Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-10-01 / 10. szám
ATOMERŐMŰ 3 Japán vendégek a paksi atomerőműben 1993. szeptember 8-án Kamegawa Hideto úr vezetésével részvénytársaságunkat meglátogatta egy japán atomipari delegáció. A 17 fos csoportot a nukleáris ipar, valamint annak technológiájához kapcsolódó vállalatok vezetői alkották, így vendégül láthattuk többek között a HITACHI Ltd. és a TOSHIBA E.COR. vezetőit is. A japán küldöttség európai kőrútjának egyik állomása volt a paksi atomerőmű, ahol több órát töltöttek szakembereink körében. A csoportot Tóth György műszaki igazgató fogadta. Az üdvözlés után általános tájékoztatót hallhattak a vendégek atomerőművünkről Szikszainé Tábori Marianntól, majd a folyékony radioaktív hulladékok kezelésének gyakorlatáról beszélt Viszlay József. Pálmai István a kis és közepes aktivitású szilárd hulladékkezelésről, Buday Gábor a paksi atomerőmű back-end stratégiájáról, Maróthy László a radioaktív hulladékkelezés állami projektjéről tartott ismertetőt. Az előadássorozat kötetlen beszélgetéssel folytatódott, ahol a japán szakemberek érdeklődésüket fejezték ki az erőmű biztonsági berendezései és a kiégett fűtőelemek sorsa iránt. Több kérdés hangzott el a PA Rt. lakossági tájékoztatásával kapcsolatban is, érdeklődéssel fordultak közösségkapcsolataink felé. A beszélgetés után a vendégek megtekintették az erőművet, ahol a szakembereinkkel újabb eszmecserét folytattak a nukleáris technológiáról. Az erőmű-látogatást baráti hangvételű ebéd követte, és a résztvevők minden téren pozitív véleményt nyilvánító delegációt búcsúztattak. T-N-IÜzemközbeni vizsgálatok - a WER 440 típusú reaktorokon címmel továbbképzést tartottak a szakemberek Pakson, szeptember 21-től 25-ig. Ennek keretében előadást tartott N. G. Johansson (NAÜ), Andreas Wilke (Teenatom), M. Cereceda, J. Ortega, J. Prepechal (Skoda), Czinege Imre (Bánki Donáth Gépipari Műszaki Főiskola), Varga Károly (Atomtechnika Kft), Szabó Dénes és Palásti József (PA Rt.). A képek a 2. blokk pihentető medencéjénél készültek szakmai megbeszélés és a teleszkópos mérés közben. m i Tanulságok a Minőségügyi Világkongresszusról Az EOQ (Európai Minőségügyi Szervezet) június 14-17. között Helsinkiben rendezte meg világkongresszusát 50 ország több mint 1000 szakemberének részvételével. Szakmai rendezvényük fő témája az „Információs-kommunikációs Ismeretek és a Minőség” volt. Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság képviseletében előadást tartott dr. Balogh Albertet, a Szolgáltatás Szakbizottság nemzetközileg elismert szakemberét, Kesselyák Pétert és a Magyar Minőség Társaság képviseletében delegált Becker Istvánt, társaságunk igazgatótanácsának tagját kérdeztem meg tapasztalataikról. Az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság képviselői aktívak voltak mind a bizottsági üléseken, mind a szekciók munkájában. Magyarország 34 fővel (résztvevő) jelezte a minőségügy iránti mennyiségi elkötelezettségét. Aktivitást küldötteink az Élelmiszeripari Szekció, Megbízhatósági, Szolgáltatásminőségi, Terminológiai, Oktatási és képzési, Statisztikai Módszerek Bizottságok érdemi vitáiban fejtettek ki. A hat szekcióban megtartott 138 előadás közül két magyar -előadás hangzott el élénk érdeklődés mellett, a poszterelőadások között is két magyar szakember szerepelt sike-Becker István résén. Becker István úr jóvoltából a PA Rt. minőségbiztosítási osztály megkapta a teljes előadásanyag három köteles kiadványát feldolgozásra, amit az érdeklődő szakemberek számára biztosítani tudunk. Az előadások legfontosabb témáit a teljesség igénye nélkül jelezném: vállalati stratégia és a minőség; információ és a kommunikáció minősége; a szoftware minősége, minősítése; a minőség emberi szempontjai; a teljes körű minőségirányítás (TQM); minőségügyi képzés és oktatás; minőség a kutatás és fejlesztés területén; certifikálás (tanúsítás), megbízhatóság; ISO 9000 fórum, minőségeszközök; környezet minőségének felülvizsgálata. Ez utóbbi témát lehet újdonságnak is tekinteni! Dr. Veress Gábor, az EOQ MNB elnökének felkérésére a környezetvédelmi bizottság alakuló ülésén Magyarországot Becker István úr képviselte.- Milyen célt tűztek ki a résztvevő alapítók? - kérdeztem Becker urat. B. /.: - „Minőség és környezet a jobb életért.” A környezetvédelmi bizottság célja a problémák megoldása és nem szabályok, előírások megalkotása. A környezet minőségének korrekt felülvizsgálata, auditálása és egyéb eszközök meghonosítása. A környezetminőség megjavításának, fejlesztésének alábbi módjait foglaltuk össze: 1. Eszközök; 2. Az ember; 3. A kultúra.- Milyen fontos tanulságokat szereztek a magyar szakemberek? B. I.: - A jelenlegi világreceszszióban a minőség és minőségbiztosítás a vállalatok egymás közötti versenyében egyértelműen szükséglet a „fennmaradásukhoz”. Az előadók rámutattak arra, hogy mit(?) kell a minőség és a minőségbiztosítás továbbfejlesztése érdekében tennünk, de a hogyan(?) az a különböző konzulens cégek üzleti érdeke maradt.- Humánpolitikai eredményekről is szeretnénk többet megtudni. B. 1.: -A minőségbiztosítás „palettája” szélesedik: a szolgáltatás, az egészségügy, a szoftware, a környezetvédelem és az élet (család, társadalom) témákkal. A minőségbiztosítás oktatására már nem elegendők a „tanfolyamok”. A „minőséget” már az alapoktatás különböző fokozataiban is tanítani kell. A Híradástechnikai Tudományos Egyesület minőség és megbízhatóság szakosztály elnökétől, dr. Balogh Alberttól is megkérdeztem a világtalálkozón szerzett tapasztalatairól: dr. B. A.: - A vevőigények egyre magasabb szinten való kielégítését célzó módszert (Quality Function Deployment) nemcsak a minőségfunkcióknál bontják le, hanem a minőségpolitikát és a minőségstratégiát is ennek segítségével tervezik. (Quality policy deployment, Quality Strategy deployment) a certifikáció (tanúsítás) helyett regisztrációt, az akkreditálás (illetékesség) helyett az elismerés szavakat használják a szakemberek. Meglepő volt számunkra, hogy az önértékelés és önminősítés a fejlett országokban elterjedő gyakorlattá válik. Kesselyák Péter urat, a Postai és Távközlési Főfelügyelet osztályvezetőjét arról kérdeztem, milyen újdonságot hallott? K. P.: - Rendkívül értékes tapasztalatait osztotta meg a Szolgáltatás Szakbizottság hallgatósággal Pyle úr, a British Telecom szakembere. Egy háromlépcsős vizsgálat, minőségfejlesztő projekt kapcsán 67%ról 97%-ra tudták növelni a nyilvános telefonkészülékek rendelkezésre állását két év alatt. Bizonyára a MATÁV Rt. is fel tudja használni az átadott ismeretanyagot.- A magyar szakemberek hogyan tudhatnak meg minél többet az informatikai, távközlési szolgáltatások minőségfejlesztési eredményeiről? K. P.. -A Szolgáltatási Szakbizottságunk, amely 1992-ben Brüsszelben alakult, célul tűzte ki, hogy egymást felismerő hálózatokat alakítsanak ki. A szakértői műhelyek számára bemutatkozó fórumokat szerveznek. Nagy elismerés érte Magyarországot azzal, hogy 1994 márciusában 4 napos konferenciát szervezhetnek Veszprémben „Szolgáltatásminőség a bank, távközlés, oktatás területén” témamegjelöléssel.- Gyakorlatifinn tapasztalatokról is megtudhatunk valamit? K. P: -Egy rendkívül érdekes üzemlátogatást szerveztek a hallgatóság részére. A finn vezetők nem keverik össze a magasugrást a távolugrással!- Lehetne erről bővebben? K. P.: -Az üzemben táblákra kifüggesztett minőségi követelményeket a dolgozók nem érik el, csak megközelítik, mégis mindenki elégedett. (Zárójelben megjegyezve egy hasonló magyar üzem hasonló követelményeinek kétszeresét tudják közösen elérni.) A produktivitás fejlesztésében nagyon sokat tudunk tanulni finn szakember barátainktól. N.A.Ü. francia szakemberek bevonásával 4 napos minőségbiztosítási konzultációt biztosít október 25-28. között a paksi atomerőműben. A TÜV Rheinland szakemberek 80 órás tanfolyamon november 22.-december 3. között képzésben részesítenek 35 fö minőségbiztosítási megbízottunkat írta és szerkesztette SIPOS LÁSZLÓ BNV ’93. Külön standon mutatkozott be a nagyközönség előtt a Magyar Villamos Művek Rt. és az ÁSZ-ok, vagyis az áramszolgáltatók. A stand impozáns látványt nyújtott a fehér, kék és sárga színeivel és a sok zöld virággal. Volt is látogatója bőven. Ottjártunkkor felnőttek és gyerekek nagy buzgalommal próbálták helyesen kitölteni a totókat. Kellemes színfoltja volt az idei BNV-nek az MVM Rt. standja, a sok szétosztott prospektus bizonyosan közelebb hozta a fogyasztót az áramszolgáltatóhoz. - b -
