Atomerőmű, 1994 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1994-01-01 / 1. szám
16 ATOMERŐMŰ Jó Tolna megyeinek lenni! Minden idők legeredményesebb esztendeje Számba vettük mindazt az éremtermést, amelyet megyénk sportolói a nemzetközi és hazai versenyeken nyújtott derekas teljesítményükkel szereztek, s ajándékként a karácsonyfa alá tettek. Ennek alapján tisztelettel jelentjük: szűkebb pátriánk sportcsaládja minden idők legeredményesebb esztendejét zárta. Úgy bizony, s az Isten tartsa meg a szokásukat, hölgyeim és uraim! Önök ugyanis bravúrt produkáltak. A paksi sportvezető Szinger Ferenc szavaival élve: sikerágazattá tették Tolnában a sportot, ami sajnálatos módon az utóbbi évek legkevesebb támogatásában éppen 1993-ban részesült. Idővel a sikerek is veszítenek értékükből? Nem, a győzelem örök. Különösen, ha olyan világraszóló, mint amilyet Kovács Anti ért el Barcelonában. A paksi judós a magyar cselgáncssport első olimpiai aranyát szerezte. Aztán a hamiltoni világbajnokságon csattanós választ adott a fanyalgóknak, akik az olimpiai sikerét csak egy kiugrásnak tartották. Márpedig azt régről tudjuk, hogy a hímév ormához egyetlen oldalról sem vezet kényelmes, rózsákkal telehintett út. Annál is inkább, hiszen mindenki az olimpiai bajnok skalpjára vadászik, a tatami világában is a királyt igyekeznek lelökni trónjáról. A népszerű Atom Anti azonban Isten-adta tehetség, s ez a talentuma a felkészülési időszak legkeményebb intenzitású edzésein is határtalan szorgalommal párosul. Olyan hangyaszorgalommal, amivel Hangyási László mester is elégedett. Amikor december 20-án, délelőtt stílszerűen a zuglói Trófea étteremben rendezett sajtótájékoztatón megismerhettük a sportújságíró kollégák szavazatainak végeredményét, nos, minek is tagadnánk, nagyot dobbant á szívünk. Az olimpia vagy a világbajnokság utáni ferihegyi fogadtatáshoz hasonlóan, most is azt éreztük: jó Tolna megyeinek lenni. Merthogy 140 sportújságíró szavazatával Kovács Antal lett az 1993-as esztendő legjobb magyar férfi sportolója. Ez pedig önmagában óriási siker. Apropó, az év legjobbjai. Mester és tanítványa ebben is „egymásra talált”, hisz Hangyási László az edzők rangsorában harmadik lett. Szó se róla, a Húsipari SE súlyemelő ászai is remek évet zártak. Itt van mindjárt a szimpatikus, mokány bajszú Czanka Attila, aki szekszárdi színekben is átlépte azt a „bűvös küszöböt”. Természetesen az Európabajnoki címéhez vezető út küszöbére gondolunk. Sokszor leírtuk már, a sors nagy rendező. Ami nem sikerült Attilának az 1992. évi szekszárdi kontinensviadalon, azt valamennyiünk örömére aranyérmesként pótolta Szófiában. Utána sem sokat pihenhetett babéijain, hiszen peregtek a hónapok, s elérkezett az indulás a távoli földrészre, Ausztráliába. A kenguruk földjén, közelebbről is Melbourneben, a világbajnokságon méretett meg. És cseppet sem találtatott könnyűnek, mi több, az a fránya hatdekás testsúlytöbblete világbajnoki bronzéremtől fosztotta meg. Pedig a 64 kilósok súlycsoportjában közben megjavította a szakítás világrekordját is. Klubtársa, Farkas Zoltán viszont bekasszírozta a bronzmedált a csehországi Cheb-ben rendezett junior világbajnokságon. Idehaza aztán egyszerűen „taroltak” a húsiparisok, igazolván, hogy senki sem kérdőjelezheti meg annak realitását, miszerint Szekszárd a súlyemelő sportág fellegvára. Az ifi junior és felnőtt országos bajnokságról nyolc dobogós helyezéssel tértek haza, újfent megnyerték az NB I-es és az utánpótlás-csapatbajnokságot is. Ausztriában pedig a Nemzetek Tornáját, s el ne feledjük: Czanka és Kiss aranyérmet, Farkas ezüst-, Mihályka pedig bronzérmet nyert a Világ Kupafordulóban. Bizonyára megbocsátják nekünk a kedves olvasók, hogy számvetésünket, az érmesek tablóját nem a hölgyekkel indítottuk. Három a kislány, de esetünkben véletlenül sem Schubert operettjének szereplőiként. Ök ugyanis a színpadi rivaldafényt sportra cserélték. Számukra a futás-úszás-kerékpározás-kajakozás „egész embert” követelő négyes erőpróbája, vagy a kaucsuklabda magas szintű bűvölése, illetve a szépség és báj ötvözetét felvonultató ritmikus sportgimnasztikai gyakorlat bemutatása garantálta a vastapsot. Amikor Vass Henrietta Paksról útra kelt a dallamos nevű spanyolországi Ibizába, a négyespróbajunior világbajnokságára, nos, éremszerzést tekintve legfeljebb a remény halvány lángocskája pislákolhatott tudatában. Aztán tessék kérem, egyszerűen nem adta alább az aranynál. A tolnai Herczig Judit pedig duplázott az aranymedálokból. Ljubljanában az asztalitenisz ifjúsági Európa-bajnokságon kétszer is a dobogó legfelső csúcsáról hallgathatta a magyar Himnuszt. Mi tagadás, Tolnán újfent sikk lesz pingpongmeccsre járni, Balogh Ilona együttese az NB I-ben, de újoncként az ETTU Kupában is leadta névjegyét. A névsorolvasásban a két „aranyos” kislány után most következzen az, akit 1992-ben Tolna megye legjobb női sportolójának választottak. Igen, eltalálták a kedves olvasók, a paksi Hermész Anitáról van szó. Ő az idén a Bukarestben rendezett felnőtt ritmikus sportgimnasztikai Európa-bajnokságon az együttes kéziszer-csapattagjaként bronzérmet szerzett. A világjárók öt arany és három bronzérem mellett egyegy negyedik és ötödik helyezéssel öregbítették megyénk sportjának hímevét a világ- és Európa-bajnokságokon. Az ötödik hely a triatlon junior világbajnokságon . szerepelt magyar csapat szekszárdi tagja, Varga Zsuzsa nevéhez fűződik. Akkor hát téijünk át a hazai „vizekre”, elevenítsük fel az ifjúsági, junior és felnőtt korosztályúak országos bajnokságainak Tolna megyei sikereit. Minden hivalkodás nélkül, jócskán van okunk dicsekvésre. Tíz sportágban huszonkilenc arany-, tizennyolc ezüst-, és huszonegy bronzérem „termett” az OB-kon. Hatvannyolc dobogós helyezés! Ez ugye önmagáért beszél, ráadásul stabilan állja az összehasonlítást a szomszédos megyék eredményességével is. És akkor még nem is szóltunk a serdülő és a gyermek korosztály országos bajnoki érmeiről, továbbá annak a 140 diák sportolónak a derekas helytállásáról, akik sportáguk diákolimpiái döntőin az 1 -6. helyek egyikét szerezték meg. Megérdemelten köszöntötte és ajándékozta meg őket ünnepélyes keretek között a Tolna Megyei Diáksport Tanács. Nekünk együtt kell kezelni a szabadidő, az egészséges életmód, az iskolai és a versenysport problematikáját. Mindez ugyanis elválaszthatatlan. Éppen ezért a megye sporttársadalma tisztelettel kéri a polgármester urakat, a megyei közgyűlés, valamint a városok és kistelepülések önkormányzati képviselőit, hogy 1994-ben jó szívvel támogassák a sport ügyét. Amikor a költségvetési kiadásokról, a különböző ágazatok pénzügyi támogatásáról szavaznak, kéretik a felnövekvő egészséges generációra, a testnevelésre és sportra voksolni. Az ökölvívás hazai élvonala sem képzelhető el a Paksi SE válogatottjai nélkül. A Dunaparti klub műhelyében folyó eredményes nevelő- és szakmai munkát pedig évek óta az országos bajnokságok dobogós helyei fémjelzik. Az idén a már említett, érmet hozó tíz sportág közül a paksi ökölvívás kasszírozta be a legtöbb OB-medált. Szám szerint hat aranyat, öt ezüstöt és tizenként bronzot. A nagyságrendet tekintve szintén paksi specialitás, a cselgáncs következik. Az Atomerőmű SE szakosztályának tehetséges, fiatal tagjai az országos bajnokságokon tizennyolc alkalommal állhatták fel a dobogó valamelyik fokára. Érdekes módon „elnőiesedett” az atomosok sikerlistája, hiszen csupán négy fiú segített be Kónya Juditéknak. Miután a súlyemelést korábban már értékeltük, folytassuk a sort egy immár hagyományosan sikeres szekszárdi sportággal, a kerékpározással. A város korábbi üdvöskéje, a szakág barcelonai olimpikonja, az országúti válogatott „spillere”, Steig Csaba már a szolnoki klubnak tekeri a sikereket. Távozása ellenére is szép ajándékot tehettek bringásaink a fenyő alá Egyéniben és csapatban egyaránt négy-négy OB-érmet nyertek. A teljesség igénye vezeti toliunkat, amikor az atléták, az asztaliteniszezők és a kajak-kenusok három-három, a karatézók, a motokrosszozók és a triatlonosok két-két dobogós helyezését is besoroljuk. Divatos szlogennel élve, mindez nem jöhetett volna létre, ha nincsenek remek szakembereink, fáradtságot nem ismerő egyesületi vezetőink, s a sport reklámhordozó értékét felismerő, a működés feltételeit támogató szponzorok. A labdajátékok csapatainak eredményeit tekintve dicsérhetjük az NB I/B-ből aranyérmesként a kézilabdázás élvonalába került Szigma együttesét, a kosárlabda NB I-ben felsőházivá avanzsált KSC Szekszárd lányait, a szintén A csoportos Atomerőmű SE legénységét, a tolnai asztaliteniszezőkről pedig már szóltunk. Nincs karácsony foci nélkül. Erről egy Londonból érkezett levél gondoskodik. Két hónapja, hogy az „évszázad mérkőzése”, a londoni 6:3 jubileumát ünnepeltük, de még mindig sok szó esik a felejthetetlen napokról. George Robb, az angol válogatott tagja, társai nevében is hálás köszönetét mond. Többek között ezt írja lapunknak: „Amikor megtudtuk, hogy a keddi-szerdai fárasztó nap után csütörtökön a fővárosi gálaest előtt Szekszárdra is leutazunk, kértük a szervezőket, hogy. tekintsenek el ettől a kirándulástól. Szerencsére nem hallgattak ránk. Ha ugyanis kímélnek bennünket, óriási élménytől estünk volna el. Köszönöm, köszönjük magyarok, szekszárdiak. Mindanynyian reméljük, hogy még találkozunk. Mindenkinek boldog új évet kívánunk!” George Robbhoz csatlakozva sportrovatunk is boldog, békés új esztendőt kíván a megye sportolóinak, edzőknek, játékvezetőknek, egyesületi vezetőknek, s lapunk minden kedves olvasójának! Fekete László (A Tolnai Népújság nyomán) 1994. JANUÁR LJjévi fogadalom Szakácskönyvig donság- Tudom, hogy kegyetlen, de ki kell kísérletezni, hogy egy választási kampány során milyen dózist bír ki az állampolgár. ATOMERŐMŰ Felelős szerkesztő: LÓCZY ISTVÁNNÉ Tervező szerkesztő: GALAMB MARIETTA Szerkesztőség címe: Paks, Pf.: 71. 7031. Kiadja az AS-M Kft. Tolna Megyei Irodája. Irodavezető: DR. MURZSA ANDRÁS Levélcím: Szekszárd, Pf.: 71. 7101 Megjelenik havonta. - Készül a Szekszárdi Nyomdában. 5000 94.185 Felelős vezető: VADÁSZ JÓZSEF Kéziratokat és fényképeket kérésre megőrzünk és visszaküldünk. A változtatás jogát fenntartjuk!
