Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
8 ATOMERŐMŰ Oxigén, ózon, civilizáció (Folytatás a 7. oldalról.) Ugyanekkor megdöbbentő biológiai változásokat tapasztaltak. Megváltozott a madarak vándorlási iránya. Chile legdélibb csücskén, a Tűzföldön vak lazacokat fogtak. Egyes nyulak annyira rövidlátókká váltak, hogy fülüknél fogva lehetett őket elkapni. Juhok ezreinél tapasztaltak szemkárosodást. A vitorlák anyaga egy év alatt használhatatlanul törékennyé vált. Egyes érzékenyebb növényfajok megsárgultak. Az ott élő embereknél is átmeneti vagy tartós vakság, bőrleégés lépett föl. A legdélibb városban, a 115000 lakosú Punta Arenasban tízszeresére nőtt az ultraibolya-intenzitás. Noha ez nem a Riviera vagy Florida, a napszemüvegeknek és napkrémeknek óriási keletje támadt. Ausztrália lakossága főleg kék szemű, szőke vagy vörös hajú. Itt a legnagyobb a bőrrákgyakoriság, és az 10 év alatt megduplázódott. Az ausztrálok azzal számolhatnak, hogy közülük minden 55-ik melanomában (rosszindulatú bőrrákban) fog meghalni. Mikor pár éve előadni hívtak egy februári konferenciára, a ködös pesti tél után az ausztrál nyár felhőtlen ege alatt boldogan feküdtem ki a vízpartra napozni. Rémülten szaladtak hozzám figyelmeztetni a fejem fölött tátongó ózonlyukra, napozás helyett napernyőt vagy legalábbis széles karimájú sombrerót meg napszemüveget ajánlva. Az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia jelentése szerint 1% ózoncsökkenés következményei:- 2% növekedés az ultraibolya-intenzitásban,- 3-5% növekedés a bőrrákesetek számában,- 0,5% növekedés a szemhályogesetekben,- a bőrben termelt immunanyagok csökkenése,- 1% terméskiesés a szójababnál,- 1,2% kiesés a tengerfelszíni planktonok és- 0,4% kiesés az óceáni planktonok összegzett fotoszintézisében. (A planktonok károsodása a C02 megkötését csökkenti, így az üvegház-melegedéshez is hozzájárulhat.) A nemzetek közössége gyorsan reagált a figyelmeztetésre. 1987-ben a legtöbb ország (köztük Magyarország is) aláírta a Montreáli Jegyzőkönyvet, amely 1993 végére a C-F-Cl vegyület gyártásának 20%-os csökkentését, 1998 végére az 50%-os csökkentést vállalta. (Retorzióról nem esett említés.) Ha ezt minden ország betartaná, 2020-ig „csak” megháromszorozódna a légkör freonkoncentrációja. Erősödik a nyomás, hogy 2000-re teljesen szüntessék be a C-F-Cl vegyületek gyártását. Ez esetben 2065-re „csak” megduplázódna a sztratoszférikus Cl-atomok száma. A freon 50-100 évig él, miként az ember. Teljes leállás esetén is az ózonréteg regenerációja csak ajövő század második felében, dédunokáink bolygóján kezdődnék el. Európa A freon java részét az északi féltekén gyártották és emittálják. Az ipari termelés megközelítette az évi 1 millió tonnát. Az egyes országok C-F-Cl vegyületeket gyártó kapacitása a következő: Egyesült Államok 630000 tonna Európai Közösség 697000 tonna Japán 212 000 tonna Független Államok Közössége 45 000 tonna Kína 18000 tonna A felhasználás 35%-a jut Észak-Amerikára, 3%-a Latin- Amerikára, 32%-a Nyugat- Európára, 11%-a Kelet-Európára, 18%-a Távol-Keletre és 1%-a Afrikára. Az alkalmazás módjai: spray aeroszol 27%, habszivacs 25%, hűtőberendezések 25%, oldószerek 16%, egyéb 7%. Mindmáig mintegy 20 millió tonna gyűlt össze az atmoszférában, ennek 95%-a az északi félteke országaiból származik. Európa sem mentesülhet az UV-fizetség alól. Az amerikai szépségideál a szőke, kék szemű, napbarnított leány és fiú. A légkondicionálás segítette elő Florida, Texas, Arizona benépesülését. A bőrrákgyakoriság háromszor nagyobb a napfényes Texasban, mint az esős Iowában. A bőrrákesetek száma az Egyesült Államokban is megduplázódott az 1980-as években. Csupán az eddig kibocsátott freon következtében az USA ma élő lakói közül becslések szerint félmillióval többen fognak bőrrákot kapni, ezerrel többen fognak melanomában meghalni. (Figyelembe kell venni a világos hajszínűek fokozott UV-érzékenységét.) Mivel a freon hosszú élete során útlevél nélkül utazgat, a freonipar áldozatainak együttes számát 50 éves perspektívában globálisan 10 millió bőrrákesetnél többre becsülik. Ekkora hazánk lakossága. - Magyar statisztikai adatok szerint nálunk 1980-ban 200 ember halt meg bőrrákban, 1990-ben már 500. A 21. század első felében a görbének szükségszerűen tovább kell emelkednie. V ie&sü*1'1 H"“* év I1ÍS 1eoS MS »W vx* UK Légköri Cl-koncentráció alakulása Légköri Cl-koncentráció alakulása Az ózonlyuk által kiváltott szemhályogok száma eddig globálisan l millió körül járhat, és ez a szám 2000-ig megduplázódik. Az ipar nem fogadja el ezeket a szomorú számokat. Azzal érvelnek, hogy a bőrrákesetek számának növekedéséért nem föltétlenül a freonnal töltött spraykannák lehetnek a felelősek, hanem az is, hogy az emelkedő életszínvonal miatt mindjobban divatba jön a tengerparti (Balaton-parti) nyaralás. Mind több északias típusú szépség engedheti meg magának, hogy nyaranta mediterrán tájakon napozzon... A fogyasztók véleményére mégis adni kell. A DuPont sprayflaskáit freon helyett C02- dal tölti. A McDonald már Cl-t nem tartalmazó műanyag tálcákon tálalja a hamburgert. Többé a Hitachi sem Cl-tartalmú szerves oldószerekkel tisztítja IC-kártyáit. Noha az Északi-sark fölött nem olyan hideg a tél, mint az Antarktiszon, a télvégi ózonritkulás az 1990-es években az északi féltekén is megjelent, nyilván a nagyobb Cl-koncentráció folyamányaként, 1992. január 20-án a CIO sztratoszférikus mennyisége túllépte az Antarktisz fölött észlelt maximumot. Lovelock 1970-ben 0,06/milliárd freonkoncentrációt mért, ez 1991- ben Közép-Európában (Párizs-Budapest régióban) már 1/milliárd volt, sőt északabbra, a London-Moszkva vonalon 1,2/milliárd. Manapság azt tapasztaljuk, hogy az ózonpajzs vékonyodása (a sztratoszférikus jegesedés miatt) erősebb a Déli-sarkon, mint az Északi-sarkon. De az (ugyan mérsékeltebb) vékonyodás (a freonkibocsátás miatt) erősebb az Északi Mérsékelt Övben, mint a Déli Mérsékelt Övben. Fejünk fölött az ózonréteg vastagságát rendszeresen mérik a Pestlőrinci Légkörfizikai Intézet Dobson-spektrométerével. A Magyar Televízió 2. csatornája minden hétfőn este 10.15-kor, az Esti egyenleget követő időjárás-jelentésben közli a Pestlőrincen mért értéket. De az idei télen már pesti napilap címoldalára került a korábbi rekordokat megdöntő ózonpusztulás híre (Népszabadság, 1993. január 27.): 1992. december 7-én az ózonpárna 21%-kal, 1993. január 25-én 28%-kal, 1993. február 8-án és 15-én 24%-kal volt vékonyabb Budapest fölött, mint a több évtizedes átlag. 1969 óta végzik a méréseket, de utolsó telünk rekord minimumot hozott: UV-B növekedése, 1980-1990.- 28% példa nélkül áll. Szerencse, hogy januárban nem sokan napoznak félmeztelenül hazánkban. Télen az UY- intenzitás meteorológiai okokból (felhő, pára) általában is csak 1/8-a szokott lenni a nyárinak. A jelenség azonban kontinentális kiterjedésű. Az elmúlt nyarakon -3% volt az ózonegyenleg Európában. Politika Rio de Janeiróban, a Föld Csúcson 1992 júniusában George Bush amerikai elnök nem írta alá a klímaegyezmény C02-emisszió visszafogására időkorlátokat kiszabó változatát. A novemberi elnökválasztási kampányban A1 Gore szenátort Mr. Ózon gúnynévvel csúfolta, amiért nem sokkal korábban az Egyesült Államok szenátusával elfogadtatta azt a gyártóknak nem tetsző törvényt, amely 1996-ra abszolút betiltja az ózont veszélyeztető freon-típusú vegyületek amerikai használatát. (Azóta A1 Gore-t megválasztották az Egyesült Államok alelnökének.) Az Európai Közösség határozottabb atmoszféra-védelmi politikát követ, de a Riói Csúcs felvizezett határozatai, a szaporodó tankhajó-katasztrófák és mind kiterjedtebb olajszennyezések mutatják: a globális környezeti problémák megoldása nem várható teljesen a nagypolitikától. Ha én nagyfogyasztású autón járok munkába meg hétvégi kirándulásra, ettől is több lesz a C02, CH4, N20 a levegőben. A Föld fölmelegedésének késlekedése mintegy emberöltő. Talán 2020-ban egy tájfun által keltett áradás gyerekeket öl meg Bangladeshben, amihez az én C02-molekulám is hozzájárult. De én már azt nem érem meg... Ha egy kis ország villamosipari trösztje szénerőművet épít atomerőmű helyett, hogy a szén-lobbynak, bányászszakszervezetnek, zöldülő csoportoknak kedvébe jáijon, rövid távon akár pénzt is takarít meg. Hogy a kukorica a 21. században már nem terem meg Magyarországon, azt már nem tőle kérik számon. Spray-palackból fújok bőrömre napolajat a nyári Balaton-parton. A freon élettartama 50-100 esztendő. 10 évig eltart, míg molekulái véletlen bolyongásuk során följutnak a sztratoszférába. Akkor majd megerősödik az UV-sugárzás. Akkor is fognak napozni, de a kiváltott bőrrákok lappangási ideje további 15 év. Együtt egy negyed évszázad. Ennyi idő alatt a gyilkossági vétség is elévül... O/unkoncentrdció időbeli alakulása Az ózonkoncentráció alakulása, ha a freon-emisszió a jelen szinten marad A DNS-ben a hőtan II. főtétele szerint mind több hiba gyűlik össze. A rák általában idős emberek betegsége. Magyarországon azonban huszonévesek közt napjainkban növekszik a bőrrák gyakorisága. Ők tizenévesen jókat napoztak, pedig akkor már ritkult az ózonpárna. Ennek oka a sztratoszférába fölérkező freonból kiszabaduló Cl-atomok lehettek. Azt a freont pedig az 1960-as években gyártották az amerikai légkondicionálók részére. Kérem, ne tessék azt mondani, hogy Ejnye, ezek az amerikaiak...” - hiszen Ön épp tavaly vásárolt fagyasztóládát, és az Ön unokája is szeretne napozni 2010 táján... A kisember elsejéig szeretne kijönni a fizetésből. A politikusok tekintete a következő választásokig ér el. A vállalkozókat a részvényeseknek év végén adható osztalék, a februári adóbevallás izgatja. Hogy mi lesz a jövő században? Ugyan kérem, ez legföljebb azokat érdekli, akiknek gyereke van. A politikus csak akkor fog odafigyelni, ha a választók számon kérik tőle. Az üzletember akkor, ha a vásárlók nem veszik az áruját... Bolygónk jövőjét emberek befolyásolhatják. A nyugati zöld divatok nagy időkéséssel érnek el hozzánk. Ezenközben megváltozhat a tudományos prioritások sorrendje. Máris késésben vagyunk. Mégiscsak Ófalu határában járunk, pedig a Nyugatot globális klímaváltozás nyugtalanítja. Amire szükség van: mélyebb környezeti etika, természettudományos kultúrára alapozva. Az üvegház, még egyszer A 20. század utolsó két évtizedére mind az ózonpajzs, mind az üvegházhatás a nemzetközi figyelem és kutatás középpontjába került. A megfelelő légkörmodellek a létező legnagyobb számítógépeken futnak, így próbálnak bepillantani a civilizációs hatások által befolyásolódó jövőbe. A C02- kibocsátás tényeinek ismeretében a számítások meglepő módon lényegesen nagyobb arányú melegedést, a freonkibocsátás tényeinek ismeretében nagyobb mértékű UV-intenzitásnövekedést prognosztizálnak, mint amekkorát tapasztalunk. (Indoklásként még olyan élmény is elhangzott, hogy már el is kezdődött volna az új jégkorszak, ha azt - legnagyobb szerencsénkre - nem késleltetné fölfokozott CÓ2-kibocsátásunk.) Ezeket a diszkrepanciákat ki is használják politikusok és iparosok, hogy intézkedés előtt további vizsgálatok szükségességét hangoztassák: - Ej, ráérünk arra még! Sok szakértő viszont úgy érzi, hogy az 1990-es években az utolsó pillanatokat éljük, amikor a meglóduló hatások még visszafordíthatóak. Éppen ezért sürgető feladat, hogy a globális éghajlati jelenségek .eddig elhanyagolt részleteit megértsük. A Föld mélyén folyik a szupernóva-robbanásból visszamaradt U-, Th-, 40K-atommagok bomlása. A termelt hő többek közt tűzhányókitörésekben jelentkezik. Nagy kitörések sok kémiailag aktív anyagot szórnak a légkörbe, így például 1982-ben az El Chicón vulkán mexikói kitörése által sztratoszférába dobott anyag ózonritkító hatását Új-Zélandon is észlelték. A 20. század legnagyobb kitörését a Mount Pinatubo produkálta a Fülöp-szigeteken 1991-ben. 6 km3 vulkáni „hamu” röpült a levegőbe. Ennek egy része visszahullott a környékre. A kitörés által kiváltott felhőszakadással párosulva hamuáradat (lahar) öntötte el a környező falvakat. Amikor egy évvel később ott jártam, megrázó látványt nyújtottak a többméteres hamu alá temetett házak, értékeiket kiásni próbáló emberek: egy Pompei anno 1991! Mesterséges holdak azt a sztratoszférába följutott füstöt is kimutatták, amely a teljes Egyenlítő mentén szétterült, ott bontva az ózon-molekulákat. Az elmúlt két tél anomális ózonritkulásához ez a vulkánkitörés jelentős mértékben hozzájárulhatott. A Marson megfigyelték, hogy szélviharok alkalmával a fölkavart homok fényvisszaverése miatt lehűl a bolygó. A Mount Pinatubo által kidobott por jelentékenyen megnövelte a földi légkör optikai albedóját, ily módon mérsékelve az üvegház-melegedést. 1992 átlaghőmérséklete 15,33 °C volt, szemben az előző évek 15,50 °C, 15,45 °C értékeivel. A vaskohók, szénerőművek, olajerőművek által kibocsátott kén-dioxidokat, mint a savanyú esők egyik fő okozóját az utóbbi évek egyik közellenségének tartották. Ebben van igazság. 1992-ben viszont amerikai egyetemek és állami kutatóintézetek arról számoltak be a Science hasábjain, hogy a kéntartalmú fosszüis tüzelők elégetéséből származó kén-oxidok - aeroszolhoz tapadva, illetve aeroszolt képezve - mérséklik az üvegházmelegedést, maguk is visszaverik a napfényt, méginkább cseppképző gócokként növelik a felhőzetet, ami szintén albedo-fokozó szerepet játszik. Shaw Liu ehhez hozzátette, hogy az északi féltekén kimutathatóan több százalékkal vékonyodott a téli ózonpáma, de ezt nem követte párhuzamosan az UV-intenzitás növekedése. Ebben is a kén-oxidos aeroszol légszennyezés UV-fotonokat szóró voltának lehet szerepe. Mindebből mégsem következik, hogy a savanyú eső jó nekünk. Az erdők és termőföldek érdekében a savanyúságot vissza kell szorítanunk a légköri kénkibocsátás megszüntetésével. Ez viszont az üvegház-fölmelegedés meglódulására vezethet. Mondtuk, hogy a légköri ózonnak is van sugárelnyelő szerepe. Az ózoncsökkenés hűtötte a sztratoszférát. Bőrünk épsége és szemünk világa azonban megköveteli az ózonpárna regenerálását. Ha majd sikerül, csökken ugyan az UV-fenyegetés, de ugyanez klímamelegedésre vezethet. Hogy a savanyú eső és ózonlyuk okának kiküszöbölése ne lendítse meg az eddig más légkörkémiai tényezők által visszafogott üvegház-fölmelegedést a számítógépes modellek előrejelzését meghaladó mértékben, ahhoz csökkenteni kell a C02-emiszsziót is. Minden következtetés egy irányba mutat: mindenfajta kémiai emisszió, fosszilis tüzelőfölhasználás erőteljes mérséklésére van szükség. (Sok hazai szénnek 2% a kéntartalma.) Mindez újra ráirányítva a figyelmet a nukleáris energia előnyeire. 1993. február 3-án Sharon Begley ezt írta a Newsweekbe:- „Azzal, hogy minden szemetet a levegőbe eresztünk, az emberiség a világ legnagyobb globális klímakísérletébe fogott azóta, hogy a fizikusok elkezdtek gondolkodni: az első kísérleti atomrobbantás nem lobbantja-e lángra Földünk légkörét. Alamagordában a fizikusok okosak és szerencsések voltak. Nem biztos, hogy ez a mostani kísérlet is olyan jól sül el.”
