Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-11-01 / 11. szám

2 ATOMERŐMŰ Sokoldalú nukleáris ipari együttműködés (Folytatás az 1. oldalról.) Az Atomic Energy of Canada Li­mited (AECL) Kanada egyik legna­gyobb, igen sokirányú mérnöki, ter­vezési, kutatási és fejlesztési tevé­kenységet folytató vállalata. Tevé­kenysége ezen belül felöleli az atomenergia békés felhasználásá­val kapcsolatos valamennyi fontos tudományágat és alkalmazási terü­letet. 1952-ben alapították az atom­energia békés célú felhasználására irányuló munkák megkezdésének igen korai időszakában. Éves tevé­kenységének értéke ma már megha­ladja a 300 millió dollárt. Az AECL ún. „crown company” azaz állami tulajdonú részvénytár­saság. Szerteágazó tevékenységét két fő ágazatba szervezve végzi:- AECL CANDU, amelyik mint­egy 1500fős létszámmal a kanadai konstrukciójú természetes uránnal működő atomerőművek kifejleszté­sében, működésének és technoló­giájának továbbfejlesztésében, a CANDU technológia nemzetközi átadásában világszerte ismert és elismert tevékenységet végez;- AECL RESEARCH (kutatás) amelyik mintegy 3000fős létszám­mal két világszerte is jól ismert, ki­válóan felszerelt kutatólaborató­riumban (Whiteshell és Chalk Ri­ver) a nukleáris energia számos te­rületén működik, igen sok csúcs­­technológiát jelentő szabadalmat és megoldást dolgozott ki és mun­kál jelenleg is. Az AECL RESEARCH tervezte és működteti azt a föld alatti kutatólaboratóriu­mot is, amelynek az a célja, hogy az atomerőmüvek kiégett fűtőelemei­nek teljes biztonságú föld alatti vég­leges tárolásához szükséges kísérle­teket elvégezzék. AzAECL magyarországi működése Az AECL igen széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Kana­da különböző tartományaiban (Ontario, Quebec, New Brunsvick, Manitoba) lévő laboratóriumain és tervezőirodáin túlmenően irodát működtet az USA-ban, Argentíná­ban, Koreában, Hollandiában, Tö­rökországban és Romániában. Magyarországon a nukleáris tu­dományt művelők körében az AECL már korábban is jó! ismert volt, de szervezettebb kapcsolat az 1980-as évek második felében ala­kult ki egy teljes biztonságú (ún. in­­herens biztonságú) nukleáris fűtő­műre vonatkozó ajánlat kapcsán. Az együttműködést elősegítette, hogy Magyarország és Kanada kor­mánya 1987. november27-én egyez­ményt írt alá „A nukleáris energia békés felhasználásban való együtt­működés” tárgyában. Bár ez az ajánlat, ami Debrecen ésSzekszárd városok távfűtési igényének kielégí­­tásére részletesen is kidolgozásra került, végül is nem realizálódott, alapvetően a világpiaci olajárak időközben bekövetkezett csökkené­se következtében, a közös munka más területet tártfel, ahol a jövőbe­ni együttműködés kölcsönös elő­nyöket ígért. Ennek keretében:-Az AECL számos magyarszak­embertfogadott Kanadában a nuk­leáris energetika különböző terüle­tén bemutatva a Kanadában kidol­gozott eredményeket és csúcstech­nológiákat.- A hazai uránbányászat helyze­ténekfelmérésére, a jövőre vonatko­zó javaslatok előkészítésére kana­dai uránipari szakemberek dolgoz­tak Magyarországon.- 1989-ben egy megvalósítható­sági tanulmány, 1992-ben pedig egy indikativ javaslat került kidolgo­zásra a CANDU típusú reaktorok magyarországi alkalmazására, amely igen nagy biztonságú, termé­szetes uránnal működő, a magyar energiarendszer méreteihez jó! il­leszkedő, viszonylag kis egység-tel­­jesítőképességű (450 MW) reakto­rokkal tesz lehetővé Magyarorszá­gon további atomerőmű építést, amikor azt a hazai erőműépítési program indokolja.- Az Erőmű és Hálózattervező Rt.-vel együttműködési szerződést írt alá, melynek keretében az ERŐ­TÉR V szolgáltatásokat nyújtott az AECL-nek, és az ERŐTERV egy szakembere egy évet dolgozott az AECL CANDU Sheridan Park-i la­boratóriumában.- A paksi atomerőművel, a Me­­csekurán Kft.-ve! és a Mecsek Érc­­bányászati Vállalat Rt.-val Együtt­működési megállapodást írtak alá információcserékre, szakemberek cseréjére, és különböző szolgáltatá­sok, munkák külön szerződésben rögzített feltételek melletti elvégzé­sére. Ennek keretében az AECL - részt véve az atomerőmüvek hulladékai­nak elhelyezésére vonatkozó ma­gyarországi célprogramban - terv­tanulmányt készít a kanadai ta­pasztalatok figyelembevételével egy Magyarországon létesítendő föld alatti laboratóriumra vonatkozóan és ennek tervezésével, működésével kapcsolatos ismereteket a magyar szakembereknek átadja. Az első ilyen ismeretátadó ülés­sorozatra (Workshop) Magyaror­szágon került sor október 11-15. között, a következő megbeszélésso­rozat az érintett magyar szakembe­rek részére Kanadában lesz, a ka­nadai Föld alatti Kutató Laborató­rium helyszínén ez év novemberé­ben. E programot a kanadai kor­mány is jelentős mértékben támo­gatja.- Tárgyalások folynak konkrét együttműködési témák kidolgozá­sára és megállapodásokra a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet és a Bu­dapest Műszaki Egyetem Nukleáris Intézetével is. Az AECL és a magyar szerveze­tek között kialakult kapcsolat ala­pozta meg dr. Szűcs István úr, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkárának ez év má­jusában Kanadában tett látogatá­sát. Az ott folytatott tárgyalások nagymértékben hozzájárultak, hogy az együttműködés témái és le­hetőségei a magyar fél igényei és adottságai pontosabban körvona­lazódtak. Az aláírásra került Mű­szaki együttműködési megállapo­dás is lényegében e látogatás ered­ménye. A megállapodás egy keretegyez­mény, amely konkrét anyagi kon­zekvenciákkal járó elkötelezettsé­get nem tartalmaz, de kifejezi az aláíró felek szándékát kölcsönösen előnyös együttműködésre, alapve­tően a következő területeken.- A CANDU atomenergiaterme­­lö-rendszer technológiája,- nukleáris hulladékkezelési és tárolási technológiák,- az uránbányászati technológia és irányítási módszerek,- a nukleáris üzemanyagköltség és az uránium bápyászati tevékeny­ség gazdasági összefüggései,- a nukleáris energiatermelés ha­tékonyságának javítása. A szülőkkel együtt építették fel szép, nagy családi házukat az atomerőműtől pár száz méterre Kardos Zoltánék. Régóta foglalkoznak paprikatermesztés­sel, idén lett a legjobb termés: 600 négyszögölön 2 q. tattak meg, mi öregek mindig csak rosszabbat tapasztaltunk.”- „Mit jelent az, hogy ideiglene­sen.”?- „Az ígért pénz csak mézes­madzag, miért most ígérnek pénzt?”- „Miért hullik a haja az ismerő­sömnek? A bőrrákos ismerősö­met nem is kezelték, miután meg­tudták, hogy az atomerőmű köze­lében lakik.”- „Hány év anyaga fér el a táro­lóban?”- „Ha itt nem épülne meg, ak­kor hová viszik?”- „Miért nincs jelen az ország­­gyűlési képviselőnk, mert ez fon­tos kérdés és interpellálnia kelle­ne a parlamentben.” A kérdések szinte vég nélkül sorolhatók, de talán ezek a legtipi­­kusabbak. A kérdezők higgadtan, kultu­ráltan és az átérzett felelősség hangján mondták el véleményü­ket vagy tették fel kérdéseiket. Ta­pasztalataink szerint ezekre a ta­lálkozásokra - az átmeneti tároló­tól függetlenül is - szükség van, mert rendszeres kapcsolatot kell fenntartani a lakossággal. A tároló építésével kapcsolat­ban háromfajta vélemény alakult ki: ne épüljön meg - mondják né­­hányan. - Inkább épüljön, hogy mint az erőmű leálljon - mondja egy nagyobb csoport, van olyan Sok a nyitott kérdés Dunaszentbenedeki felszólaló Fotó: B. üzemanyag nem okoz-e radioak­tív porfelhőt?”- „Mi a helyzet a francia bővíté­si ajánlattal?”- „Arra adjanak magyarázatot, miért vetélt el a disznóm, két hó­nappal a fialás előtt?”- „Féltjük a gyerekeinket, mert mindenhol van felelőtlen ember, és mit kapunk kárpótlásul?”-„Meggyőztek, de nem nyug­nézet is, amely szerint a terv elfo­gadható, mert az erőmű nagyobb veszély mint a tároló. (Vagyis nem tekintik veszélyforrás-növelő té­nyezőnek.) A program következő állomása a hatósági meghallgatá­sok lesznek, melyeken igent vagy nemet mondhat az állampolgár. A hatóság pedig mérlegeli: valós ala­pokon nyugszik-e az igen vagy a nem' - Beregnyei -Elfogadjuk? Falugyűlések az átmeneti tároló kapcsán Ma már széles körben ismere­tes, hogy politikai és gazdasági okok miatt megoldatlan a kiégett fűtőelemek elhelyezése. Egy át­meneti tároló építése az erőmű jö­vője szempontjából elkerülhetet­len. Ennek azonban igen fontos feltétele, hogy a környező lakos­ság elfogadja-e a tároló jelenlétét. A lakosságot különböző formá­ban már hónapok óta folyamato­san tájékoztatja az erőmű. Szeptember végén-október elején Pakson és Kalocsán a helyi kábeltévén három részes műsor keretében tájékoztatták a két vá­ros lakosságát. Október 12-13—14- én három településen - Duna­­szentbenedeken, Úszódon és Dunaszentgyörgyön - falunap ke­retében tájékozódhattak az érin­tett települések lakói a tervezett építkezésről. Az erőmű szakem­berei - Kováts Balázs és Szabó Benjamin - válaszoltak a feltett kérdésekre. Dunaszentbenede­­ken és Úszódon „teltház” mellett folyt a kérdezz-felelek több mint két órán át, bár Dunaszentgyör­gyön kevesebben voltak, ott sem volt kevesebb a kérdés, mint a má­sik két településen. A gyűlésen előbb az átmeneti tároló működésével és szükséges­ségének elemzésével, majd az angliai tanulmányút tapasztalatai­val foglalkozó filmet vetítették le, utána kezdődött meg a vita. Rengeteg kérdésre kellett a szakembereknek válaszolni. íme, jellemzőül néhány. Uszódi lakosuk- Mennyire védett hadászatilag az erőmű? „Nem trafálhatnak-e bele?”- „Miért nem adnak áramked­vezményt a 15 km-es körzetben élőknek?”- „Ófaluból kitessékelték önö­ket, most miért jönnek ide?”- „Van-e különbség a paksi és a csernobili atomerőmű között?”- „A huzattal hűtött, kiégett Néhány gondolat a mérnökakadémia rendezvényéről Az idén 3 éves Magyar Mérnök­­akadémia 1993. október 13-án tar­totta - első - tisztújító közgyűlését Balatonfüreden, a Hotel UNI- ban. A jelenleg mintegy 80 fővel - társadalmi szervezetként - műkö­dő Magyar Mérnökakadémia köz­gyűlésén körvonalazták azokat a stratégiai vonalakat, amelyek mentén az MMA a következő idő­szakban - szakértőinek szakértel­mével - hozzá kíván járulni a gaz­daság fellendítéséhez. Ezek kö­zött a területek között a követke­zők kapnak prioritást:- részvétel a környezetvéde­lemmel kapcsolatos iparágak fej­lesztési koncepciójának kialakítá­sában;- részvétel a felsőoktatás fej­lesztési koncepciójának kialakítá­sában;- részvétel a korszerű technoló­giák hazai bevezetésében, a minő­ség és a gazdaságosság kritériu­mait szem előtt tartva;- részvétel az energiaipar fej­lesztésével kapcsolatos koncep­ciók kialakításánál;- részvétel az orvostechnikai te­rület (képzés, ipar) - hazai hagyo­mányokat figyelembe vevő - új­bóli felfejlesztésében. A közgyűlésen a jelenlegi elnö­köt, Rubik Ernő professzort és aje­­lenlegi főtitkárt, Ginsztler János professzort újabb 3 évre megvá­lasztották. A közgyűléshez kapcsolódó szakmai tanácskozáson értékes előadásokat tartottak: Pungor Ernő, az OMFB elnöke, tárca nélküli miniszter; Gábor Jó­zsefit. államtitkár (MKM), Hegy­háti /ozí e/főosztályvezető (IKM), Setfözö Gusztáv osztályvezető (MKM), Geleji Frigyes elnökhe­lyettes (OMFB), Náray Szabó Gá­bor elnök (MTESZ), Michelgerger Pál alelnök (MTA), Sasvári Szi­lárd, a Parlament Felsőoktatási Bizottság vezetője. A közgyűlést levélben üdvözöl­te Szabó Iván pénzügyminiszter, Latorczai János ipari miniszter és MádI Ferenc oktatási miniszter. Az erőmű is tagja Balesetmegelőzési Bizottság Pakson Megújult közlekedésbiztonsági szervezet kezdte el a munkáját szep­tember 30-án a paksi rendőrkapitányságon. A megújulás oka: a rendőr­ség az eddigi Közlekedésbiztonsági Tanácsok helyén egy felfrissült or­szágos hálózatot kíván kiépíteni, a megyei és városi szinteken működő Balesetmegelőzési Bizottságokra alapozva. A cél: a mind gyengébb köz­lekedési biztonság javítása, a közlekedési fegyelem és morál további romlásának megállítása. Amint azt Pach István százados, a rendőrkapitányság közlekedési alosztályának vezetője kérdésemre elmondta, a Paksi Balesetmegelőzési Bizottság legfontosabb feladata - a balesetmegelőzési hálózat többi tag­jával együttműködve - a közlekedésbiztonsági helyzet folyamatos figye­lemmel kísérése, a rendőri balesetmegelőzési munka tényfeltáró segíté­se és a propagandatevékenység lesz. Ez utóbbiban a bizottság tagjainak a különböző tájékoztató és figyelemfelhívó anyagok, (például kiadványok, videofilmek) készítésében történő részvételére számítanak. Ezek a mun­kák a lakosság figyelmét a veszélyes forgalmi helyzetekre, a közlekedési szabályok fokozottabb betartására, a város baleseti szempontból veszé­lyes helyeire irányítják. Már ma is „élő” program, hogy a rendőrség a Te­­lePaks műsorában hetente tájékoztatást ad a súlyosabb balesetekről, s a tervek között szerepel az országosnál sajnos nem kedvezőbb paksi bal­eseti statisztika havi bemutatása a televízió és a helyi lapok nyilvánossága előtt. A Balesetmegelőzési Bizottság széles körű kapcsolat kiépítésére törekszik a közlekedésbiztonságért felelős illetve abban érdekelt szer­vekkel, intézményekkel. Ezt mutatja, hogy a bizottságban 14 „külső” - többségükben paksi - szervezet is működik. így részt vesz a testület munkájában a Polgármesteri Hivatal, a városi ügyészség, a mentőszolgá­lat, a közúti igazgatóság. Mellettük többek között - helyet kaptak a bizto­sítótársaságok képviselői, a TelePaks és a városi lapok, a Paksi Atomerő­mű Rt. is, amelyet az alakuló ülésen Papp Gyula, a szállítási osztály veze­tője képviselt. - CS -

Next

/
Thumbnails
Contents