Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-10-01 / 10. szám
ATOMERŐMŰ A Hungarian Underwater Telescope Argentínában Teleszkópos vizsgálat a paksi atomerőmű 2-es blokkjánál, ’93 szeptember Az International Atomic Energy Agency (IAEA) megbízásából az Atomtechnikai Szolgáltató Kft elvállalta egy olyan, úgynevezett Hungarian Underwater Telescope (HUT) fejlesztését, amely a Candu-típusű atomreaktorok kiégett és viz alatt tárolt fűtőelemeinek megszámlálására és azonosítására alkalmas. A fejlesztési munkálatok befejeztével az IAEA illetékesei úgy döntöttek, hogy a berendezés üzemi próbái Argentínában, Embalseben lesznek, ahol üzemel egy Candu-típusú atomreaktor, és ahol jelentős számú (kb. 10000) kiégett fűtőelemet tárolnak víz alatt. Az üzemi vizsgálatokat az IAEA Safeguards Department-ja szervezte Barry K. BARNES és Nyikolaj LAZAREV vezetésével, az embalsci atomerőmű részéről Luis Fernandez GIORDANO, magyar részről CSŐKÉ Antal munkatársam és jómagam vettünk részt. E lap hasábjain nemcsak az embalsei atomerőműben tapasztaltakról szeretnék beszámolni, hanem dióhéjban szeretném Önökkel megismertetni azt az európai ember számára oly idegen mentalitású világot, amely rövid ideig otthonunk volt. Budapest-Madrid-Rio de Janeiro-Buenos Aries-Cordoba útvonalon 30 órányi repülési idő, valamint eléggé viszontagságos és helyi specialitásé meglepetésekkel tarkított eseménydús utazás után érkeztünk meg az argentínai Cordobába. Innen az IAEA-kollégák segítségével gépkocsival utaztunk tovább Embalsebe. Embalse a neve a Rio Tqrceron kialakított víztározónak (víztározó=embalse), a víztározó partján elterülő kis falunak, és magának az erőműnek is. Az atomerőművet az argentin pampán (alföld) építették fel. A táj szelíden dombos, távolról az Andok havas csúcsai látszanak. Hideg szél fújt, hiszen ezen a vidéken július-augusztusban tél van. A pampákon elvadult marhák és vadlovak kóboroltak. Egyik hajnalon, amikor gépkocsival éppen az atomerőműbe igyekeztünk, a vadlovak majdnem balesetet okoztak, mert a gépkocsi előtt vágtak át az országúton. Az atomenergia helyzete Argentínában Argentína összes villamosenergia-termelési kapacitása 12 500 MW. A nukleáris kutatásokért és az atomenergia hasznosításáért a Comision Nációnál de Energia Atomica a felelős. Urántermelés a Cordoba-tartománybeli Cosquinban, Saltában és Mendozában folyik. Jelenleg két atomreaktor működik Agentínában. Jelzés Név Típus Teljesítmény Gyártó Üzembe MW(e) helyezés Ar-1 Atucha-1 PHWR 335 Siemens 1974 AR-2 Embalse PHWR 600 AECL 1983 Tervezés alatt Ar-3 Atucha-2 PHWR 692 KWU 1993 A Candu-típusú atomreaktorokban kétharmad részben saját gyártmányú fütőelemrudakat használnak fel, a fennmaradó egyharmad részt Kanadából szerzik be. Abban az atomreaktorban, amelyben dolgoztunk, a kiégett fütőkötegek száma körülbelül 35 000 volt, ebből 25 000 darabot hétévi hűtés után száraztárolókban helyeztek el és körülbelül 10000 darabot tárolnak víz alatt. A betonból készült száraztárolók az atomerőmű udvarán állnak, átmérőjük körülbelül 1,5 m, magasságuk 4 méterre tehető. Meglepő, hogy a száraztárolók felett nincs tető. Ebben a 600 MW villamos teljesítményű atomerőműben az egy műszakban dolgozók létszáma 200-250 fö lehet. Erre a személygépkocsi-parkoló telítettségéből és az autóbusz-állomás forgalmából következtettem. A dozimetriai ellenőrzés igen alapos. A reaktorcsamokban dolgozók önleolvasó tolldozimétert, filmet és TL-dozimétert kapnak. Az ellenőrző kapu (kis fülke) a szennyezett-tiszta zóna határán van. A fülkében a vizsgált személy egész testének teljes felületét ellenőrzik, beleértve a kéz-láb szennyezettséget is. A mérést számítógépes vezérléssel végzik. Ha a vizsgálandó személy nem a megfelelő helyen áll a fülkében, a számítógép megtagadja a mérést. A számítógép a mért adatokat kijelzi és összegyűjti. Az erőmű egészségügyi zónájában nincs étkezési lehetőség, csak a már tiszta zónában. Szomjúságot hűtött csapvízzel lehet oltani. Az üzemi étterem az atomerőmű épületében helyezkedik el. Az étkezési lehetőség kitűnő, különösen, ha az Argentínában szokásos . ábra. A kiégett Candu-fíítőkötegek elhelyezésére szolgáló állványok kéttenyémyi marhasültre gondolunk salátával, majd utána a sok gyümölcs és üdítő. Ki kell emelni, hogy azokat a személyeket, akik az atomerőmű aktív zónájában fognak dolgozni, az erőműbe való belépés előtt egésztest-számlálóval is megmérik, majd a munka befejeztével, amikor már elhagyják Argentínát, az egésztest-számlálást a Buenos Airesben levő Sugáregészségügyi Központban végzik el. Két méréssel kívánják bizonyítani, hogy mennyi volt az illető személy inkorpozíciója az Argentínában való munka kezdetekor és mennyi, amikor elhagyja Argentínát. Ezekkel a mérésekkel a kártérítési igényeket akarják megelőzni. Fűtőanyag-reprocesszálással jelenleg nem foglalkoznak Argentínában. Vizsgálatok a Hungarian Underwater Telescope-pal Feladatunk az volt, hogy az IAEA azon munkatársaival, akik a nuleáris anyagok ellenőrzésére (safeguards inspektorok) hivatottak, bemutassuk, hogy az általunk kifejlesztett Hungarian Underwater Telescope mennyire alkalmas a víz alatt tárolt fütőkötegek megszámlálására, illetve azonosítására. A kiégett fűtőkötegeket (bundles) állványokon (stacks) helyezik el (20 sor 2x12 oszlop), az állványokat víz. alatt tárolják a medencében, ezek az ábrákon feltüntetett módon helyezkednek el (1., 2. ábra). A safeguards inspektori vizsgálatok elsődleges célja a kötegek megszámlálása a következő szempontok alapján:- a kötegek egyáltalán megvannak-e,- nem tulajdonítottak-e el besugárzott fűtőelemét plutóniumkinyerés céljából atombombagyártáshoz. Az általunk kifejlesztett Hungarian Underwater Telescope optikai eszköz, amely a víz alá lenyúlva lehetővé teszi az állványokon elhelyezett kiégett fütőkötegek megszámlálását és ily módon egy biztos leltár felvételét (3. ábra). A berendezés használhatóságának alapvető feltétele, hogy látni lehessen a kiégett fütőkötegek végeit úgy, hogy azok megszámlálhatok legyenek. Berendezésünk sikeresen szerepelt, mert fenti követelményeknek messzemenően eleget tett, vagyis rajta keresztül jól lehetett látni a fütőkötegek végeit. A képet videoszalagra is felvettük, hogy dokumentálhassuk a fütőkötegek jelenlétét és sértetlenségét. Varga Károly fizikus, Kft-igazgató 3. ábra. A kiégett Candu-fíítőkötegek vizsgálatára kifejlesztett Hungarian Underwater Telescope Vizsgálati eredményeket és kérdőíveket dolgoztak fel Számítógépes rizikófaktor-elemzés Az egészségügyi szakdolgozók VI. országos kongresszusát augusztus 27-28-ig tartották Székesfehérváron. A kongresszusra elfogadták két egészségügyi dolgozónk előadás-tervezetét is. Till Ferencné főnővér és Józsa Ottóné folyamatszervező előadásából közlünk szemelvényeket. Az üzem-egészségügyi szolgálatok elsődleges célja a megelőző tevékenység. Ez a munka nem olyan látványos, mint a gyógyító tevékenység, de fontossága statisztikai elemzésekkel bizonyítható. Szolgálatunknál a dolgozók alkalmassági vizsgálatának eredményeit (fiziológiai, belgyógyászati, laboratóriumi vizsgálatok) számítógéppel dolgozzuk fel. A rendszer kifejlesztésével az volt a célunk, hogy lehetőség legyen az adatok elemzésével a legkülönbözőbb kapcsolati rendszerben a dolgozók egészségi állapotát vizsgálni. Ennek a vizsgálatnak célja nem csupán a munkaköri alkalmasság megállapítása, hanem, hogy elemezze az egészségi állapotot, hívja fel a figyelmet az elváltozásokra, s időben ismerje fel a különböző betegségeket. Ezt azért tartottuk szükségesnek, mert a szakirodalomból ismert statisztikai adatok igen rossz képet mutatnak, jelzik a veszély nagyságát. Magyarország 10,3 milliós lakosságából évente mintegy 145 000-en halnak meg. A halálozási ráta 14 ezrelék körül ingadozik. Ez az érték 1960-ban még 10 ezrelék volt, ami a fejlett országok jelenlegi halálozási értékeinek felel meg. Az emelkedés egynegyede az életmóddal, míg a maradék az ország fokozatos elöregedésével magyarázható. A halálozási adatok vizsgálatakor megkülönböztetik az úgynevezett idő előtti halálozás fogalmát. E problémakör tárgyalásának célja az, hogy a megelőzhető halandóságot elemezzék. Ez három meghatározó tényező során közelíthető meg. Az elkerülhető halálozás olyan széles réteget érintő betegségek megelőzését jelenti, amelyek hatékony egészségügyi szűrőprogramokkal, valamint társadalmi egészségvédelmi, felvilágosító tevékenységgel csökkenthetők lennének. Az aktív korúak halálokai között a daganatos betegségek megelőzik a szív- és érrendszeri betegségeket és a női daganatok az összes daganatos halálozás felét teszik ki. Sajnos igen magas a baleseti, öngyilkossági és az alkohol eredetű májzsugorodás okozta halálozások aránya is. Mindez jelzi a lakosság közlekedési morálját, a lelki élet zavarait és a túlzott mértékű élvezeti szer fogyasztását. A többlethalálozás irányából történő elemzés a már eddig elért minimális halandóságot tekinti standard viszonyítási alapnak. Tehát a többlethalálozási hányados olyan viszonyszám, mely a legjobb halálozási statisztikákat produkáló országokhoz viszonyítva jelzi egy adott ország helyzetét. Hazánkban 25 éves kortól figyelhető meg meredek emelkedés a férfiaknál, a csúcsot a 45 éves korosztálynál éri el 240 százalékkal. A nőknél hasonló, bár náluk a csúcs 100%. Az elveszített potenciális életévek mint vizsgálati módszer a halálozási adatokat a meg nem élt életévek oldaláról elemzi. A hazai adatok sajnos ezen a téren is igen elszomorítóak. 1000 férfi halálozására 117,9, míg a nőknél 48,9 év esik. Ezek után a kérdés: mi a teendőnk, ha erről az állapotról el akarunk mozdulni? A feladat megoldása átfogó nemzeti egészségvédelmi programok indításával biztosítható. Nyilvánvaló azonban, hogy helyi szinten is lehet - illetve Itt még nincs súlyfelesleg kell - tenni, ha egy egészségügyi szolgálat feladatának tekinti egy kisebb közösség megelőző egészségvédelmét. Erre nálunk a lehetőségek adottak, hiszen az időszakos alkalmassági vizsgálatok során egy évben egyszer mindenki részletes vizsgálaton esik át. A számos rizikófaktor közül a tudomány három elsődleges rizikótényezőt emel ki, mint a magas vérkoleszterinszintet, a dohányzást és a magas vérnyomást. A másodlagos tényezők között a cukorbetegség, elhízás, mozgásszegény és stresszel telített életmód és a fogamzásgátló tabletták szedése stb. szerepelnek. Ezek az egyén életvitelétől függően elsődleges tényezőkké is előléphetnek. Az elsődleges rizikófaktorokról tudni kell, hogy ezek együttes jelenléte nem számtani értékben emeli a rizikó nagyságát, hanem többszörösére emeli azt. Első feladatként a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorait elemeztük. Korfa alapján vizsgáltuk az egyes rizikótényezők gyakoriságát és ebből a tömegből emeltük ki azokat, akiknél az adott csoporton belül magasabb értékeket figyeltünk meg. A magas vérkoleszterin vizsgálatánál a Magyar Arteriosclerosis Társaság által elfogadott (normál értékek, szűrés, gondozás) elvek szerint jártunk el. Ezek szerint hypercolesterinaemiának kell tekinteni az 5,2 mmol/l-nél magasabb értékeket. Ezek alapján a hypercolesterinaemia gyakoriságát 50 százalékra, a már kifejezetten magas, 8,0 mmol/1 feletti értékek előfordulását 6 százalékra becsülik országos szinten. Saját vizsgálatunk során a 2238 főnél 49,06 százalékos gyakorisággal mértünk magasabb értéket. A kor előrehaladtával emelkedik a magasabb értékek aránya. A fér: fiák hypercolesterinaemiája valamivel gyakoribb, mint a nőké. A vizsgálatokat magasabb értéktartományokra is elvégeztük, így a 6,6-8,0 értékek aránya 4,83%, a 8,0 feletti értékek 1.1 százalékos gyakoriságúak. Ez utóbbi két csoportba tartozó 134 fő fokozott figyelmet érdemel, mivel ezekben az értéktartományokban az örökletes zsíranyagcsere-zavarok gyakoriak. A magas koleszterinszint gyakorisága egyben jó jelzője a dolgozók koleszterindús táplálkozásának. A kérdőív alapján megkérdezettek 20 százaléka kedveli a zsíros ételeket. Rákérdezés során kiderült, hogy sokan úgy fogyasztanak koleszterindús ételeket, hogy nincsenek tisztában annak tartalmával. A magas vérnyomás vizsgálatánál hypertoniásnak tekintettük azt az értéket, mely a 160/95-ös értéket eléri vagy meghaladja, függetlenül attól, hogy a systolés vagy a diastolés érték a magas. Az Országos Kardiológiai Intézet szakmai segítségével korábban már végeztünk egy részletes felmérést. Az alapján a 3430 vizsgált személy 14,7 százalékánál mértünk magas értéket. Jelen feldolgozásunk során a dolgozók 20,11 százalékánál mértünk 160/ 95 vagy ennél magasabb értéket. Ez megegyezik az országos megfigyelésekkel, mivel Magyarország lakóinak hypertoniagyakoriságát 15-20% közöttire becsülik. (Folytatás a 10. oldalon.) 2. ábra. A kiégett Candu-fiítökötegek végei
