Atomerőmű, 1993 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
Társaságunk életéből Az rt. közgyűlése 1993. május 21- én Pakson ülésezett. A közgyűlés elfogadta a részvénytársaság 1992 éves mérlegét, csekély módosítással elfogadta az üzleti jelentést, és ezzel az élőié évben elért eredményt. A közgyűlés úgy döntött, hogy a társaság részvényeseinek nem fizet osztalékot, hanem a tartalék alapot növeli. A közgyűlés elfogadta az 1993. évi célkitűzéseket és kiemelt néhány fő feladatot, úgymint:- Az alaptevékenységek jövedelmezőségének javítása, s ennek érdekében a likviditás javítása, költségmegtakarítási módszerek és eszközök alkalmazása, a gazdálkodási módszerek fejlesztése.- A foglalkoztatott létszám szervezetileg és technikailag indokolt csökkentése és hatékony foglalkoztatása.- A biztonságnövelő intézkedések folyamatos megtétele.- A veszteséges befektetés felülvizsálata.- A kiégett fűtőelem átmeneti tároló beruházásának és társadalmi elfogadtatásának előkészítése.- A jóléti és kulturális ráfordítások csökkentése és az alaptevékenységhez szorosan nem kapcsolódó, rezsijellegű ráfordítások mérséklése. A közgyűlés az egyebekben a társaság életét lényegesen nem befolyásoló, főleg technikai jellegű kérdéseket tárgyalt. A tulajdonosok néhány kérdésben nem értettek egyet, ezért nem sikerült minden napirendi pontban határozatot hozni. Dr. Ládi István igazgatósági tag lemondott. A közgyűlés új tagot nem választott meg. Az rt. igazgatósága ugyanazon a napon Pakson ülésezett. Ezen az ülésen: az igazgatóság - egyhangúlag - elfogadta az elmúlt időszak műszaki és gazdasági eseményeiről, valamint a lejárt határidejű határozatokról szóló vezérlés összehívását, ezért felkéri az igazgatóság elnökét, hogy a rendkívüli közgyűlés megtartásának célszerű időpontjára vonatkozóan folyamatosan tartson konzultációkat a nagyobb részvénytulajdonosokkal. Az igazgatóság megtárgyalta a igazgatói beszámolót. Az igazgatóság megtárgyalta a közgyűlési határozatok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat és felkérte a munkaszervezet vezetését azok végrehajtására. Az igazgatóság még ebben az évben szükségesnek tartja egy rendkívüli közgyűvezérigazgató előteijesztésében ismertetett osztrák-magyar AHP Kft.-vel kapcsolatban kialakult helyzetet és a kft. megszüntetésére vonatkozó javaslatot. Az igazgatóság a javaslatot elfogadta és így a határozott idő lejártakor a társaság megszüntetésére sor kerül. Az igazgatóság felkérte a vezérigazgatót, hogy az ehhez szükséges intézkedéseket tegye meg. Az igazgatóság elfogadta az üzemeltetési szerződés 1993. évi felülvizsgálatáról szóló előterjesztést és tudomásul vette az abban szereplő alapvetően tájékoztatásul szolgáló információkat. * (A fotókon a tulajdonosok, részvényesek egy-egy tagját látjuk. Fotó: Beregnyei) Megalakult az üzemi tanács „Nem egy évre vállalkoztunk!” 1993. június 10-én iktatták be a PA Rt. üzemi tanács elnökét, Baranyai József gépészmérnököt- Hogyan énékeli az üzemi tanácsi választások szavazóinak aktivitását? - kérdezem.- Az érvényes szavazólapok száma 2129 volt, ebből közel 250 az ATISZ, 500-550 a munkástanács, 1300-1400 PADOSZ szavazóké volt. A számok tekintetében elégedett vagyok, de ha mögé nézünk kiderül, hogy a PADOSZ nem tudta úgy megszervezni tagságát, hogy megszerezze a 65%-ot, amíg a Munkástanács és az ATISZ súlyának megfelelően volt jelen.- Mondjon néhány gondolatot az üzemi tanács munkájáról.- Az üzemi tanács a munkavállalók részvétele a vezetésben, tehát ilyen szempontból nem szakszervezet, nem érdekvédelem, hanem inkább a Munka Törvénykönyvére épülő, a törvényességre vigyázó fórum. Véleményem szerint ezen a fórumon kell megjeleníteni azokat a munkavállalókat és munkáltatót érintő kérdéseket, melyek döntésre várnak. Minden nagyobb csoportot érintő kérdés hatásköreikbe vonható. Kis „szépséghibája” a törvénynek, hogy a véleményezési jogkörbe utalt kérdéseket a munkáltató saját belátása szerint döntheti el, nincs eszközünk a vélemény érvényesítésére. Az együtt döntési jog az más, mert ott nem érvényes a döntés abban az esetben, ha a felek nem értenek egyet. Ez a forma főleg a szociális, kulturális alapokra vonatkozik, amíg az egyetértési jog a munkavédelmi szabályokra. Az összes többi kérdésben kérdezhetünk, véleményt nyilváníthatunk, adatokat kérhetünk. Látható tehát, ha komolyan végezzük a feladatainkat, a hibás döntések számát nagymértékben csökkenthetjük. Nem feledkezhetünk meg persze a hangulati tényezők közvetítéséről sem. A tanácsnak ebben is nagy szerepe lesz ajövőben. Gondoljon csak a létszámleépítési elképzelések körül kialakult helyzetre. A kevés információ bizonytalansághoz vezet és-ez nem jó.- Eldőlt-e márki lesz az üzemi tanács partnere? Hiszen önök a munkavállalói oldalt képviselik.- Ezt a kérdést talán a vezérigazgató úrnak kell feltenni. Annyit azonban már előzetes egyeztetések alapján ma is tudunk, hogy mivel vezetői szinten kell döntéseket hozni, illetve előkészíteni, valószínűleg a partner a vezérigazgatói törzs köréből kerül ki.- Hogyan vonják be munkájukba a szavazatokat kapott, de be nem került szervezeteket, illetve azok képviselőit? Az ünnepélyes és hivatalos megnyitóra a meghívást elfogadták az ATISZ és a Munkástanács, valamint a szakszervezet képviselői. Részt vett ülésünkön dr. Petz Ernő vezérigazgató aki elsőként kívánta köszönteni a megválasztott tanácsot, felajánlva a vállalat segítségét, kijelentette, hogy a vezetés részének tekinti az üzemi tanácsot. Ezen az ülésen az ATISZ és a munkástanács is felajánlotta segítését a jövőbeni munkához. Ezt a felajánlást megköszöntük, szükség is lesz rá. Azt most rögzítettük, hogy helyszűke miatt, illetve amíg a működési szabályzatunk el nem készül, üléseink nem lesznek nyíltak. A későbbiekben, amikor!! szükséges üzemi szerződéseket Baranyai József rögzítjük - ami deklarálja a kapcsolattartási rendet - megállapodást kívánunk kötni az üzemi érdekképviseleti szervezetekkel is. Itt meg kell állni egy fontos dolog miatt. Több mint ezer olyan munkavállaló van, aki nem tagja egyik érdekvédelmi szervezetnek sem. Szeretném kijelenteni - és ettől sokan óvtak is bennünket -, hogy nem áll szándékunkban „megszervezni” ezeket a munkatársakat. Véleményükre azonban szükségünk lesz. Sajnos a választásokon nem indítottak jelöltet, pedig megtehették volna. Szívesen fogadok elnökként is - jó tanácsokat, hogy hogyan tarthatnánk operatív kapcsolatot ezzel a nagyon széles bázissal, akik a munkavállalók közel harmadát jelentik. Nem akarjuk titkolni a munkánkat. Tehát zárt kört igénylő döntések kivételével mindenbe be kívánjuk vonni a „függetleneket” is akár úgy, hogy képviselőt jelölnek maguk közül. Nem titkoljuk persze azt sem, hogy szoros kapcsolatot tartunk a szakszervezettel, ahonnan támogatást is kapunk.- Ide kívánkozik egy kérdés, utalva a „nagy” politikában utóbb lezajlott választásokra. Nem éne vád önöket - elsöprő választási győzelmük miatt?- Nem volt tudomásom róla. Szabó Zsolt a választási bizottság elnöke véleménye szerint, semmi érdemi reklamáció nem volt. Sőt az alakuló ülésen az ATISZ és a Munkástanács is saját szemszögéből sikeresnek értékelte a választáson elért eredményét. Ezen túl pedig támogatásukról biztosítottak bennünket. Sajnálkozás persze volt, hogy nem jutottak be mások, de ez természetes.- A választási szabályzat 13 jő megválasztását irányozta elő, akik közül ön lett az elnök. Hogyan zajlott le az elnökválasztás?- A 13 tag kiválasztott maga közül 4 főt, akit alkalmasnak talált az elnöki posztra. Ezután a négy jelöltet megkérdezték vállalja-e ezt a megbízatást? Nagyon nehéz döntés előtt álltunk valamenynyien. Én vállaltam. Az ezt követő bizalmi szavazáson pedig 12 fő beleegyező szavazatával, 1 fő tartózkodás mellett megválasztott elnöknek. Ugyanekkor két alelnököt is választottunk, Vas Pál és Szigeti József személyében. Úgy gondolom ez alkalmas pillanat, hogy választóinknak megköszönjem azt a bizalmat, melyet szavazataikkal biztosítottak számunkra.- Milyen feltételekkel indul az üzemi tanács munkája?- A 101/C épület (piros barak) 118-as szobájában kaptunk helyet. Van már telefonunk, a 70-13 és 80- 92-es számokon hívhatnak bennünket. Külön munkacsoportunk foglalkozik a tevékenységünkhöz szükséges feltételek megteremtésével. Nagyon sok munkánk lesz, hiszen - leszámítva a vállalat által biztosított anyagi- és egyéb dolgokat - a semmiből kell előteremteni egy működő szervezetet. Egyelőre az biztos, hogy szerdánként 9 órakor tartjuk üléseinket.- Hogyan tudják elválasztani a „hagyományos" szakszervezeti munkát az ÜT deklarált feladataitól? Hiszen önöket mindannyian a szakszervezet képviselőjeként választották meg?- Nekünk szorosan a törvény mellett állva kell majd tevékenykednünk. Békefórum leszünk, akik mintegy „becsempésszük” a munkavállalók véleményét a vezetői döntésekbe illetve egyeztetjük, ha szükséges. Senki nem fogja megtagadni szakszervezetes mivoltát, de egyet azért mondhatok: az úgynevezett szakszervezeti „csőlátásról” le kell mondanunk, hiszen mi nem az érdekek, hanem a jog mentén Szavazásra jogosultak száma: Szavazáson megjelentek száma: Érvényes szavazólapok szám: Érvénytelen szavazólapok száma: Érvényes szavazatok száma: kell, hogy megszervezzük a tevékenységünket. A munkavállalói érdekképviseletek és a munkáltató közötti vitákban tehát mindig a megegyezést fogjuk támogatni, nem pedig a kenyértörést. Ezt világosan kell látni és nem szabad azonosítani bennünket az érdekképviseleti szervekkel. A vezetés része leszünk ebben a munkában. Üléseinken nem lesznek szakszervezeti csatározások.- A törvény értelmében 1 év elteltével újra üzemi tanács választások lesznek. Nem lesz hosszú idejük a bizonyításra. Hogyan élik ezt meg?- A törvény, az törvény és mi betartjuk. Megválasztott munkatársaim és a magam nevében azonban ki merem jelenteni, hogy mi nem egy évre vállalkoztunk amikor belefogtunk ebbe a munkába. Ha egy év múlva választások lesznek, állunk elébe. Addig azonban teljes erővel dolgozni fogunk, szem előtt tartva választóink megbecsülését. TOPI 3867 Tó 2172 fő 2129 43 25245 KÉPVISELETI SZERVEZETEK Munkástanács: PADOSZ: ATISZ: 6953 db 16151 db 2141 db 27,54% 63,98% 8,48% A Paksi Atomerőmű Munkástanács és a Paksi Atomerőmű Dolgozóinak Szakszervezete megszerezte a reprezentativitáshoz szükséges szavazatmennyiséget. Vas Pál szavaz az üzemi tanács jelöltjeire Csehek Miklós, Galambos László, Reply Zoltán (MVM Rt.) A program sikeréhez az PA Rt is hozzájárul A lengyel, cseh, szlovák, magyar villamosenergiarendszerek együttműködése, CENTREL A lengyel, csehszlovák és a magyar kormányok a földrajzi fekvés adta lehetőséget felismerve, valamint a jó szomszédi kapcsolatok elmélyítése érdekében 1990-ben Visegrádon elhatározták, a politikai és gazdasági együttműködést. E kormányszintű együttműködés a négy ország villamosenergia-rendszereire is kiteljed. Egymás kölcsönös üzemzavari kisegítése, az Ukrajnából Nyugat Európába irányuló villamosenergia szállítások lebonyolítása és az Európához való felzárkózás a négy villamosenergia-rendszer szoros kooperációját igényli. A jelen problémáinak megoldásán túl szükség van a jövőre vonatkozó stratégiák (erőmű- és hálózatépítési, külkereskedelmi, villamosenergia törvény) összehangolására is. Fentiek alapján a lengyel, cseh, szlovák és magyar villamosenergiarendszer társaságainak vezérigazgatói 1991-ben Varsóban szoros kooperációt határoztak el. A feladatok megoldására négyoldalú munkabizottságok alakultak és megkezdték munkájukat. Ezek között kiemelkedő fontosságú a négy villamosenergia-rendszer és a szomszédos nyugati villamosenergia-rendszer egyesülése (UCPTE) között megkezdett (Folytatás a 2. oldalon.) ÜZEMITANÁCS-VÁLASZTÁS KIÉRTÉKELÉSE
