Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-05-01 / 5. szám

1994. MÁJUS ATOMERŐMŰ 5 Erősebb gazdasági szemléletet Iparági távközlési továbbképzés Buján Gyönyörű természeti környezet­ben, a bajai Sugovica Hotelben ke­rült megrendezésre az idei villa­­mosenergia-iparági távközlési to­vábbképzés, ahol a Paksi Atom­erőmű Részvénytársaságot a hír­adás-technikai osztály négy szak­embere képviselte. A házigazda, a Démász Rt. mű­szaki igazgatója. Tamás Miklós nyi­totta meg a háromnapos rendez­vényt. Beszédében bemutatta mi­lyen stratégiával próbál a Démász a gyorsan változó körülményekhez alkalmazkodni. Mivel a Démász villamos-energia kereskedelmi cég, minden tevékenységet, az informa­tikát is, ennek kell alárendelni. Az informatika a gazdálkodáshoz kap­csolódó célokat szolgálja ki. Szerin­te az informatikai szakembereknek is szemléletváltásra lenne szüksé­gük. A jövőben a gazdaságosság le­gyen az alapja minden műszaki döntésnek. Ennek feltétele, hogy minden szervezethez eljussanak a gazdálkodási információk. Beszédének zárásaként Tamás Miklós bejelentette, hogy a Dé­mász Rt. 250 millió Ft értékben komplex informatikai projekt meg­valósítására készül. Bély Andrásnak, az MVM OV­­TÁSZ vezetőjének mondanivalójá­ból egy gondolatot emelnék ki. Hiá­nyolta a részvénytársaságok alap­­szerződéseiből a távközlési fejeze­tet. Mivel az iparági távközlési háló­zat is ugyanolyan összefüggő rend­szer, mint a villamosenergia-háló­­zat, ennek viszonyait is szabályozni kellene. A rendezvényen vendégként részt vett Feczkó Iván is, aki a Matáv nagyfogyasztókkal foglalkozó főosztályának a vezetője. Előadásá­val, melynek témája a Matáv árpoli­tikája volt, hatalmas vihart kavart. A résztvevő áramszolgáltatók és erő­művek képviselői felháborodottan vették tudomásul, hogy a Matáv ár­képzése még mindig a monopol­helyzettel való visszaélés jegyeit vi­seli magán. A Paksi Atomerőmű Rt. részéről két előadás hangzott el. A nyitóna­pon Pataki János & Paksi Atomerő­mű Rt. optikai gerinchálózatát mu­tatta be. Elmondta, hogy a gerinc­hálózat megvalósulása az informa­tikai és híradás-technikai szakem­berek együttműködésének szép példája és eddigi legnagyobb sikere. Ugyanolyan fontos ez a hálózat az atomerőmű információáramlásá­ban, akár az ország közlekedésében az autópályák. A hálózatban alkalmazott optikai kábelek hatalmas információátvi­teli kapacitásukkal az atomerőmű élettartama alatt ébredő bármilyen igényt ki tudnak szolgálni. Az elő­adás után több cég szakembere le­hetőséget kért a helyszíni konzultá­cióra. A továbbképzés második napján kiemelt figyelem kísérte Szügyi Má­tyás előadását, melynek témája a Paksi Atomerőmű Rt. telefonal­központjának a rekonstrukciója volt. A hamarosan telepítésre kerü­lő tároltprogram-vezérlésű digitális alközpont kellemes elfoglaltsággá fogja változtatni az eddig oly sok bosszúságot okozó telefonálást. A telefonalközpont szervesen kapcso­lódik majd az informatikai rendsze­rekhez, ezáltal többféle, nem be­széd típusú szolgáltatás lehetőségét is nyújtja. Az előadó szerint a fel­használók igényeinek összegyűjté­se nagy munkát és körültekintést kí­ván meg az illetékes szakmai szer­vezettől. Mivel a legtöbb áramszol­gáltató és erőmű fel akarja újítani a telefonrendszerét, sok érdekes kér­dés hangzott el a témával kapcsolat­ban. Több, az iparágba beszállító gyártócég is lehetőséget kapott arra, hogy az újdonságait bemutassa. Je­len volt pl. a Siemens, a Motorola, a Wandel-Goltermann vagy a szü­netmentes áramellátó berendezé­seket gyártó EPOS-PVI. A háromnapos rendezvény so­rán a résztvevők nemcsak szakmai tapasztalatokkal lettek gazdagab­bak, de kialakultak, vagy tovább erősödtek azok az emberi kapcsola­tok is, amelyek a mindennapi együttműködést megkönnyíthetik. Pataki János A gépnek is van lelke Kérdéseimmel Nicki József autószerelőt kerestem fel Hogyan és mikor került az atom­erőműbe? 1980-ban jöttem ide, pontosab­ban az ERBE paksi kirendeltségére dolgozni. Onnan 1986. január l-jé­­vel kerültem át PAV-állományba. Régóta dolgozik mostani munka­körében? Igen. Kezdettől fogva autószere­lőként dolgozom, ugyanazon a munkahelyen. Szereti amit csinál? Szeretem. Sokan nem értik, hogy mi jó van abban, ha olajos vasak kö­zött turkálok. Ezt csak azok mond­ják, akik nem érezték még soha, hogy milyen jó, ha valamire rájön az ember és megcsinálja Az, ami az előbb még rossz volt, az most már működik. Megy. Szeretem ezt a szakmát, mert változatos. Szeretem még akkor is, ha nem mindig és nem mindenben van meg az örömem. Mi a véleménye, hogyan bánnak az emberek a járműveikkel, az autók­kal? Embere válogatja - gondolom, mindenki a pénztárcájához mérten vigyáz vagy éppen nem vigyáz a ko­csijára Manapság már meglehetősen drága a javítás, és különösen sokba kerülnek az alkatrészek, különben nagyon meglátszik a gépeken, hogy valaki a sajátját használja-e vagy sem... Vajon igaz, amit sokan monda­nak, hogy az autónak is van „lelke”? Nem tudom, de az biztos, hogy minden autó meghálálja, ha nem csupán érzéketlen gépként kezelik. Egyes, korszerű autótípusokban már nem ritka a fedélzeti számító­gép, amely az egész jármű működé­sét koordinálja. Ezt a rendszert bíz­vást nevezhetjük az autó lelkének. Ha nem látja, hogy ki vezeti az au­tót, honnan tudja, hogy ki ül a volán­nál? (Férfi, nő, fiatal, idős stb.) Véleményem szerint ajó autóve­zető ismerete nem függ nemtől és kortól. Egy kis műszaki érzék és sok-sok gyakorlat a titka az egész­nek. Milyen az autójavító műhely fel­szereltsége, s milyen eszközökkel, szerszámokkal bővítené? A műhely felszereltsége alapve­tően jó. Szerszám és műszerek hiá­nya miatt még nem kellett semmi­lyen munkát elhalasztani, vagy le­mondani. Bár az is igaz, hogy az al­katrészellátás azért lehetne jobb is... Hogyan tudja beosztani a jövedel­mét? Mivel még nőtlen vagyok, meg­felelő takarékoskodással elegendő a fizetésem, a hónap végéig. Ha vala­mi nagyobb tárgyat akarok venni, akkor bizony többletmunkát kell vállalnom. Ha ön valamelyik pártnak a veze­tője lenne, milyen programot állítana össze? Ma Magyarországon melyek a megoldandó feladatok? A most létező pártok egyikének sem vagyok a tagja, vezetőjük sem lennék. Ha valamiféle programot mégis össze kellene állítanom, azt hiszem csak nehezen tudnám rangsorolni, hogy a rengeteg, sürgősen megol­dandó feladat közül, melyek a leg­fontosabbak, melyek érintik a leg­több embert. Mindenesetre megkísérelném, hogy minél több pártatlan gazdasá­gi szakember véleményét kikéijem, és bizonyosan nem ígérgetnék egy­két éven belüli gyors javulást.-Z­Igazgatósági ülésről A részvénytársaság igazgatósága 1994. április 20-án és május 2-án Pakson ülésezett. Az ülésen az igazgatóság egyhan­gúlag elfogadta az elmúlt időszak műszaki és gazdasági eseményei­ről, valamint a lejárt határidejű ha­tározatokról szóló vezérigazgatói beszámolót. Kiemelkedő jelentősé­gűnek tulajdonította a kiégett kazet­ták visszaszállításával kapcsolatban aláírt orosz-magyar kormányközi megállapodást.- Megtárgyalta és elfogadta a ko­rábbi határozat alapján előterjesz­­tett KKAT beruházási programját.- Változatlanul kiemelt súlypon­ti feladatnak tekinti a tároló első üteme első fázisának a beruházási program szerinti ütemben történő megépítését és üzembe helyezését.- Megtárgyalta a reaktorvédelmi rendszer rekonstrukció-előkészíté­sének helyzetét és az előzetes beru­házási programot. Megállapította többek között, hogy: • a középtávú terv célkitűzéseivel összhangban szükséges a reaktor­­védelmi rendszerek rekonstrukció­ja, • az üzemeltetési tapasztalatok alapján a rekonstrukciót először cél­szerű az I. blokkon megvalósítani, • a rekonstrukció pénzügyi hátte­réhez célszerű a szállító ország ex­porthitelét igénybe venni, • pontosítani szükséges a rekonst­rukció terjedelmét, határidőprog­ramját, a szállító(k) referenciáit, a hatósági engedélyeket, illetve a ha­zai hatóság elvárásait, • szükségesnek tartja külföldi ta­nácsadó igénybevételét, a feladat volumene, összetettsége miatt a to­vábbiakban is.- Megtárgyalta a hűtővízrend­szerre telepíthető energiahasznosí­tó műről szóló előterjesztést és tá­mogatja a mű saját beruházásként történő megvalósítását. Szükséges­nek tartja a műszaki terv és beruhá­zási program elkészítését.- Megtárgyalta és jóváhagyta a Karbantartó Gyakorló Központ be­ruházási programját Tudományos élet 1 r \ 1 ^ ••1 fi a hírkozlosoknel Egyszer egy ismerősöm azt mondta, hogy egy villanygyárban a legfontosabb tevékenység az elektromos áram előállítása és a többi nem fontos. Ez így is van, de a kisegítő „háttérmunka” is éppúgy fontos, mint a többi. Ez vonatkozik a híradástechnikai osztály által nyújtott szolgáltatásokra is. A híradástechnikai osztályon 1987 óta működik a Híradástechni­kai Tudományos Egyesület, 1993 februárjában a tisztújítás során két új vezetőségi tag került az irányító posztra. Péter Lajost és Törjék Ferencet az elmúlt év tapasztalatairól kérdez­tem.- Egy atomerőműben ahol a gépész és az erősáramú szakemberek túlsúlyban vannak, milyen lehetősége van a híradástechnikai szakem­bereknek a tudományos tevékenységre?- Megalakulásunk óta sok segítséget kaptunk és kapunk az erőmű vezetése részéről. Mi nem érezzük, hogy munkánk hátrányt szen­vedne azért mert nem egy tévé- vagy rádiógyárban dolgozunk. A mi feladatunk az erőmű híradástechnikai és bizonyos informa­tikai szolgáltatásának biztosítása és ezek a szolgáltatások javítása- Az említett szolgáltatások biztosítása a HITO feladata és nem a Tudományos Egyesületé.- Ez igaz, viszont a tudományos egyesületben végzett munka so­rán szerzett tapasztalatokat nagymértékben tudjuk kamatoztatni a mindennapi feladataink során és fordítva.- Mondanátok pár szót az egyesületi munkáról?- Természetesen. Szakembereink, szakértőink nemcsak az erő­műben tevékenykednek, hanem bátran állíthatjuk, hogy az egész országban. Több olyan terület van, például a kábeltelevíziózás vagy a diszpécseijellegű hírközlés, ahol az ő szakértelmére és tudására so­kat adnak. Fő tevékenységi területünk a Tolna megyei kábeltévés hálózatok, valamint a privát távközlési hálózatok. Megbízóink felké­résére a tanulmánytervtől egészen a kiviteli tervig mindent el tu­dunk készíteni.- Ez aztjelenti, hogy vállalkozás szintjén foglalkoztok tervek készíté­sével?- Nem, az egyesület nem nyereségorientált szervezet, csak felké­résre készítjük el munkáinkat, a bevételből a szakmai továbbképzé­sünket fedezzük. Ezek a bevételek teszik lehetővé különböző tanul­mányutak szervezését.- Hallhatnánk ezekről a tanulmányutakról?- 1993-ban három nagyobb lélegzetű utat szerveztünk. Rögtön az év elején három kollégánk eljutott Hannoverbe CeBIT-re. Az itt szerzett ismereteket nagymértékben fel tudtuk használni a telefon­­alközpont cseréjére kiírt pályázatnál. Ezt követte nyáron egy köny­­nyed kikapcsolódás a németországi Fridrichshafenben, itt tartották az amatőr rádiósok évi szokásos szakmai találkozóját. Októberben Münchenbe utaztunk, ahol megtekintettük a Technika Múzeumot és ellátogattunk az isari atomerőműbe, ahol találkoztunk ottani hír­­közlős szakemberekkel.- Említettétek az alközpontcserét, megtudhatunk erről is valamit?- Erről most nem szeretnék nyilatkozni, elöljáróban csak annyit, hogy a témáról hamarosan hosszabb cikket fogunk megjelentetni.- Köszönöm a beszélgetést és további sikeres munkát kívánunk a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Paksi Atomerőmű Helyi Csoportjának.- v. gy. -Főjavítás pillanatképei Baleseti jelentés az utakról A paksi baleset-meg­előzési bizottság vezető­jének, Pach István rend­őr századosnak a tájékoz­tatása szerint áprilisban Pakson és környékén (a volt paksi járás területén) összesen 30 közlekedési baleset történt. Ezek kö­zül 20 koccanásos ütkö­zés szerencsére nem járt személyi sérüléssel, vi­szont tíz baleset hét köny­­nyű és öt súlyos sérülés­hez vezetett. A közlekedési szabály­­módosítások várhatóan június l-jén lépnek élet­be. - CLS -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents