Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-09-01 / 9. szám
ATOMERŐMŰ 5 Megalakult a Paksi Atomerőmű Műszakos Dolgozóinak Érdekvédelmi Szervezete (Folytatás az 1. oldalról.)- Kik léphetnek be a szervezetbe? Hiszen vannak időszakosan műszakban dolgozók is. Vannak-e pontosan megfogalmazott tagfelvételi elvárások?- Az alapszabályban - viták után - azt fogadtuk el, hogy a felvételt kérőnek az éves munkaidő legalább 30 százalékát váltóműszakban kell ledolgozni. Ez nem feltétlenül folyamatos, hanem valamilyen ciklusban váltóműszakos munkarend. A 30% úgy lett meghatározva, hogy beleférjenek a főjavítás alatt időszakosan műszakban dolgozók, mint a reaktor-karbantartók, a kiemelt főberendezések karbantartói, a turbina-karbantartók, de a főjavítás irányító személyzete is. Külön megemlítem a portaszolgálatot és az ügyeletes gépkocsivezetőket, akik más munkarendben dolgoznak, de ez is műszakos munkának számít. A jelenlegi alapszabály szerint végül is nemcsak üzemviteli területen dolgozók a szervezet tagjai, hanem mások is. Ne a pótlékkal együtt...- Nem kerülhető meg egy fő kérdés. Önök végül is keveslik a műszakpótlékot?- A műszakpótlék szerintünk tisztességesen magas, 60%. Csakhogy ez nem érvényesül a bruttó jövedelemben. A műszakos munka eléggé igénybe veszi a szervezetet. Ezt nyugaton is elismerik. Ott egy középvégzettségű munkás, akinek kellő speciális képzése van, osztályvezetői pénzt tud keresni váltó műszakban. Nálunk sajnos úgy alakult a helyzet, hogy bruttó béreket hasonlítanak össze. Egy ügyeletes mérnök besorolása - azt mondják - osztályvezetői szint. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bruttó bérpótlékokkal eléri az osztályvezetői szintet. Én ezt a magam részéről nem keveslem, de magát a módszert sérelmezem. Hiszen, ha a besorolás valahol ott van, ahol azt mondják, akkor ne a pótlékokkal együtt vegyék azt figyelembe. A vezérigazgató véleménye- A megalakulás óta találkoztak-e már a gazdasági vezetéssel, egyeztették-e nézeteiket?- Igen. Átadtuk a vezérigazgató úrnak az alapszabályzatot és a megalakulásról készült jegyzőkönyvet. Annak ellenére, hogy nem vagyunk még hivatalosan bejegyezve, a társaság vezérigazgatója fogadott bennünket egy megbeszélésen, ahol a fő cél a bemutatkozás volt. Elfogadtak bennünket, bár érezhető volt a vezetés részéről bizonyos aggály amiatt, hogy ezentúl eggyel több érdekképviselettel kell megbirkózniuk. Mi elmondtuk, hogy igyekszünk pontosan megfogalmazott, kidolgozott álláspontokkal megjelenni, hogy ne kelljen egy tárgyaláson még szervezeten belüli vitára is pazarolni az időt. Speciális gondolatokat is felvetettünk, ami meglepte a társaság vezetését, vitatva annak érdekképviseleti mivoltát. Ilyenek például az alapszabályzatunk 13. pontjában megfogalmazottak is, ahol kimondjuk, hogy a biztonságos üzemeltetés szempontjából adódóan a szervezet fellép minden olyan intézkedés mellett, mely a biztonságos üzemelést segíti elő, legyen az szervezeti, műszaki, oktatási stb. javaslattal kapcsolatos felvetés, tekintet nélkül arra, hogy kitől származik. Szándékunk az oktatás, képzés és vizsgáztatás területén fellépni a szubjektív megítélés és értékelés ellen. A vezérigazgató úr kifogást emelt az ellen, hogy az informatikához kapcsolódóan fellépjünk az üzemvitel jobb ellátása érdekében, mondván azt, hogy ez aztán igazán szakmai terület. Mi azt mondtuk, hogy mivel a munkánk feltételeihez kapcsolódik (például egy üzemzavari helyzetben gyorsabban tudunk információhoz jutni), ilyen értelemben érdekvédelem. Végül megbeszélés után azzal váltunk el, hogy szervezetünk a hivatalos bejegyzés előtt nem kíván „sorompóba” állni, mert most a legfontosabb feladat a szervezet felépítése. Megegyezés született arra vonatkozóan, hogy működésünkhöz biztosítják mindazokat a körülményeket, amelyek a többi érdekképviseletet is megilletik. így helyet kaptunk a 101/c épületben, ahol lesz telefonunk is. Félreértés a PADOSZ részéről- Történt-e egyeztetés és kapcsolatfelvétel a társaságnál működő más érdekvédelmi szervezetekkel?- A megalakulást megelőzően volt némi félreértés a PADOSZ részéről, amihez hozzájárult néhány keményen megfogalmazott mondat a május 30-i felhívásunkból, de a vihar elcsendesedett, és nagy örömünkre szolgált, hogy Kiss Mihály, a PADOSZ elnöke az alakuló ülésünkre eljőve segített elcsitítani a kölcsönös félreértéseket. Megalakulásunk után tájékoztató anyagot küldtünk ki mindhárom meglévő szervezetnek, amelyben nyíltan elmondtuk megalakulásunk okait és lényegét. Ismeretem szerint pozitívan fogadták. Azóta találkozónk nem volt. Tervbe van véve egy, a vezetőségek közötti párbeszéd az együttműködés érdekében, de ez csak a MÉSZ küldöttgyűlése után jöhet létre. Az üzemi tanács elnökével kicseréltük szervezeteink működésének lényegét érintő véleményünket, így a beszélgetés hozzásegített annak megértéséhez, hogy az ü.t. tevékenysége mennyiben más, mint az érdekvédelemé.- Vannak-e külső kapcsolataik? Tudnak-e hasonló műszakos érdekvédelemről?- Egyelőre függetlenek vagyunk. Nem csatlakoztunk egyetlen nagy tömörüléshez sem. Felmerült az iparágon belül való kezdeményezés lehetősége műszakos érdekvédelmi szervezet létrehozására. Amint lesz rá időnk és lehetőségünk, fel fogjuk szólítani az erőművek váltóműszakos dolgozóit. Ha lesz náluk ilyen igény, mi támogatni tudjuk őket. „Kellő önmérséklettel több érdekvédelmi szervezet dolgozhat együtt anélkül, hogy egymás kárára kellene tevékenykedniük” - nyilatkozta KAPOCS GYÖRGY, a MÉSZ elnöke. Más hasonló szervezetről nem tudunk. Figyelembe véve azonban a privatizáció következtében létrejövő átalakulást, véleményünk szerint a műszakos üzemeltetői személyzetnek sokkal nagyobb szerep jut, így a mi tevékenységünk súlya is megnő. „Nem akarjuk függetleníteni a vezetést”- Gondolom, a folyamatos műszak bonyolulttá teszi a szervező munkát is. Milyen munkamódszert választottak?- Bonyolultabb lesz, mint a jelenlegi megszokott szervezeteknél, mivel nem akarjuk függetleníteni a vezetést. Egy adminisztrátort fogunk alkalmazni, aki közvetít a vezetőség felé. A vezetőség a jelenlegi három főről öt főre bővül, hogy minden műszak képviselve legyen. Egy-két hetes időközökben fogunk találkozni vezetői ülésen, a küldöttgyűlést pedig kéthavonta hívjuk össze. Szándékunkban áll alkalmazni jogi képviselőt, aki heti egy napon áll majd a szervezet rendelkezésére.- Minden szervezetnél fontos az anyagi háttér. A MÉSZ-nél hogyan alakul a tagdíj?- Alapszabályunk pontosan rögzíti a tagdíjat. Első közelítésben megállapodott összegben gondolkodtunk, a szolidaritás azonban meggyőzte tagságunkat a százalékos tagdíjról és úgy döntöttünk, 0,8%-ot fogunk fizetni, ami megegyezik a PADOSZ-nál alkalmazott tétellel. Folytatni kell a tagfelvételeket- Mi a jelenlegi legfontosabb feladat?- Mivel a küldöttgyűlés még nem funkcionál - hiszen az alakuló ülésen csak a háromfős vezetőséget választottuk meg az akkori létszámnak megfelelően -, a küldötteket kell megválasztanunk. Ma erre már mód van, hiszen létszámunk elegendő. Szeptember közepére várhatóan megtörténik a választás. Szakterületenként és műszakonként egy-egy küldöttünk lesz. Ez azt jelenti, hogy 12 küldött és a háromtagú elnökség fogja az operatív munkát végezni. Folytatni kell a tagfelvételeket és folyamatosan be kell kapcsolódni az érdekvédelmi tevékenységbe, hogy mire a bírósági határozat a kezünkben lesz, teljes lendülettel tudjuk végezni a műszakos személyzet által ránk bízott érdekvédelmi feladatokat. Topi Tavasszal a Diákújságírók Egyesületének (DUE) csoportja látogatást tett az erőműben és akkor ígéretet tettek arra, hogy az itteni élményeikről saját újságjukban beszámolnak és cikkpályázatot is hirdetnek. Az alábbiakban közöljük az egyik dQazott írást Paksi part-i Az ember egy sötét erdőben sétálva, kevésbé fél az esetleg rátámadó farkastól, mint a fák mögül rá leselkedő, de talán nem is létező veszélytől. Durva hasonlattal élve vonatkoztathatjuk az erőművekre is. Most fél ugyan az ember a hőerőművek kéményéből kiáramló füsttől (esetleg belefullad), de az látható. Nem látható viszont a sugárzás, amely úgy lehet, soha nem jut ki az atomerőműből, viszont nem „kézzel fogható”, s a láthatatlan veszélyektől az ember mindig jobban fél. Ezért is fontos a hiteles tájékoztatás: milyen veszélyek (nem) fenyegetik a lakosságot, mi az, amit a sajtó eltúloz, s mi az, amit egy vállalat eltussol. Talán ezért örülhetett a PA Rt., hogy meglátogatta egy csapat diakujsagiro, mert végre elmondhatta saját (néha igen öndicsérő) véleményét a sajtónak, az ő szemszögéből... Először az atomerőmű műszaki szakközépiskoláját mutatták be. Ez az ország első olyan középfokú tanintézménye, amelynek gazdasági háttere egy nagyüzem; Ez meg is látszik rajta: az évi 200 millió forintos támogatásból talán az ország legmodernebb iskoláját tartják fenn... Ebéd után következett az erőmű megtekintése: először egy előadást hallgattak meg az ifjú újságírók, majd két órán keresztül záporoztak a kérdések Kemenes Lászlóhoz a tájékoztatási iroda munkatársához. A kiégett fűtőelemektől kezdve az alkalmazottak fizetéséig minden érdekelte az egybegyűlteket; legjobban azonban a háttérsugárzás és az erőmű kisugárzása. íme néhány válasz:- a környezetből származó természetes sugárterhelés évente 2,6 mSv- orvosi diagnosztika kapcsán egy év alatt (mellkas-átvilágítással) elszenvedett érték: 0,4 mSv- atomerőművek környezetében végzett mérések dózisa: 0,002 mSv A megnyugtató válasz után (t.i.: hogy egy röntgenátvilágítás több százszorosa az erőműnél mért sugárzásnak) mentünk be ténylegesen az erőműbe. Először a turbinacsamok csodálatos hangzavarát élvezhettük, majd csak ezek után következett a lényeg: a reaktor. A paksi VVER-440-es típusú, és a 4. blokk éppen „leállásban volt”, mikor néztük. (Minden reaktort évente leállítanak egy hónapra a fűtőelemek átrakására). Kívülről (üveg mögül) biztonságosnak látszott. Reméljük tényleg az, és az is marad. Barna Béla Megkérdeztük- Hot épül a kiégett kazetták átmeneti tárolója? A szakember válaszol: „A tervezett terület az atomerőmű üzemi területének DNY-i sarkában található. Ajelenlegi horgászát nyugatról és délről, az övcsatorna északról, míg a vasúti csonka vágány keletről határolja a területet.” A képen a moduláris kamrás, száraz tároló tervezett helyét látjuk.
