Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-02-01 / 2. szám
ATOMERŐMŰ 3 Buday Gábor Kiégett fűtőelemek sorskérdése Pakson A PA Rt 1992. évi üzleti tervéről és a legfontosabb eredményekről Cikkünk a lap 1992. novemberi számában megjelent „A radioaktívhulladék-kezelés jelene és jövője'’ c. írás folytatása A közelmúltban ünnepeltük az első rcaktorblokk üzembe helyezésének tizedik évfordulóját. Emberi hasonlattal élve az erőmű „nagykorúvá” vált. Az atomerőmüvek üzemeltetése során világszerte ritkaság, hogy a fűtőelemciklus egyik legkényesebb elemét, a kiégett kazetták sorsának megoldását az üzemeltető alapvetően újragondolni kényszerüljön, miközben tíz erőmű termel, az energiára szükség van és az idő sürget. Eredeti elképzelések Az erőmű megépítésekor nem készült olyan létesítmény, ami a négy blokk üzemeltetése következtében éves szinten keletkező kb. 480 db kazetta hosszú távú tárolására lett volna előirányozva. Ezt az indokolja, hogy magánjogi szerződés keretében, ötéves paksi tárolás után lehetőség nyílt a kiégett kazetták végleges visszaszállítására a Szovjetunióba. Ennek a szerződésnek hosszú története van a paksi előtárolás és a pénzügyi kondíciók vonatkozásában, ám a végeredmény szempontjából ez közömbös. A szerződés tartalmát évente egyeztette az erőmű a szovjet (orosz) partnerrel - magyarán évente megállapodtak a visszaszállítandó kazetták menynyisége és a szolgáltatás ellenértéke tekintetében. A visszaszállítások ennek megfelelően 1989. és 1992. között rendszeresen zajlottak is. Zavar és bizonytalanság A nyolcvanas évek végén Közép-Kelet-Európában megindult politikai változások előrevetítették azt a problémát, amivel először 1992-ben szembesültünk: hirtelen elbonyolódott az eddig „egyszerű” ügymenet, egyszerre két ok miatt is. Egyfelől beékelődött a küldő és fogadó ország közé egy szuverén harmadik állam: Ukrajna. Tisztázni kellett az átszállítás körülményeit. A tranzitálással kapcsolatos elvi egyezség megszületett egy háromoldalú egyezmény formájában, még 1992. decemberében. Ezen egyezmény alapján került sor a már korábban konténerbe rakott kazetták visszaszállítására 1993. februárjában. Másfelől Oroszországban ma érvényes törvény tiltja idegen országból származó hulladék átvételét. Az utolsó szállítmány - aminek része a konténerbe rakott 180 kazetta is - elnöki különengedély alapján került Oroszországba. Folyamatban vannak a tárgyalások, hogy miként lehetne a kiégett kazettákat még hosszú távon Oroszországba visszaküldeni. Nem szerencsés dolog folyamatban lévő tárgyalások eredményeit latolgatni, egy biztos, hogy a kérdés hazai megoldására nincs azonnali lehetőség. Ha mégsem... Az erőmű üzemeltetése országos jelentőséggel bír, így nem lehet megengedni, hogy a visszaszállítás esetleges végső megszűnése miatt az erőművet be kelljen zárni. Erre az esetre készülve vásároltuk meg az MVDS (moduláris aknás rendszerű száraz tároló) engedélyezési és kiviteli terveit. Ezen átmeneti tároló műszaki paramétereiről és a kiválasztás folyamatáról ugyanitt már korábban olvashattunk. A tároló megépítése pénz és döntés kérdése. Döntés akkor várható. ha lezárulnak az orosz-magyar tárgyalások. Az építéshez szükséges pénz pedig az elmaradó visszaszállítási költségekből fizethető. Feltételezve az oroszországi visszaszállítás elakadását, az engedélyezett tároló megépítése és üzembe helyezése 1995. első negyedévében válik esedékessé. Természetesen ez esetben már 1995-ig olyan műszaki és engedélyezési feladatokat kell megoldani, amik lehetővé teszik az atomerőmű biztonságos üzemeltethetőségét a fokozatosan feltelő, pihentető medencék és tartalékrácsok figyelembevételével is. Ez a munka folyamatban van. Stratégiai lehetőségek Az eddigiekben leírt logika szerint a következőket rögzíthetjük: lehetőség szerinti ütemben viszszaszállítás Oroszországba, ha ez lehetetlenül, közbenső tárolás a paksi MVDS-tárolóban 50 évig. Időzzünk egy kicsit ennél a logikánál! Elemezni lehet a visszaszállítás költségeit és hatásait gazdasági oldalról. Csak becsülni lehet a kérdés környezeti és politikai visszhangját. Ha a visszaszállításra hosszú távon garanciát kapunk, akkor merülhet fel a kérdés: meddig éri meg az atomiparnak a visszaszállítás. A „meddig” kérdésre árban és időben kell majd válaszolni. Mivel az ország ma még egyedül nem képes a kiégett fűtőelemek sorsának önálló rendezésére, egyelőre a válasz is egyértelmű - előnyben részesítjük a visszaszállítás lehetőségét. Nem vázoltuk a stratégiát a kényszermegoldásra, azaz a kiégett kazetták sorsának hazai rendezésére, ami akkor válhat sorskérdéssé, ha a visszaszállítás végérvényesen lehetetlenül. Ezen stratégia kialakítására és végrehajtására rendelkezésre áll 50 év, amíg a kiégett kazetták az MVDS- ben pihennek. Komplex radioaktívhulladék-kezelési stratégia „Veszélyesen” sok idő az előzőekben vázolt 50 év, az ember hajlamos az időt nagyra, a problémát kicsire értékelni. Az 1992. februári OAB-ülésen elhatározott tárcaközi célprojekt biztosít keretet minden atomerőművi hulladék végleges elhelyezésének megoldására, beleértve a kiégett kazettákat is. Maradjunk a célprojekt kiégett nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szelvényeknél. Kiégett kazetták kezelésére ma két eljárás ismert: az újrafeldolgozás (reprocesszálás), illetve az eltemetés. Az egyéb elképzelések (kilövés a világűrbe, izotópátalakítás) ma még a sci-fi határán mozognak. A két eljárás közül a reprocesszálás ma ipari léptékkel mérve kiforrott, kész eljárás. A világ nukleáris iparának elöljáró országai sok pénzt és tudást befektettek, és az eljárás ma biztonságosan működik. De az eljárás gyakorlása világított rá annak fő hibájára: a reprocesszálás ma nagyon gazdaságtalan. Amikor ez a tény érezhetővé vált, napirendre került a temetés kérdése. A temetési eljárás megvalósítására a világ a 80- as évek elejétől fordított jelentős erőket. A temetés ma a világon ipari méretekben még megoldatlan, de több ország az évezred végéig eljuthat az ipari alkalmazásig. A hazai nukleáris energetikai ipar világviszonylatban a kisebbek közé tartozik. Főleg ezért ajánlott a hazai döntéssel kivárni a világ élvonalának a végső temetéssel kapcsolatos első, értékelő jellegű tapasztalatait. A döntés elodázását támogatja az is, hogy az uránárak módosulása, a plutónium felhasználhatósága új megvilágításba helyezheti az újrafeldolgozási lehetőséget. A végső döntés meghozatala a komplex stratégiai elképzelések szerint 2010-ben esedékes. Addig ki kell dolgozni a tárolókkal szemben támasztott követelményeket (ne felejtsük: végső tároló a reprocesszálás kiválasztása esetén is szükséges az újrafeldolgozási hulladék temetése céljára) és be kell fejezni a telephely-kiválasztási vizsgálatokat. A későbbiekben történhet a kiválasztott telephely részletes megkutatása, a temető tervezése, engedélyeztetése, és a létesítmény megvalósítása. A külföldi tapasztalatok szerint ezen projekt megvalósítására az 50 év szükséges és elégséges, ezáltal megvalósulhat a kiégett fűtőelemek sorsának hazai rendezése. Ez a tény különös hangsúlyt kaphat a magyar nukleáris ipar esetleges bővülése esetén. A Paksi Atomerőmű Rt. 1992-ben kiemelkedően jó eredményeket ért el, az üzleti tervben szereplő célkitűzéseket teljesítette. A teljesítmény értékét növeli, hogy eredményeinket nehéz feltételek között, a társasággá alakulásból adódó új működés és a belső szervezetfejlesztés, illetve a vezetői posztok újrapályáztatása okozta nehézségek között értük el. Legfontosabb eredményeink:- az eddigi legmagasabb termelési eredmény elérése,- a nukleáris biztonság korábbi kiemelkedően jó színvonalát tartani, néhány területen javítani tudtuk,- sikeresen zárultak a WANO és ASSET külső, nemzetközi felülvizsgálatok,- gazdálkodási vonatkozásban sikerült teljesíteni az igen szigorú követelményeket támasztó üzleti tervben rögzített célkitűzéseket,- inflációt meghaladó keresetfejlesztést hajtottunk végre, aminek a forrását legnagyobbrészt magunk gazdálkodtuk ki,- kialakítottuk a szervezetfejlesztés koncepcióját és végrehajtottuk az átszervezést,- pályáztatás útján, három lépcsőben az új szervezeti struktúrának megfelelő vezetés került kiválasztásra. Az 1992. évi tevékenységünk részletesebb értékelését röviden az alábbiakban foglaljuk össze. Üzleti tevékenységek ViUamosenergia-termelés Az 1992. évben a részvénytársaság blokkjainak összes villamosenergia-termelése 13 964 GWh volt, amely az erőmű életében eddig a legmagasabb termelési érték. Ez 73 GWh-val múlta felül a korábbi legmagasabb 1989. évi villamosenergia-termelést. Az atomerőmű a hazai villamosenergia-termelés 44,6%-át adta. Az erőmű átlagos kihasználási tényezője 86,4%, az önfogyasztása 6,0% volt. Ez az eredmény egy hosszú távú fejlesztési munka eredménye, amely során megfelelő elemzőmunkát követően beállítottuk a reaktorok pontos, névleges teljesítményét, illetve a szekunderköri fő berendezések rekonstrukciójával és átalakításával jelentős mértékben javítottuk a szekunderkor hatásfokát. Mindezen erőfeszítések lehetővé tették, hogy az 1992. évben mind a négy blokk 460 MW névleges villamos teljesítményen üzemeljen. így a tényleges igénybe vehető teljesítőképesség átlagosan 1585,18 MW volt. Jelentősen csökkent az 50 MW-ot meghaladó „OVT (Országos Villamos Teherelosztó) küldések” száma: míg 1991-ben 113 alkalommal kért az OVT teljesítménycsökkentést, 1992-ben mindössze 9 alkalommal. Az atomerőművek üzemeltetésének egyik fontos jellemzője, hogy évente hányszor fordul elő automatikus reaktorvédelmi működés (ÜV-1). Az elmúlt évben az ÜV-1 működésének száma 6 volt. Átlagosan 1,5 ez nemzetközi öszszehasonlításban kedvező érték. A nukleáris biztonság szintje a korábbi éveknek megfelelő volt. A sugárvédelem területén 1992-ben a teljes kollektív dózis 3,32 Sv volt. A légnemű kibocsátások, a keletkező radioaktív hulladékok mennyisége a megszokott alacsony szinten maradtak, a folyékony kibocsátások csökkentek. Az erőmű a környezetben továbbra sem okozott kimutatható károsító hatást. Höértékesítés A hőértékesítési tevékenységünk az igényeknek megfelelően alakult, az értékesített mennyiség alatta maradt közel 10%-kal a tervezettnek. Gazdálkodás A ráfordítások általában a korábbi jelentésekben megfogalmazottak szerint alakultak. Az eredmény végső összege a konszernnel történő elszámolások után határozható meg. Pénzgazdálkodásunk a pénzügyi politikában megfogalmazott elvek szerint és feladatok végrehajtásával valósult meg. Gazdálkodási területen az elmúlt évben a kiemelendő feladatok közé tartoztak a cégátalakulással és az új számviteli törvénnyel kapcsolatos feladatok.- Alapos előkészítő munka eredményeként a cégbíróság társaságunkat október 15-én bejegyezte a cégjegyzékbe.- Az új számviteli rendre történő átállás három - azonos időpontra vonatkoztatott - mérleg összeállításával valósult meg. Első lépésben elkészült a régi rendszerű zárómérleg, majd - a vagyonértékelés hatásait figyelembe véve - a zárómérleggel azonos szerkezetben új értékadatokkal került összeállításra a vagyonmérleg. Ez utóbbi képezte a rendezőmérleg összeállításának alapját, mely az eszközök és források átrendezését jelentette az új szabályoknak megfelelő módon. Lényegileg ez az 1992. évi nyitómérlegnek tekintendő. Erről lehetett indítani az új elszámolási rend minden elemét. Az előzőek közé tartozott a társaság eszközeinek átsorolása az új rendszernek megfelelően. így új tárgyi és forgóeszközkörök alakultak ki. Az új számviteli rend megkövetelte a hozzá kapcsolódó, azt megalapozó alapvető szabályozások átdolgozását, újak alkotását. Üzleti terv főbb fejezetei Beruházás A részvénytársasági beruházásra az ez évre jóváhagyott fejlesztési előirányzat teljesült. Jelentősebb beruházások: a földrengést monitorozó rendszer kiépítése, biztonságnövelést biztosító két darab indító tartalék transzformátor üzembe helyezése, a 4. sz. blokkon analitikai kémiai ellenőrző rendszer kiépítése, tűzoltólaktanya létesítése. Megkezdődött a közbenső kiégett fűtőelem-tároló kiviteli és engedélyező terveinek, a komplex radioaktívhulladék-kezelési stratégia kidolgozása. Beszereztünk és üzembe helyeztünk egy radioakívhulladék-minősítő rendszert (Canberra Waste Assay System), ami jelentősen javítja a hulladékminősítés kultúráját. Egyéb beruházások terén elkészült a melegmegmunkáló műhely, melynek próbaüzeme folyamatban van. A rekonstrukciók terén az I. blokkon elkészült a PDA mérésadatgyűjtő rendszer, valamint a VERONA utódrendszere, amelyek jelenleg próbaüzemüket futják. A munkák kivitelezése általában a betervezett időre elkészült, de a beruházások egy része, azok befejezése, üzembe helyezése áthúzódott az 1993-as évre. Az elmúlt évi beruházások keretösszege nem tette lehetővé az üzemeltetéshez és karbantartáshoz elengedhetetlen munkák, pl.: rt.-szintű egységes számítógép-hálózat megvalósításához szükséges valamennyi eszköz beszerzését. Kutatás-fejlesztés A saját kapacitással végzett kutatás-fejlesztési éves terv számos feladatot irányzott elő. Ezek eredményei közül kiemelésre méltó pl.:- a 3,6% dúsított SZBV üzemanyagrész alkalmazásának vizsgálata,- a forrópont-figyelő rendszer üzembe helyezése,- a biológiai dozimetriai vizsgálatokban alkalmazásra kerülő mikronukleusz alakfelismerő szoftver kifejlesztése,- a spanyol TECNATOM cégtől - NAÜ-támogatással - vásárolt ultrahangos reaktortartály-vizsgáló berendezés üzembe helyezése,- az rt.-re háruló 1992. évi AGNES projekttel kapcsolatos feladatok teljesítése. A központi források terhére végzett kutatásban történő részvétel a WER-440/213 típusú atomerőművek működésének biztonságát célozta. A Nemzetközi Atomerőmű Ügynökség fejlesztési programján belül végzett kutatások elsősorban a blokk működésének valószínűségi biztonsági elemzésére és földrengésállósági vizsgálatára irányultak. Állóeszköz-fenntartás (karbantartás, felújítás) Az állóeszköz-fenntartás kiemelkedő feladata a blokkok főjavítása volt. A rendelkezésre állást döntően befolyásoló főjavítások 155 naptári napban előirányzott időtartama 25 nappal meghosszabbodott. A főjavítások időtartamának növekedését több, előre nem tervezhető munka elvégzése okozta. Ezek között a legjelentősebbek az 1. sz. reaktorblokkon a főelzáró tolózárak (FET) főosztósík-tömítési hibái, ill. a javításukra szánt idő okozta. A 2. sz. reaktorblokknál a karbantartási idő növekedését több esemény eredményezte, de döntően a nyolcévenként esedékes vizsgálatok okozták. A karbantartási költségeken belül az idegen munkák aránya és volumene az év folyamán csökkent. Személyzeti politika A részvénytársaság átlagos állományi létszámának alakulása az előirányzottak szerint alakult. A létszám az 1991. évihez képest 126 fővel csökkent. Az előirányzott személyzeti politikának megfelelően a részvénytársaság új működő szervezete kialakult. A túlórák számának mintegy 20%-os csökkenése - a túlóra-felhasználás szigorításának következménye. A túlórafelhasználás csökkenésében a munkaszervezési intézkedések, a kiadott bérgazdálkodási elvek jelentős szerepet játszottak. Az 1992. év során három lépcsőben az inflációt meghaladó bérfejlesztést sikerült végrehajtani. Szociálpolitika A részvénytársaság az év folyamán üzletpolitikai célként az ellátás színvonalának megőrzését tűzte ki feladatul, melyet a szükséges ráfordítások finanszírozásával meg is valósított. A szociális és egészségügyi jellegű intézmények működésében a feltételek biztosítottak voltak. Sikerült a szociális és egészségügyi ellátások színvonalát megőrizni. Norvég vízenergetikai szakemberek az atomerőművé hulladékenergia hasznosítása ügyében tárgyalnak.- Felv.: B.
