Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-01 / 10. szám

ATOMERŐMŰ 13 Tízévesek, mint az atomerőmű Találomra választottunk Id néhány Pakson élő és tanuló tízévest, s kértük vallanak magukról, környezetükről. Különböző érdeklődésű gyerekek ők, de van ami mindannyiukban közös: egészségesek, szépek - és érdeklődök. Kedves tízévesek és kedves szülök! Kérjük jelentkezzetek, hogy bemutathas­sunk titeket is! - F. ZS. -Erdélyi Viki válaszol a kérdésekre Tudod-e, hogy anyu­kád mit dolgozik az erő­műben? Anyukám az atomerő­műben üzemi ápolónő­ként dolgozik. Szerinted müyen lehet belülről az atomerőmű? Szerintem egy nagy, modem épület. Az épü­letben rengeteg műszer van. Például: számítógé­pek, nagy tartályok és ren­geteg cső. Szabadidődben mivel szeretsz foglalkozni legin­kább? Kerékpározni szeretek. Van-e kedvenc tanárod és tantárgyad, ha van mondd el, hogy miért? Kedvenc tanárom az osztályfőnököm, Mezősi Árpád és kedvenc tantárgyam a test­nevelés, mert szeretek mozogni, a ta­nárom pedig jó humorú ember. A tízéves gyerekeknek szerinted mi a legfőbb problémájuk ma ott­hon és az iskolában? Kevés a szabadidőnk, sok a ta­­nulnivalónk, kevés idő jut ajáték­­ra, sportolásra. Mondj magadról néhány jellem­ző dolgot! Nagyszájúnak, de talpraesett lánynak tartanak. Ötödik éve járok néptáncra, szalvétákat gyűjtök, kedvenc ál­latom a kutya és van egy 20 hetes magyar vizslám, és Jessinek hívják. Demeter Kata Kedves Virág és Kata! Mit gondoltok: anyukátok vagy apu­kátok dolgozik többet az atomerőmű­ben, és ez otthon észrevehető-e? Virág: Apa dolgozik többet, mert ő látszik fáradtabbnak. Kata: ... és később jön haza. Sok hasonlókorú gyereket is­mertek a lakótelepen. Milyennek Demeter Virág látjátok őket? Másképpen visel­kednek-e az osztályban mint az üz­letekben vagy az utcán? Virág: A jók úgy viselkednek az üzletekben, mint ahogy az osz­tályban is. A rosszak az üzletek­ben is jellemtelenül viselkednek. Kata: A jók fegyelmezettek, és akit ismernek annak köszönnek. A rosszak fegyelmezetlenek és csúnyán beszélnek. Szerintetek laknak-e szegény gyerekek a lakótelepen, s ha igen miből látjátok, hogy ők azok? Virág: Vannak. Onnan tudom, hogy nem túl igényesek, nincs sok játékuk és nem úgy öltözköd­nek, ahogy egy általános (sicc!) gyerek. Kata: Szerintem is vannak. On­nan látom, hogy a tisztaságra nem túl igényesek, és nem szép a ruhá­zatuk. Mondjatok el magatokról né­hány jellemző tulajdonságot! Virág: Szeretem a kutyákat, fő­leg a németjuhászokat. Hobbim a karate. Szeretem a biológiát. Nem vagyok túl jó, de rossz se. Kitűnő tanuló vagyok. Kata: Én is szeretek karatézni. A tantárgyak.közül a történelmet szeretem a legjobban. Kedvelem a matematikát is. Szeretem az ál­latokat, főleg a kiskutyákat és a ci­cákat. Elég jó vagyok és kitűnő tanuló. Válaszol: ifj. Bikádi András András, mióta laktok Pakson, szeretsz-e itt élni, s ha igen: miért? Szüleim 1979 óta lak­nak Pakson, a testvéreim meg én már itt szület­tünk. Igen, szeretek itt élni. Sok barátom van, Pakson nincsenek nagy távolságok, így hamar elérhetek bárhová (pl. is­kola, edzés stb.). Láttam több fényképet, ahol te is rajta voltál a né­pi táncosokkal. Milyen darabban szerepeltél? Miért szeretsz táncolni? A néptáncos fényképet a szüleim készítették rólam, néhány az újsá­gokban is megjelent, de a paksi tévé többször is közvetített fellépéseink­ről. Több táncban is táncoltam, a „Homonai kertek alatt” című táncot szerettem a legjobban. Öt évig táncoltam, még ma is nagyon szeretek táncolni, de sajnos ez év tavaszán abba kellett hagynom. Sokoldalú vagy, a cselgáncsban is nagyon szép eredményeket értél el. Sorold fel ezeket! Hol lesz verseny legközelebb? Tavasszal kezdtem cselgáncsozni, sárga övei vagyok. Májusban az or­szágos gyermek-cselgáncsbajnokságon csapatunk ezüstérmes lett, ezen a bajnokságon én is részt vettem. A következő verseny Pakson lesz, az Atom Kupa, most erre a versenyre készülök. Ha te parancsolnál sok embernek mit (vagy miket) tiltanál meg nekik, hogy azt ne csinálják? Ez nagyon jó lenne, mert én a felnőtteknek megtiltanám a fegyverek gyártását, kitörölném a szótárból a „HÁBORÚ” szót, szeretném ha min­den gyermek és felnőtt békében és békességben élne a világon! Szeret­ném ha a felnőttek nem dohányoznának, szeretném ha nem szennyez­nék a gyárakkal a levegőt, környezetet. Mit kívánnál leginkább? Azt, hogy legyen mindig és mindenhol béke. Még azt szeretném elmondani magamról, hogy nagyon szeretek sak­kozni, sakk-körre járok, már versenyeken is voltam. Szabadidőmben modellezek, biciklizek, tévét nézek, amire nagyon kevés időm van, s na­gyon szeretem a természetet, szeretek kirándulni. Gábor száz lakodalmas nótát tud kívülről, most tanulja a százegyediket. Koczka Gábor Bölcs­kén lakik. Gábor, édesanyád itt dolgozik az erőműben, so­kan ismerik és kedvelik őt Hogyan szokott haza­menni, jókedvűen vagy rosszkedvűen? Mit ta­pasztaltál? Anyukám jókedvűen érkezik haza, bár vannak rossz napjai, de előttem nem mutatja ki. Ha mé­gis észreveszem, akkor próbálok a kedvében jár­ni, és segítek neki vala­milyen házimunkában. Meg tudod-e mondani, hogy a háztartásotokban mi minden mű­ködik árammal, és szerinted melyik gép fogyasztja a legtöbb áramot? Hűtőgép, televízió, video, hifito­rony, mikrohullámú sütő, vasaló, hajszárító, robotgép, fúrógép és még sok más kisgépünk van otthon. A televízió fogyasztja a legtöbb ára­mot, mert az működik a legtöbbet. Tudom, hogy szeretsz tanulni, de még jobban zenélni. Mióta játszol tangóharmonikán ? Másfél éve kezdtem el harmo­­nikázni, egy magántanár segítsé­gével, és ez év szeptemberétől a dunaföldvári zeneiskolában tanu­lok tovább. Tavaly júniusban részt vettem a zeneiskolások hangversenyén, ahol a kijelölt két darabot hibátlanul játszottam el. Mit szeretsz csinálni szabad­idődben? Legszívesebben az új moun­tain bike-ommal bicajozok, amit a kitűnő bizonyítványomért kap­tam. Hétvégén kijárok a pályára meccset nézni, és a tévében is megnézek minden sportműsort, ami nem későn kezdődik. Bunkóczi Rolanddal telefonon beszélgettem. Bemutatkozás után kérdeztem. Roland, találkoztál-e, beszéltél­­e már újságíróval? Szerinted mi­lyenek az újságírók? Nem, még nem találkoztam. Szerintem kíváncsiak, a fontos dolog érdekli őket, szeretnének sokat tudni és azt továbbadni. Minden nap ilyen későn jössz haza az iskolából, mint ma? (Dél­után öt óra volt A szerk.) Nagyon szeretek focizni, és ha van edzés a nyolcadikosoknak, ottmaradok. Melyik poszton játszol? Ha én vagyok a csapatkapitány, akkor hátvédet játszom, mert azt szeretem a legjobban. Mikor gondolsz utólag úgy a szombat-vasárnapra, hogy az na­gyon jó volt? Akkor, ha sokat lehetek kint a szabadban, futkározhatok, bicik­lizhetek. Az országban sok helyen, de fő­leg Pakson sokan érzékenyek és „megbetegszenek” a vaddohány és a vadkender virágporától. Te érzé­keny vagy-e rá, s ha igen mikor vol­tál beteg? Csak azt mondhatom, hogy mi­kor valami járvány miatt több osz­tályban nem volt tanítás, nálunk a huszonnégy gyerekből egypáran voltunk egészségesek. Édesapádtól tudom, hogy ketten vagytok test­vérek. Szeretnéd, ha töb­ben lennétek, mondjuk öten? Azt nem, esetleg hár­man. Az jó lenne, akkor sok mindent tudnánk csinálni. Roland, hogyan képze­led el az atomerőművet, ahol villamos energiát, áramot termelnek? Én már láttam az atomerőműről képeket. Apukám szokott haza­hozni a reaktorokról meg a gépekről fényké­peket, ő ott dolgozik, előkészítő. Kösz, hogy beszélget­hettünk. Csókolom. Schmidt Csabával az alábbiakról beszélget­tünk Csaba, ha beengedné­nek az atomerőműbe, megnéznéd-e hol dolgo­zik apukád és anyukád? Mire lennél kíváncsi? Igen. Megnézném, hogyan állítják elő a vil­lanyáramot. Milyen szá­mítógépen dolgozik az Anyukám. Tudom, hogy jó tanuló vagy és kiváltképpen a né­metet szereted, miért? Azért, mert vannak német rokonaink, és sze­retnék velük beszélgetni. Vannak-e barátaid? Ha vannak, akkor mondd el, miért barátkozol velük. Igen. Mert szeretek velük beszélgetni, és ját­szani, kosárlabdázni. írj le egy izgalmas hor­gászélményedet! Egyik szombaton el­mentünk Apával és a ta- Schmidt Csaba nító bácsimmal a Duná­ra horgászni. A csónak­ban ültünk és vártuk a kapást, már éppen készültünk hazamenni, mert nem sikerült halat fognunk, amikor a zsinór megfeszült, és 10 percig kel­lett fárasztanunk mire végre sikerült kifognunk a 60 centis balint. Anya finom halászlevet főzött belőle. Szép versek ’91 Melegszik Melegszik tán egy-két nap Jut még nekünk az őszből Míg kertünkben a rózsa A dália virágzik S megédesül a szőlő Melegszik nap süt addig Tán csontjaid se fájnak Tán eleget szívunk föl Belőle tartaléknak Novemberi sötétre Mikor majd zúgni kezd és A hó is fújni aztán Szétnézünk meglepetve Karunk elemyed aztán A görgeteg megindul Vas István Bunkóczi Roland Képzőművészeti tárlat OKTÓBER - Győrffy József, 1993. Volent-öböl (Fadd) olaj 40x60 cm Viki otthoni kényelemben András (balról) a testvéreivel

Next

/
Thumbnails
Contents