Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1993-07-01 / 7-8. szám

10 ATOMERŐMŰ Magyar Villamos Művek Rt. Részletek a Varga Károly * Robotok az atomerőműben Pakson is alkalmazni fogják (Folytatás a 9. oldalról.) ifjúság, mint a társadalom leg­fogékonyabb rétege és az energia jövőbeli fogyasztója fi­gyelmét az energia hatékony felhasználásának egyéni fele­lősségére, az energiatakaré­kosság és környezetvédelem összefüggéseire, a villamos energia felhasználásának elő­nyeire. Első lépcsőben az áramszolgáltatók PR-irodái hirdették meg a versenyt a szolgáltatási területeiken lévő gimnáziumok között. A pálya­­műveket az áramszolgáltatók szakembereiből alakult zsűri májusban értékelte és kivá­lasztotta az országos döntőbe jutottakat. Az országos döntő­re - a PR-iroda szervezésében - szeptemberben kerül sor, a tervek szerint széles nyilvá­nosságot kapva a tv, rádió és sajtó által. Tervezik a különö­sen értékes pályaművek ki­adását és terjesztését is. CDU tanácsülés Május 10-15. között a VEAG szervezésében a né­metországi Friedebachban került sor a CDU 68. tanács­ülésének megtartására, me­lyen 3 fős magyar delegáció vett részt, dr. Tombor Antal vezetésével. A Tanács képvi­selői tájékoztatást kaptak az 59. fődiszpécseri értekezleten végzett munkáról, az Egyesí­tett Villamosenergia Rend­szer 1992. évi és 1993. I. ne­gyedévi üzeméről. Elfogadták a tervszerű villamos energia szállítások 1993. III. negyedévi menetrendjét. Értékelték a CDU igazgatóság 1992. évi pénzügyi tevékenységét és pontosították az 1993. évi költ­ségvetést. A Tanács képviselői támogatólag tudomásul vet­ték az 1993. szeptemberére tervezett CENTREL-VEAG rendszerkísérleteket. Klubrendezvény - Az angol villamos müvek elnökének előadása A brit National Grid Com­pany plc. elnöke, David G. Jef­feries és felesége dr. Halzl Jó­zsef vezérigazgató meghívásá­ra május 13-16. között ma­gyarországi látogatáson vett részt. Jefferies úr május 14-én nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az MVM Rt. klubjában a brit villamosener­­gia-ipar privatizációjáról, vala­mint azokról a kihívásokról, amelyekkel a villamos társasá­goknak szembe kell nézniük piacgazdasági körülmények között a demokratikus társa­dalmakban. Az előadást köve­tően Jefferies úr az MVM Rt. és az iparág vezetőivel találko­zott. Ukrán szakértők tárgyalás az OVT-ben Május 26-28-án az OVT- ben megbeszélést tartottak az Ukrenergo és a Lvovenergo szakértői az MVM Rt. szakér­tőivel, hogy kiválasszák azokat a műszakilag megvalósítható lehetőségeket, amelyek bizto­sítják az ukrán energiarend­szer nyugati irányú exportját a CENTREL autonom üzeme vagy UCPTE-vel történő pár­huzamosjárása esetén. A kije­lölt változatok vizsgálata foly­tatódik. Üzemitanács-választás Május 26-án választották meg az alkalmazottak az MVM Rt. Üzemi Tanácsának tagjait. A választást a 10 fős vá­lasztási bizottság bonyolította le, a törvényes előírások sze­rint. Az előkészítés fázisában a szervezett - FIMUSz és VIKSz érdekképviseletek tag­jaiból - és a nem szervezett dolgozók köréből 25 jelölt ke­rült fel a jelölőlistára. A válasz­tásra jogosultak több mint 80%-a, 398 fő adta le szavaza­tát. A választás eredménye alapján az MVM Rt. Üzemi Tanácsa az alábbi 9 főből áll: Buják János, Bolvári László, Déri László, Garami István, Horváth János, Hurton Z. Csanád, Korodi Mihály, Ko­vács Józsefné, Lődi Edit. Az Üzemi Tanács első ülé­sén megválasztotta a tisztség­­viselőket: elnök Hurton Z. Csanád, elnökhelyettes Hor­váth János, titkár Korodi Mi­hály. Meghalt dr. Fáy Gyula Tragikus hirtelenséggel el­hunyt dr. Fáy Gyula, igazgató­ságunk tagja. Munkássága el­sősorban a hazai és nemzetkö­zi banktevékenységhez kötő­dik. 1990 őszétől vett részt az MVMT átalakítását előkészítő felügyelő bizottságban, majd 1992. februárjától volt tagja a részvénytársasággá alakult MVM Rt. igazgatóságának. Személyében nagytudású, te­vékenyen közreműködő tiszt­ségviselőjét vesztette el rész­vénytársaságunk. Temetésén az MVM Rt. igazgatóság és menedzsment számos tagja vett részt. Emlékét megőriz­zük. Dolgozói fórum Dr. Halzl József vezérigaz­gató a május 24-én tartott dol­gozói fórum keretében mutat­ta be az igazgatóság újonnan megválasztott elnökét. Dr. Ba­­kay úr tájékoztatta a munka­társakat arról, hogyan értékel­te a többségi tulajdonos Álla­mi Vagyonkezelő Rt. a köz­gyűlésen a társaság 1992. évi működését. Az igazgatóság létszámában és összetételé­ben történt változásokat az ÁV Rt. tulajdonosi pozíciójá­nak a privatizáció előkészítése érdekében szükségessé váló erősítésében jelölte meg. Is­mertette továbbá a tulajdonos elvárásait a társasággal és az ügyvezetéssel szemben. Új vezető jogtanácsos az MVM Rt.-ben Az MVM Rt. vezérigazgató­ja 1993. május 15-i hatállyal - három év időtartamra - dr. Po­­povics László urat bízta meg a jogi és igazgatási főosztály ve­zetésével. Az új főosztályve­zető korábban 1969-től az ÉMÁSz-nál vezető jogtaná­csosként, főosztályvezetőként dolgozott, majd társaságunk­nál való alkalmazása előtt a Miskolci Megyei Bíróság ta­nácselnökeként cégbíró volt. Kiadja és terjeszti a Magyar Villamos Müvek RL 1011 Budapest, Vám u. 5-7. Felelős szerkesztő: Dr. Járosi Márton vezérigazgató-helyettes Felelős kiadó: Dr. Halzl József vezérigazgató Szerkesztő: Halmágyiné Szilágyi Edit Telefon: 202-0725 Az American Nuclear So­ciety (ANS) immár ötödik al­kalommal rendezte meg a ro­botokról és a távvezérelt rend­szerekről kiállítással egybekö­tött konferenciáját (USA, Knoxville, április 25-30.). A konferencia és kiállítás ugyan döntően az amerikai fejleszté­si és alkalmazási eredménye­ket volt hivatva bemutatni, azonban az ANS Technikai Bíráló Bizottsága lehetőséget adott néhány nem amerikai fejlesztésű berendezés ismer­tetésére is. E beszámoló szer­zője évek óta vezeti az Inter­national Atomic Energy Agencyvel (IAEA) kötött szerződések és megbízások alapján a Hungarian Under­water Telescope (HUT) fej­lesztését és nukleáris terüle­ten való alkalmazását. Az In­ternational Atomic Energy Agency ajánlása alapján az ANS Technikai Bíráló Bizott­sága a benyújtott pályázat alapján a víz alatti teleszkóp­rendszer ismertetését elfogad­ta és az erről szóló előadást programjába iktatta. A konferencián elhangzott 137 előadásból (közel 1100 ol­dal teijedelmű) 102-t az USA szakemberei tartottak. Részt vettek a tanácskozá­son: Egyesült Királyság (UK), Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, India, Független Államok Közössé­ge, Kanada, Dél-Korea, Ma­gyarország, Norvégia, Szinga­púr, az OECD államai, illető­leg szervezetei is, 1200 fő résztvevővel, s mintegy 55 kiállítóval. Gyártó-, összeállító, szere­lőrobotokról ezen a konferen­cián nem esett szó, csak a megfigyelő-, mentő-, járó-, úszórobotokról, amelyeket nukleáris területen űrkutatás­ban és tenger alatti kutatásban használnak békés vagy kato­nai célokra. A Robotgyártók és Alkal­mazók Csoportja, amelyet az ANS-en belül hoztak létre, je­lentette, hogy 1990-ben 44 üzemben körülbelül 190 eset­ben alkalmaztak robotokat, 80%-ban nukleáris erőművek­ben, 14%-ban viszont fosszilis üzemanyagot használó erő­művekben. A becslések szerint ebben az évben mintegy 50 üzem­ben, 300 esetben fognak robo­tokat alkalmazni (USA-ada­­tok). Szakértők véleménye szerint a 2000. évben a robotok, ame­lyek már „artificial intelligence” lesznek, döntő szerepet játsza­nak az atomerőművek karban­tartási költségeinek csökkenté­sében. A PSE-G Company közzétette, hogy robotok beve­zetésével a SALEM 2PWR és a * Fizikus, az Atomtechnikai Szolgáltató Kft. igazgatója Hope Cree (1BWR) reaktorok­nál a robotok alkalmazására köl­tött egy dollár, három dollár megtakarítást jelentett az üze­meltetési és karbantartási költ­ségek területén. A Robotgyártók és Alkal­mazók Csoportja jelentésében az áll, hogy a robotokat 67%­­ban megfigyelésekre, és csak 33%-ban alkalmazták karban­tartási célokra. Mire alkalmazzák a roboto­kat? Víz alatti tisztításra:- a kiégett fűtőelemek táro­lómedencéjében,- az erőmű különböző tartá­lyaiban. Felületek sugármentesíté­sére (dekontaminálás):- általában a padozat,- a reaktor környezete,- a gőzvezetékek területén. Víz alatti berendezések és tárgyak ellenőrzésére:- a reaktor nyomásálló tartá­lyánál,- a fűtőelemek berakócsa­tornájánál,- a medencében lévő felsze­relési tárgyaknál,- a medencében lévő fűtő­elemeknél,- a reaktortartályban lévő támcsapoknál,- felfekvési párnáknál. Gőzgenerátorokban:- iszapeltávolítás esetén,- idegen test eltávolításakor a szekunderkörből,- primerköri csövek ellenőr­zésénél és javításánál. Szabályozórúd-hajtás javí­tásánál és cseréjénél, csövek belsejének ellenőrzésénél, a sugárvédelmi ellenőrzésnél, például:- gőzvezetékek lyukadásá­nak ellenőrzése,- szivattyúk ellenőrzése,- tápvíz-előmelegítő helyi­ség ellenőrzése,- Na-24 mérése, valamint vízszolgáltatási rendszer el­lenőrzésénél. A jövőben a robotok komp­lex tevékenységeket is végez­nek majd az erőművekben, például: szelepek, tolózárak szétsze­dése és javítása, radioaktív hulladék kezelése, távirányítás, nehéz tárgyak emelése, ólomámyékolás mozgatása, reaktortartály belső felüle­tének ellenőrzése és javítása, biztonsági és környezet­­megfigyelés, tűzvédelem, tűzoltás, idegen testek keresése a reaktortartályban, vízellátási rendszer ellenőr­zése és javítása, eszközök helyszínre szállí­tása, veszélyes anyagok és kemi­káliák kezelése, kilyukadt csövek, tolózárak, berendezések, gőzvezetékek javítása, vészhelyzeti menekülésben segítség. Minden olyan radiológiai környezetben, amely az em­berre veszélyes, robotokat kell alkalmazni. Ezt az emberek­kel el kell fogadtatni és meg kell őket tanítani a robotok ke­zelésére. A jövőben az US Nuclear Regulatory Commit­tee (NRC) és a berendezések felügyeletét ellátó szervezet szigorúbb és gyakoribb ellen­őrzést követel, amely maga után vonja a robotok haszná­latának kiteijesztését is. A ro­bot nem veszi el a munkát, mert kezelése, javítása és kar­bantartása új munkahelyeket teremt. Milyen legyen ajövő robotja a nuleáris erőművekben?- A robot modulokból épül­jön fel, és ha szükséges, a mo­dulok új konfigurációkba is le­gyenek összeszerelhetők, más területeken való alkalmazás érdekében;- legyen könnyen dekonta­­minálható;- legyen igen mozgékony atomerőművekben és terepen egyaránt;- 1000 üzemóránként csak egyszer hibásodhat meg. Ha a robot meghibásodik, azt egy másik robotnak ki kell tudni menteni! A robotnak kapcsolatot kell tudni teremteni az erőműben lévő egyes mérőberendezé­sekkel! A jövő robotjánál a paran­csok:- a fej feletti sínről,- cellás telefonvezérlésről,- a padozatba telepített hu­zalról adhatók. A jövő erőműveiben már el kell fogadni a robotok szerep­lését és részvételét a megfi­gyelési és javítási munkálatok­ban is, ezért:- meg kell változtatni az atomerőművek vezetési filo­zófiáját, elfogadva a robotokat és az „artificial intelligence” vezetést, az erőműveket már így kell tervezni,- meg kell határozni az al­kalmazandó robotok típusát és családját, és ehhez mérten minden erőműben ki kell ala­kítani a Robot Parancsnoki és Ellenőrzési központot. Az atomerőműveken kívül más nukleáris területen is dol­goznak robotok, például:- a fűtőelemgyártásban,- kiégett fűtőelemek feldol­gozásánál,- radioaktív hulladék gyűj­tésében és kezelésében,- radioaktív hulladék üveg­be ágyazásában. Lenyűgöző volt a robotok megismerése és a róluk ké­szült filmek bemutatása. Ezek a gépek önállóan közlekedtek terepen, mint katonai jármű­vek, a bombázástól felszántott repülőtéren betemették a göd­röket, a harckocsit hátulról - akár ütközet közben is - feltöl­­tötték lőszerrel. Ellátták lő­szerrel a tüzérséget, önállóan védőárkot ástak, űrhajókon teljesítettek szolgálatot, szere­peltek mélytengeri kutatás­ban. Láttuk, hogyan használ­ják a robotokat az atomfegy­verek összeszerelésénél, illet­ve szétszerelésénél, s azt is, hogyan szerepeltek a robotok Csernobilban. Láttunk robot­­darukat, s azt, hogy mire hasz­nálja a robotokat az FBI és a Bombariadó Csoport, roboto­kat a Termofúziós reaktorok­nál (építés, javítás, leszerelés stb.), s olyan robotokat is, me­lyeket a barlangkutatásban használnak (főleg ott, ahol mérgező gázok vannak), végül robotot a Holdon és a Mar­son.

Next

/
Thumbnails
Contents