Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-02-01 / 2. szám

2 ATOMERŐMŰ Túlparti séta Beszélgetés Füri Bálinttal, Dunaszentbenedek polgármesterével Füri Bálin! polgármester ^ZTlV NV Sajtófesztivál 1993 Negyed ik alkalom mai kerül megrendezésre a tradicionális Nemzetközi Sajtó- és Könyvfesztivál, március 5—8-ig, a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont D pavilonjában. A fesztivál, az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, a szakma számára találkozási lehetőséget jelentő fórumot teremtett és egyben egy kellemes családi, tavaszias hét vé­gi programot. A sajtófesztiválon a Paksi Atomerőmű Rt. önálló standdal jelentkezik, ahol az erőmű működését, életét bemutató videofilmekkel, kiadványokkal, az Atomerőmű újsággal és mellékleteivel és egy-két meglepetéssel szolgál azok ré­szére, akik eljönnek a kőbányai vásárközpontba. Az idén kerül első ízben odaítélésre az Urán-toll kitüntetés, melyet az atomerőmű részvénytársaság alapított a magas színvonalon és rendszeresen publikáló üzemi lap újságírói ré­szére. Kérjük, minél többen látogassák meg standunkat! Nincs olyan szakma, amely ne kapcsolódna a környezetvédelemhez Új szak indul a középiskolánkban „Az új környezetteclinikusi szak indítása nem reklámfogás az atomerőmű részéről" - mondja Kováts Balázs, a tájékoztatási iroda vezetője. Jobbról dr. Gálos István, az ESZI igazgatója, balról Csercsicsné Illés Ágnes. Felv.: B. M. és a kommunális környezet­védelem területére speciali­zálódik. Az oktatási dokumentá­ció ennek megfelelően kell tartalmazza középfokon az általános műszaki, energeti­kai ismereteket és a kom­munális környezetvédelem tudnivalóit is. A tananyag a következő szempontok fi­gyelembevételével készült el:- A műszaki tantárgyakla­­nulása biztosítja a műszaki szemlélet kialakítását. A diákok tanulnak: műszaki ábrázolás és gépelemet, anyag­­szerkezettant és technológiát, mechanikát, számítástechnikát, műszaki hőtant, áramlástant, áramlástechnikai gépeket, ener­getikát. Az energetika tantárgyban megismerik az energiahordozó­kat, az energiaátalakítási lehetősé­geket, az energetikai rendszereket - az atomerőművet részletesen. Megismerik a műszaki sugárvéde­lem alapjait, az energetika környe­zeti és környezetvédelmi kihatá­sait.- A speciális környezetvédelmi képzés az ötödév anyaga. Tanul­nak: környzezetvédelmi szabá­lyozást és ökonómiát, vízminő­ség-védelmet, levegőtisztaság-vé­delmet, hulladékgazdálkodást és -kezelést (nem veszélyes hulladé­kokat!), komplex környezetvédel­met, nukleáris környezetvédel­met, környezetvédelmi analitikát. Ezen környezetvédelmi isme­retek elsajátításának előfeltétele a folyamatosan magas óraszámban tanított biológia, ökológia és ké­mia sok gyakorlattal. A tanulók természetszeretetét a természetvé­delem tantárgy kívánja mélyíteni.- Lehet-e már látni február ele­jén, hogy mekkora lesz a jelentke­zés?- Napjainkban a környezetvé­delem újra a figyelem középpont­jába került, népszerűségét a szak­ra jelentkező jó tanulmányi ered­ményű fiatalok sokasága jellem­zi. Ajelentkezési lapok folyamato­san érkeznek intézetünkhöz, pon­tos létszámot ezzel kapcsolatban nem tudok közölni, de már eddig is többszörös a túljelentkezés. Örömmel mondhatom, hogy nem lesznek beiskolázási gondjaink - mondta Csercsicsné. E szakra jelentkező diákok kö­zépfokú tanulmányait technikus­minősítő vizsga zárja. A 4. tanév végén érettségiznek, majd ezt kö­vetően szakirányú továbbtanulás­ra, vagy az ötödik technikusi évfo­lyamra való átlépésre nyílik lehe­tőségük. A szakon végző fiatalok részt vehetnek elsősorban energetikai termelési, üzemeltetési feladatok előkészítésében és lebonyolításá­ban, kutatás-fejlesztési részfela­datok elvégzésében, betölthetnek alsó-és középszintű vezetői, vala­mint magasabb szakmai igényű fi­zikai munkaköröket, továbbá ön­­kormányzati környzetvédelmi megbízotti státust. Fábián \/ erőmű meleg vi/es csatornájától a túlsó partra tekintve jól láls/ikavolt rév­­kikötő. A/ erőmű építésének megkezdéséig itt ü/emelt a hiskói rév. összekötve Pak­­sot és Dunas/entbenedeket, vagy aho­gyan régebben nevezték: Szent-Bene­­deket. A kicsiny Duna-parti településről el­sősorban a lexikonok és a helységnévtá­rak emlékeznek meg. Az említett forrásokból tudjuk, hogy a település római katolikus plébániáján már 1737-től megtalálható az anya­könyv. A község lakónépessége 1891- ben 1681 fő, 1913-ban 1509, 1942-ben 1486 fő és 1985-ben 1243 lakost számlál­nak. A csökkenő lélekszám sajnos általá­ban jellemző falvainkra. Füri Bálint polgármestert arra kértem, mulassa be olvasóinknak Dunaszentbe­­nedekef.- Dunaszentbenedek közel 1100 fős település, a Duna mentére jellemző mezőgazdasági termeléssel foglalkoz­nak az emberek. Lakosságunk kétlaki életmódot folytat, mert a munkaképes lakosságból 250 fő eljár a kalocsai üze­mekbe. és közel 250 főre tehető a mező­­gazdasági szövetkezetben dolgozók szánta. Korábban, amikor még épült az atomerőmű, akkor Kalocsán kívül az építkezésre is eljutottak a dunaszentbe­­nedeki munkavállalók. Azért említettem, hogy kétlakiak, mert a munkahelyükről hazajőve, itt­hon a háztáji várja a lakókat. Á háztáji­­ban jcllemzöa szarvasmarhatartás, igaz, ezt elsősorban az idősebb generáció tag­jai művelik. Természetesen jellemző a sertéstenyésztés és a fűszerpaprika-ter­melés. Ezek a meghatározó jövedelem­­források.- Egy település sorsát nagyban befo­lyásolja a születések számának alakulása. Itt milyen az óvodások, iskolások helyze­te, létszáma?- Sajnos egyre kevesebb a gyermek­­áldás, öregedik a település. A község­ben 103-105 fő az iskolások száma. Bár kevés a gyerek, mégis nagy gondot je­lent az önkormányzatnak, hiszen az el­múlt évben is egy iskolás ellátása majd­nem a duplájába került annak, amit a kormányzat elismert. Kaptunk 32.000 forintot egy gyerekre és közben 60 ezer forintba került egy iskolás. Jellemzően kevés az óvodások szá­ma is, kb. 40 fős óvodást kell ellátnunk három óvónővel és két dajkával. Ezzel a szaklétszámmal a dupláját eltudnánk látni. Milyen terveik vannak az 1993-as év­re?- A legfontosabb feladatunk a már meglévő intézmények fenntartása, eb­(Folytatás az 1. oldalról.) A vezérigazgató vetített képek se­gítségével tájékoztatta a magas rangú vendégeket látogatási útvo­nalukról: a 3-as blokkvezénylőről, a gépházról, a szekunderkörről, a 3-as és a 4-cs blokki reaktorcsar­nokról. Szabó József biztonsági igazga­tó az atomerőmű biztonsági rend­szereiről cs védelméről, a polgári fegyveres őrök feladatairól, a BEIT-ről tájékoztatott többek kö­zött. Az emlékezetes ófalui események óla a Paksi Atomerőmű Részvénytár­saság vezetése különös hangsúlyt fektet a radioaktív hulladékok elhe­lyezésével összefüggő lakossági és tá­jékoztatási politikai kérdésekre. Részvénytársaságunk 1991 augusz­tusában levélben felkereste a Faze­­kasboda-mórágyi rög és a szekszárdi dombság térségében lévő 19 önkor­mányzat képviselő-testületét. Tájékoztattuk az önkormányzato­kat az alomerőművi radioaktív hulla­dékok elhelyezésének helyzetéről és megkérdeztük hozzájárulnak-e a te­rületükön végzendő előzetes kutatá­sokhoz. melyek célja annak felderíté­se. hogy a szóban forgó terület alkal­mas-e radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló telephely léte­sítésére. Az előzetes kutatások alap­ján lehet majd arról dönteni, hogy mely lerüleieket érdemes részletesen is vizsgálni. Erdősmecske, Bátaapáti, Mőcsény. Fazekasboda-Mórágy, Grábóc és Udvari válaszolt igennel. 1992 végén a PA Rt. megállapodott az önkormányzatokkal, hogy meg­szervezik saját belső tájékoztatásukat és az rt. által rendelkezésre bocsátott anyagokat, információkat a lakosság felé továbbadják, felvilágosító mun­kát végeznek nemcsak a községen belül, hanem a régió felé is. Az. önkormányzatok továbbléptek és létrehozták saját közös képvisele­ben az évben szó sem lehet semmilyen beruházásról. Éves költségvetésünk 25 millió forint és máraz induláskor hiány­zik 3 millió forintunk. Ennek ellenére a község útjainak kijavítását elvégezzük saját erőből, felhasználva a közhasznú munkára felvett lakókat. Szorongva várjuk, hogy a szövetke­zeti átalakulás mennyi munkanélkülit fog „eredményezni”, mert eddig 35 fő részesül munkanélküli segélyben és a norma szerint talán 40 főt tudunk ellát­ni, amely havi 5800 forintot jelent. Szerettük volna a Duna-partunkat üdülőterületté kialakítani, mert kitűnő homokos partunk van. Bizonyosan hallott róla: még Pestről Dr. Boross Péter belügyminisz­ter elismerését fejezte ki az ato­merőmű biztonsági védelmével kapcsolatban és a Neutron Felszá­moló Alegységről elmondta, hogy „nagyon jól, modern technikai eszközökkel felszerelt egység, ami az erőmű segítségével jöhetett csak létre". A belügyminiszter vé­gezetül dr. Petz Ernő vezérigazga­tónak aranygyűrűt, Szabó József biztonsági igazgatónak pedig dísz­tőrt adományozott.- F. -is járnak ide strandolni, élvezik a part fö­venyét és a nudizmus örömeit. Sajnos az erőmű miatt a Duna-parton nem par­cellázhatunk, nem fejleszthetünk.- A Duna-part elvesztéséért kárpótol­ták önöket? Nem kaptunk kárpótlást, de egyre többet gondolunk arra, hogy valamilyen kárpótlási igényt be kellene nyújtanunk. Bár rögtön hozzáteszem: nem az erőmű ellen vagyunk, de nagy fájdalmunk, hogy nem tudjuk kihasználni a termé­szetes Duna-parti adottságainkat. Polgármester Úr! Köszönöm, hogy be­mutatta községüket, kívánom találjanak orvoslást gondjaikra.- Beregnyei M. -Ulrichné Varga Rózsa dicséretben részesült Korunk gyorsan változó techni­kája a környezet kisebb-nagyobb átalakítását eredményezi. Ezzel párhuzamosan megnövekedett az igény a természet, a környezetünk megkímélésére: szemléletválto­zásra van szükség, újfajta szakmai magatartás kialakítására. Az Energetikai Szakképzési In­tézet vezetése és szakmai gárdája - most is, mint az elmúlt évek so­rán mindig - „kitalált" valami újat, ami korszerű és elősegítheti a ta­nulók sokoldalú képzését, szóval halad a korral. Az ESZI-ben sajtótájékoztatót tartottak január végén, ahol az intézetben folyó közép- és fel­sőfokú oktatásról, a fiatalok pálya­­választásáról és az induló új szak­ról tájékoztatták a média képvise­lőit. Az 1993/94-es tanévben indít­ják a műszaki környezettechniku­si szakot, mely Magyarországon elsőként foglalkozik az energeti­kai (benne a nukleáris ipar is) és a kommunális környezetvédelem műszaki kérdéseivel. Csercsicsné Illés Ágnes szakve­zetőt, aki a tananyagot összeállí­totta, kérdeztem a környezettech­nikusi szakkal kapcsolatban.- Milyen tantárgyakat tanulnak a diákok?- A társadalom „ökológiai szemléletű átalakítása”, minőségi előfeltételeinek megteremtése a jövőben a szakképzési politikának és a szakképzési rendszernek lé­nyeges feladata. Napjainkban már a szakképzés területével foglalko­zó felelős személyek mindany­­nyian figyelembe veszik, hogy nincs olyan szakma, amely ne kapcsolódna közvetve - vagy köz­vetlenül - a környezetvédelem­hez, ezért kézenfekvő, hogy a meglévő szakmai struktúránkat kell a szakmai környezetátalakítás alapjául választani. Az Energetikai Szakképzési In­tézet műszaki környezettechniku­si szakképzése az energetika A célprojekt főbb feladatai: 1. Komplex stratégia kidolgozása a ra­dioaktív hulladékokra; 2. Radioaktív hulladékok elhelyezésére alkalmas telephelyek kiválasztása; 3. A telep­hely és létesítmény lakossági elfogad­tatása; 4. A hulladékkezelési, térfo­gatcsökkentési eljárások és technoló­giák, illetve ezek létesítményeinek ki­választása és koncepcionális tervezé­se; 5. A végleges hulladéktároló léte­sítmények koncepciótervének elké­szítése; 6. A kiviteli tervek elkészítése, engedélyezések és megvalósítás. 1992 decemberében a PA Rt. meg­bízási szerződést kötött azokkal az önkormányzatokkal, akik a lakossági vélemények alapján hozzájárulnak a telephelykutatási munkálatok elvég­zéséhez azzal, hogy tájékoztatják a környező településeket és saját lakos­ságukat a munkálatokról. Ugyan­ebben a hónapban elkészült a ra­dioaktív hulladék stratégiájának koncepcióterve, amelynek zsűrizése ez év februáijában várható. Ezen a zsűrizésen az önkormányzatok már képviselőjük által részt vesznek. Az a folyamat, amely egy éve elin­dult, részben az országos szervek, részben a lakossággal folytatott párbeszéd eredményeképp a magyar villamosenergia-ipar egyik legsúlyo­sabb problémája megoldásához ve­zethet.” ormai -Nyűt tájékoztatáspolitika radioaktívhulladék-ügyben tűket és megválasztották annak veze­tőjét, Krachun Szilárdot, a bátaapáti polgármestert, így 1993 januártól már radioaktív hulladékkal kapcsolatos tárgyaláson jelen lesz az önkormány­zatok képviselője is. Az alábbiakban közölt tájékoztató az önkormányzatok képviselője által összeállított és közreadott első infor­mációs anyag. * „Az Országos Atomenergia Bizott­ság 1992. február 28-án megtartott ülésén foglalkozott a Paksi Atomerő­műben keletkező radioaktív hulladé­kok kezelésével és elhelyezésével ösz­­szefuggő kérdésekkel. A bizottság ezzel kapcsolatos hatá­rozatában szükségesnek tartotta, hogy az atomerőművi radioaktív hul­ladékok végleges elhelyezésének megoldására tárcaközi célprojekt ke­rüljön kidolgozásra. Ennek érdeké­ben a bizottság megbízta az Országos Atomenergia Hivatalt, továbbá fel­kérte az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumot, a Magyar Villamos Művek Részvénytársaságot, valamint a Paksi Atomerőmű Részvénytársa­ságot, hogy dolgozzák ki egy célpro­jekt kiírásának feltételeit és nyújtsák be azt az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottsághoz. Az IKM, OAH, MVM Rt., PA Rt. és OSSKI szakértői által készített előteijesztés célja, hogy az OAB Műszaki Tudományos Ta­nácsa és az érintett tárcák képviselői­nek észrevételeit és javaslatait igé­nyelje a további munkákhoz, egy­részt a célprojekt egészére vonatko­zóan, másrészt a célprojekt terjedel­mével kapcsolatban, az OAB fenti fel­kérésének megfelelően. Az atomerőművi radioaktív hulla­dékok kezelése, végleges elhelyezése, az üzemanyag-ciklus lezárása, vala­mint az erőmű majdani leszerelése a hazai atomenergiaipar megoldására váró feladatai közé tartozik. A radioaktív hulladékok végleges elhelyezését oly módon kell megol­dani, hogy az ne károsítsa a jelenlegi és a jövő nemzedék egészségét, élet­­feltételeit és a környezetet. Ugyanak­kor a hulladékkezelés/elhelyezés költségeit annak a generációnak kell viselnie, amely felhasználja az atom­erőműben termelt villamos energiát. A hazai és a nemzetközi tapaszta­latok is alátámasztják, hogy a feladat nem korlátozódhat a hulladéktároló telep létesítésére, hanem azzal együtt a radioaktív hulladékokkal kapcsola­tos hazai stratégia kialakítását is igényli, figyelembe véve annak tudo­mányos, gazdasági-műszaki, szociá­lis, nemzetközi vonatkozásait. Az atomerőművi radioaktív hulla­dékok elhelyezésének megoldása összhangban kell legyen a kialakuló nemzeti energiapolitikai koncepció­val. Figyelembe kell venni az ország környezeti terhelhetőségét, valamint a nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos nemzetbiztonsági szem­pontokat. Mindezek indokolták, hogy az atomerőművi radioaktív hulladékok elhelyezésének belátható időn belüli megoldására tárcaközi célprojekt jöj­jön létre valamennyi érdekelt - Paksi Atomerőmű Rt., Magyar Villamos Művek Rt., Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium, Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Népjóléti Minisztérium és Országos Atomenergia Bizottság - részvételé­vel. A Paksi Atomerőmű kis- és köze­pes aktivitású radioaktív hulladékai­nak elhelyezésére szolgáló tároló te­lephelyének kiválasztására már évek óta folynak vizsgálatok, amelyek a ’80-as évek kritériumrendszere és az akkor rendelkezésre álló adatok alap­ján kiterjedtek az ország teljes terüle­tére. E vizsgálatok felhasználásával ke­rült sor arra, hogy a fazekasboda-mó­­rágyi gránitalapú röghegység és az É­­ÉK-re elhelyezkedő Szekszárdi dombság régiójában és más, az erő­műhöz közel eső területeken 20 tele­pülés önkormányzatával a PA Rt. fel­vette a kapcsolatot. Ezek közül 7 tele­pülés járult hozzá a területükön vég­zendő kutatófúrások elvégzéséhez. Ennek alapján a PA Rt. megkezdte a fenti régiók alkalmasságát vizsgáló ér­tékelőmunka előkészítését. A telephely kiválasztásával kapcso­latos vizsgálatok természetesen nem korlátozódhatnak kizárólag ezekre a településekre, az önkormányzatokkal és a lakossággal való folyamatos kap­csolattartást azonban nem szabad megszakítani. A lakossági meghallgatás általános jogi kereteit az új közigazgatási rend biztosítja. Az atomenergia alkalmazá­sát szolgáló létesítményekre vonatko­zóan az IKM keretében javaslat ké­szül a lakosság bevonásának rendjé­re. Az atomtörvény és végrehajtási rendeletének módosítása során is tör­tént kezdeményezés a kérdés szabá­lyozására. Már üzemel a Faluba/ A belügyminiszter Paksra látogatott

Next

/
Thumbnails
Contents