Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-05-01 / 5. szám

4 ATOMERŐMŰ 1994. MÁJUS Az atomerőművi karbantartó személyzet szakmai felkészült­ségének, gyakorlati képzettsé­gének fenntartása és fejlesztése érdekében széles körű hazai és nemzetközi együttműködéssel karbantartó gyakorlóközpont létesül az erőműben. A központ céljairól, leendő feladatairól beszélgettem Hlavati Józseffel, a karbantartó gyakorlóközpont létesítését és működtetésének feltételeit biztosító munkacso­port vezetőjével.- Mi indokolja a karbantartó gyakorlóközpont létrehozását?- A karbantartási tevékeny­ség célja, hogy az atomerőmű élettartama alatt folyamato­san biztosítsa az erőmű rend­szereinek és berendezéseinek megfelelő műszaki állapotát, így az atomerőmű biztonsá­gos, megbízható és gazdasá­gos működését a karbantartási tevékenységek jelentősen be­folyásolják. A hibátlan és idő­’ ben elvégzett karbantartási munkák segítik és biztosítják a berendezések zavarmentes üzemét, ezért az atomerőmű karbantartását jól szervezet­ten, magas műszaki színvona­lon kell megvalósítani. Ennek egyik fontos feltéte­le, hogy kellő számú, jól kép­zett szakember álljon rendel­kezésre. Az atomerőműre vonatko­zó jellemzők és elvárások a karbantartókkal szemben tá­masztott követelményeket alapvetően meghatározzák:- Hatóság által jóváhagyott technológiák és utasítások szerint dolgoznak.- A minőségbiztosítási elő­írások betartását, a munkafo­lyamatokhoz illesztett minő­ség-ellenőrzést a karbantar­tóktól független szervezet fel­ügyeli.- Sugárveszélyes területe­ken a munkavégzés rendjét a sugárvédelmi előírások szabá­lyozzák. Az ionizáló sugárzás mértékétől függően munkát végezni korlátozott ideig le­het.- A normál karbantartáson felül többletmunkák jelennek meg az egyébként is szoros határidejű főjavítások során. Ezek a követelmények je­lentősen megnehezítik a szak­emberek munkahelyeken tör­ténő gyakorlati betanítását. A karbantartó szervezetek fel­adatainak elvégzését nehezíti az is, hogy a felkészülés, vagyis az erőműépítés, -szerelés, üzembe helyezés, időszaká­ban kiképzett szakemberek száma csökken. Az erőmű élettartama alatt a karbantar­tási szakemberek teljes gene­rációváltása várható. Utánpót­lásukról és felkészítésükről gondoskodni kell. A megfelelő színvonalú ki­képzés összehangolt elméleti és gyakorlati ismeretek átadá­sával valósítható meg. A szük­séges színvonalú gyakorlati képzés kizárólag a munkahe­lyeken nem oldható meg, ezért ki kell alakítani a képzés bázisát, a karbantartó gyakor­lóközpontot. Üzembe helye­zése után lehetővé válik a kar­bantartási technológiákban és utasításokban előírt művele­tek szisztematikus begyako­­roltatása, a tudásszint ellenőr­zése, elősegítve ezzel a kar­bantartás műszaki színvonalá­nak megőrzését, illetve növe­lését.- Hogyan történt a karban­tartók kiképzése a blokkok üzembe helyezése előtt? Ilyen lesz- Karbantartó gyakorlóközpont épül az erőműben -Gépész karbantartó gyakorlóközpont a tervezőasztalon- Az atomerőmű karbantar­tó személyzetének képzése az erőműépítés, -szerelés, üzem­be helyezés időszakában kez­dődött. Az elméleti ismeretek meg­szerzése kezdetben a munka­helyeken az atomerőműves szakirodalom, műszaki doku­mentációk tanulmányozásá­val és feldolgozásával történt. Később megalakult a vállalat oktatási szervezete, megépült és megkezdte működését az oktatóközpont, ahol a karban­tartók tantermi képzése is el­kezdődhetett. A gyakorlati ismeretek meg­szerzésének terepe a karban­tartóknak a beruházás mun­káiba történő bekapcsolódásá­val maga az épülő atomerőmű volt:. A berendezéseken végzett „nullrevízió”, vagyis a beépítés előtti ellenőrzések, javítások során nagyszámú armatúra, forgógép, villamos és irányí­tástechnikai berendezés szét- és összeszerelését végezték el a szakemberek. Csak néhány adat: például az I—II. blokk nullrevíziójánál 375 db bizton­sági szelep, 13 297 db primer köri armatúra, 17045 szekun­der köri armatúra, 366 db szi­vattyú, 28 438 db impulzussze­lep, 52 db ventilátor, 392 db csappantyú került átvizsgálás­ra. Emellett a szerelési mun­kákban való részvétel is - önálló munkák vállalásával, il­letve emberek átadásával a szerelőcégekhez - jelentős szerelési és területi ismerete­ket nyújtott. A blokk üzembe helyezési folyamatába illesz­tett „első és második revízió” végzése a primer köri főberen­dezések szét- és összeszerelé­sét jelentette, összesen nyolc alkalommal. Ezeken túl a karbantartási vezetők és szakmunkások kül­földi atomerőművekben, ta­nulmányutakon vettek részt, megismerve a sugárveszélyes munkavégzést. A karbantartás műszaki és fizikai személyzete az erőmű létesítése alatt felkészült. Gya­korlati ismereteiket sugár­mentes körülmények között szerezték meg, de ez a lehető­ség az utolsó blokk üzembe helyezésével 1987 óta meg­szűnt.- Mi a jelenlegi helyzet, mi­lyen gondokjelentkeznek a kar­bantartási szakemberek felké­szítésénél és utánpótlásánál?- Néhány éve megkezdő­dött a személyzet szinten tartó képzése, s meghatározott munkakörökben a munkakör betöltésére jogosító vizsgázta­tás. Az egyes karbantartó osz­tályok az általuk szükségesnek tartott elméleti ismereteket, javítási tapasztalatokat meg­határozott tematika szerint oktatják. A gyakorlati képzés a munkahelyeken tör­ténik. A vállalat ok­tatóközpontját 1989- ben szimulátorral bővítették, ahol az üzemviteli operátor­­személyzet rendsze­res tréningeztetését végzik. A karbantar­tó szakemberek gya­korlati képzését elő­segítő központ nem épült. A fejlett nukleáris iparral rendelkező országokban - pél­dául USA, Japán, Franciaország stb. - kialakult hagyomá­nya van a karbantar­tók tréningeztetésé­­nek. Kitűnő felsze­­reltségű, magas mű­szaki színvonalon működő gyakorlóközpontokkal rendel­keznek. Több okból is szükséges a paksi atomerőműben hasonló karbantartó gyakorlóközpont kialakítása:- Az első blokk már 12 éve üzemel, s a létesítés időszaká­ban kiképzett szakemberek száma csökken, pótlásukról és betanításukról gondoskodni kell.- A karbantartó csoportok szakmailag specializálódtak, egymás helyettesítésére a kar­bantartás munkaterületeit il­letően nincsenek kiképezve, ezért az egyes személyek su­gárterhelése közötti eltérés je­lentős.- Statisztikai adatok alapján is kimutathatók azok a hibák, amelyek a bonyolult, nehezen hozzáférhető berendezések szerelésekor, általában nem rutin jellegű feladatok végzé­sekor jelentkeznek és jelzik a gyakorlás hiányát. Ilyenek pél­dául a primer köri főberende­zéseken előforduló tömítési hibák.- A karbantartási szakem­bereknek néhány alkalommal komoly megpróbáltatást je­lentett az, hogy a kiemelten sugárveszélyes munkaterüle­teken, a berendezések hibái­nak kijavítása előtt nem volt módjuk kísérleteket, gyakorla­tokat végezni, célgépeket, cél­szerszámokat kipróbálni su­gármentes környezetben, ha­nem azonnal „élesben”, sugár­­terhelésnek kitéve kellett ezt megtenniük.- Mely lépésekben zajlott, il­letve zajlik a karbantartó gya­korlóközpont létesítése?- Az atomerőmű vezetése két éve megkezdett egy előké­szítő tevékenységet, amely­nek célja a karbantartó sze­mélyzet gyakorlati képzésé­nek javítása. A szakmai terüle­tek - gépész, villamos, folya­matirányító karbantartó szer­vezetek, anyagvizsgálati osz­tály, oktatási osztály - képvise­lőinek bevonásával egy mun­kacsoport alakult, amelynek feladata a gyakorlati képzés koncepciójának kidolgozása volt. Első lépésben a szakmai szervezetek által legfonto­sabbnak tartott gyakorlati kép­zési feladatokat határoztuk meg az alábbi szempontok szerint:- Az üzemeltetés biztonsá­ga szempontjából fontos kar­bantartási, szerelési, ellenőr­zési műveletek számbavétele.- Munkavégzés során a dol­gozókat érő sugárterhelés csökkentése.- A szerelések, ellenőrzések során már megtörtént vagy bekövetkezhető hibák felmé­rése.- Munkakultúra fejlesztése. A feladat meghatározásá­ban nagy előnyt jelentett az, hogy a szakmai szervezetek tízéves tapasztalattal rendel­keztek. Második lépésben azt vizs­gáltuk, hogyan és hol lehet kialakítani a gyakorlóközpon­tot, milyen berendezéseket szükséges a központban elhe­lyezni, hogy a meghatározott gyakorlati képzési feladatok elvégezhetők legyenek. A központ reális megvalósítha­tósága érdekében fontos szempont volt, hogy a beruhá­zás költsége a társaság anyagi lehetőségeit figyelembe véve elfogadható legyen. Ezért vizsgáltuk az erőmű területén meglévő, a központ kialakítá­sára alkalmassá tehető felvo­nulási épületeket, a felhasz­nálható Faktári tartalék beren­dezéseket, valamint szakem­bereink részvételét a megvaló­sításban, a főjavításokon kívüli időszakokban. Emellett nem­zetközi támogatásokhoz fo­lyamodtunk. A koncepció ki­alakítása után a tervezési fel­adatok elvégzésére szakcéget bíztunk meg. A munkacsoport tagjai és a tervezők között fo­lyamatos együttműködés ala­kult ki. A koncepcióterv elké­szült a gyakorlóközpont kiala­kítására, a meglévő épületek átalakítással és új rész hozzá­építésével alkalmassá tehetők a gyakorlati képzési feladatok ellátására.- Hol tart jelenleg a gyakorló­központ létesítése?- Ez év elején a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tá­mogatásával, összesen 7 millió USD költségvetéssel egy négyéves, ún. modellprojekt indult az atomerőműben, „A paksi atomerőmű biztonságá­nak növelése az oktatási tevé­kenység fejlesztése és a biz­tonsági kultúra révén” elneve­zéssel. A karbantartó gyakor­lóközpont beruházási fázisba érkezett létesítését és működ­tetésének feltételeit egy ennek a projektnek a részét képező munkacsoport biztosítja. A munkacsoport a NAÜ, az atomerőmű szakmai valamint beruházással foglalkozó szer­vezeti egységeinek széles körű együttműködését koordinálja. Jelenleg első ütemben a gé­pész karbantartó gyakorlóköz­pont primer köri részének lé­tesítése folyik. Az ügynökség a nem elhanyagolható szellemi támogatás mellett jelentős anyagi eszközökkel is hozzájá­rul a munkához. Az épületek­be eredeti berendezéseket ter­vezünk elhelyezni, amelyek egy része az erőmű raktárai­ban van és felhasználható. A hiányzókat korábbi szállítók­tól, valamint a NAÜ 750 ezer dolláros támogatásával olyan külföldi atomerőművektől szeretnénk kedvezményesen beszerezni, amelyek telephe­lyein WER 440/213 típusú blokkok berendezései vannak leszállítva, de a beépítésüket nem tervezik. így a karbantar­tó gyakorlóközpont egy reak­tortartályt, reaktor-védőcső­­blokkot, főkeringtető szi­vattyút, főelzáró tolózárat, gőzfejlesztőt és több primer köri szivattyút fog kapni. Emellett PHARE program ke­retében 500 ezer ECU támo­gatást kaptunk a gyakorlati képzés módszertanának, kép­zési programok, számítógépes szimulációs és oktató szoftve­rek kidolgozására.- Milyen lesz kívül és belül a gyakorlóközpont?- A teljes karbantartó gya­korlóközpont koncepció sze­rinti kialakítására két, már meglévő - az erőmű tervezett bővítése idején épült - épüle­tet fogunk felhasználni. A ter­vek szerint átalakításokkal és hozzáépítésekkel a 307-es épület a gépész gyakorlóköz­pontnak, a 308-as épület a vil­lamos irányítástechnika gya­korlóközpontnak fog helyet adni. Első fázisban a gépész gya­korlóközpont primer köri ré­szének kiépítése történik meg. E gyakorlóközpont kialakítá­sánál a jelenlegi épülethez egy nyaktagi rész és egy primer kö­ri csarnokot modellező rész fog hozzáépülni. A csarnokban a primer köri főberendezéseket (reaktor, fő­keringtető szivattyú, főelzáró tolózár) helyezzük el és az ezek karbantartására szolgáló aknákat építjük ki. 40 tonnás daru fog szolgálni a reaktor belső berendezéseinek emelé­sére. A jelenlegi épületben - megfelelő átalakítás után - kap majd helyet a gőzfejlesztő, egy TRIAS laboratórium az anyagvizsgálatokhoz, egy üzem közbeni zavarelhárítás­ra szolgáló (KAUTEZIT-es) gyakorlóhely és a sugárvédel­mi mérésekhez egy laborató­rium. A nyaktagi részben he­lyezzük el a munkalevegő ellá­tását biztosító kompresszoro­kat, raktárakat és a víztisztítót, ugyanis gazdaságossági célból dekontaminált eszközöket és berendezéseket is felhaszná­lunk. A beléptetés és a kilépte­tés hasonlóan fog történni, mint a tényleges, „élesben” való munkavégzés során. Az emelet tantermeknek, vetítő­teremnek, irodáknak, kiállított szemléltetőeszközöknek és a primer köri részben folyó kar­bantartási munkák megtekin­tését lehetővé tevő, üvegfalak­kal borított látogató- és okta­tófolyosónak ad majd helyet. A létesítmény egy időben kö­rülbelül harminc ember kép­zését biztosítja.- Mikor indulhat meg a kép­zés?- Terveink szerint 1996. ne­gyedik negyedévében kezdő­dik meg a gépész gyakorlóköz­pont primer köri részében a gyakorlati oktatás.- Köszönöm a tájékoztatást. Csuha Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents