elsősorban az alsó végtagokon. Emiatt a ciga­­rettázóknak 6-szor(!) gyakrabban kell amputálni a lábukat, mint a nem cigarettázóknak. Ez az érszűkítő hatás magyarázza a cigarettázás fontos kóroki szere­pét a szívinfarktus létrejöttében. A dohányzás következtében: a szívinfarktusod kialakulásának veszélyét növeled. A koszorúerek látják el a szív izomzatút vérrel. Találó az elneve­zésük, valóban koszorúszerűen öle­lik körül a szívet. Az infarktus kiala­kulásában a koszorúerek beszűkü­lésének van döntő szerepe. A szű­kületet jelző betegségtünetek (szo­rító jellegű mellkasi fájdalom - az ún. angina pectoris - gyakorta a bal kar vagy a gyomor felé kisugározva) akkor jelentkeznek, ha a csökkent mennyiségű vér nem tudja biztosí­tani a szív izomzatúnak oxigénszük­ségletét. A szűkület fokozódása az­tán végül is érelzáródáshoz vezet­het. Másfelől az érszűkület egy bizo­nyos szint után a keringést olyan mértékben lassítja, hogy a vér meg­alvadhat az érfalon belül: ez a vérrö­­gösödés a trombózis. A vérrög az­után elzáija az eret, emiatt a koszo­rúér adott szakasza által ellátott szívizomzat nem kapja meg a mű­ködéséhez feltétlenül szükséges vért, az ebben lévő oxigént és táplá­lékot. A következmény a szívizom­zat elhalása, az infarktus. Az infarktus közvetlen oka tehát a koszorúerek elzáródása. A létre­jöttéért felelős kockázati tényezők, rizikófaktorok között kiemelkedő veszélyt jelent a cigarettázás. A ci­garettafüstben lévő nikotin érszű­kületet vált ki, s emellett a dohány­zás csökkenti a „védő” nehéz zsírfe­­héijék vérszintjét, hatására megvál­tozik a vérzsírok összetétele, így ez is érszűkület, érelmeszesedés kiala­kulását okozhatja. Évente hazánkban a legtöbben - mintegy 60 ezren - szív- és érrend­szeri megbetegedésekben halnak meg, s a vizsgálatok egybehangzó eredménye szerint ezek jelentős ré­széért, köztük az infarktusok 25 szá­zalékáért, tehát egynegyedéért(l) a cigarettázás a felelős. Mivel a cigarettázás következté­ben védtelenné váló légzőrendszer­ben a rákokozó anyagok is könnyebben érvényesítik hatásu­kat, ha dohányzol: 14-szeres az esélyed a tüdőrákra a nemdohányzókhoz képest. A tüdőrák súlyos, általában halá­los megbetegedés. Szinte kizáróla­gosan a dohányzók betegsége. Ki­alakulásának oka, hogy a dohány­zás a légzőrendszert és az egész szervezetet védtelenné teszi a leve­gőben és a cigarettafüstben tévő rákkeltő' anyagokkal szemben. Emellett a cigarettázóknál a légző­rendszer többi részében, így a száj­ban, a torokban, a garatban és a gé­gében is sokkal gyakoribb a rákos megbetegedés. Sőt, mivel a légző­rendszer védtelenné válása miatt a rákokozó anyagok a tüdőből könnyen felszívódnak és a vér útján máshová is eljutnak, a cigarettázás egyéb szervek és szövetek dagana­tos megbetegedésében (húgyhó­lyag, vese, hasnyálmirigy, a nőknél emlő) is jelentős szerepet játszik. Mi a teendő? Elhatározni, hogy holnaptól nem gyújtok rá. Varázsszer nincs a dohányzás ellen: a dohányzás egészségromboló hatásait csak nem­dohányzással lehet megszüntetni.- Egy atomerőműves dohányos -Emlékezzünk Három éve kezdte megérdemelt nyugdíjas éveit egy régi kollégánk, Körösi Miklós, akivel másfél évti­zeden át dolgoztunk együtt az erőmű megvalósítá­sán. Nyugdíjba vonulása nem törte meg, sőt szinte ki­virágzott. Aktív tevékenységbe, vállalkozásba kez­dett, s töretlen kedvvel folytatta közéleti tevékeny­ségét a Mérnöki Kamarán belül. Megrendítő volt a hír, hogy a napokkal ezelőtt még életvidám, erős embert oly hirtelen vitte el a könyörtelen halál. Körösi Miklós neve hozzákötődött a paksi atom­erőműhöz. Részt vett annak megvalósításán az első kapavágásoktól kezdve, hasznosítva sokéves külföl­di munkája során szerzett mérnöki tapasztalatait. Vagyunk még páran, akik Miklósra, nemcsak mint főnökre, munkatársra, vagy egy mérnökre, hanem mint jó kollégára, barátra emlékezünk, hiszen nap­nap után együtt dolgoztunk, együtt örültünk és bosszankodtunk, a vezetésével, vagy közreműködé­sével értünk el sikereket, éltünk át kudarcokat, s sok esetben együtt töltöttük a szabadidőnket is, meg­osztva egymással élményeinket és gondjainkat egyaránt. Hihetetlennek tűnt a hír haláláról, hisz olyan em­bernek ismertük, akiről úgy tűnt, sohasem kezdi ki az idő, olyan életerős volt, aki még évtizedekig is él­hetett volna aktívan közöttünk. De ki tudja, mikor kezdte aláásni az egészségét az idegesség, a stressz, amit átélt, bár ritkán mutatott felénk. Miklós, hiányozni fogsz, s megőrzőnk emlékeze­tünkben! Egy volt kollégád: Újvári Endre Emlékezem Dobri Zoltánra, férjemre, gyermekeim apjára. Sgjnos, már két éve, hogy nincs velünk. Váratlanul ért a halál, búcsú nélkül mentél el. Nem okozott nekem soha egyszer bánatot Elment fiatalon s minket itt hagyott. Gyászt hagyott gyászom örök. Halálod elfogadhatatlan fájdalom számunkra. Nejed, fiad, lányod özv. Dobriné, Paks Május elsején rendezték meg a Nemzetközi MARS Maraton bajnokságot. A 986 indulóból 960-nak sikerült a távot teljesítenie, 42 km-t (pontosan 42195 métert), Visegrádtól a budapesü Tabánig. Lippai Zoltán a Paksi TriaÜon Klub tagjaként egyedül indult, mert a többiek ebben az időben éppen a Velencei tavat futották körbe (28 km). Zoli a maratoni távot három óra alatt tette meg, de mint mondta, nem volt magával megelégedve, futotta ő már ezt jóval három óra alatt is. Képünk az egyik frissítőállomás közelében készült a Batthyány téren. Lippai Zoltán blokkügyeletes Fotó: L. ATOMERŐMŰ Felelős szerkesztő: LÓCZYISTVÁNNÉ Tervező szerkesztő: GALAMB MARIETTA Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71. 7031. Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Levélcím: Szekszárd, Pf.: 71. 7101 Megjelenik havonta. • Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 94.1008 Felelős vezető: VADÁSZ JÓZSEF Kéziratokat és fényképeket kérésre megőizünk és visszaküldünk. A változtatás jogát fenntartjuk! Atomerőmű Szerkesztősége Tisztelt Főszerkesztő asz­­szony! Anyák napja közeledtével, e szép ünnepre tekintettel (mert nekem ÜNNEP és remélem, hogy sokaknak) írt versemet küldöm el Önnek. Ha Ön a lapjába illőnek tart­ja - hangsúlyozva elsősorban az aktualitást -, szívesen köz­rebocsátom, ezzel köszöntőm legfőképpen az édesanyámat, de minden édesanyát Bocsássa meg, hogy a teljes nevemet nem adom a versem­hez, ennek egyetlen oka van: soha nem szerettem szerepel­ni. Ha megjelenhet a vers, a legilletékesebb, akinek legfő­képpen szól - az ÉDES­ANYÁM -, Ő tudni fogja, hogy a lánya gondolt rá.Tisztelettel: M. Mária Kedves Levélíró! Gyönyörű versét helyhiány miatt nem tudjuk leközölni. Gondolom, édesanyját más módon felköszöntötte. (A szerk.) * Tisztelt Szerkesztőség! Tulajdonképpen a lányom rajzát szerettem volna ajánlani a májusi lapba, azután gondol­tam egyet és írtam hozzá pár sort. Hátha tudják használni... Üdvözlettel: Fábián Gabriella Paks, Kurcsatov u. 5. Kedves Gabriella! A címoldalon közöljük a verset és a rajzot.- a szerk. -Ne gyújts rá!

Next

/
Thumbnails
Contents