Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-05-01 / 5. szám
1994. MÁJUS ATOMERŐMŰ 3 „Problémákat nem a panaszkodás oldja fel, hanem munka” (Hevesy György) Radioaktív nyomjelzés, radioizotóp-diagnosztika, radioimmunológia Dr. Rudas Péter professzor A 34 éves Hevesy Györgyöt, a budapesti Tudományegyetem Gyakorlati Fizikai tanszékének egy éve kinevezett vezetőjét 1919 késő őszén komoly támadások érik. Az igazolási tárgyaláson a legfőbb vádindíték az volt, hogy - az egyébként még Eötvös Loránd által kezdeményezett tanszékvezetői kinevezést - Kármán Tódor írta alá. Kármán szaktudását és te: vékenységét azonban nemcsak Eötvös, a Károlyi-kormány, de a Tanácsköztársaság is elismerte. Szerencsétlen véletlen, mondhatnánk, de valójában az egész eljárás mögött a modern fizikához nem értő kollégák álltak... A katedrájától megfosztott Hevesy elfogadja Gróh Gyula ajánlatát és az Állatorvosi Főiskola laboratóriumában nekikezd az őt már közel egy évtizede foglalkoztató témakör, a radioaktív nyomjelzés elméleti és gyakorlati módszerének kidolgozásához.- Tisztelt professzor úr! Hevesy György 1943-ban munkásságáért kémiai Nobei-díjat kapott. Hol tart ma a biológiai radioaktív nyomjelzés, mennyire él Hevesy szelleme? - kérdezem dr. Rudas Péter profeszszort, az Állatorvostudományi Egyetem Élettani Tanszék vezetőjét.- Hevesy kidolgozta a nyomjelzésnek „in vitro” módszerét, tehát bizonyos anyagokon belül, bizonyos, a szervezetből már kivett próbákon tudott méréseket végezni, - ez az űn. hígításos módszeren alapszik. Legegyszerűbb példája, hogy ha meg akarunk határozni egy bizonyos tárfogatot, akkor ismert mennyiségű izotópot ismert koncentrációban hozzáteszünk egy ismeretlen térfogatú anyaghoz. Amikor ez egyenletesen eloszlott, ki tudjuk számítani a térfogatot a vett minta koncentrációjából. A szervezeten belüli alkalmazása - „in vitro” például, amikor megállapítjuk egy állat vértérfogatát.- Az akkor ismert izotópoknak milyen biológiai szerepük volt?- Semmilyen. Legfeljebb mint nehéz elemeknek, mérgező tulajdonságuk vagy a sugárzás szövetkárosító hatása. A radioaktív nyomjelzés módszere és technikája akkor kezdett igazán fejlődni, amikor Levivel együtt felismerte, hogy neutronsugárzással stabil elemek izotópjai is előállíthatok. Hevesy munkásságának kiemelkedő pontja volt a 32P izotópos vizsgálat, ezzel nyomon lehetett követni a létfontosságú foszfor útját az élő szervezetben. Forradalmi változást hozott az izotópjelzési módszer. Megjelölünk egy molekulát sugárzó izotóppal - és ennek hatalmas jelentősége van, - mely eredetileg nem volt része a molekulának. Vagy egy molekulának egy ismert atomját kicseréljük az adott atom izotópjára, olyan ponton, ahol-a szervezet enzimjei és egyéb anyagok nem hasítják le. Sokáig a molekulában marad, így útját huzamosabb ideig nyomon tudjuk követni. Mind a két eljárás használatos, lényeg a nyomkövetés.- Mennyire finom, pontos ez a módszer?- Az endokrinológia (belső elválasztásé mirigyek vizsgálata) a módszer alkalmazásával óriási mértékben előre haladt, hiszen az endokrin mirigyek által termelt szekrétumok rendkívül kis koncentrációban fordulnak elő a szervezetben és csak nagyon bonyolult kémiai eljárásokkal voltak mérhetők. A nyomjelző technikából kinövő radioizotóp-diagnosztika lehetővé tette, hogy nyomjelzett hormon segítségével a szervezeten belül, akár szöveten, akár véren belüli hormonkoncentrációkat meg tudjunk mérni. Ez egy nagy lépés volt. Egy példa erre is: a növekedési hormont az agyalapi mirigy adja le. Bekerül a vérbe. A koncentrációt e módszerrel meg tudjuk határozni a vérben, de a keletkezési helyen is. A módszer azonban itt már nemcsak a Hevesy-féle elven működik, az csak az egyik része. Olyan immunológiai technikák fejlődtek ki, amelyeket összekapcsoltak a nyomjelző technikával, és e kettő teszi lehetővé a pontos és gyors diagnosztikát. Ma már 10-50 vagy akár 100 paramétert is meg lehet órák alatt határozni a vérből, mert olyan mennyiségű speciális ellenanyag segítségével tudjuk mérni ennek a nyomjelzett anyagoknak a koncentrációit specifikusan, mely egy egész spektrumot tud adni az ott található anyagokról. A nyomjelző technikát az immunológiai módszerekkel öszszekapcsoló eljárás Hevesy elismerése után 34 évvel újabb megosztott Nobel-díjat eredményezett. (Rosalyn S. Yalow - 1977)- Professzor úr! Önt hallgatva egyrejobban felértékelődik bennem a biokémikusok munkája? Tulajdonképpen mi a radioimmunológiai módszer lényege?- Igen, rendkívül fontos a szerves kémikusok munkája, és ő utánuk a biológusimmunológus team állítja elő azokat az ellenanyagokat, melyek felismerik mind a jelzett, mind a nem nyomjelzett hormont. Tehát ellenanyagot készítünk a hormon ellen. Kétfajta anyagot adunk, egy ismeretlent, mely a szervezetből származik, valamint a nyomjelzettet. Ha sok hormon van a szervezetben, akkora nyomjelzett alig tud kötődni az ellenanyaghoz, ha kevés, akkor sok. Az eljárásnak az állattartás, állattenyésztés területén hatalmasjelentősége van. Vírusos, bákteriális megbetegedéseket fel lehet ismemi, nyomon követni, le lehet mérni a kórokozókkal szembeni viselkedést. A jelölt ellenanyag itt a vírus ellen a szervezet által termelt és megjelölt anyagot jelenti, mely kémcsőben tárolható. Ezzel megállapítható, rendelkezik-e vizsgálandó szervezet a kórokozót leküzdő ellenanyaggal.- Az eddig szóba került eljárások minden élőlény esetében alkalmazhatók?- A nyomjelzés minden élőlényen, rovaroktól akár az elefántig, delfinekig alkalmazható. Az orvosi diagnosztikának elsősorban gazdasági területen van kiemelkedőjelentősége. Erre alapozva alakult ki például a tej sárgatest (progeszteron) meghatározása. Nagy számban, rutinszerűen mérhető és az állomány szaporodási helyzetéről igen pontos képet ad. Nyomon követhető az újratermékenyítés, a ciklusba lendülés. Vagy mondok egy mindennapos példát. Behoznak egy kutyát. A belgyógyász arra gyanakszik, hogy a májával vagy az epéjével van probléma vagy esetleg elzáródása van. A levett vérből pontosan meg tudja határozni radiológiai, radioimmunológiai módszerrel az epesavak típusait, koncentrációit. Ez korábban több napi fáradságos munkát igénylő eljárás volt. Összefoglalva ezeknek az eljárásoknak óriási előnyeit:- kis mintavételi mennyiség, - rutinszerű eljárás, - pontosság. Visszatérve első, nagyon érdekes kérdésére, - mennnyire él Hevesy, azt kell mondanom nem él a köztudatban, mondom ezt annak ellenére, hogy diákjainknak tanítjuk. A biológiai, élettani, orvosi köztudatban sokkal jobban ismertek a közelmúlt nagy kutatói. Hevesy elve viszont él, az alap, amit kitalált, immáron történeti tény.- Köszönöm a beszélgetést!- Bocsásson megjavasolni szeretnék valamit. Ez az interjú nem lehet teljes, ha nem beszél elődömmel, dr. Pethes György profeszszorral. Jelenleg az Országos Atomenergia Bizottság Műszaki-Tudományos Tanácsának titkára... (folyt, következik) Takács István Antal A HUN/4/011. sz. NAÜ-projekt keretében 1993. októberében és 1994. januárjában megtartott minőségbiztosítási képzés folytatására a DUNA Hotel tanácstermében került sor a közelmúltban. Októberben a felső vezetés, januárban a minőségügyi szákemberek és középvezetők, márciusban a nem minőségbiztosítással foglalkozó szakemberek kaptak lehetőséget szervezeteik, rendszereik minőségfejlesztése érdekében megtartott képzésre, konzultációra. A NAU által felkért francia és magyar szakemberek előadásairól hangfelvétel és lektorált kiadvány készült, így a részvételben akadályozottak részére is tud írásos anyagot biztosítani a szervező minőségbiztosítási osztály. A márciusi minőségügyi képzésen az alábbi témakörök kerültek bonckés alá: Minőségbiztosítási alapismeretek (I-In előadó: Charles Weber, az EdF minőségbiztosítás vezető tervezője. Radioaktív hulladék kezelése. Biztonsági újraértékelés előadó: Andre Mercier, a Paluel-i atomerőmű minőségbiztosítási osztályvezetője. Atomerőmű minőségpolitikája és belső szabályzatai előadó: Timor Géza, PA Rt. BIG. Allapotfelügyeleti tevékenységek előadó: Kovács Pál, PA Rt. Főjavítás irányítás és ellenőrzés előadó: Zsoldos Ferenc, PA Rt. TIG. Atomerőmű biztonságpolitikája előadó: Bacs Judit, PA Rt. Az előadások első részében rövid elméleti ismeretek, nagyobb része pedig gyakorlati példák, tapasztalatok és tanácsok átadásából állt. Az elhangzott rendkívül értékes előadások közül Bacs Judit biztonságpolitikát elemző előadásán elhangzott három kérdésre adott válaszát kiemelésre méltónak tartva közöljük:- „Mit tua tenni részvénytársaságunk a szervezeten belüli biztonság növelésére?- Nagyon fontos, hogy a létrehozott felügyeleti tevékenység jól működjön, minden munka tervezett legyen, működjön a folyamatba épített ellenőrzés. Jo kommunikációs csatornákat kell kialakítani a kétoldalú információáramlásra és az üzemviteli tevékenységekben működnie kell a legfontosabb lépések végrehajtását felügyelő döntési rendszernek. Figyelni kell a felügyelet tevékenységére is, mind a kivizsgálások megfelelőségére, mind a feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó lépesek végrehajtására. Szükség van olyan módszerek kidolgozására is, amelyek a megfelelő hozzáállás és viselkedésmód kialakítását segítik elő. Ez tevékenységében több, mint az egyes részletek számbavétele, ez már a biztonsági kultúraalakítás kérdésé. A döntések is igénylik a biztonságszempontú megkózelítest és elemzest, bármilyen szinten kényszerülnek is döntésre. Jóllehet szervezeteinkben szakmailag hozzáértő emberek dolgoznak, de olyan hozzáállásra van szükségünk, amely a feladatok végrehajtása előtti gondolkodáson alapul. A jó biztonsági mutatók megkövetelik, hogy- a szervezeti szintek között magas színvonalú kommunikációs kapcsolat működjön, beleértve a célok közös megértését is,- olyan működő mechanizmust igényel, amely lehetővé teszi az elvárt dolgok megtanulását, megértését, a jó gyakorlat beépítését, a hibák kiszűrését,- a szervezet minden vezető és beosztott tagjától erős biztonsági megközelítést, odafigyelést igényel,- és ha szükséges, érvényesíteni kell a ráhatást és a fegyelmezés eszközeit is.- Hogyan ismerhetjük meg a személyzet véleményei, hozzáállását?- Nem szabad sajnálni az időt, a fáradságot annak a felmérésére, hogy egyes eseményekről megérdezzük a személyzet véleményét. De kellenek módszerek arra, is, hogy lehetőséget kapjon a személyzet - mondjuk öntesztelésre vagy, hogy elemző tájékoztatást kapjon a világ atomerőműves üzemviteli személyzetének tapasztalatairól, problémáiról.- Milyen lépésekben lehet a biztonsági kultúra alakítását tervezni és végezni. ?- A biztonsági kultúra a szervezetek és egyének jellemzőinek és viselkedésének olyan öszszessége, amely megalapozza, hogy a biztonsági kérdések mindenek előtti elsőbbséget élvezzenek és jelentőségüknek megfelelő figyelemben részesüljenek. Ha fel akarjuk mérni, hogy ebben az ügyben hol tartunk:- Az első lépés: felmérni a jelenlegi biztonsági kultúra színvonalát. Másodikként prioritási sorrendben meg kell határozni azokat az elemeket, amelyek terén változtatni kell. A harmadik az intézkedési tervek összeállítása és végrehajtása lesz. A negyedik lépés pedig hogy az előző három lépést folyamatosan ismételjük, a felülvizsgálatok eredményei alapján meghatározott újabb feladatokkal, prioritásokkal. Ezzel elérhetővé válik a biztonsági kultúra elemeinek folyamatos ellenőrzése. A biztonsági kultúrát nem lehet azonos módon tervezni és végezni a technikai, technológiai tervezésekkel. A biztonsági kultúra növelésére más-más receptet kell választani az egyes országokban is, hisz az az alapállapot, ami egy-egy nemzet gondolkodásának, nemzeti kultúrájának jellemzője, egészen más gazdasági-társadalmi környezetben jelenik meg a világ különböző országaiban, mint Magyarországon. Epés elemei azonban mindenütt azonosak, az INSAG 4- ben, de nálunk az atomerőműben a biztonsági kultúra kialakítására vonatkozó irányelvekben is meghatározottak. A biztonságpolitika kifejezi a biztonság növelésére irányuló elkötelezett cselekvést, a biztonságot rontó tényezők nyílt feltárását, magában foglalja a biztonsági kultúra és a biztonság mindenkori javítására, fejlesztésére való törekvést. A biztonsági kultúra kapcsán áttekintve annak fő elemeit, világosan elkülöníthetőek a cég szintjén az elvi-szervezeti elkötelezettség, a vezetői szinten a vezetők elkötelezettsége és végül az egyének elkötelezettsége. A szintek mindegyike még további részelemekre bontható; de mindhárom fő összetevő irányában az alábbi követelményeket kell támasztani és értékelni:- a biztonság tudatosítása a szervezeti hierarchia adott szintjén az egyénekben,- a szaktudás és alkalmasság, ami a végzettség, képzés, önképzés, az emben és egészségi alkalmasságból tevődik össze,- az elkötelezettség amely kapcsán a felső vezetés elsőrendű kérdésként kezeli a biztonságot és erkölcsi ráhatással, vezetési módszerekkel úgy alakítja elvárásait, hogy a biztonságot az irányítása ala tartozó egyének is közös célként kezeljék^- a motiváció:ami acélkitűzésekhez tartozó jutalmazási, elfogadási és szankcionálási rendszerben jut kifejezésre,- a felügyelet kialakítása olyan módon, hop az egyéneknél eléri a kritikus hozzáállás iránti fogadókészséget,- a felelősség, amelynek meghatározása, lebontása az epének részére is epértelmú és számon kérhető kell, hogy legyen.” _ SL -A. Mercier A minőségfejlesztés újabb lépése C. Weber
