Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-04-01 / 4. szám

14 ATOMERŐMŰ 1994. ÁPRILIS Kedves Olvasónk! Újszerű kérdezz-felelek rovatunkban elsőként azt a fiatalembert kérdeztük, aki ’93-ban az Atomerőmű újság ki­tüntetését, az opálkővel ékesített URÁN-TOLL-at megkapta. Neve?. Orro& Tdlcr Mit csinál? Mi a foglalkozása? ^}e/cn Jc_cj o yVO Ve.\Jqj^q topibkelht ve<j^6fitéciu>ki 'loc/tokomikus Mióta csinálja? J 9 óAz. oJoPnttómdrc.'ltJcj poSí/oryu2li- ^9^2. VCx^e'h ^o^loj-h)#-eJ, / U Mit szeret jobban: a csapatmunkát/játékot vagy az egyénit, és miért? fi koka'í Co Q. Losscí-^o'L igZK IfjjjdveJctni. /? tvunká.­^ kos a, cecl^qJösác. tics* t de M-caju2.to roic> c^ikt's^o^-k. hídfőd-XjOm. I £JLSZcL\t o_ •irt-C2>*í7 Mit tart a legszebbnek a munkájában? ________ífet, t/Q>7 .. • Mi a legnehezebb benne? fe, he-ktí Hogyan „tűri” a sikert? ffa. Q2>£ ry?o^Jo.^->yt, ho^ ^thcicvij akkor bi£o**j jil&2be-. CL ha.ftu^&L^ Vi’2&(^cÜó f&ey he.~£cí ■ És a kudarcot? //£> }q] hU/LöcLit CL £lmÍ ejy//ké_______ ddzJtlor , tzlíkov maii is /__________________________ Sikeres ember-e Ön? luxfo/i k£gjcy± SrcLcow. Mu Cl E^uJaAkviai t llt-bíf eJkc ne. ‘yocliookhív hv/hMbf &'truiboj*_ oJLcLtr csqJl r<J re-'ÄS ifctrt. léucei / <el£- b^íur n&Uc^LiM' n^cU~ Sifcte/ttfcJ Mit tart a munkájában a tavalyi év legnagyobb sikerének? ífod~i l/lcx^f (]j±é> OZ^fLl ViíL^jJÍQjb^ UQ^o (fipcáílC— iLßyeJix^i AA-rom luífaz^>oLt d-dh/tt lu't/Jt2ÍL. Stobeiriaiitli. És kudarcának? (jU{ Q. ^M-YvGLoJ-dJoic búidéi pjltfLboJ&ú d/^Q/i )r^Ax*Je*kon jALOCtoIqJlÜ IcólL.1 Sq IC iKfiovcUmk hím Wf^slkn Ha újra kezdhetné, ugyanígy ezt csinálná-e? fí[ de.koc^ . Ni ve/ Q^= icbó hűt JcUMfol vJJLbüV Q. i/t'/üup. c, LóEüWtyi-; Q. , eX /yy Q. ntoli-VcLcjó is s ttoHjjkívbul-tí^ VoJ}qs*Ü «jgt'jltM rvuift CS!k. , Kit szeretne a leginkább maga mellett tudni a munkájában? ^c/óvj/eoj l^lléoJaM LöZxtl is )tn^kjJ<L Cut "óJotoCEofoJinu^ dz U-odhlk. iv^QJ&lkü. IccJzaSo !flJL-b is._____________________________ Naponta átlagosan mennyi időt fordít kikapcsolódásra? fe, oWtg^ -^^3 ovdí. Kedvenc időtöltései? ^íClccyJu^íS( S^)or h> ldj>; olva.<*d„$( cs^JÁdi Uj tcUiplulb Szokott-e játszani és mit? . SZoIlIojv jÄk'ZGMt Q~ (jjovudo laJ^X-M l UjtjSlt-r Ha^d Ú4ő idő bt /esi Q_ ^'q,í nncal Dohányos életrajz Megrögzött, erős dohányos va­gyok. Engedjék meg, hogy kéretle­nül bár, de megosszam a tapaszta­lataimat Önökkel. * Ha jó! emlékszem, olyan tizen­­két-tizenhárom éves kisfiú lehet­tem, amikor egy napsütéses nyári napon Zsoltival, a szomszédgyerek­kel a templom mögött az árokparton egy bokor mögé bújva kipróbáltuk, milyen a cigizés. Fújtuk afüstöt, játék volt, hülyéskedtünk. Emlékszem, nem érintett meg a dolog, büdös volt és még letüdőzni sem tudtam, annyi­ra köhögtem tőle. Nyolcadikban már cigiztem, de hogy akkor naponta mennyit szív­tam, nem emlékszem rá. Azt tu­dom, hogy aki az osztályban benne volt a bandában, szinte mindenki bagózott. A lányok is. A gimiben a második emeleti fiú­vécét a harminccentis szivarokat szívó angol miniszterelnök után el­neveztük Churchill klubnak, és a szünetekben ide jártunk cigizni. A lányok is a második emeletre jár­tak. A tanárok nem tudtak ellene semmit tenni, pótklubunk is volt. Emlékszem, Attila barátom milyen módszeresen szoktatta rá magát a cigizésre, nehogy kilógjon közü­lünk. Az egyetemen már erős dohányos voltam. Alig vártam, hogy az előa­dás után a szünetben rágyújthas­sak. A vizsgák előtti felkészülésnél számolatlanul szívtam a cigiket. Tizenöt éve dohányzom. Két éve lehetett az az időszak, amikor meg­tudtam, hogy nem egykönnyen sza­badulhatnék meg a dohányzástól. Késő éjjelekig olvastam, s többször kifogytam a cigiből Szörnyű volt. A nemdohányosok nem tudják, hogy milyen ez, az ember átkutatja az ösz­­szes ruhájának a zsebét, annak el­lenére, hogy tudván tudja, hogy nincs benne cigi, az elnyomott cigik között kotorász valami hosszabb csikk után. Mikor ezeket is elszív­tam, képes voltam, hogy este, télen nyakamba vegyem a várost és kilo­métereket gyalogoljak, végigjárva a szórakozóhelyeket, mert csak ezek közül volt egy-kettő nyitva, hogy végre tudjak venni cigit. Nem részle­tezem tovább. Akkoriban tudtam meg, hogy csapdában vagyok. A dohányzás nem egyszerű szokás, amit képes vagyok kezelni. Több annál. Uralkodhat rajtam. Ezeken a szakaszokon szinte minden dohányos végigmegy. Min­dannyian a társadalmi nyomásból és a társasági életből eredő ostoba okok miatt kezdünk dohányozni. Aztán észrevétlenül kialakul a hoz­zászokás. Illúzió, hogy ez a többi szokásunkhoz hasonló. Sokféle szokásunk van, némelyik igencsak értékes és élvezetes. Nevetségesen könnyű lenne megszabadulni egy olyan szokástól, amelynek borzasz­tó az íze, megöl minket, egy vagyon­ba kerül, piszkos, büdös, ráadásul mi magunk is szeretnénk leszámol­ni vele. Akkor meg miért olyan ne­héz? A dohányzás okai között véle­ményem szerint egyértelműen a ni­kotinhoz való hozzászokás áll, és egy sor olyan, mi dohányosok által hangoztatott elképzelés, amely sze­rint a dohányzás plusz élvezeteket nyújt vagy bizonyos helyzetekben segít. Eszerint a cigivel könnyebb elviselni a stresszhelyzeteket, a koncentrálást, az unalmas helyze­teket és élvezetessé teszi a kikap­csolódást, pihenést. Valójában ez nem így van. Az ember a nikotin okozta elvonási tü­netek miatt gyújt rá újra és újra. A nikotin, ez a dohányban található, színtelen, olajos vegyület teszi rab­jává a dohányost. Amint elnyom­juk a cigarettát, a nikotin gyorsan ürülni kezd a szervezetből és bekö­vetkeznek az elvonási tünetek. Ez egyfajta ürességérzés, hiányérzet, idegesség, s késztetést érzünk, hogy újra rágyújtsunk. Amikor megtesz­­szük, elmúlik az üresség érzése, és rö­vid időre ugyanolyan elégedettek és nyugodtak vagyunk - mint amikor még nem dohányoztunk. Ez azonban átmeneti állapot, mert a szervezet új­ra és újra nikotin után sóvárog. Ez egy csapda. A dohányzás iga­zság szerint semmi többletet nem ad a nemdohányzáshoz képest, hi­szen időlegesen azokat a tüneteket szünteti meg, amelyeket ő maga okozott. A csapda éppen abban rej­lik, hogy amikor az ember éppen nem dohányozik és jelentkezik a hiányérzet, nem a cigarettát hibáz­tatja. A rágyújtás megkönnyebbü­lést hoz - tehát azt hisszük, hogy a cigaretta egyfajta élvezet forrása. A dohányzás pedig semmit nem ad, csak elvesz valamit, majd részben visszaadja, hogy meglegyen az illú­zió. A dohányzás tulajdonképpen ahhoz hasonlítható, mintha azért hordanánk szűk cipőt, hogy meg­könnyebbüljünk végre, amikor le­vesszük. * Nos, eddig jutottam. Az ideoló­gia kész, a többi már az akarat dol­ga.- Egy atomerőmüves dohányos -Vetélkedő az egészségügyi világnap alkalmából Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) az 1994. évi egészségügyi világnapot az „Egészséges szájüreg az egészséges életért” mottóval a szájüreg egészségének szenteli, az­zal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a népegészségügynek erre a fontos vonatkozására. Az EVSZ egész világra szóló cél­kitűzése: 2000-re ne legyen több 3 romlott, hiányzó vagy tömött fog­nál 12 éves korban. A Fogorvosok Világszövetsége is csatlakozott a felhíváshoz, s a szu­vas fogak számának csökkentését tűzte ki célul. A legismertebb szájüregi megbe­tegedés a fogszuvasodás (caries) és a fogágybetegség, de nem elhanya­golható a szájüregi rák és az AIDS- szeljáró szájüregi elváltozások sem. A megelőzés területén mindenki által ismert a fluoridok alkalmazása, (fogkrém, ivóvíz, só fluorozása) va­lamint a rendszeres szájhigiéne. Fontos szerepet tölt be a táplálék fogakra gyakorolt hatása. Itt nem­csak az édesség fogyasztásának csökkentésére gondolok, hanem a rostdús, rágásra késztető ételek - zöldség, gyümölcs, barna kenyér stb. - valamint a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplá­lék fogyasztására is. A szájüregi rák megelőzése érdekében legtöbbet a dohányzás elleni küzdelem terüle­tén tehetünk. A világnap mottója nemcsak egy napra, egy alkalomra szól, s ezt bi­zonyítván a ÁNTSz Tolna Megyei Intézete egészségvédelmi osztálya vetélkedősorozatot hirdetett meg a „Száj egészsége” címmel. Ennek kapcsán Pakson március 30-án és 31-én az általános iskolákban csa­patválasztó vetélkedőt tartottunk az iskolavédőnők és a dentálhigiéni­­kus segítségével. Az onnan győzte­sen kikerült csapatok április 20-án, 14.00 órától mérhetik össze tudásu­kat, ügyességüket a városi verse­nyen, amely a városháza nagyter­mében lesz. A vetélkedő sokat ígé­rő, hiszen a gyerekek otthoni fel­adatokat is kaptak, többek között: plakát, újságcikk készítése, egészsé­ges életmóddal kapcsolatos jelenet előadása. A feladatok, kérdések ösz­­szeállítását, a versenyzők felkészíté­sét dr. Rosta Erika iskolafogász és Csőváry Julianna dentálhigiénikus végezte el. A városi verseny legrátermet­tebb, legfelkészültebb 5 fos csapata novemberben megyei versenyen vesz majd részt. Reméljük, ezzel is közelebb ke­rülünk a célhoz, s a gyerekek idő­ben megtanulhatják mit kell tenniük az egészséges szájüreg érdekében. Dr. Vöröss Endréné egészségnevelő Molnámé Haholt Zsuzsanna védőnő Az Optimális Családtervezési Szolgálatról Minden családtervező házaspár szeretné, ha gyermeke szép, okos és mindenekelőtt egészséges lenne. Ez utóbbit segíti az Optimális Családtervezési Szolgálat, amely áprilistól városunkban is váija az ér­deklődőket. Miből is áll ez a szolgáltatás? 1. A családtervező pár alkalmas­­sági vizsgálata: genetikai, egészségi, terhességi és férfi alkalmassági. Ezekhez nőgyógyász, belgyógyász szakorvosi, andrológiai és laborató­riumi vizsgálatok szükségesek. 2. Három hónapos felkészülés a fogamzásra: az egészséges életmód szabályainak betartása mellett a nő­nek többek között az ébredési hő­mérsékletet kell mérnie, s szednie kell a magzatvédő vitamint. 3. Koraterhesség felismerése és védelem: a magzat szervei, szerv­­rendszerei a magzati élet első 10 he­tében fejlődnek ki. Ha ebben az időintervallumban éri az anyai, il­letve magzati szervezetet valami­lyen ártalom, fejlődési rendellenes­ség alakulhat ki a megszületendő gyermeknél. Ez általában azért szo­kott előfordulni, mert az anya nem tudja még, nem biztos abban, hogy terhes. Az optimális családtervezés - többek között a magzatvédő vita­min szedésével - kiküszöbölhetővé teszi a velőcső záródási rendelle­nességeket, például a nyitott gerinc kialakulását, hozzájárulhat a szere­lemben, értelemben fogant, egész­séges gyermek születéséhez. Mind­ezek mellett statisztikai adatok bi­zonyítják, hogy a programban részt vevők között felére csökken az ér­telmi fogyatékosság, koraszülés, csecsemőhalálozás és a veleszüle­tett fejlődési rendellenesség is. Minden egészséges házaspár esetén fennáll 1-2%-os genetikai kockázat az utódvállalás szempont­jából, s ezt programunkkal csök­kenteni lehet. Ha ön úgy gondolja, hogy a kö­zeljövőben gyermeket szeretne, ke­ressen fel a polgármesteri hivatal III. emeletén a Családvédelmi Szol­gálatnál naponta 10-13 óráig, illetve szerdán 10—16 óráig vagy hívjon te­lefonon: 311-277/187-es mellék. A PA Rt. Nagyüzemi Egészség­­ügyi Szolgálat nőgyógyászati ren­delőjében szintén jelentkezhet ta­nácsadásra, a 317-940-es telefonon időpont-egyeztetés céljából. A programban való részvétel in­gyenes! Minden érdeklődőt, családterve­ző házaspárt várok! M.-né H. Zs. védőnő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents