Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-10-01 / 10. szám
12 ATOMERŐMŰ Hírek közlemények A Budapesti Műszaki Egyetem dr. Petz Ernő vezérigaztató úrnak korábbi műegyetemi oktatási és az oktatás támogatása érdekében kifejtett tevékenységének elismeréseként címzetes egyetemi tanári címet adományozott. Az erről szóló oklevelet az egyetem rektora 1993. szeptember 13-án adta át egy ünnepélyes rektori tanácsülés keretében. ♦ Ebben az évben is kiadásra kerül a „CÉG-GYÜRÜ” kitüntetés, amelyet 1992. évben a PA Rt. vezérigazgatója alapított. A kitüntetés adományozására javaslatot tehetnek:- munkahelyi kollektívák, közösségek,- bárki a dolgozók közül,- a vezetők,- az érdekképviseleti szervek, üzemi tanács. A „CÉG-GYÜRÜ” kitüntetés arany pecsétgyűrű és értékét 100000 Ft-ra kerekítő pénzjutalom. A beérkezett javaslatok alapján a kuratórium max. 17 gyűrűre tesz javaslatot a vezérigazgatónak a kitüntetés odaítélésére. A „CÉG-GYÜRÜ” adományozása mentes minden politikai megítéléstől, minden szűk csoportérdektől. Egyedül az emberi tisztesség, a becsület, a tisztességes és átlag feletti kiemelkedő munka, példamutató magatartás, munkafegyelem, a toleráns kapcsolatok, az rt.-hez való kötődés és szorgalom a mérvadó. A dolgozókjavaslataikat 1993. október 22- ig adhatják le a humánpolitikai főosztály titkárságán. ♦ A Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Igazgatósága 1993. augusztus 30-án Pakson ülésezett. Ezen az ülésen:- Az igazgatóság - egyhangúlag- elfogadta az elmúlt időszak műszaki és gazdasági eseményeiről, valamint a lejárt határidejű határozatokról szóló vezérigazgatói beszámolót.- Az igazgatóság elnöke tájékoztatót adott az MVM Rt. Igazgatóságának IX. 27-ei ülésén a közgyűlés összehívásáról szóló határozatáról. Az MVM Rt. Igazgatósága a közgyűlés összehívásáról várhatóan a következő igazgatósági ülésen fog intézkedni. Az igazgatóság kérte a vezérigazgatót, hogy a következő igazgatósági ülésre teijessze elő a közgyűlésre javasolt napirendi pontokat és az azokhoz tartozó előterjesztéseket.- Az igazgatóság megtárgyalta a részvénytársasági oktatás átfogó korszerűsítésével kapcsolatos előterjesztést, amelynek alapján az igazgatóság szükségesnek tartja a részvénytársasági oktatás átfogó korszerűsítéséhez tartozóan a Karbantartó Gyakorló Központ (KGyK) létesítését és abban az esetben, ha az előteijesztésben vázolt arányban a segélyek rendelkezésre állnak, egyben támogatja ennek megvalósítását. A segélyekből, támogatásokból származó forrás biztosítása érdekében az igazgatóság hozzájárul az alábbi pályázatok benyújtásához:- a NAÜ modellprojektjében való részvétel;- a PHARE-segélyprogramban való részvétel;- USAID-segélyügyben kapcsolatfelvétel USAID-el és DOE- vel;- OMFB-támogatás megszerzése. Az igazgatóság hozzájárul, hogy a menedzsment az MVM Rt.-vel együttműködve az EIB és az EBRD bankoktól való kedvezményes kölcsönök felvétele ügyében eljárjon. Az igazgatóság egyetért azzal, hogy az 1994-96-ra szóló középtávú tervben a KGyK létesítése saját beruházásként szerepeljen. A munkaszervezet 1993. december 31-ig készítse el a KGyK első ütemének beruházási javaslatát, és szerepeltesse a beruházás megindítását az 1994. évi fejlesztési tervben. Az igazgatóság - egyhangúlag - tudomásul vette az első féléves gazdálkodási eredményekről szóló beszámolót és megállapította, hogy az első félév az üzleti tervhez képest időarányosan kedvező eredménnyel zárult. Ennek alapján az igazgatóság lehetségesnek látja a bérintézkedés megtételét. Ennek módjáról az igazgatóság felhatalmazta a vezérigazgatót, hogy állapodjon meg az érdekképviseleti szervekkel. Az igazgatóság megtárgyalta a lakásértékesítésről szóló előterjesztést. Az igazgatóság az előterjesztésben foglaltak alapján felhatalmazta a vezérigazgatót, hogy olytassa a lakásértékesítési tevékenységét az 1993. július 21-én előterjesztett lakásállományra kiterjesztve az első ütemben meghatározott értékesítési feltételekkel.- megtárgyalta a veszteségesen működő A-GÉP Kft. megszüntetéséről szóló előterjesztést, és felkérte a vezérigazgatót, hogy intézkedjen a kft. taggyűlésének összehívásáról, valamint arról, hogy a taggyűlés mondja ki a társaság végelszámolás útján történő, jogutód nélküli megszűnését.- megtárgyalta a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (KKÁT) létesítésével összefüggő előzetes, ill. ezen ülésre készített előterjesztéseket. Ennek kapcsán az igazgatóság elnöke tájékoztatást adott az MVM Rt. igazgatósági ülésén hozott határozatokról, ill. a vezérigazgató beszámolt az önkormányzatokkal időközben folytatott megbeszélésekről. Ennek alapján az igazgatóság kérte a menedzsmentet, hogy a beruházással kapcsolatos feladatokat, az engedélyeztetésekkel összefüggő lépéseket hajtsa végre, ill. tegye meg.- megtárgyalta a kiégett kazetták Oroszországba történő további visszaszállításának biztosításáról szóló előterjesztést. Az igazgatóság elvi hozzájárulását adja a kiégett üzemanyag-kazetták Oroszországba történő visszaszállításához szükséges egyedi orosz kormányengedély kiadásának az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumon keresztül való kezdeményezéséhez. Az igazgatóság felhatalmazta a menedzsmentet, hogy az önkormányzatokkal a támogatásokról, annak mértékéről és módjáról további tárgyalásokat folytasson. Ezeket a tárgyalásokat úgy kell ütemezni, hogy az őszi rendkívüli közgyűlésre a szükséges döntések előkészíthetek legyenek.- A Látogató Központ létesítésével kapcsolatban az igazgatóság megerősíti, hogy a létesítéssel egyetért, azzal az észrevétellel, hogy a jóváhagyott beruházási kereten belül 20 M Ft erejéig a beruházás kezdődjék meg. Az igazgatóság az 1994. évre ütemezett beruházási keretre még az 1994. évi üzleti terv során visszatér, az erre a célra felhasználható összeget az egyéb beruházási igények és lehetőségek ismeretében fogja meghatározni. Az igazgatóság megbízza a menedzsmentet, hogy a visszaszállítás költségei fedezetének biztosítása érdekében folytasson tárgyalásokat az MVM Rt. illetékeseivel. A részvénytársaság igazgatósága Vili. 30-án az igazgatósági ülést megszakítva kb. másfél órás egyeztető tárgyalást folytatott az érdekképviseleti szervezetek vezetőivel az ez évi béremelés lehetőségeiről. A Magyar Mérnökakadémia október 12-14-ig tartotta közgyűlését és szakmai tanácskozását Balatonfüreden. Az előadások a kutatás-fejlesztés-felsőoktatás témaköréből hangzottak el. A Magyar Mérnökakadémia (MMA) a mérnöki diplomával rendelkező szakemberek társadalmi szervezete 1990-ben alakult. Megalakulását külföldi mérnökakadémiák kezdeményezték, létrejöttének hazai fogadtatása is kedvező volt. Az MMA kitűnő és széles körű kapcsolatokkal rendelkezik a világ különböző országaiban működő mérnökakadémiákhoz. A MMA célja többek között az, hogy előmozdítsa az úgynevezett mérnöki tudományok, technika és a tehenológia hazai fejlődését. Emellett fontos feladatának tekinti a nemzetközi együttműködés kiszélesítését, a külföldi tapasztalatokat is hasznosító információs háttérnek a kormányzati szervek rendelkezésére bocsátását. A megalakulása óta eltelt időszakban a kezdeti nehézségek legyőzésében nagy szerepet játszott a külföldi mérnökakadémiák önzetlen segítőkészsége és azon hazai felelős személyek és szervezetek támogatása, akik felismerték egy multidiszciplináris, a szakvéleményért mindenkor felelősséget vállaló, pártatlan testület működésének szükségességét a hazai műszaki kultúra növelése, a technológiai színvonal emelése és a gazdaság mielőbbi talpraállítása érdekében. (Lapzárta utáni hír, tudósítást a következő számunkban olvashatnak. - A szerk.) A Mérnöki Kamara Informatikai, Telekommunikáció, Szervező Tagozat Előkészítő Bizottsága alakuló tagozati ülését 1993. november 4. (csütörtök) 13.00 órakor tartja a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem „K” épületében (Budapest, XI. kér. Villányi út 29-35.) Bővebb információt a szervezőbizottság nevében: Gellért Miklós műszaki szakértő, MK tagja Telefon: 72/319-661 Sipos László vezető mérnök, MK tagja (PA Rt. MBO) Telefon: 75/318-623 és a Mérnöki Kamara titkársága szolgáltat. Kivonat a szervezőbizottság 1993. augusztusi Működési Szabályzat tervezetéből Mérnöki Kamara Informatika, Telekommunikáció, Szervező Tagozata (M.K.-I.T.SZ.T.) A Mérnöki Kamara (továbbiakban: Kamara, rövidítése: MK) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény keretei között, a magyar mérnökök érdekképviseletére és szakmai önkormányzatára demokratikus önszerveződéssel létrehozott jogi személyként működő szervezet. A I.T.Sz.T. az informatika, szervezés, számítástechnika, telekommunikáció, gazdasági-műszaki irányítás területén dolgozó vagy ezzel kapcsolatban álló mérnökök által létrehozott, önigazgatással rendelkező MK szervezeti egység, amely magára nézve kötelezőnek ismeri el a Kamara Alapszabályában és határozatában foglaltakat. A Kamara célja- A közérdek védelmében a mérnöki munka kellő színvonalának és etikájának, jog- és szabályszerűségének őrzése, a mérnöki tevékenység hazai és nemzetközi tekintélyének, társadalmi, erkölcsi és anyagi elismerésének szervezett előmozdítása;- a mérnökök érdekeinek egyeztetése, összehangolása és képviselete;- olyan kamarai törvény megalkotásának szorgalmazása, amely felhatalmazza a Mérnöki Kamarát a felelős mérnöki munka végzéséhez szükséges jogosultságok esélyegyenlőségét biztosító elbírálására is. A I.T.SZ.T. célja a kamarai célkitűzések megvalósítása az informatika, telekommunikáció, szervezés, számítástechnika, gazdasági és műszaki irányítás területén. A Kamara tevékenysége A Kamara - céljai megvalósítása érdekében - a demokratikusan választott önkormányzata által meghatározott tevékenységeket végzi, a többség akaratát képviseli, de mindenkor tiszteletben tartva a kisebbségi vagy egyéni jogokat.- A Kamara föbb tevékenységei.- A köz érdekében ügyel arra, hogy a mérnöki munkában egyaránt érvényesüljenek a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi és kulturális szempontok;- a nagyobb jelentőségű, közérdekű és környezetgazdálkodási kérdésekben állást foglal;- elkészíti az etikai kódexet és állást foglal a mérnöki etikával kapcsolatos panaszos ügyekben;- a szakmai színvonal védelmében állást foglal a különféle mérnöki tevékenységre jogosító okmányok kiadásánál (szakértői, vezetői, tervezői, vállalkozói stb.)- őrködik a szakmai kompetencia érvényesülésén;- törekszik - a mérnöki tevékenység megfelelő színvonala érdekében - az értékarányos piac megvalósítására és érvényre juttatására;- véleményezi a mérnöki tevékenységgel összefüggő jogszabályok és hatósági előírások tervezeteit, javaslatokat tesz új jogszabályok és jogszabály-módosítások kiadására;- figyelemmel kíséri a mérnökök társadalmi helyzetét, anyagi és erkölcsi elismerését;- szervezi és ellátja a mérnökök érdekképviseletét;- megismerteti a társadalommal a mérnöki munka valós értékét és jelentőségét a fejlődésben, képviseli ennek anyagi-erkölcsi elismerését és a mérnöki munka díjazására irányelveket ad ki;- véleményezi a mérnökképzés rendszerét és támogatja az oktatás színvonalának emelését, figyelemmel kísérve a nemzetközi követelményeket;- támogatja a mérnökök szerzői jogainak elismerését;- tagjairól referencia nyilvántartást vezet;- tagjainak jogi tanácsadást szervez;- javaslatot tesz kitüntetésekre, jutalmakra és ösztöndíjakra;- együttműködik a tudományos és szakmai egyesületekkel, kamarákkal, tömörülésekkel;- kapcsolatot keres és tart más országok mérnöki karaival és egyesületeivel, elősegíti szakmai tagozatainak nemzetközi szövetségekhez való csatlakozását;- szakmai, díjszabási, szociológiai, érdekvédelmi és tájékoztató kiadványokat készít, illetve terjeszt. Az I.T.Sz.T. ellátja az informatika, telekommunikáció és szervezés területén a Kamara tevékenységeit és ezeken túlmenően konkrét tanácsadási, oktatási, szervezési, kivitelezési, véleményezési, döntéselőkészítési, koordinálási feladatokat is ellát a működési területén. A kamarai tagság A Kamara tagja az a magyar állampolgár lehet, aki elfogadja a Kamara alapszabályát, etikai kódexét és a mérnöki fogadalmat, ha- egyetemi oklevelet és a mérnöki munkában legalább 3 éves gyakorlatot, ill. főiskolai oklevelet és mérnöki munkában legalább 6 éves szakmai gyakorlatot szerzett és mérnöki tevékenységet vagy annak irányítását, oktatását végzi, illetve végezte (pl. nyugdíjasnál, munkanélkülinél);- mérnöki tevékenységben és emberi magatartásban a kamarai célok és elvárások szellemének megfelel és- a Kamara valamelyik területi csoportja vagy szakmai tagozata tagként kérésére felveszi. Minden személy csak egy területi csoportnak, de több szakmai tagozatnak is lehet tagja. A I.T.Sz.T. tagja lehet az a természetes személy, aki- a tagozatba kéri felvételét;- kamarai tagságát ide áttenni, ill. itt elismerni kéri és a Kamara alapszabályában megjelölt követelményeknek megfelel, továbbá- informatikai, telekommunikáció és/vagy szervezési szakterületen dolgozik és- kérelmére a Tagozat tagjai sorába felveszi. Összeállította: Sípos ♦ ♦ ♦ Az Építőipari Informácós és Marketing Iroda támogatásával, a Mérnöki Kamara és a Magyar Hidrológiai Társaság védnökségével az Alkotók Baráti Köre Egyesület és a Konferencia Alapítvány 1993. szeptember 28-29-én a Ráckevei Savoyai-kastélyban „Környezetünk védelméért *93” címmel kétnapos, termékbemutatóval egybekötött konferenciát szervezett. A témakörök és előadók: 1. Kommunális és ipari- hulladékelhelyezés, és -hasznosítás,- hulladékdepónia szigetelés, - elhelyezés.- M-U-T Vegyépszer Kft- TÜV Hannover-Budapest Kft.- E+E Kft.- WEDECO Kft. 2. Felszín alatti vizeink védelme- VITUKI- Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 3. Légszennyezés- közlekedés- ipari tevékenység által okozott- Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium- Országos Meteorológiai Intézet- Dunai Cement- és Mészmű Kft.- Duna-BIT Bt. ♦ ♦ ♦ Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság, a Magyar Minőség Társaság, ,A Minőségért” Alapítvány, és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság 1993. november 7-12. között rendezi meg kiállítással egybekötött II. Magyar „Minőségi Hét” nemzetközi konferenciát Budapesten a Magyar Honvédség Művelődési Házában (Budapest XIV., Stefánia út 34.) A konferencia célja, hogy az 1992. szeptemberében megtartott I. Magyar Minőségi Hét nemzetközi konferencián a résztvevők által elfogadott „Ajánlásinak megfelelően a külföldi és a hazai szakemberek tájékoztatást adjanak:- azokról a jelentősebb eredményekről, gyakorlati tapasztalatokról, amelyeket az ipari és a szolgáltató szervezeteknél a korszerű minőségbiztosítási rendszerek bevezetésében, valamint a laboratóriumok akkreditálása, tanúsítása alkalmával szereztek,- a minőségbiztosítási rendszerek, a tanúsítás piaci értékéről az EK-ban,- milyen számítógépes alkalmazási módszerek, támogatások állnak rendelkezésre a vezetés, a minőségirányítás és a minőségügyi információs szolgáltatás területein,- a minőségbiztosítási rendszer költségeinek megtérüléséről,- a fogyasztói érdekvédelem hazai és nemzetközi helyzetéről, a felügyeleti rendszer létrehozásáról és tapasztalatairól. A paksi atomerőműből előadást tart a IV. szekcióban Sipos László mérnök „Minőségbiztosítás, az információ technológiában, telematikai szolgáltatások minőségfelügyelete” címmel. ♦ ♦ ♦ Az INTACT’ Nemzetközi Környezetvédelmi Kongresszus és Kiállítás hagyományainak megfelelően minden évben az ipar egy-egy részterületét vizsgálja meg a környezetvédem szemszögéből. Ennek létjogosultságát igazolta az eddigi rendezvények sikere és sajtóviszhangja is igazolta. INTACT ’94 A magyar gazdaságban mindig, de most különösen nagy hangsúlyt kell helyezni az energiatermelésre és az energiafogyasztásra. A termelés oldalán komoly gondot okoz a gazdasági recesszió, a fogyasztás oldalán az elavult, így pazarló felhasználás. Ugyancsak most oldódnak meg a piacgazdálkodást elősegítő törvényi feltételek e területen is. Mindez indokolja, hogy az 1994. március 22-25. között megrendezésre kerülő kongresszus és kiállítás központi témája az energiatermelés és felhasználás, valamint ennek környezetvédelmi vonzata legyen. Az ipari szekció három alszekcióban vitathatja majd meg az energiaforrások kitermelésének és hasznosításának szakmai problémáit éppúgy, mint a felhasználás során jelentkező gondokat és eredményeket. Igen fontosnak és időszerűnek tartjuk az energiatakarékosság lehetőségeinek megvitatását. A három alszekció egyikében a munkát irányítók:- Energiaforrások és energiatermelés alszekció:- dr. Petz Ernő vezérigazgató, A Paksi Atomerőmű Rt.,- dr. Halzl József vezérigazgató, Magyar Villamos Művek Rt.- Subái József elnök-vezérigazgató, MÓL Rt. Auerweck Ádám is éli a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével. - Harminc évet „húzott le” a DÉDÁSZ-nál, majd az atomerőműhöz jött, ahol a villamos főosztály területén tíz évig dolgozott. Szerette a villamosos kollégákat, jól érezte magát a közösségükben. Nyugdíjaséveit nem tölti tétlenséggel, gyönyörű dísznövénykertészete van, ahol lesz bőven tennivalója.
