Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-01 / 7-8. szám
ATOMERŐMŰ 9 Az időjárási frontérzékenység és az üzemi balesetek Magyar Villamos Művek Rt. Részletek a GYORS • l ÍVFORMÁCIÓ-ból 1993. május Az egyénre szóló időjárási frontérzékenység meghatározását a pszichológiai laboratóriumban 1982-től folyamatosan elvégezzük minden vizsgálatra jelentkezőnél. A vizsgált személyek alapvetően két fő érzékenységi csoportba sorolhatók be. Eszerint beszélhetünk „hideg-”, illetve „melegfrontérzékeny” személyekről. Átmeneti esetet jelent a vegyes érzékenység, mert ebben az esetben a személy mindkét fronttípusra érzékeny. A vegyes csoportban két érzékenység különíthető el, az inkább melegfrontra és inkább hidegfrontra érzékeny típus („vegyes meleg”, illetve „vegyes hideg” típus). A biometeorológia e fő érzékenységi csoportokat további alcsoportokra osztja az érzékenység egyéni jellemzői alapján, így a hideg- és a melegérzékeny csoporton belül egyaránt még további három-három alcsoport különböztethető meg(dr. Örményi Imre, dr. Megyer Mária, Ergonómia 1972/2., 1977/10.). A biometeorológiát már régóta foglalkoztatja az a kérdéskör, hogy abban az esetben, ha az egyénre kedvezőtlen fronthatás érvényesül, ez milyen általános tünetekkel járhat, és ez mennyiben növelheti meg a baleset bekövetkezésének valószínűségét? Előzetes feltevésünk az volt, hogy a baleset bekövetkezésének valószínűsége az egyénre kedvezőtlen fronthatás esetén megnövekszik. Feltételezésünk alapja az a több száz vizsgálatból levont tapasztalat, hogy az egyénre kedvezőtlen fronthatás esetén gyakoribbá válhatnak az egyes nem kívánatos „testi” és „lelki” tünetek. Frontátvonulások esetén megszaporodhatnak, illetve felerősödhetnek az oly sokak által gyakran tapasztalt kellemetlen testi panaszok, például a reumás, ízületi tünetegyüttesek. A krónikus betegségekben (például asztmában, szív- és keringési rendellenességekben) szenvedők gyakran beszámolnak arról, hogy látszólag ok nélkül felerősödnek panaszaik. Valószínűleg sokan találkoztunk már viszonylag rövid ideig tartó, látszólag „megmagyarázhatatlan” eredetű fejfájással vagy rossz általános közérzettel. A testi tüneteken túl az ember lelki egyensúlya is „meginoghat” egy kissé, így például az ember hangulatváltozáson eshet át, könnyen válhat „feldobottá” vagy éppen levertté. Idegesebb, ingerlékenyebb, érzékenyebb lehet, mint máskor. A figyelem is szétszórtabbá válhat, nem tudunk olyan mélyen és tartósan a tevékenységünkre koncentrálni, könnyebben elfáradhatunk, alvászavar, álmatlanság is előfordulhat. Ezek a testi és lelki tünetek külön-külön is, együttesen pedig még inkább kellemetlenek, de messzebb mutató hatásuk az, hogy az ember bármilyen tevékenységben lényegesen többet hibázhat, így nőhet a munkahelyi, közlekedési, háztartási balesetek valószínűsége is. (Az emberi szervezetet ekkor egy többlet igénybevétel éri.) Ezek a kedvezőtlen kísérőjelenségek tudatos alkalmazkodással nagymértékben csökkenthetők, kivédhetők. Az egyéni időjárási frontérzékenység és a baleset közötti összefüggések feltárása érdekében egy összehasonlító vizsgálatot végeztünk el. A vizsgálat során az 1990-1992. közötti három év üzemi baleseti adatait dolgoztuk fel. Az alapadatokat a vállalat biztonságtechnikai osztályán felvett baleseti jegyzőkönyvek szolgáltatták. A vizsgált időszakban 112 olyan dolgozónkról tudunk, akik üzemi balesetet szenvedtek el vállalatunknál. A fenti kigyűjtés után elvégeztük az érintett egyének frontérzékenységi típusának azonosítását. Itt természetesen a baleset időpontjában érvényes időjárás érzékenységi adatot veíttük figyelembe (az egyéni frontérzékenység ugyanis idővel változhat). Az általunk feldolgozott adatok nagymértékben megegyeznek az országos, hasonló célú felmérések során tapasztaltakkal. így például cégünknél is - bár csekély mértékben -, de a melegérzékeny emberek vannak többen. Az évenként előforduló esetek elemzése során kitűnt, hogy a balesetek gyakorisága nem függ össze az évszakok váltakozásával, szezonális összefüggés nem tapasztalható. A balesetek időszakonkénti gyakoribbá válása tehát más okokra vezethető vissza. A balesetező személyek közül 59-en rendelkeztek érvényes, az elemzés során figyelembe vehető frontérzékenységi vizsgálati eredménnyel. Azoknál, akiknél a baleset időpontjában érvényes egyéni időjárás-érzékenységi adat rendelkezésre állt, a baleset pontos időpontjának ismeretében azonosítottuk az éppen abban az időpontban aktuális meteorológiai fronthatást. A meteorológia 18 főbb időjárási fronttípust különít el (például betörési, felsíklási, veszteglő stb.), melyeket a hétköznapi életben két fő csoportra osztva, „hideg”-, illetve „melegfront”ként emlegetünk. A baleseti időpontok és a meteorológiai frontok összevetése az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet Biometeorológiai Laboratóriumában, dr. Örményi Imre laboratóriumvezető segítségével történt. Az egyéni időjárási frontérzékenység és az aktuális meteorológiai fronthatás összehasonlításával kiderült, hogy a vizsgált 59 főből 40-nél a balesetek számukra kedvezőtlen fronthatás mellett következtek be. A baleseti időpontok, az egyéni frontérzékenység és az aktuális meteorológiai fronthatás közötti összefüggések alátámasztására elvégzett matematikai statisztikai számítások eredménye alapján elmondhatjuk, hogy igen nagy valószínűség szerint a kedvezőtlen fronthatás a vizsgált balesetek közel hetven százalékában egyértelműen szerepet játszott. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyedül ez a tényező lenne felelős a balesetek kialakulásáért, csupán annyit, hogy - sok egyéb tényező mellett - a frontérzékenység nem hagyható figyelmen kívül. A fentiek ismeretében jogos az az igény, hogy adjunk tanácsot, hogy miképpen csökkenthetők a frontátvonulások kellemetlen kísérőjelenségei és a balesetezések bekövetkezésének valószínűsége? Fontosnak tartjuk, hogy lehetőség szerint mindenki tudja, hogy milyen időjárási frontérzékenységi típusba tartozik. Ennek megállapítása egy körülbelül öt perc időigényű teszt felvételével történik. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az egyéni frontérzékenység jellemzői idővel változhatnak. Ezeket a változásokat a külső hatások, például műtétek, egyes betegségek elszenvedése, lakóhelyváltozás még fel is erősíthetik. Ezért évente, de legalább kétévente célszerű a vizsgálatot megismételni. Azok részére, akik valamilyen okból nincsenek tisztában frontérzékenységük mértékével vagy újbóli felvétel vált szükségessé, laboratóriumunk előzetes időpontegyeztetés után rendelkezésre áll. Az éppen aktuális fronthatásról az Fl-es és az F2-es portáknál elhelyezett kijelző táblák útján tájékoztatjuk a dolgozókat. A kijelzés célja, hogy időben figyelmeztessen a várhatóan megnövekedő terhelésre. Amennyiben az egyén számára kedvezőtlen kijelzés látható, úgy fokozottabb figyelemmel, tudatos önkontrollal, tudatosabb alkalmazkodással a nem kívánatos következmények megelőzhetőek, kivédhetőek, tompíthatóak. Kedvezőtlen hatás esetén azokra a működésváltozásokra figyeljünk tudatosan, amelyekről tudjuk, hogy „gyenge pontjaink”: nagyobb figyelem-összpontosítással, az elvégzendő tevékenység alaposabb átgondolásával, a szervezetünk kissé lecsökkent energiáinak ésszerűbb felhasználásával, a környezetünkben munkát végzők megváltozott hangulatához való alkalmazkodással védekezhetünk. Amennyiben még további kérdések merülnének fel, telefonon történő időpontegyeztetés után laboratóriumunk az érdeklődők szíves rendelkezésére áll. T elefonszámunk: 85-90, 76-35 Zsigó János-Csuha Sándor pszichológiai laboratórium MVM Rt. közgyűlés Az MVM Rt. 1993. május 11-én tartotta éves közgyűlését. A közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a társaság 1992. évi üzleti jelentését és az adózás utáni eredmény után 35% osztalék kifizetését határozta el. Sor került az alapító okirat kisebb módosítására, az igazgatóság tagjainak száma 11 főre növekedett. Az ún. kompetenciaszabály módosításával az alaptevékenységen kívüli üzleti vállalkozásba történő befektetéseket 100 M Ft értékhatárig az MVM Rt. Igazgatóság hatáskörébe utalták. A közgyűlés elfogadta a Felügyelő Bizottság munkavállaló tagjai választásának szabályzatát; megállapította az igazgatóság, FB és a könyvvizsgáló díjazását. AzÁV Rt. képviselőjének indítványára a közgyűlés az igazgatóságot testületileg visszahívta, egyidejűleg új igazgatóságot választott. Az új igazgatóság tagjai: dr. Bakay Árpád, dr. Balsai István, dr. Cinkotai János, Deák András, dr. Halzl József, Hevesi Piroska, Hoffmann Miklós, Künszler Béla, Martényi Árpád. Az Igazgatóság hírei Az MVM Rt. 1993. évi rendes közgyűlésén megválasztott, Igazgatósága első ülését május 11-én tartotta. Elsőként az új tagok mutatkoztak be, majd az igazgatóság új elnökévé dr. Bakay Árpádot választotta meg.- Az igazgatóság határozatban fejezte ki elismerését és köszönetét az igazgatóság korábbi tagjainak, akik - különösen a kétszintű részvénytársaság szervezetének kialakításával és az eljövendő munka megalapozásával - jelentős eredményt mutattak fel [27/1993. (V. 11.)].- Felkérte az ügyvezetést, hogy - a privatizáció előkészítéseként - állítson össze előterjesztést a privatizációs stratégiát kidolgozó és végrehajtó szervezet kérdéséről [28/1993. (V. 11.)].- Az igazgatóság tevékenységével kapcsolatos előkészítő, szervező feladatok ellátására igazgatósági titkárság létrehozását határozta el [29/ 1993. (V. 11.)].- Az MVM Rt. alrészvénytársaságainak tulajdonosi szerkezete várhatóan megváltozik. Erre tekintettel az igazgatóság úgy határozott, hogy az egyes rt.-k közgyűlésén az MVM Rt. - mint tulajdonos - képviselője csak az éves beszámoló elfogadását, az eredményfelosztásra tett javaslatot és a főbb gazdasági célkitűzéseket szavazza meg, az igazgatóság korábbi határozatai szerinti észrevételekkel, illetve módosításokkal [30/1993. (V. 11.)]. Részvénytársasági közgyűlések Május 13. és 28. között az MVM-társaságcsalád valamennyi részvénytársasága megtartotta éves, rendes közgyűlését. Az 1992. gazdasági évet értékelő üzleti jelentést a közgyűlések érvényes határozattal mindenütt elfogadták. Az MVM Rt. a társaságok gazdálkodására és a gazdasági célkitűzésekre vonatkozó észrevételeit a határozatokban mindenütt érvényesítette. A társaságok közül a Paksi Atomerőmű Rt., a Mátrai Erőmű Rt. és a Dunamenti Erőmű Rt. nyereséges, a többi társaság veszteséges volt. Osztalékfizetésre nem került sor, a veszteségek az 1996-97. évekre kerültek elhatárolásra. Az MVM-társaságcsalád - az említett erőművek és az MVM Rt. nyereséges működése ellenére - mintegy 400 M Ft veszteséggel zárta az 1992. évet. Thaiföldi Villamos Művek látogatása Május 4-én dr. Halzl József vezérigazgató fogadta Somboon Manenavát, a Thaiföldi Villamos Művek elnökét, valamint a kíséretében lévő vezetőket. A küldöttség a Transelektro meghívására érkezett Magyarországra. A találkozón a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a magyar, illetve a thaiföldi villamosenergiaipar helyzetéről. A vendégek érdeklődtek a Heller-Forgó-féle légkondenzációs hűtőtornyok iránt. Május 5-én ellátogattak a Mátrai Erőmű Rt.-hez, ahol Giczey András termelési igazgató bemutatta a létesítményt a vendégeknek. Ezt követően rövid látogatást tettek az Országos Villamos Teherelosztóban is, ahol dr. Potecz Béla vezetőhelyettes adott tájékoztatást. MVM Rt. bemutatótermének hírei Fizikatanári konzultáció Az MVM Rt. fontos PR-területként kezeli az iskolákkal, oktatási intézményekkel való kapcsolatot. Ezért találkoztak a bemutatóteremben a fizikatanárok, oktatási szakemberek és az iroda munkatársai. A pedagógusok megtekintették az MVM Rt. új, hat részből álló oktató-filmsorozatát, a demonstrációs eszközöket, és megvitatták az MVM Rt. részvételének lehetőségeit a fizika oktatásban. Az elkészült tematika alapján a PR-iroda munkatársai a fizikatanárok egy csoportjával közösen témavázlatokat dolgoznak ki, amelyek a villamosenergiaipar különböző területeinek oktatását integrálják a fizikatanítás jelenlegi struktúrájába. Iparági PR-esek a Mester utcában A tagrészvénytársaságok fogyasztói kapcsolatainak felelősei számára is alkalom nyílt a Mester utcai létesítmény megismerésére. A szakemberek először a létesítmény gazdájától, a PR-iroda vezetőjétől hallhatták részletesen az új intézmény célját, fő feladatait, a továbbfejlesztés irányait. Jelen voltak a stúdiótechnikai és demonstrációs eszközök fővállalkozójának, az ERŐTERV-nek a képviselői is, akik ismertették a tervezés, megvalósítás szempontjait, a készülékek célját, használatát. A PR-szakemberek megtekintették és kipróbálták a kiállított eszközöket. Pályázat az energia tudatos hasznosítására Az MVM Rt. az év elején országos versenyt kezdeményezett középiskolások számára „Pályázat az energia tudatos hasznosítására” címmel. A verseny célja, hogy felhívja az (Folytatás a 10. oldalon.) A FELDOLGOZOTT BALESETEK GYAKORISÁGA HÓNAP Többségünk melegérzékeny
