Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-11-01 / 11. szám
ATOMERŐMŰ 3 Néhány tudósítás Dunaszentbenedekről Paks tanult Óbányából Monstre sajtótájékoztatót rendezett tegnap a Paksi Atomerőmű Rt. az erőművel szemben, a Duna bal partján, Dunaszentbenedeken. Tanulva az óbányai fiaskóból, ahol végül is megvétózták a nukleáris temető építését, most már nem a korábbi nagy mellénnyel, hanem a környező településekkel együttműködve tervezik a jövőt. Az ok, hogy az oroszok tavaly is csak több hónapos késéssel fogadták vissza a reaktorok kiégett üzemanyagát, idén pedig már sehogy. Ezért fel kell készülni arra, hogy helyben, az atomerőműben tárolják a blokkokból kivett, lehűtött üzemanyag-kazettákat. Vagy addig, amíg a tudomány kitalál valami új, a mostaninál jobb eljárást a felhasználásra, vagy amíg az oroszok újra hajlandók lesznek visszavinni az elhasznált uránt, ami egyébként tovább hasznosítható üzemanyag. Szükség van erre a biztonság érdekében, mert ’95-re megtelnek a mostani pihentetők, s ha akkor sem megy keletre az atomvonat és ez az átmeneti tároló sem készül el, le kell állnia az erőműnek. Ami nemcsak azért lenne tragikus, mert Pakson az országos átlag töredékébe kerül az áram előállítása, hanem azért is, mert ma ez az erőmű adja az országnak az itthon termelt áram felét, s ezt máshonnan képtelenség lenne pótolni. A terv: jövő áprilisban elkezd építkezni az erőműben egy komoly referenciával rendelkező angol cég, s 95-re kész a mű. Még annyit, ebből az átmeneti tárolóból egyáltalán nem került a környezetbe sugárzó anyag. (SZEL) (Kurír) Paks nem veszélyes Öt év tárolási idő elteltével a kiégett kazettákat biztonságos konténerekbe rakták, majd vasúton a Szovjetunióba szállították újrafeldolgozás céljából. Ez a visszaszállítási rendszer éveken keresztül gördülékenyen működött. A Szovjetunió felbomlása után vajon mit csinálnak a paksiak a pihentetett fűtőanyaggal? Az elmúlt hónapokban megszaporodtak azok a híradások, amelyek szerint Pakson, az atomerőmű területén megkezdődtek egy esetlegesen felépítendő átmeneti tároló előkészítési, tervezési munkálatai. A munkálatok tulajdonképpeni célja az lehetne, hogy az egykoron az atomerőművel együtt létesült tárolórendszer kapacitását, befogadóképességét növeljük - mondták a Paksi Atomerőmű Rt. vezetői a sajtótájékoztatójukon, amelyet az erőműtől 3 km-re fekvő, 1000 lélekszámú település, Dunaszentbenedek faluházában tartottak. Mint ahogy azt a szakemberek elmondották, az erőmű hőtermelő berendezésében, a reaktorban urán-dioxidot helyeznek el. A 42 tonna fűtőanyag 3,6 millió tablettából áll (ezek mindegyike elegendő egy átlagos magyar háztartás egész éves villamosenergia-ellátásának). A fűtőanyagcsöveket kazettákba fogják össze, amelyek három évig termelik a hőenergiát az atomreaktorban. Az elhasználódás után a kazetták átkerülnek a reaktor melletti medencébe, ahol víz alatt tárolják őket. Ekkor nem folyik bennük nukleáris reakció. Az atomerőmű vezetői szóltak arról is, hogy milyen gondokat jelent, ha a kiégett fűtőanyagot nem lehet az erőműből folyamatosan elszállítani. A pihentető-tároló medencék egy idő után megtelnek. Az esetlegesen felépítendő átmeneti tárolótípus kiválasztására nemzetközi pályázatot írtak ki. A paksi létesítmény tervezésére az angol GEC-ALSTHOM cég kapott megbízást, amelynek hasonló típusú átmeneti tárolója már több mint húsz éve működik. Deák Attila (Esti Hírlap) Tv-Híradó Műsorvezető: Liebmann Katalin. Várhatóan a jövő év tavaszán a paksi atomerőmű területén kezdik el építeni az elhasznált fűtőelemek elhelyezésére alkalmas tárolót. A beruházásra azért van szükség, mert az utóbbi időben többször gondot okozott a fűtőelemek Oroszországba történő szállítása. Ez idáig az erőmű 10 km-es körzetében csaknem 60 ezer lakossal ismertették az országos tároló építésének tervét. Megvalósítására a végső engedélyt az Országos Atomenergia Hivatal adja majd ki, a kiégett fűtőanyagok hazai elhelyezése azért vált szükségessé, mert a tárolást eddig vállaló orosz féllel az ismert politikai és gazdasági okok miatt a korábbi szerződés bizonytalanná vált. Petz Ernő, az atomerőmű rt. vezérigazgatója elmondta, a terveket az e téren nagy hagyományokkal rendelkező GEC-ALSTHOM angol céggel készíttették, a modulrendszerben épülő tároló első egysége 3,5 milliárd forintba kerül. További bővítésére is sor kerül, hiszen csak néhány évre oldja meg a problémákat. Az átmeneti tárolók élettartama általában 50 év. A szakemberek remélik, ez idő alatt a tudomány kidolgozza a végleges tárolás technológiáját. Az első kiégett fűtőelemeket 1995-ben helyezik el a létesítményben. Kanada segítséget nyújt Paksnak Az atomerőmű működtetésének egyik kulcskérdése a radioaktív hulladék elhelyezése. A lehetséges megoldásokról - amelyekhez a hétfőn aláírt megállapodás szerint Kanada is segítséget nyújt - tegnap tartottak sajtótájékoztatót Dunaszentbenedeken a paksi atomerőmű vezetői. Mint köztudott, korábban a Szovjetunióba szállították a Pakson felhasznált kiégett fűtőelemeket. A szállítások fenntartásáról most is folynak tárgyalások Oroszországgal - az Ukrajnán történő átszállításról már van megállapodás de számolni kell annak meghiúsulásával is. Ha viszont nincs hol elhelyezni a radioaktív hulladékot, alighanem fel kellene hagyni az atomerőművi áramtermeléssel, amely a hazai fogyasztásnak csaknem felét adja. A teljes biztonság érdekében mindenképpen szükség van egy átmeneti radioaktív hulladéktárolóra. Ennek tervezésére - nemzetközi versenykiírás alapján - az angol GEC Alsthom cég kapott megbízást. A tároló létesítéséhez azonban ma már nem csupán szigorú műszaki és környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni, de arra is szükség van, hogy a létesítményt a lakosság elfogadja. Ezért Paks széles körű információs kampányba kezdett az erőmű környékén, hogy megismertesse a felépítendő tárolóval kapcsolatos problémákat és válaszoljon a felmerülő kérdésekre. A lakossággal folytatott párbeszédet az atomerőmű körüli 13 település polgármestereinek szövetsége is segíti. Az új tároló ugyanakkor csupán átmeneti jellegű - közben a hoszszú távú megoldást is keresik a szakértők. Ebben egyebek között szóba jöhet a mecseki uránbánya különleges kőzete is. Ez a megoldás egyúttal munkahelyeket is teremtene. A legjobb megoldás megalapozásában segít az a megállapodás, amit hétfőn írtak alá az ipari tárca és az AECL, az atomerőművi fejlesztésekben is érdekelt egyik nagy kanadai villamosenergiaipari társaság vezetői. Eszerint a paksiak felhasználhatják a tárolóterek építésében igen nagy 'gyakorlatra szert tett kanadai szakértők tapasztalatait. A kanadai cég egyébként azt is kifejtette: szívesen részt venne Magyarországon atomerőmű építésében. Erről azonban nincs döntés, egyelőre többféle alaperőmű-változatról folynak vizsgálatok. K j Népszabadság Kérjük, továbbra is ilyen Felelősségérzettel A Magyar Tudományos, Üzemi és Szaklapok Újságírói Egyesületének tagjai, legelőször is köszönetét mondunk a meghívásért; az erőmű bemutatásáért és az ezt megelőző sajtótájékoztatón az átmeneti tároló létesítmény felépítésével kapcsolatban elhangzott részletes és őszinte tájékoztatásért. Állítom, a szakújságírók a szakma sajátos egyedei. A politikai újságírókkal ellentétben csak egy meghatározott, szükebb szakterületen publikálhatnak, azt kell „kivesézniük”. A legnagyobb ellenségük az olvasói közöny, az unottság. Kalandozás egy új szakterületre azonban megannyi izgalmat és kihívást hoz. De az új témának - legalább egy ponton - érintenie kel! a saját profilt. A dunaszentbenedeki sajtótájékoztatón nagy számban részt vevő, kérdező és hozzászóló szakújságírók megtalálták ezt a pontot. Nem is egyet, kettőt. Aztán a legfontosabb harmadikat... Energia, mely nélkül civilizáció nem létezhet, s nem képzelhető el haladás. Paks „létezésünk” felét biztosítja. Felmerülő kérdés: Ha ma 50%, 2000-ben hány százalék? És a hiányzó? (Még nincs válasz.) Ionizáló sugárzás, mely az embert ősidők óta állandóan és mindenhol éri. A jóból is megárt a sok. De nincs sok; Paks 30 km sugarú körzetében a természetes sugárdózis éves átlagának mindössze tízezred része a többletterhelés. Kérdés: A felépítendő átmeneti tároló különleges betonszerkezeti és építési munkákat igényel-e a sugárzó anyag miatt? Colin C. Bower úr (GEC ALSTHOM) válasza: nem. A magyarok is megépíthetik. Felelősségérzet. A kiégett kazetták kiszállítása köze! két éve problematikus. 1995- re a pihentető medencék megtelnek. Meg kelt oldani a kiszállítást, - illetve fel kell építeni az átmeneti tárolót. Itt a „vagy”-ra nem lehet tervezni. Az 5-700 évig még sugárzó, kiégett kazettákat átmenetileg és véglegesen is biztonságosan kell elhelyezni, meg kell óvni az embert a káros behatásoktól, és biztosítani kell hazánk folyamatos energiaellátását. Dr. Petz Ernő szavaival: „ Ük-, ük-, ükunokáinkat akarjuk (e problémáktól) megkímélni!”- ács -PiUanatfelvételek az országos sajtótájékoztatóról Colin C. Bower (a GEC képviselője) kérdésekre válaszoll Dr. Vámos György, a szakújságírók egyesületének elnöke kérdezett és elmondta a véleményét Amikor az újságíró idézi az újságot A média képviselői Fotó: B. Sínen az atomvonatok Halaszthatatlanná vált a paksi atomerőműben kiégett fűtőelemek elhelyezésére szolgáló átmeneti tároló megépítése. A munkát a jövő év májusában kezdik meg, s a terv szerint 1995 márciusában már üzembe helyezik a tárolót - közölte Petz Ernő, az atomerőmű vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. A vezérigazgató elmondta, hogy Paks a fűtőelemeket - a reaktorban nukleáris folyamat révén hőenergiát adó kazettákat - továbbra is Oroszországból kapja, és az elhasznált, kiégett kazetták ugyanoda kerülnek vissza. Az utóbbi időben azonban gondot okozott a visszaszállítás. Most sikerült olyan megállapodásra jutni az orosz és az ukrán partnerekkel, hogy Ukrajna területén áthaladhatnak a különleges anyagot szállító vasúti szerelvények, Oroszország pedig garantálja a fűtőelemek befogadását. Tavaly két szerelvény indult Paksról, mindkettő késleltetve, hosszas tárgyalások után jutott el rendeltetési helyére. Petz Ernő hangsúlyozta: bár jelenleg minden rendben van a fűtőelemek visszaszállítása körül, mégis úgy látják, hogy a teljes biztonság érdekében meg kell építeni az átmeneti tárolót Pakson. Az előkészületek megtörténtek: 1991-ben 7 megvalósítási tanulmányt kértek nyugati cégektől, s e tanulmányok elbírálásában részt vett a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is. Olyan, angol mintájú átmeneti tároló épül majd Pakson, amilyet már több mint egy évtizede használnak teljes sikerrel. (Új Magyarország) Baleset az atomerőműben - szimulálva A címben szereplő baleset szerencsére nem valódi volt szeptember végén, a szirénapróbát megelőzően „mutatták be” a paksi atomerőmű területén lévő szimulátorban a köztársasági megbízottaknak, akik az egész ország területéről érkeztek. A feltételezett atomerőműves baleset a nemzetközi skála alapján 4- es fokozatba volt sorolható, mely kisméretű radioaktív anyag kibocsátásával is járt - a szimuláció szerint. A szirénapróbával egyidejűleg megtartott módszertani foglalkozáson a Területi Nukleárisbaleset-elhárítási Bizottság értékelte és meghatározta a baleset következményeit és javaslatot tett a szükséges intézkedésekre. Az operatív, a titkársági és a tájékoztatási munkacsoport döntéseket hozott, illetve elkészítette a lakosság számára a sajtóközleményeket. A paksi védelmi bizottság a polgármester vezetésével meghatározta a városra és környékére vonatkozó részletes feladatokat. A szimulátorban az események félóra alatt zajlottak le. A valóságban egy ilyen baleset következményeit néhány nap alatt lehet felszámolni. A szirénapróba és a módszertani foglalkozás része az atomerőmű és az országos, valamint a regionális hatóságok balesetelhárítási tevékenységének. Mint a továbbiakban megtudtuk, a módszertani bemutató célja az volt, hogy az elsőként létrehozott Déldunántúli Nukleárisbaleset-elhárítási Bizottság szervezetét, munkamódszerét a többi régió megismerhesse és a tapasztalatokat a saját bizottsága felállításakor hasznosítsa. e.g.
