Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1994-02-01 / 2. szám

MIG-mérleg a múltról, jelenről és jövőről Tóth György- Több mint egy év telt el első beszélgetésünk óta, amelyben szó esett - többek között - a műszaki igazgatóság előtt álló feladatokról is. Kérjük, értékelje az igazgatóság működését az eltelt időszakban.- Úgy érzem, hogy a műszaki igazgatóság működőképességét sikerrel megoldottuk, a feladatok végrehajtásához szükséges lét­szám rendelkezésünkre áll. Min­den területen megindult a mun­ka, közülük talán azokat a sikeres tevékenységeket említem, ame­lyek a Paksi Atomerőmű Rt. szempontjából is úgynevezett akut kérdések voltak. Például a nagyjavítások operatív jellegű műszaki támogatásának biztosítá­sa, a műszaki felülvizsgálati ter­vek (MFT) igen nagy volume­nű kidolgozása, a munkairányító rendszernek az új számviteli tör­vény által is szükségessé vált to­vábbfejlesztése. A biztonságnö­velő intézkedések (BNI) területén is történt előrelépés, de itt még feladataink vannak: a biztonságot ténylegesen növelő tételekre való koncentrálást kell megoldanunk.- Részvénytársasági szinten is új terület az informatika, új feladatok­kal. Hogyan sikerült ezt elfogadtat­niuk?- A számítástechnika a múlt­ban is ellentmondásos terület volt. Jelenleg is vannak gond­jaink, noha bevontuk az informa­tikai döntésekbe az újjászületett IRAT bizottságot, megindult az informatikai stratégiai terv (1ST) kidolgozása a középtávú informa­tikai fejlesztési koncepció megha­tározásához, és végül döntés szü­letett a PATIS és BKU rendszerek megvalósítására is.- Hallhatnánk a MÍG által koor­dinált beruházási és fejlesztési munkákról is?- Legfontosabbként említem a kiégett kazetták átmeneti tárolója (KKAT) beruházás beindítását, amely jelenleg engedélyezési fázi­sában van - áprilisi befejezési ha­táridővel. Célunk a KKAT 1995. március 31-i üzembehelyezése. Ez a kiégett kazetták visszaszállí­tásával kapcsolatos tárgyalási eredmények ismeretében kulcs­­fontosságú feladat. Sajnos az en­gedélyeztetési előírások nem tel­jesen konzisztensek, a Nukleáris Biztonsági Felügyelettel együtt­működve, annak igényei szerint kerül kidolgozásra a KKAT LMBJ és a műszaki dokumentá­ció terjedelme is. Fejlesztési munkáink közül kiemelem pél­dául a rendszerérdekű beruházás­ként megvalósuló reaktorvéde­lem rekonstrukcióját. A kivitele­zőre javaslatot tettünk. A beérke­zett ajánlatok alapján megkötöt­tük a turbinaszabályozás-rekonst­­rukciójára vonatkozó szerződést a francia CEGELEC céggel. A munkálatokat a 4. blokk idei leál­lása alatt kell elvégezni. Folyik az irányítástechnikai rekonstrukció koncepciójának kidolgozása is. Végül megemlítendönek tartom a Nemzeti Célprojekt beindítását is a kis-és közepes aktivitású ra­dioaktív hulladékok végső elhe­lyezésének megoldására.- Mint újonnan létrejött szer­vezeteket is magában foglaló igaz­gatóság, miként sikerült megfelelni a létszámcsökkentési igények­nek?- Az előírt 6%-os csökkentést megegyezéses alapon végkielégí- „ téssel, korkedvezményes nyugdí­jazással tudtuk megoldani. Ez ter­mészetesen az itt maradó dolgo­zóktól többletmunkát, a vezetők­től több szervezést igényel. Mind­ez arra is kényszerít bennünket, hogy feladataink elvégzéséhez nagyobb mértékben használjunk fel külső kapacitásokat is.- Miként sikerült megvalósítani a szervezetfejlesztésben célul kitű­zött profiltisztaságot? Egyes terüle­teken még most is felfedezhetők kettőződések.- Kétségtelen, hogy vannak „át­­lapolások” a feladatkörökben, ame­lyek ma már világosan láthatók, de célunk ezek megszüntetése, ami az igazgatóságunk belső értékelésé­ben is sarkalatos pontként szerepel. Pozitív példaként említem ugyan­akkor, hogy beruházási tevékeny­ség csak a beruházási főosztály ke­retén belül végezhető, még akkor is, ha projektrendszerben hajtjuk vég­re azt. Vagy például tisztán szétvá­lasztottuk a vegyészeti fejlesztések koordinálását a VO és a HVO kö­zött.- Az igazgató úr említette a pro­jektrendszerben történő munkavég­zést Felfogható ez a Bechtel-rend­­szer tudatos érvényesítésének?- Nem erről van szó, hiszen a fel­ső vezetők között szinte nincs is olyan, aki „bechtelés” volt. Sokkal inkább a Hechlel-rendszer szellemi­ségét érvényesítjük, de ezt sem eről­tetett módon, hanem úgy, hogy cél­­orientált csapatokat hozunk létre a komplex, fontos feladatok megol­dására a megfelelő szakemberek delegálásával, azaz teammunkát végzünk. Kidolgoztuk a projekt­­rendszer működési rendjét és sza­bályzatát. Ez tapasztalataink szerint elfoga­dott és hatékony módszer. Legfon­tosabb projekt a már említett KKAT, valamint a földrengésálló­ság fokozása, a biztonságnövelő in­tézkedések, a reaktorvédelem-re­­konstrukció és a radioaktív hulladé­kok kezelésére/elhelyezésére irá­nyuló Nemzeti Célprojekt, amely­nek feladatait a FTVO vette át.- Bemutatkozó interjújában ön világosan megfogalmazta, hogy mit vár el a beosztottakéi és a vezetés­től. Igényeit, reményeit mennyiben igazolta az elmúlt év, és mit vár el a társigazgatóságoktól?- A részvénytársaság vezetésétől és a beosztott vezetőktől megkap­tuk a támogatást. Céljainkkal egyet­értettek és ezek teljesítése érdeké­ben segítették munkámat a műsza­ki igazgatóságon belül és kívül egyaránt. Továbbra is erőfeszítése­ket szükséges tennünk a munkahe­lyi légkör javítása, egymás munkájá­nak megbecsülése és támogatása érdekében. Ebben igen nagy segít­séget nyújt a már említett egészsé­ges teamszellem kialakítása, amely­nek bevezetésével mindez szinte észrevétlenül, mintegy automati­kusan alakulhat ki.- Az elkövetkező évben melyek a műszaki igazgatóság feladatai közül a fontosságuknál fogva kiemelhető munkák?- Az esztendőt a nagyjavítás-ter­vezésre, illetve követelményeinek teljesítésére történő ráhangolódás­sal kezdtük, az ehhez szükséges előkészítési, tervezési munkák jó ütemben folynak. Újdonságként szerepel munkánkban a nem ható­sági felügyeleti körbe tartozó ún. zöld csővezetékek és tartályok mű­szaki felülvizsgálati terveinek elké­szítése. Teijedelmük rendkívül nagy, célunk az, hogy ezeket a felül­vizsgálatokat lehetőség szerint ne a nagyjavítások alatt végezzük el. Igen fontos a földrengésállóság fo­kozására irányuló intézkedések megvalósítása az „easy-fix” munká­kon keresztül, a nagyjavítási időtar­tamok meghosszabbodásának el­kerülése érdekében szoros koordi­nációban a társigazgatóságokkal. Kiemelt feladat a KKAT ütemterv szerinti létesítése és a biztonságnö­velő intézkedések megvalósításá­nak koncentrálása olyan témákra, amelyek a tényleges biztonság nö­velésére irányulnak. A kidolgozott 1ST bázisán meg kell kezdeni az in­formatikai rendszer továbbfejlesz­tését, a hírközlés területén pedig be kell indítanunk a digitális telefon­központ-rendszer megvalósítására és az egységes rádiórendszer létrehozá­sára irányuló rekonstrukciós munká­latokat is. A műszaki fejlesztés terüle­tén célunk az AGNES projekt befeje­zése és az abból adódó további fej­lesztési munkák beindítása.- Igazgató úr, köszönöm a beszél­getést - SCH -(Az interjú az 1993. decemberi állapotoknak felel meg) Az igazi jó idő beköszöntővel a szebbnél szebb virágok a lépcsőfordulókba, irodákba, parkokba kerülnek. Mini kertészetünkben ma még gondos kezek óvják a cserép­ben lévő virágokat. ❖ <> ❖ <> ❖ ❖ Felvételi vizsga ’94. Volt akit a kisöccse is elkísért Január 20-21-én zajlott a felvételi vizsga az ESZI-ben, ahol 350 to­vábbtanulni szándékozó diák jelent meg e két napon. Legnagyobb túlje­lentkezés a menedzser-asszisztens szakon mutatkozott, ezt követte a számítástechnika, majd az elektro­nikai technikus és a műszaki kör­nyezettechnikus szak. Az erőműgé­pész és az újonnan induló minőség­biztosítás-számítástechnika szakon a jelentkezők száma a várakozásnak megfelelő volt Az iskolában már 7-8 óra körül nagy volt a nyüzsgés. Az arcokon izgatottság, feszült várakozás. Majd hirtelen csönd támadt, nyu­galom uralkodott el a folyosókon, csak egy-egy felügyelő tanárt le­hetett látni. A diákok a termekben írták fel­vételi dolgozatukat, a szülők pe­dig szabadidejüket kihasználva ki­mentek a városba, vagy az iskola különböző termeiben, a büfében, sportcsarnokban türelmesen vá­rakoztak. A nap hangulatának, élményé­nek érzékeltetéseként Lovászi Zol­tánná és Enyedi Sugárka kérdezett néhány diákjelöltet és szüleiket Er­ről olvashatnak a 7. oldalon. Korszerű konyha, modern étkeztetés. Vajon milyen az új étkezési forma, dolgozóink meg vannak-e elégedve az ebéddel? - Cikkünk a 6. oldalon. Az ERŐTERV (ma ETV ERŐTERV Rt) 1950 óta vesz részt itthon és külföldön erőmüvek és erőművi hálózatok generáltervezésében. A Széche­nyi rakpart 3. szám alatti székházuk előterében színes fényképeken láthat­juk a szép és modem kivitelezésű munkáikat, köztük az atomerőmű épü­letegyüttesét is.

Next

/
Thumbnails
Contents