Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-10-01 / 10. szám

4

ATOMERŐMŰ

Főjavítás ’93

Eck József és Dömötör Imre a főjavítás munkáit beszélik

Kurucz István a kazettaátrakó gép vezérlökahinjában

Az erőmű életére mindig nagy hatással vannak az adott főjavítások. Az idei évet nagy várakozás előzte meg, hogy a szervezeti átalakulás miként érezteti hatását az átrakások alatt. Elmondhatjuk, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a szervezetek több-kevesebb sikerrel megfeleltek az előzetes várakozásoknak.

Az ez évi munkáinkat a csővezetéki nyomókörök munkái uralják mindegyik blokkon. A használatbavételi engedélyek újbóli megszerzéséhez rendkívül feszített tempójú munkát kellett, kell végezni az erőmű dolgozóinak. A blokkok karbantartási sorrendje és tervezett főjavítási időtartama a következő volt:

4. blokk - 03.27.-04.30. 34 nap; 1. blokk - 05.09.-06.10.33 nap; 3. blokk - 06.25-08.31.67 nap; 2. blokk - 09.04.- 10.09. 36 nap.

Az alábbiakban a blokkok fontosabb tevékenységeit és eseményeit sorolom fel.

4. blokk

A 4. blokk a tervezett időben állt le

tartásra. A csővezetéki, az edényes munkák volumene feszített munkavégzést követelt meg. A 4. blokk késéssel fejeződött be, ennek oka a 7. táptartály elhúzódó nyomásproblémája volt, illetőleg az átrakás alatti tartaléktálca-probléma.

A blokk kiemelten fontos tevékenységei az alábbiak voltak:

részleges átrakás; a 3. és a 6. gőzfejlesztő teljes szerkezeti vizsgálata; a 3. és a 6. fokeringető-szivatytyú főjavítás; 2 hidroakkumulátoron szerkezeti vizsgálat és nyomáspróba; a 6. hurok teljes szerkezeti vizsgálata; a 8. turbina nagynyomású részendozkópozása; a 7. turbina kisnyomású részek endoszkópozása; a '1. táptartály szerkezeti vizsgálata és nyomáspróba;

8. turbina cseppleválaszszerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája; a 9. sz. varratok ellenőrzése a foelzáró tolózárakon (2 db); csővezetéki nyomókörök munkái.

1. blokk

Az 1. blokk részleges átrakásra és karbantartásra májusban állt le. A blokkon a tervezett munkákat rendben elvégezték. A visszaindulás folyamán azonban probléma volt 3 db TKKNI átvezetéssel. Ennek a hibának a javítása komoly csúszást okozott a viszszaindulás alatt.

A blokk kiemelten fontos tevékenységei az alábbiak voltak:

részleges átrakás; fökeringtető szivattyú közbenső köri tartályainak szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája; pótvíz- és boros szabályozás tartályainak és hőcserélőinek szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája; föelzáró tolózárak 9. sz. varratának ellenőrzése; 2 hidroakkumulátor szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája; 1. turbina teljes endoszkópozása;

2. turbina alsó átömlő vezetékeibe könyökszeparátorok beépítése; kisnyomású előmelegítők szerkezeti vizsgálata; a 3. fökeringtető szivattyú főjavítása; 6. gőzfejlesztő külső szerkezeti vizsgálata ill kollektorok szerkezeti vizsgálata; a 4. és 6. hurok szerkezeti vizsgálata; csővezetéki nyomókörök munkái.

a teljes átrakásra. A karbantartási munkákat itt is nagyban meghatározta a csővezetéki ill. edényes munkák volumene. A blokk főjavítása alatt elvégezték a betervezett csővezetéki munkákat.

A blokk kiemelten fontos tevékenységei az alábbiak voltak:

teljes átrakás; gőzfejlesztők szilárdsági nyomáspróbája; a zóna üzemzavari hűtőrendszeri tartályok szintmérés átalakítása; a fötranszformátorok nagykarbantartása; a generátorok kifűzéses nagykarbantartása; a csővezetéki nyomókörök munkái; a térfogatkompenzátor és buborékoltató tartály műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálata; a 6. turbinához tartozó kisnyomású előmelegítők műszaki biztonságtechnikai felülvizsgálata; a 6. turbinához tartozó szeparátorok cseréje; betétgyűrűcsere a 4. és 5. hurok foelzáró tolózárainál; 5. gőzfejlesztő melegági primer kollektorfejcsere.

2. blokk

A 2. blokkon az előzőekhez viszonyítva jelentősebb befolyással bírnak a csővezetéki nyomókörök munkái. A hatósági határozatokból adódóan ill. a csővezetékek használatbavételi engedélyének lejárta miatt az eredetileg tervezett 33 napos főjavítási időtartamot 36 napra kellett módosítani.

Ezt a főjavítási tartamot indokolja még a reaktor szilfon bevonatjavítása is.

A blokk kiemelten fontos tevékenységei az alábbiak:

részleges átrakás; a biztonsági hűtővízrendszer szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája; csővezetéki nyomókörök munkái; a 3. főkeringtető szivattyú főjavítása; a 4. turbinához tartozó kisnyomású előmelegítők szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája; gőzfejlesztő belső tápvízkollektor ellenőrzése, a 4. gőzfejlesztőnél a leszakadt fúvókák keresése; a kijelölt foelzáró tolózárakon (2 db) külső szerkezeti vizsgálat; zóna üzemzavari hűtőrendszer reteszátalakítás; a 3. turbina teljes endoszkópozása; a 4. turbinához tartozó táptartály szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája; 2 hidroakkumulátor szerkezeti vizsgálata és nyomáspróbája; útrendszert dízelgenerátornagykarbantartása; tápszivattyú nyomóvezetékek ellenőrzése.

A 3. blokkon a 4. és 5. hurok foelzáró tolózáraknál betétgyűrűt is cseréltek a főjavítás idején. Ez azt jelentette, hogy az előzőekben feltárt varrathibák javítása helyett (8. és 9. sz. varratok) a betétgyűrűt kompletten cserélték.

A betétgyűrűcserét egy részről a PA Rt. hegesztéstechnikai osztály szakemberei végezték el, másrészről a finn POINTO cég szakemberei. A munkák rendkívül feszített tempót, állandó rendelkezésre állást igényeltek minden érintett szervezet részéről.

Első művelete a betétgyűrűk leforgácsolása volt, amely után az elvégvizsgálatok repedésre utaló indikációkat mutattak ki. A főjavítás után elindult a lehetséges javítási módszerek kidolgozása. Ezek közül a menet kimunkálását, hegesztéses feltöltését, majd újbóli menetfúrását próbálta elindítani a PA Rt. A munka elvégzéséhez szükséges munkapróba sikertelensége indokolta a felkészülést a kollektorfej cseréjére.

A 3. blokk 1993. évi főjavítása során a megkötött szerződés szerint cseh szakemberek végezték el a cserét.

A blokkok főjavításainak emberóra igénye nagymértékben függ attól, hogy teljes átrakást vagy normál átrakást kell elvégezni a kijelölt blokkon.

Az idei évben a 2. blokkra a betervezett munkamennyiség 165 000 emberóra volt, amit a PA Rt. kb. 600 fő saját kapacitással és külső munkaerő bevonásával végez el. Ezen felül jelentkezik még a keletkező pótmunkák kezelése, amit túlórázással ill. további külső vállalkozó bevonásával lehet fedezni. A betervezett és pótmunkák mennyisége kb. 4000 db volt, ami a főjavítások időtartamát tekintve napi 100-150 közötti munka végrehajtását követelte meg. A 4. és 1. blokk főjavítását a 2. blokkéhoz hasonló volumenű

3. blokk

A 3. blokk a tervezett időben állt le

Róth László és Czimer József villamos gépszerelők a generátor tengelyzárainak szerelését végzik.

részleges átrakásra, illetőleg karban- tó túlhevítőinek (2 db) Girst Ádám vezetöelektrikus a 400 kV-os távvezeték védelmi relétábláját ellenőrzi

zett vizsgálatok igazolták több régebbi mérés eredméyeit. A felületek előkészítése után végezték el a szintén előkészített betétgyűrűk felhegesztését a FET osztósíkra. A hegesztés elkészülte után a tolózár Ni tömítőgyűrűihez a horony kimunkálása következett.

Az 5. gőzfejlesztő melegági primer kollektorfej cseréje már a 3. blokk 1992. évi főjavításának befejezésekor mint lehetséges javítási mód szerepelt. Itt a melegági primer kollektor egyik menetes fészkében az anyagemberórával tervezték és hajtották végre.

A 3. blokk idei főjavítása teljes átrakásos volt. A betervezett munkamennyiség 225000 emberóra volt, amit a fent jelzett sajá kapacitással, valamint külső munkaerővel fedezett az erőmű.

A betervezett és pótmunkák mennyisége kb. 5800 db volt, ez napi 80-100 munka végrehajtását követelte meg.

Összeállította: Zsoldos Ferenc

Magyar-izraeli energetikai együttműködés

Riasztás és gyakorlat

Utasítást ad a sziréna megszólaltatására dr. Bögner Miklós államtitkár

Augusztusban hazánkban tartózkodott Moshe Shachal izraeli rendőrségi, energia- és infrastruktúraügyi miniszter. Látogatást tett az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban dr. Latorczai János miniszternél is. A találkozó középpontjában az energetikai együttműködési keretmegállapodás aláírása állt.

A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Moshe Shachal elmondta, hogy egyrészt szeretné, ha a magyar ipar bekapcsolódna Izrael villamosenergia-igényének kielégítéséért folyó munkálatokba, hiszen erre nagy szükség lesz az elkövetkező években.

Másrészt reméli, hogy az izraeli energetikai ipar is képviseltetheti magát akár vegyes vállalatok keretében, akár egyéb együttműködés keretében Magyarországon.

További együttműködési lehetőséget lát a miniszter az

olajipar területén, hiszen ebben az ágazatban a két ország között nagyon sok hasonló vonás van, például energiaszükségletének nagy hányadát Izrael is importálja. Az izraeli 'miniszter kifejtette, hogy hazájában kormányszinten úgy vélik: vannak olyan magyar termékek, amelyeknek jó piaca lehetne Izrael, elsősorban turbinák és kombinált típusú erőművek.

Ezek ellentételezésére Izraelnek is vannak olyan termékei, amelyek a magyar piacon értékesíthetők.

Latorczai János kiemelte: rendkívül fontosnak tartja, hogy Izraelben az energiaellátás tefén az egyes szakterületek a csúcstechnikát képviselik, különösen fontos területek a termálvíz hőenergiájának és a napenergiának a hasznosítása. Ezek olyan témák, amelyekben együttműködés lehetséges.

Az IKM tárgyalóküldöttségében ott voltak azoknak a vállalatoknak a vezetői, akik kifejezték közvetlen együttműködési készségüket, így az MVM Rt. és a MÓL Rt.

Mint megtudtuk, a megkötött szerződés nem a nulláról indult, hiszen 1989-ben az akkori Ipari Minisztérium már kötött hasonló témakörben egy megállapodást, amelyet az érintett vállalatoknál jelentkező súlyos gondok miatt sajnos nem tudtak tartalommal megtölteni. A szerződést új alapokra helyezte a két fél, új típusú együttműködés feltételeit körvonalazták, többek között kitértek a rendszeres műszaki és tudományos információ- és dokumentumcsere fontosságára.

Elhatározták, hogy kormányzati eszközökkel is segíteni fogják

a szakmai intézetek, vállalkozások közvetlen kapcsolatait.

Folyamatos konzultációkra kerül sor a tudományos, gazdasági és kereskedelmi kérdésekről, főleg az említett témákban, de egészen más területeken is - emelték ki a napilapok is.

Az energiatermelés területén közös kutatási, fejlesztési és gyártási projektek megvalósítása is szóba került. Az energiához kapcsolódó termékek előállításával összefüggésben módszereket és eljárásokat ad át egymásnak a két fél, és ami különösen fontos, oktatók és kutatók cseréjére, szimpóziumok, szemináriumok, bemutatók szervezésére is sor kerül.

Izraeli-magyar energetikai együttműködési munkacsoport alakul, amely évente kétszer ülésezik, és tagjai a legjelentősebb szakmai vállalkozások vezetőiből és minisztériumi vezető munkatársakból állnak. Ez a program már ebben az évben beindul. L. T.

A nukleáris balesetelháritásra vonatkozó kormányrendelet szerint az ország minden régiójában meg kell alakítani a Területi Nukleáris Balesetelárítási Bizottságokat (TNBB). Tolna és Baranya megyék a 6. számú régióhoz tartoznak, e régió körzeti megbízottja dr. Bögner Miklós címzetes államtitkár.

A Paksi Atomerőmű Rt 30 km-es körzetére rendszeresen visszatérő feladat a félévenkénti szirénapróba. A két feladat kapcsán döntött úgy dr. Bögner Miklós köztársasági megbízott hogy 1993. szeptember 20-án elrendeli az erőmű 30 km-es körzetében kiépített szirénarendszer hangos próbáját egyben bemutató foglalkozást tart a 6. számú régióban megalakított TN BB bevonásával a meghívott régiók köztársasági megbízottjai számára. A szirénapróba a tavaszihoz hasonlóan jól sikerült, a kiépített rendszer szirénáinak 97%-a hibátlanul működött A TNBB módszertani bemutatóján is sikeres volt a feladatmegoldás, és eredményes az együttműködés. - béri -